Rizottó sárgarépával, cukkinivel és sima lepényhallal

A rizottót a legtöbb gyerek szereti, és elárulok egy tiktokot is: reeeengeteg zöldséget el lehet benne tüntetni (akár pürésítve is), szóval nem csak baba, hanem mama (meg persze apa)barát étel is. Aki szereti, hagyhatja levesesebbre is, nálunk ezt kicsit szárazabban kérték.

Ha turkafurka korszaka van a gyereknek, mint pl. mostanában Annának – khm, nagy odafigyeléssel válogat, és csak a neki szimpatikus színű, nagyságú, alakú, és ízű darabkákat pakolja a szájába – jöhet a csel. A hús- vagy zöldség alaplében (nem ételízesítős léről van szó! akkor inkább legyen víz!) főzzük meg a zöldségeket, merülőmixerrel pürésítsük, ha túl sűrű lenne, adjunk hozzá még alaplevet vagy vizet. A megpirított rizst, miután összekevertük az üvegesre párolt hagymával, locsolgassuk ezzel az ízletes lével mindaddig amíg a  rizs megpuhul. 

A lepényhal egyébként szintén a gyerekek kedvence, enyhe ízű, könnyen emészthető, fehérjében gazdag, zsírban szegény hal. A legkisebbek is fogyaszthatják!

Hozzávalók: 160 g rizottóhoz való rizs, 50 g sárgarépa, 100 g cukkini, 2 tk. vaj. extraszűz olívaolaj, 1 salottahagyma, 1 cikk fokhagyma, 120 g sima lepényhalfilé, egy csokor metélőhagyma, zöldség/hal vagy világos hús alaplé, só

A salottahagymát és a fokhagymát lereszeljük, a metélőhagymát felaprítjuk. A sárgarépát, és a cukkinit egyforma nagyságú, apró kockára vágjuk, a lepényhalat kétszer akkorára kockázzuk, mint a zöldségeket.

A zöldség alaplevet felforraljuk.

Egy alacsony falú lábasban felhevítjük a vaj felét és az olívaolajat, hozzáadjuk a lereszelt salottahagymát, a fokhagymát, és néhány percig, nagy lángon pirítjuk.

Hozzáadjuk a sárgarépakockákat, és egy kevés zöldség alaplevet, majd az egészet addig főzzük, amíg a sárgarépa majdnem teljesen megpuhul.

Egy másik serpenyőben, kevés olívaolajon megpirítjuk a rizst, hozzáadjuk a hagymás sárgarépához, és a forró alaplével időnként meglocsolva, gyakran megkeverve 5 percig főzzük. Ekkor hozzáadjuk a cukkinikockákat, tovább adagoljuk az alaplevet, és újabb 5 perc letelte után a zöldséges rizottóba forgatjuk a lepényhal kockákat és a felaprított metélőhagymát is.

Amikor a rizs megpuhult, hozzáadjuk a maradék vajat, elkeverjük, és azonnal tálaljuk.

Tipp:

– Tipegő tengerészgyalogosoknak hagyma és fokhagyma helyett csak metélőhagymával, vaj helyett extraszűz olívaolajjal készítsük.

– Elvetemült zöldimádó kalózfiúknak sárgarépa helyett használjunk zöldborsót, napfényre mosolygós hajósinas-lányoknak cukkini helyett sütőtököt (most úgyis szezonja van 😉

Levelestészta halacskák zsályás-tilapiás sütőtök mártogatóssal

Ez itt a szilveszteri első bónusz kifejezetten gyerekeknek. (Igen, Szilveszterkor jóbarát a kész leveles tészta!) Tegye fel a kezét az, akinek nincs kedve a tésztahalakat belecsobbantani a sütőtökös mártásba!

Idén nyáron készítettem szülőknek szóló halas anygot, ez a recept is része volt. Imádtam csinálni! Azt gondolom, a legnagyobb kihívás gyerekeknek főzni. Egyrészt ők még őszinték, ha valami nem ok, bizony nem rejtik véka alá a véleményüket, másrészt pedig mert az ő esetükben sokkal visszafogottabb fűszerezésre van szükség, és nagyon nehéz eltalálni azt a pontot, amikor az ő ízlésüknek már megfelel az étel, nekünk meg esetleg hiányzik belőle ez-az.

