Sárgarépás sült rizs diós bundában sült lazacpisztránggal

Sárgarépás rizs diós bundában sült lazacpisztránggal

Hozzávalók 2 személyre:

A halhoz: 2 db kb. 120 grammos bőrös lazacpisztráng filé, 50 g liszt, 50 g dióbél, frissen őrölt feketebors, semleges ízű olaj a sütéshez

A rizshez: 1 salotta hagyma, 20 g friss gyömbér, 1 nagy gerezd fokhagyma, 200 g sárgarépa, kevés földimogyoró olaj, 250 g hosszúszemű, salátához való vagy basmati rizs (többször váltott vízben átmosva), 1/2 lime és 1/2 narancs frissen facsart leve, 3-4 ek. szójaszósz, só, frissen őrölt feketebors, 1/2 tk. frissen őrölt koriander, 1/2 tk. frissen reszelt szerecsendió, 1/2 tk. kurkuma, 1/2 tk. őrölt füstölt pirospaprika, könnyű, hal- vagy zöldség alaplé (esetleg víz, nálam most a pisztráng gerincéből és a nyesedékből főtt egy gyors alaplé), egy nagy csokor petrezselyemzöld

DSC_5028

A rizshez a hagymát, a fokhagymát, a gyömbért és a sárgarépát megpucoljuk, előbbieket a petrezselyemzölddel együtt finomra aprítjuk, utóbbit 1-1,5 mm vastag karikára vágjuk.
Egy wokot kikenünk kevés földimogyoró olajjal, felhevítjük, és beledobjuk a hagymát, a fokhagymát, a gyömbért, a sárgarépát valamint a koriandert. Folyamatosan rázogatva addig pirítjuk, amíg a hagyma barnulni kezd. Ekkor hozzáadjuk a rizst, a borsot, a szerecsendiót, a kurkumát és a füstölt paprikát, majd átkeverjük. Hamar meglocsoljuk a szójaszósszal, a lime- és narancslével, és amikor az összes folyadék elpárolog, felöntjük annyi alaplével, amennyi éppen ellepi.
Amikor a rizs majdnem az összes vizet magába szívja, megszórjuk az aprított petrezselyemzölddel, lefedjük, és 15 percig állni hagyjuk.
Közben a halfiléket besózzuk, majd a liszt, a durvára darált dió és valamint kevés frissen őrölt feketebors keverékébe forgatjuk, és 3-4 ek. semleges ízű olajon mindkét oldalukat aranybarnára sütjük (a sütést mindig a filé bőrös felén kezdjük, és amikor kb. 2/3-áig átsül, fordítjuk csak meg).
A rizst villával átkeverjük,és a frissen sült hallal, valamint egy-két lime szelettel azonnal tálaljuk.
DSC_5034

Halirodalom IX. – Farsangi és böjti örömünk, a hal I.- részlet Krúdy Gyula Álmoskönyv című művéből

2

EGY FURFANGOS DOLOG

A farsangi tánchoz nem sok közünk van (legfeljebb ahhoz a tánchoz, amelyet a terített asztal láttára vagy pohárral a kezükben járnak el a jókedvű emberek – mikor virsli- vagy pereckoszorút akasztanak a nyakukba a téli vásár lacikonyháján), de annál több közünk van a farsangi táncot előidéző hangulatcsinálókhoz, így a jó ételekhez és italokhoz.

Az ételek közül határozottan a halak dominálnak februárban. (A disznótor már böjt előtt nagy ártatlanul igyekszik eltűnni, mintha semmi köze se lett volna a tél mértéktelenségeihez.) De a hal olyan természetű jószág, hogy akár a befagyott folyóban, akár a kalendáriumban átsiklik a húsos időből a böjtös napokba, farsangi gyertyaszentelőtől, húshagyókeddtől, amikor a hal igazában megkezdi uralmát – hamvazószerdába.

c1b08ae60597d25b60d2dbb0b39634a7

A folyókon ugyan még korántse látni az olvadást, a Felső-Tiszán mindennap léket kell vágni, hogy a kecsegét megfoghassuk villámgyors útjában; február közepe derék téli időnek számít Magyarországon, pláne olyan esztendőben, amikor későn kezdődött a tél; itt-ott még egy kései hófúvás is meglátogatja azokat, akik már nagy bátran utaznak szánkójukon vagy szekerükön az utolsó bálokra, amelyeket mindenhol lebonyolítanak: – ilyenkor bizony meg kell elégedni a farsangi halak közül a zsebben cipelt szardíniával vagy az útszéli fogadós hagymás heringjével, mert az igazi jó paprikás halat nem tudják készíteni más háznál, mint ahová indultunk, de a hófúvás megakadályozott. Olyan egyszerű ezt a halpaprikást csinálni, mikor hivatalos receptjét hallják (amely legrövidebben így hangzik):

“Többféle halat veszünk, egyenlő darabokra vágjuk, másfél óráig sóban hagyjuk állni, aztán lábasban bőven hagymát finomra vágva, vajon kissé megpárolunk, adunk jó késhegynyi paprikát bele, aztán a halat félóráig fedő alatt pároljuk, végre egy kanál vizet és tejfölt öntünk rá. Mikor felforrt, asztalra adjuk.”