A visszafogottabb fűszerezés nyilván csak azoknál a gyerekeknél működik, akik nincsenek teletömve cukrozott teával, csokoládéval, üdítőkkel, chipsekkel, mű gyerekitalokkal, mű sütikkel, ételízesítővel. Nekik még sokkal kifinomultabb az ízlésük. Lehet, hogy gonosz anyuka vagyok, de bizony mi csak vizet tartunk itthon, az ételízesítőt öt kerek éve hagytam el, s az sem titok, mit eszünk. Persze, nálunk is lecsúszik egy-egy Túró Rudi, ebéd avgy vacsora után egy-egy kocka csokoládé, a reggeli keksz is bolti, de pl. már az olasz nagymama is joghurtot, sajtot vagy “poffuttot” hoz ajándékba A Gyereknek Kinder tojás helyett. 😉

Erről eszembe jutott egy eset, anyuka panaszkodott, hogy nem eszik a gyerek, könyörögni kell neki, szaladgálni kell utána az étellel, aztán másra terelődött a szó, még kb. 20 percig beszélgettünk, közben a gyerek legurított másfél háromdecis pohár Coca-Colát. Na? 

Elég volt belőlem, igaz? Recept:

Hozzávalók: 1 készen kapható, friss leveles tészta, 500 g sütőtök, néhány friss zsályalevél, 120 g tilapia filé, só, 1 kk. vaj, extraszűz olívaolaj 

A leveles tésztát kiterítjük, és lisztbe mártott kiszúróforma segítségével halacskákat szaggatunk. A halakat sütőpapírral kibélelt tepsire helyezzük, és a levelestészta csomagolásám feltüntetett utasításokat követve megsütjük.

A sütőtököt megtisztítjuk, felkockázzuk, tűzálló tálba helyezzük. Sózzuk, rászórunk néhány apróra tépkedett zsályalevelet, meglocsoljuk egy kevés extraszűz olívaolajjal, és 180 fokra előmelegített sütőben puhára sütjük.

Egy serpenyőben felhevítjük a vajat, hozzáadjuk a tilapia filét, néhány perc alatt készre pároljuk.

Amikor a sütőtök kihűlt, meghámozzuk, villával áttörjük, hozzáadjuk a tilapiát, alaposan kikeverjük, ha szükséges, sózzuk, és kis tálkákban a levelestészta halacskák mellé, mártogatósként tálaljuk.

Tipp:

– Tilapia helyett használhatunk lepényhalat, tőkehalat, bátrabbak lazacot, vagy füstölt pisztrángot.

– Próbáltátok már a sütőtököt fésűkagylóval vagy langusztinnal párosítani? Próbáljátok, mert nagyon finom!

A karácsonyi hal

Mert volt egy tervem, amihez végül angolnát itthon nem tudtam szerezni, de túltettem magam rajta, megcseréltem a vasárnapi és a hétfői menüt, gondoltam, akármi is jó lesz helyette, és bíztam abban, hogy a Metroban pénteken lesz friss hal.

2012. december 23-án a következő jelenet zajlott le a nyíregyházi áruházban

Én: Jó napot kívánok! Melyik a legfrisebb tengeri hal?

Az eladó: Kérem szépen, itt mind friss, tegnap érkezett. (haha)

Én: Ajánljon legyen szíves egy olyat, amit esetleg még vasárnap is nyugodt szívvel megfőzhetek.

Eladó: Nem szabad 24 óránál tovább otthoni körülmények között tartani a halat, ugyanis a hűtő nem tudja neki azt a plusz 2 fokos hőmérsékletet biztosítani, amit mi itt igen, hideg levegő befúvás, bla, bla,bla….(ok, értettem, nincs friss tengeri halatok, de majdnem friss azért akad a mind között, legfeljebb megesszük ma vagy holnap, a karácsonyi menübe pedig beépítek mondjuk egy borókás marhát vagy borjút knédlivel, ez ünnepi fogásnak kitűnő, és hopp, közben az eladó válla fölött megláttam néhány makréla hátat kivillanni. Hurrá, makréla! Mondtam már, hogy a szardínia és a szardella után/mellett az egyik legkedvencebb kedvenc halam a makréla?)

Én: Jó, akkor kérek három makrélát.

Az eladó gondosan becsomagolta a halakat, én már oda sem figyeltem, közben azon járt az eszem, hogy akkor mi is kell még a menühöz. Citrom!