Ugyebár ez úgy hangzik, mint az egyszeregy, csak a gyanakvó fantázia gondolna valamely “pisztrángra” a többféle hal emlegetésénél, mert mégiscsak biztosabb volna, ha tudnánk, hogy miféle halakat vegyünk. “Semmi esetre se a nemes halakat, a kecsegét, a pisztrángot, a fogast; hanem elégedjünk meg a harcsával, potykával, csukával a paprikásnál” – mondják a tanácsadók, mert halfőzéshez minden ember értene, holott az ötszázadik tudja igazában.

E jó tanácsadók okozzák, hogy nem élvezhetjük egyszerű halpaprikásnak a legnemesebb halakat, pedig tán ez volna a halpaprikás titka.

3

MIKOR SZÉP A HAL?

Igaz, hogy a Balatonon, hazánk másik haltermő helyén már javában szabad a víz, amikor a Tiszán, a tokaji híd alatt még korcsolyáznak, de nem kevésbé nagy kunsztot érdemel a balatoni halak elkészítése, pláne, mikor jókora kocsikázás után, a Bakonyon, Veszprémen, Várpalotán át közelítettük meg, hogy valahogy ki ne hagyjunk egy lányos házat útközben. Pedig olyan egyszerű a balatoni lány, mint a balatoni hal. Minden balatoni lányban van valami a Kisfaludyak muzsikájából, amely sohase múlik el. Minden balatoni halban van valami az ősök egyszerűségéből, amikor itt még pogány magyarok bujdostak a nádasokban.

A fogasnak elkészítési módjáról ezt a pár hevenyészen odavetett szót találom egy helyen:

“Megtisztított fogast bevagdossuk, jól megsózzuk kívül-belől. Egy tepsibe adunk négy-öt darab vajat, rátesszük a fogast, körülötte karikára vágott burgonyát helyezünk, és még egypár szelet vajat a tetejébe. Körülbelül háromnegyed óra hosszáig sütjük, tálaláskor haltálra adjuk, salátával, petrezselyemmel díszítjük.”

Kolumbusz tojása! Ezt aztán tudja mindenki. Ugyanilyen egyszerű elkészítési módot ajánlanak a kecsegének és pisztrángnak, a rántott harcsának, a tejfölös potykának, a húsevő csukának, de még egyszerűbbet az angolnának.

8855564327a39b5cce25f921fe725f5b

Az ember olvassa ezeket a recepteket: mehetnékje támad a konyha felé, hogy saját kezűleg lásson hozzá a halak elkészítéséhez, mert az a férfiemberre nézve nem lealázó, hanem éppen ellenkezőleg: kitüntető. A legnagyobb urak foglalkoztak mindig a halfőzéssel, a halvásárral, mert ott aztán igazán kell vigyázni; talán jobban, mint a baromfinál. Nem szabad akármilyen hitvány halat megvenni, mert ahol a hitvány hal, akad finom falat is. Főleg nem szabad közel mennünk a népgyűléseket előidéző mázsás harcsákhoz, amelyeket olykor a halászok a Dunából emelnek ki. Az ilyen nagy tömeg hal nem is gusztusos, és nem is lehet egyenletesen jó.

Én a magam részéről gyakran jártam a hal- és rákpiacot, ha finom csemegére volt gusztusom. Az élő halban éppen úgy el lehet gyönyörködni, mint a sült halban: nem lehet pontosan megmondani, mikor szebb a kirántott harcsa, tojásban vagy morzsában, vagy a halkereskedő kádjában.

4

A KIRÁLYOK ÉS HERCEGEK A HAL MELLETT

Február tehát örömeivel, a farsangi táncok, bolondságok, kirúgások, önfeledkezések és kedves emlékek után, a február igazi örömeivel, amelyek mégiscsak a gyomrán át jutnak el az emberbe: a halaknak kedvez. Mondják, a viza ilyenkor rakja ki ikráit, ilyenkor gyűjtik a kaviárokat, ahol terem.

A szakácskönyvek farsangi oldalairól a hizlalt baromfiak, fánkok, torták mellől leginkább a halastálak, halaskasok, hálók és halfőző edények mosolyognak ránk, mintha a farsang, de még inkább a böjt, el se volna képzelhető náluk nélkül. Mindenki érzi előre a halak pácait, amelyeknek savanyúaknak kell lenniök, mert csak akkor valódiak. A legtöbb száj elgondolja előre az aszpikok, kocsonyák gyöngyhűvösségeit, a különböző mártások, a ritka majonézek és a rendkívüli tartárok tartalmait; a gombákat, amelyeket bizonyos módon elkészített fogashoz adnak, mert ne higgyük ám, hogy csak annyi elkészítési módja van a halnak, amelyet felsoroltunk. Mi a legegyszerűbbet vettük, hogy lássuk, milyen könnyedén el lehet bánni a hallal, de hozzáértők szerint magának a fogasnak ötven elkészítési módja van, amelyet tudni kell egy szakácsnak, bármily régen találta ki egy francia herceg, hogyan egyesítse az erdők gyümölcseinek ízét a vizek teremtményeivel. A kecsegét magát Felső-Szabolcs vármegyében tudják sütni-főzni. Pedig az igazi halkocsonyákhoz, a hideg halakhoz, az estélyek, büfék, királyi konyhák kecsegekocsonyáihoz nem is nyúlnak vidéken, hagyják azt a pesti szakácsoknak.

826a6708e7ec12f76b942c5c21017f69

Azt lehetne mondani, hogy a halnak éppen annyi elkészítési módja van, mint akár a marhahúsnak, pedig ezzel foglalkoztak a legtöbbet a világ fennállása óta. De amint látjuk, a hal nem hagyja magát. Az esztendő tizenkét hónapjából egy hónapot kivág a maga számára.

(1933)

Képek forrása: 1, 2, 3

Caorle 2014. február

Gondolnátok, hogy a napfényesnek gondolt Itália észak-keleti csücskében hónapok óta szürke az ég? Hihetetlen, de gyakorlatilag október óta szinte egyfolytában csak zúdul ránk az égi áldás óriási katasztrófát okozva a tartomány egész területén.

Az enyhe időjárásnak köszönhetően a barka lassan elvirágzik, a csipkebogyók ugyanolyan lédúsak, duzzadtan lógnak a vadrózsa ágakon, mint ősszel. Nyílik az ibolya, az aranyeső, és olykor-olykor langyos, a Szahara homokjától sárga eső csöpög a nyakunkba.

Azokon a(z egyébként minimális mennyiségű) napsütéses napokon, amelyek nagyobb viharok után kifejezetten különleges fényeket tartogatnak, általában magammal hordom a fényképezőgépet, és igyekszem megörökíteni minden, a szememnek kedves pillanatot. A (halász)hajókat meg a tengernyi tengerkéket egyébként is szívesen fényképezem. Lehet, hogy mást különösebben nem csigáznak fel, de ha egyszer elköltöznék innen, ez a két dolog nekem biztos, hogy nagyon hiányozna.

DSC_1411

DSC_4209

DSC_4261

DSC_4265

DSC_4269

DSC_4284

DSC_4307

DSC_4308

DSC_4323

DSC_4324

DSC_4332

DSC_4343

DSC_4372

 

Szendvicsek halakkal, garnélával

Két viszonylag gyorsan elkészíthető halas szendvics receptjét és egy garnélaburger fotót hoztam ma a Katucikonyha által kiírt Szendvicsek és burgerek körül forgó 61. VKF! játékra – ha egy kicsit késve még beférek a listába…

2011_10_28_rani_8671 copy

Szendvics Nr1 – füstölt pisztránggal és fokhagymás sült garnélával

Hozzávalók 4 nagy szendvicshez: 2 kisebb bagett, 200 ml zsíros tejföl, 1/2 citrom frissen facsart leve, 200 g melegen füstölt pisztráng filé, 100 g ecetes sült paprika, 1 kis fej lila hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 9 db éti ostorgarnéla, extra szűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors, 8 db zöld saláta levél (pl. lollo)

2011_10_28_rani_8679 copy

A lilahagymát megpucoljuk, és vékonyan felszeleteljük. A garnélákat megtisztítjuk fejüket eltávolítjuk, páncéljukat lefejtjük, és a farokrészben végigfutó bélcsatornát eltávolítjuk. A rákhúst sóval és frissen őrölt feketeborssal fűszerezzük. A tejfölt a citromlével valamint egy kevés sóval és borssal kikeverjük. A paprikákat 1 cm vastag csíkokra vágjuk. A fokhagymagerezdeket meghámozzuk, és papírvékonyan felszeleteljük. A pisztráng filét kisebb darabokra tépkedjük. A bagetteket keresztben kettévágjuk.

Egy serpenyőben olajat hevítünk, belehelyezzük a fokhagymaszeleteket és a garnélafarkakat. A rákok nagyságától függően, 1-2 percig pirítjuk – félidőben megfordítva őket.

Közben a citromos tejfölt a bagett alsó felére csorgatjuk, ráhelyezzük a füstölt pisztráng darabkákat, a garnélákat, a paprika csíkokat, a lila hagyma szeleteket, és meglocsoljuk néhány csepp, a serpenyőben maradt fokhagymás olajjal. Az egészet a saláta levelekkel, majd a bagett felső felével befedjük, és azonnal tálaljuk.