Megkértem a férjemet, hogy menjen el Annával citromért, amíg én beszaladok húsért. Nos, hamarabb végeztem én, mint ők, ugyanis alig tudtak a kupacból kiválasztani egy olyan egykilós kiszerelésű, hálós terméket, ami ne lett volna félig megrohadva. Szinte az összes puha volt, sok köztük penészes, vastag, viaszos bevonattal, arról nem is szólva, hogy citromillata egyiknek sem volt. 

(Később anyukám próbálta volna mákos kifli töltelékébe reszelni, de íze sem volt, így már nem is tudtuk felhasználni semmire.)

Közben beszaladtam a hűtőkamrába is, és gyorsan felkaptam egy “borjú…” feliratú csomagot, kívülről biztató színe volt. Csak tegnap nyitottam ki, két marék faggyút és zsírt szedtem le róla, majd a “borjúnak” bő három óra kellett, mire megpuhult. Ja, és a felirat “borjú apróhús” volt. Nyilván, megérdemlem, én, aki máskor a címkén az apróbetűs részt is minimum kétszer olvasom el, most figyelmetlen voltam. Vagy mégsem? Talán nem is volt ráírva semmi más? Mindegy. Ködös már az emlék. Amúgy meg biztos fogalomzavarban élek. Meg gasztrozavarban. Mert nálunk is eladják a levágott állatok kevésbé értékes részeit is, annyi különbséggel, hogy ott ennek a 90%-ával még lehet mit kezdeni. 

Visszatérve a halra: követve az eladó szigorú tanácsát, igyekeztem 24 órán belül felhasználni a makrélákat. Gyorsan elfogytak: kinyitottam a zacskót, kivettem a halakat, elförmedtem, néztem jobbról, néztem balról, szagolgattam, a bőrük fakó volt, még a fejüket is levágtam, pedig sosem szoktam, de annyira elrettentőek voltak a szemeik, véresek, opálosak, és azért az elején még reméltem, hogy mégis lehet valamit kezdeni velük. Aztán megvizsgáltam belülről is, a halak húsa egytől egyig barnás színű volt, puha, mállós (talán fagyasztva is voltak már), a szálkákhoz hozzá sem kellett érni, szinte maguktól kicsúsztak a húsból.

Szomorúan visszapakoltam a haltörzseket a lilás-feketés fejekkel együtt a zacskóba, és az egészet beledobtam a kukába. Úgy sikerült, hogy a címke épp felülre esett: 2200 Ft.

És ezek után egyfolytában azon jár az eszem, hogy hogy a fenébe biztassak én bárkit is arra, hogy egyen minél több halat? Abban nem kételkedek, hogy vevőkör van rá, hiszen az emberek kíváncsiak, nyitottak az új felé, szeretnének egyre több ízt, illatot megismerni, egészségesebben élni, de ha valaki, aki épp most határozta el, hogy márpedig ő most megkóstolja a tengeri halat, ha egy ilyen pakkot kap a kezébe, mint az enyém, holtbiztos, hogy sosem fog többé halat enni.

Sosem értettem, miért éri meg átverni a vevőt. 

Aztán azon is gondolkodtam, hogy mi értelme van ennek a halas blog írásnak, ha egy közepes minőségű citromot nem lehet beszerezni az üzletekben? Nem kell, hogy bio legyen, nem kell, hogy a legjobb földekről érkezzen, csak legyen citromillata, nem? 

Van értelme egyáltalán ennek az egésznek? Írjam le, hogy “Úgy válasszunk halkereskedőt, mintha a saját orvosunkat választanánk”? Írjam le hogy honnan vehetjük észre, ha egy hal nem friss? Írjam le, hogy így és így filézem ki a nyelvhalat? Írjam le, hogy milyen halat adok A Gyereknek? Írjam le, hogy miért nem veszek pangasiust? Vagy ne is legyen publikus a blog, firkáljam magamnak a receptjeimet, és írjam ki a főoldalra, hogy jó nekem, te meg edd azt, amit eddig?

Hát nem.

Nem, mert azt szeretném, hogy más is új ízekkel ismerkedjen meg, más is érezze a tenger és a folyók  ízét, illatát, hogy más is észrevegye a halfogyasztés jótékony hatásait, hogy más is biztosabban válasszon a halas pultokról, hogy felhívjam a figyelmet az olcsóbb árkategóriájú, mégis minőségi termékek fogyazstására, és tippeket adjak ezek elkészítésére…jó lesz? Jó lesz!

Sókéregben sült gyömbéres-narancsos rózsaszín durbincs

Hozzávalók: 1 kb. 1 kg súlyú rózsaszín durbincs, kb. 2 kg durva szemű tengeri só, 2-3 szelet narancs, 2-3 ágacska rozmaring, egy kis darabka friss gyömbér, extra szűz olívaolaj, frissen őrölt feketebors


  Szép, igaz?

A halat megtisztítjuk, kizsigereljük, alaposan átmossuk (mivel sóban sül, a bőrét nem esszük meg, így a pikkelyeit sem szükséges leszedni). A narancsszeleteket és a rozmaringágakat a hal hasába tömködjük.

Egy tűzálló tálba kb. 1 cm vastagon nagyszemű sót terítünk, ráhelyezzük a halat, majd szintén kb. 1 cm vastagon beborítjuk sóval.

190 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük.

Köretként rukolás párolt káposztát készítettem mellé.

Tálalásnál locsoljunk rá néhány csepp extraszűz olívaolajat és tekerjünk rá egy kevés feketeborsot.

Sonkával sült zsályás-citromos bajuszos vörösmárna

Hozzávalók: 12 db bajuszos vörösmárna, 12 szelet pármai sonka, 70 g zsemlemorzsa, 2 citrom, 4 ek. extra szűz olívaolaj, 6 zsályalevél, 10 g vaj, só, bors

DSC_0003 (2)

A márnákat tisztítsuk meg, zsigereljük ki, majd szórjuk meg a kisebb darabokra tépkedett zsályalevelekkel, egy kevés sóval, borssal, locsoljuk meg az olívaolajjal, egy citrom kifacsart levével és hagyjuk állni 3-4 órán keresztül.
Amikor a márnák már jól átvették a citromos-zsályás páclé ízét, csöpögtessük le, szórjuk meg mindkét oldalukat zsemlemorzsával, majd minden egyes halat tekerjük körbe egy-egy szelet pármai sonkával.

DSC_0027 (2)

Egy tűzálló tálat vajazzunk ki, helyezzük bele a sonkába tekert márnákat, szórjunk a tetejére még egy kevés zsályalevelet, végül előmelegített sütőben, 180 fokon süssük kb. 15-20 percig. Tálaljuk citromágyon!

Sáfrányos-feketekagylós spagetti

Hozzávalók: 320 g spagetti, 800 g feketekagyló, 1 gerezd fokhagyma, egy kis csokor petrezselyemzöld, extraszűz olívaolaj, 2 g sáfrány, 1 dl száraz fehérbor, frissen őrölt feketebors

A feketekagylókat megtisztítjuk: a héjak illesztéséből kilógó rostos szálat, az ún. szakállat egy határozott mozdulattal kihúzzuk, ha más kagylódarabok, törmelékek vannak a héjhoz tapadva, késsel lepattintjuk. Végül mindegyiket durva szivaccsal folyó víz alatt megsikáljuk, többször váltott vízben leöblítjük. Amelyik ki van nyílva vagy törött, kidobjuk.

Egy nagy serpenyőben olívaolajat hevítünk, megpirítunk benne egy kés élével kissé szétnyomott fokhagymagerezdet, hozzáadjuk a sáfrányt, a kagylókat, a felaprított petrezselyemzöldet, a bort, nagy adag feketeborsot őrlünk a tetejére, és lefedve, addig pároljuk, amíg a kagylók kinyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, kidobjuk.)

Közben a tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” -“harapható”, nem teljesen puhára főtt állagot, leszűrjük, összeforgatjuk a sáfrányos kagylóval, és azonnal tálaljuk.

Sáfrányos tőkehallal és vargánya gombával töltött cannelloni

Hozzávalók: 350 g lasagne tészta, 300 g tőkehal filé, 1 közepes vargánya gomba, 1 csokor petrezselyemzöld, sáfrány, 4 ek. száraz fehérbor, 1 gerezd fokhagyma, 1 kisebb fej fehérhagyma, 4 ek. tejszín, extraszűz olívaolaj, vaj, só, frissen őrölt fehérbors

Egy serpenyőben hevítsük fel az olajat. Nagy lángon pirítsuk meg rajta a tőkehal filéket az apróra vágott gombával és a fokhagymanyomón áttört fokhagymával. A halat vegyük ki, vágjuk apró darabokra. Közben a serpenyőben maradt gombára szórjuk rá a felaprított petrezselyemzöldet, és a sáfrányt; sózzuk, borsozzuk, majd locsoljuk meg a fehérborral. A halat tegyük vissza a serpenyőbe, és alaposan keverjük össze a gombás-petrezselymes lével. Ez lesz a töltelékünk.