Szendvics Nr2- lazackrémmel és gyömbéres-narancsos sült garnélával

Hozzávalók 4 nagy szendvicshez: 2 kisebb bagett, 100 g krémsajt (pl. Philadelphia), egy kis csokor friss kapor, néhány csepp citromlé, 1 kk. mustár, 100 g lazac filé vékony szeletekre vágva, só, frissen őrölt feketebors,  egy 1,5 cm-es gyömbérgyökér, 1/2 narancs, 9 db éti ostorgarnéla, extra szűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors, 8 db radicchio levél, 80 g édeskömény gumó, néhány rukola levél

2011_10_28_rani_8689 copy

A garnélákat megtisztítjuk fejüket eltávolítjuk, páncéljukat lefejtjük, és a farokrészben végigfutó bélcsatornát eltávolítjuk. A rákhúst sóval és frissen őrölt feketeborssal fűszerezzük.

A kaprot finomra aprítjuk. A gyömbért meghámozzuk, és az édesköménnyel együtt papírvékonyan felszeleteljük. A lazacszeletek mindkét oldalát megsózzuk, megborsozzuk. A bagetteket keresztben kettévágjuk.

Egy serpenyőben kevés olívaolajat hevítünk, és a befűszerezett lazacszeletek mindkét oldalát megpirítjuk benne. (Nem kell, hogy aranybarna legyen, elég ha a szeletek éppen átsülnek, és a gyors hőkezelés során a hal alól az összes lé elpárolog.) A lazacszeleteket ezután a krémsajttal, a mustárral, az finomra aprított kaporral és néhány csepp citromlével kikeverjük, ha szükséges sózzuk, borsozzuk.

A gyömbérszeleteket a serpenyőben maradt zsiradékba dobjuk, és pirítani kezdjük. Hozzáadjuk a garnéla farkakat, és nagy lángon, nagyságuktól függően 1-2 percig pirítjuk. Félidőben megfordítjuk a rákokat és meglocsoljuk fél narancs frissen facsart levével.

A bagett alsó felét megkenjük a lazackrémmel, ráhelyezzük a sült garnéla farkakat, az édeskömény szeleteket, a rukola leveleket. Az egészet meglocsoljuk a serpenyőben maradt zsiradékkal, befedjük egy-két nagyobb radicchio levéllel, majd a bagettek tetejével, és lehetőleg azonnal tálaljuk. (Ennél a szendvicsnél nincs nagy jelentősége, ha áll egy darabig, míg az elsőt nem szerencsés sokáig tartogatni, mert a tejföl eláztatja a kenyeret.)

És végül a garnélabuger:

2011_10_28_rani_8793 copy

amelynek receptjét a tavaly novemberben megjelent Rákok, kagylók, csigák, tintahalak című könyvünkben találjátok.

A fotókat Török-Bognár Renáta készítette.

Csicseriborsós-füstölt paprikás halleves

Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, a múlt héten az eddigi egyik legfinomabb hallevest sikerült összehozni. Tengeri halakat használtam hozzá, de biztos vagyok benne, hogy ez a melengető, sűrű leves nagyszerűen működik édesvízi halakkal is. Pisztránggal pl. játszani is lehet, az alaplevet frissből, a levesbetétet (akár gombócként is) füstöltből elkészíteni, de egy harcsa, sőt, csuka-vöröslencse-petrezselyem-fokhagyma-paprika-citrom kombinációt is el tudnék képzelni. Mindemellett ha olyan szerencsések vagytok, hogy néhány levesnek való tengeri hal és egy maréknyi vénuszkagyló is fellelhető a közeletekben, akkor ne habozzatok, készítsétek el ezt a változatot:

DSC_4072

Csicseriborsós-füstölt paprikás halleves

Hozzávalók 4 személyre (a hozzávalók alapanyag hozzáférhetőség függvényében változtathatók): 1 aprócska foltos rája, 1 egészen kicsi ördöghal, 1 csillagvizsgáló hal, 1 pókhal, 1 tengeri keszeg, maréknyi vénuszkagyló, 1 zöld fűszer csokor (babérlevél, kakukkfű, rozmaring, zsálya), egy kisebb rozmaring ág, 1/2 kezeletlen citrom, 2-3 borókabogyó, 1 angol zeller szár, a salotta hagyma, 1 kisebb paszternák, 3 gerezd fokhagyma, 150 g csicseriborsó, 120 g durumtészta (most cavatelli), só, frissen őrölt feketebors, extra szűz olívaolaj, őrölt füstölt paprika

DSC_4139

A csicseriborsót 24 órára beáztatjuk.

A halakat megtisztítjuk, kifilézzük. (Elvileg a halkereskedő is megteszi nekünk, de ha van időnk, mindenképpen érdemes bekukucskálni a halak belsejébe is. Az ördöghal “torkában” most egy aprócska norvégrákot találtam, de előfordult már, hogy icipici szardella, vagy más érdekesség került elő az alapanyag gyomrából. A gyerekeknek ez kifejezetten nagy élmény, bár ők egyébként is örömmel boncolnak…) A halak gerincét, az uszonyokat, a fejeket és a nyesedéket a zöld fűszer csokorral, egy fokhagymagerezddel, negyed citrommal, a hagymával, a borókabogyóval és a zellerszárral együtt egy lábasba helyezzük, felöntjük vízzel, és gyöngyözve 40 percig főzzük – közben a tetején keletkező habot leszedjük. A levet ezután 20 percig állni hagyjuk, és sűrű szövésű szűrőn keresztül átszűrjük.

A paszternákot és a fokhagymagerezdeket meghámozzuk, félbe vágjuk.

A csicseriborsót leszűrjük, a rozmaring ággal, a paszternákkal, egy gerezd fokhagymával, kevés sóval, frissen őrölt feketeborssal  a leszűrt hal alaplében puhára főzzük. A főtt borsó kb. harmadát a paszternákkal és a fokhagymával együtt botmixerrel pürésítjük. (A rozmaring ágat még pürésítés előtt dobjuk ki!)

A halfiléket konyhai papírtörlővel szárazra töröljük, megsózzuk, megborsozzuk, és félretesszük.

A kagylókat egy serpenyőben fedő alatt addig pároljuk, amíg kinyílnak. A héjakat a kagylóhússal együtt félretesszük, melegen tartjuk, levüket sűrű szövésű szűrőn keresztül a csicseriborsóhoz szűrjük, majd hozzáadjuk a tésztát is. (Ha szükséges, önthetünk hozzá egy kevés forró vizet.)

Egy serpenyőben kevés olívaolajat hevítünk, és belehelyezzük a megmaradt két fél fokhagymagerezdet. Amikor ezek pirulni kezdenek, hozzáadjuk a halfiléket, és mindkét oldalukat megsütjük, (bőrös felükön indítunk!).

A menet közben elkészült levest tányérokba szedjük, mindegyikbe  néhány kagylót és halfilét helyezünk, megszórjuk egy csipetnyi füstölt paprikával, meglocsoljuk egy kevés extra szűz olívaolajjal valamint néhány csepp frissen facsart citromlével, és azonnal tálaljuk.

Halak, vizek, halászat Magyarországon XIV. – A varsa 1. – Vesszővarsák

Az előző részben említett csíkvarsával átevezhetünk egy következő eszközcsoportra, nevesen a varsákéra. A varsa gyakorlatilag a mozgatható vejsze. Fogásai elve azonos, annyi különbséggel, hogy forgásszimmetrikus alkotmányokról van szó, szemben a vejsze függőleges építményével. Így a fogáselv is kissé módosul. Részint kihasználja, hogy a hal nem tud éles szögben fordulni. Másrészt hasznosítja, azt a megfigyelést, hogy a hal nem képes megtalálni egy lyukat, ha nincs semmi, aminek mentén eljuthat hozzá. Magyarul, ha egy hal beúszik egy üvegbe egy tölcséren keresztül, ugyan azon az úton nem fog tudni kijönni belőle. Éppen ezért az első varsákat úgy alakították ki, mintha egy üveg szájába egy tölcsért illesztenénk, hegyével befelé.

Valószínű, hogy az első varsák olyan széles szájú, de hátrébb összeszűkülő vesszőből készült csövek voltak, amibe a hal könnyen bejuthatott, de hátrébb megszorulva sem kifarolni, nem tudott. Ezt a típust a Bodrogzugban még a közelmúltban is használták ívó csuka zsákmányolására. (Ma már orvhalász eszköz!).

csukavarsa

csukavarsa

Ezek első sorban vesszőből készült eszközök voltak, hiszen a hálókötés, különösen, ha azt nem lapméterbe, hanem körbe kell kötni, komoly tudást és gyakorlatot igényelt. Arról nem beszélve, hogy a megfelelő zsinór gyakran nem állt rendelkezésre. Fontos tényező lehetett az is, hogy azokon a sekély, növényes vizeken, ahol ezeket az egyszerű varsákat használták, a vessző jobban ellenállt a nád torzsáinak, mint a háló. Maga a varsa többnyire egy szellős alkotmány, mondhatni, egy vesszőből készült „háló”, hogy a hal bátrabban menjen bele, hiszen látja mi van benne, másrészt így kevesebb anyagból lehetett nagyobb varsát készíteni.

csikvasra

csíkvarsa

Speciális eszköz a varsák között a csíkvarsa, mely már rendelkezik a fejlettebb varsák legfontosabb alkatrészével, a vörsökkel, vagy tölcsérrel. Ellentétben a többi varsával, ez egy sűrűre font, viszonylag kis méretű eszköz. Két oka is van, hogy miért készítették a lehető legzártabbra a csíkvarsát. Először is a csík a lyukak megtalálásában nagymester, a halak Hudinije. Másrészt mondhatni „betegesen” vonzódik a sötét helyekhez. Az eszköz egy vörsökös, széles tányérszerű szájjal. A vörsök, vagy tölcsér vezeti be a halat a varsa testbe, ahonnan aztán nem tud szabadulni. Használata speciálisan az előzőekben említett csíkgátban volt tipikus, de kisebb erekbe csak önmagában is elhelyezték. Több néprajzkutató is megemlékezik a téli, lékbe eresztett csíkvarsáról, illetve az ingólápba vágott kútba ugyancsak függőlegesen elhelyezett eszközről. Ezek ma már gyakorlatilag kihalt fogásmódok, hiszen alig-alig akad olyan víz, ahol a csík előfordul.

Az emberi leleményesség számtalan varsa elven működő hálóféleséget talált ki, hiszen a kaparóháló, vagy a bokorszák is azt az elvet használja, hogy a hal nem tud kitolatni-megfordulni a szűk helyen. Láttam már olyan horgászt, aki a csalihalat egy műanyag flakonból kialakított pirinyó (2 literes) varsával fogta, felettébb eredményesen. (Egyébként a varsa elvén működött, a régi asztali üvegből készült légyfogó, ékesen bizonyítva, hogy attól hogy a légy szemtelen, mégis csak el lehet vele bánni.)

halasszerszamok014

Az előzőekben áttekintettük azokat a kezdetleges varsákat, illetve varsaszerű eszközöket, melyek gyakorlatilag bármilyen erősebb szálas anyagból elkészíthetők, és többnyire valamiféle szilárd terelőhöz kapcsolódnak. Éppen ezért használatukhoz komoly előkészítő munka szükséges. Ezzel szemben a hálóvarsák mozgathatóak, magukba foglalják a tetszőleges hosszúságú terelőt is, és nem mellékesen otthon elkészíthető a teljes szerszám, a vízre már harckész állapotban szállíthatóak. A következő részben ezekkel a hálóvarsákkal ismerkedünk meg.

Képek forrásai: 1, 2, 3

Klementin-hónapos retek-avokádó saláta olajos szardellafilével

Említettem az előző bejegyzésben, hogy mennyire rákattantam ezekre a szemet gyönyörködtető vitaminbombákra. A sokadik újévi fogadalmam szerint minden hétre kell, hogy jusson legalább egy. Íme az ötödik, ami az előzőektől könnyedebbre készült, ti. leves után, második fogásként került az asztalra. (Ha egytálételként szeretnénk szervírozni, mehet bele fejenként bő fél maréknyi főtt lencse vagy fehérbab és néhány frissen pirított tökmag is.)

Klementin-hónapos retek-avokádó saláta olajos szardellafilével

Hozzávalók:

A salátához: klementin, hónapos retek, avokádó, olajos szardellafilé, édeskés vagy kesernyés ízű zöld saláta pl. bébi spenót, madárbegy, rukola, lila hagyma, marinált zöld olajbogyó, sárgarépa, (esetleg főtt lencse vagy fehérbab, pirított tökmag)

A dresszinghez: tökmagolaj, fehérbor ecet, só, frissen őrölt feketebors (ebből jó sok, ti. a klementin nagyon szereti)

DSC_3853Az elkészítés menetét itt sem írom le, hiszen egyértelmű. A mennyiségekre vonatkozóan: egy főre kb. negyed avokádóval, 1 mandarinnal, 2 retekkel, 6-8 vékony sárgarépa karikával, 4 db olajbogyóval és 4 szardellafilével lehet számolni.

Füstölt lazacos saláta paradicsomvizes-gyömbéres vinaigrette-tel

Talán még nem említettem, teljesen odavagyok az egytálételként funkcionáló salátákért. Sok-sok zöldség, kevés fanyar vagy savanykás gyümölcs, és egy kis szelet hús vagy hal, zöld fűszerek, esetleg magvak… rá egy könnyű, (kísérletezős kedvünkben különleges) dresszing, hozzá egy vékony szelet pirítós, egy pohár bor, és teljes a boldogság!

Január elsején azt is megfogadtam, hogy minden héten összedobok egy ilyen salátát. Eddig készítettem egy csicseriborsó-sültpaprika-csípős, paradicsomos makréla-főtt tojás-szezámmag, egy radicchio-alma-füstölt pisztráng-dió, sonka-mangó-zöldsaláta (rukola-bébi spenót, scarola)-mák kombót, ez a mostani viszont az összes eddigit felülmúlta. Hogy a dresszing-e az oka vagy csupán a tél végi színhiány, nem tudom, mindenesetre nagyon lelkes lettem, már ami a folytatást illeti. (Évánál egyébként sok ehhez hasonló salátát találtok, az alábbi ötlete is tőle származik.)

A paradicsomvíz a legfinomabb olasz paradicsomszósz “mellékterméke”, amit évekkel ezelőtt még kidobtam, ma viszont már tudom, hogy ez az egyik legízletesebb, legértékesebb része a paradicsom befőzésnek. Könnyű levesek, zöldség turmixok, salátaöntetek alapanyagaként remekül megállja a helyét, nem mellesleg nagyszerű, természetes ízfokozó is!

DSC_3764

Füstölt lazacos saláta paradicsomvizes-gyömbéres vinaigrette-tel

Hozzávalók 4 személyre:

A salátához: avokádó, főtt tojás, többféle radicchio (vagy más, kesernyés saláta)levél, maréknyi rukola, papírvékonyra szelt füstölt lazac, friss kapor, fehér hagyma vékonyra szelve, rózsaszínű grapefruit kifilézve

A dresszinghez: paradicsomvíz, frissen facsart mandarinlé, balzsamecet, frissen reszelt gyömbér, só, frissen őrölt feketebors, magos mustár, extra szűz olívaolaj

DSC_3787

Az elkészítés menetét nem írom le, azt hiszem, egyértelmű a dolog, inkább essék néhány szó a mennyiségekről: Számításaim szerint egy avokádó, egy grapefruit, 4 főtt tojás és négy féltenyérnyi lazacszelet négy tartalmas adagot ad ki. A saláta mennyiségével érdemes játszani, ezzel könnyen “szaporítható” az étel. A kesernyés salátákat most az édeskés dresszing miatt választottam, de a célnak akár egy egyszerű fejes saláta is megfelel. (Ehhez talán jpbban illik egy citromos-petrezselymes öntet.)

Ennyi. Nektek van hasonló, jól bevált salátátok?

Halak, vizek, halászat Magyarországon XIII. – A csíkgát

Az előző részben az egyik legősibb állított halfogó eszközről, a vészről írtam. Mint a többi természethez kapcsolódó szakmánál, itt is kevés a vegytiszta forma, talán néha csak a néprajzosok kategorizálják szigorúan valahova az eszközt, míg a használók nem sorolják csoportokba, egyszerűen csak más néven nevezik. Éppen ezért most olyan eszközökről lesz szó, melyek átmeneti formát mutatnak a vész és a mozgatható hálóvarsa között.

A vejsze egyik speciális formája a csíkgát. A csíkgáttal a ma már védett, sőt a vörös könyvben szereplő réti csíkot fogták, mai szemmel elképzelhetetlen mennyiségben. A csík alapvetően a nagy ártérrel rendelkező lomha folyású alföldi erekben érezte jól magát. Onnan indult a tavasszal ívni a kiöntésekbe.

A csíkgátakkal az ártérre vezető árvízi kapuk voltak elrekesztve, illetve az oda vezető erek, folyások medrét is gyakran elzárták vele.

Csíkász_az_Ecsedi-lápon

A csík roppant találékony állat, már ami a legkisebb lyukak megtalálását illeti. Így aztán a csíkgátnak tömörnek is kellett lennie, hogy csak a meghagyott nyílásokon tudjon átjutni, az ott elhelyezett csíkkasokba. Éppen ezért a csíkgát többnyire két sorban levert karók közzé betaposott nádból, kotuból, vízinövényből állt. Persze ezt folyamatosan tatrakolni, javítgatni kellett. Jellemző rá, hogy Herman Ottó leírásában a csíkász magán a csíkgáton közlekedve nézi meg a varsáit, tehát elég szilárd alkotmánynak kellett lennie. Fő szezonja akkor volt, amikor a csík valami oknál fogva egyszerre, nagy tömegben mozdult meg. Ez többnyire árvizek előtti pezsdülésekor, illetve a téli telelőhelyre való vonuláskor volt.

(Az Ecsedi-láp környéki falvak lakóinak nagy része, egészen a láp lecsapolásáig főként csíkászatból élt. Akkortájt a csíkhal a böjti napok konyhájának egyik legfontosabb alapanyagának számított. Híres volt pl. a szatmári káposztalében főtt csík, de tavaly Szántó Zsolt, Tiszabercel polgármestere mesélte, hogy gyerekkorában, október közepe táján vízállásokban, árkokban hatvan-hetven centi mélyen csíkvermeket ástak. A vermekbe alj nélküli vesszőkosarakat raktak, ide gyűltek a csíkok telelni. A novemberi első fagyok beállta előtt gyűjtötték be őket, majd a nagymamája néhány napig sóban állni hagyta őket, és ecetes lében, hagymával, gyöngyhagymával ill. csípőspaprikával eltette télire.- a szerk.)

reticsik

réti csík

Azt, hogy ebből a gyors növekedésű, szapora és meglehetősen kistermetű halból milyen mennyiséget fogtak csak következtetni tudjuk. A csík mértékegysége ugyanis soha nem a kiló, vagy a darab volt, hanem rendhagyó módon a különböző térfogatok (hordó, akó, véka, mérő). Ha eladni vitték, többnyire hordószámra vitték, míg a dézsmajegyzékekben többnyire akónyi mennyiségek szerepelnek. Hogy ez miért érdekes? Csak azért, mert a csík „piaci” mérete olyan 20-25 centi és 8-10 dkg volt darabonként. Ezekből a csöppségekből kellet néhány száz vagy ezer darab egy–egy akóhoz. Ezt a súlyt egyébként két éves korára képes elérni, de ez már más lapra tartozik.

A csíkgátak építéséből nem egyszer per is lett, hiszen oly mértékben változtatták meg a víz folyását – tkp. gátat építettek a vízfolyásba- , hogy ezzel a mocsarasodást segítették elő. Jellemző, hogy a korabeli vízmérnökök az Ecsedi-láp területének növekedésében jelentős szerepet tulajdonítottak a csíkászok gátjainak, valamint a vízimalmok hasonló építményeinek.

Képek forrása: 1, 2 – a szerző felvétele

A következő részben a varsákról lesz szó.

Gombás tésztasaláta kakukkfüves vajban sült lazaccal

Egyrészt mert megígértem, hogy az idén több lazaccal készült receptet hozok, másrészt pedig mert fehér mártást nem készítek minden nap, aztán amikor évente egy-két alkalommal mégis előkerül, azonnal dupla adagot keverek belőle.

DSC_3220

Így történt ez most is, a múltkori garnélákhoz készített mártás felét másnapra elraktároztam, frissen kifőzött calamarata tésztával összekevertem, előmelegített nagyméretű poharakba szedtem, és kakukkfüves vajon frissen sütött lazackockákkal, ill. az illatos szafttal meglocsolva tálaltam. Hát, ennyi.

Biztos, ami biztos, leírom a pontos receptet is:

Gombás tésztasaláta kakukkfüves vajban sült lazaccal

Hozzávalók 4 személyre: 320 g calamarata tészta (vagy bármilyen más, durumlisztből készült rövid csőtészta), 4 tk. frissen reszelt parmezán

A halhoz: 240 g lazacfilé bőr nélkül, só, frissen őrölt feketebors, vaj, 2-3 friss kakukkfű ágacska, 1 gerezd fokhagyma, néhány csepp frissen facsart citromlé

A mártáshoz: 150 g csiperke gomba, 80 ml száraz fehérbor, 2 gerezd fokhagyma, só, frissen őrölt feketebors, frissen reszelt szerecsendió, 30 g vaj, 30 g liszt, 400 ml tej, 1 tk. mustár

DSC_3255

A gombát megtisztítjuk, és vékonyan felszeleteljük. A fokhagymagerezdeket megpucoljuk, és félbe vágjuk.

A gombát kevés sóval és borssal ízesítve, száraz serpenyőben két fél fokhagymagerezddel együtt megpirítjuk, majd felöntjük a  fehérborral, valamint egy kevés vízzel, és kb. 15 perc alatt készre pároljuk.

A vajat egy lábasban felhevítjük, hozzáadjuk a lisztet és két fél fokhagyma gerezdet. 2-3 percig pirítjuk, majd folyamatosan keverve felöntjük a tejjel, és addig főzzük, amíg a mártás besűrűsödik. Hozzáadjuk a gombát, végül egy kevés frissen reszelt szerecsendióval, a mustárral, és ha szükséges, sóval ízesítjük. (A mártásnak nem szabad túl sűrűnek lennie, számoljunk azzal, hogy a forró tészta is magába szív majd belőle valamennyit.)

A szobahőmérsékletű lazacfilét 1-1,5 centis kockákra vágjuk, megsózzuk, megborsozzuk, és kevés extra szűz olívaolajjal, pár csepp citromlével, valamint a kakukkfű levélkékkel együtt 10 percre egy kisebb tálban állni hagyjuk. Félidőben átkeverjük.

A tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, és még forrón összekeverjük a gombás fehér mártással. A tészta főzővizéből tegyünk félre egy keveset, és ha a szószt túl sűrűnek találjuk, hígítsuk ezzel.

Közben egy serpenyőben kevés vajat és olívaolajat hevítünk, belehelyezzük a maradék fokhagymát, és kb. fél percig pirítjuk. Hozzáadjuk a nagyvonalúan lecsöpögtetett lazackockákat, és az egészet, a haldarabkák nagyságától függően, nagy lángon 1,5-2,5 perc alatt készre sütjük.

A gombás-fehér mártásos tésztát négy tányérba (vagy nagyméretű poharakba) szedjük, a tetejüket megszórjuk 1-1 tk. frissen reszelt parmezánnal, elosztjuk rajtuk a frissen sült lazackockákat, és azonnal tálaljuk.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!