A tésztalapokat főzzük 1 percig, osszuk szét rajtuk a halas tölteléket, majd egyenként tekerjük fel, és fektessük kivajazott tűzálló tálba. Rakjuk a tészta tetejére vajdarabkákat, majd 180 fokos sütőben süssük kb. 10 percig.

Ezalatt az idő alatt reszeljük le a hagymát, adjuk hozzá a tejszínt és egy kevés sáfrányt. A szószt öntsük a már félig megsült tésztára, majd rakjuk vissza a sütőbe és süssük addig, míg a teteje kissé megpirul. (Kb. további 10 perc.)

Halat a gyerekeknek!

A hal a legjobb választás

Étkezéseink egyik alapvető fontosságú alapanyaga a hal. Élettani hatásának párja nincs, épp ezért nem hiányozhat a legkisebbek asztaláról sem, sőt, legfőképp onnan nem!

Értékes mert a szervezet számára elengedhetetlen telítetlen zsírsavakat (elsősorban Omega-3-at) tartalmaz, amelyek jótékony hatását manapság nem győzik hangsúlyozni. A telítetlen zsírsavakban gazdag étrend segít a koleszterinszint csökkentésében, ezzel együtt mérséklődik az érelmeszesedés kockázata; továbbá csökkenti a triglicerid szintet, jótékonyan hat a vérnyomásra, következésképp jelentősen esik a szív- és érrendszeri megbetegedések száma is. Ezen túl segít a látásjavításban, az agy és az idegrendszer fejlődésében, amely a születés előtti harmadik trimesztertől a késő gyermekkorig a legintenzívebb, ezért nagyon fontos, hogy egészen korán, gyakorlatilag már az anyuka hasában elkezdjük a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra való nevelést. Szigorúan hangzik a „nevelés” szó, de nem kell megijedni tőle, nem más ez, mint hozzászoktatni saját magunkat és a gyerekinket is egy jobb, kiegyensúlyozottabb, harmonikus élethez. Mindannyian a legjobbat akarjuk adni a gyermekeinknek, miért fosztanánk meg őket épp az egészségtől?

A hal rengeteg értékes vitamint is tartalmaz, amelyekre mind a gyerekek mind, a felnőttek szervezetének szüksége van. A teljesség igénye nélkül néhány példa:

– A vitamin, amely a szempanaszok kezelésében játszik fontos szerepet, de növeli a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet, erősíti a csontokat, jótékony hatással van a hajra, a bőrre, a fogakra és a fogínyre.

– B2  vitamin, amely látásjavító hatású, kulcsfontosságú szerepe van a növekedésben és a szaporodásban, de szebbé teszi a hajat, a bőrt, a körmöket is.

– B3 vitamin, amely segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, koleszterin- és gyulladáscsökkentő hatású, az idegrendszer és a hormonok működésének elengedhetetlen eleme, a sejtek növekedésének és működésének egyik mozgatórugója, és nagyon fontos szerepe van a DNS hibák javításában is.

– B6 vitamin, amely immunrendszer erősítő hatású, védi az idegrendszert, továbbá véd a bőr- és szembetegségek kialakulásától, elengedhetetlen a vörösvértestek képződésénél.

– B12 vitamin, amely a növekedésben játszik nagy szerepet, megelőzi a vérszegénységet, javítja az étvágyat, a koncentrációkészséget, az emlékezőképességet.

– D vitamin, amely erősíti a szervezet természetes védekezőképességét, nélkülözhetetlen a kalcium és a foszfor felszívódásában, ezzel együtt a csontok és a fogak fejlődésében.

– K vitamin, amely véralvadás gátló hatású, védi az érfalakat, fontos szerepe van a csontok egészségének megőrzésében.

A hal egyben az emberi növekedéshez szükséges ásványi anyagok kifogyhatatlan forrása is. Gazdag jódban, amely a pajzsmirigyhormonok részeként a fejlődés, az idegrendszer, és az anyagcsere szabályozásában kap fontos szerepet; szelénben, amely a rákos megbetegedések elsőszámú “gyógyszere”. A hal gazdag fluorban és foszforban, amelyek a fogak és a csontok karbantartásához elengedhetetlenek és cinkben is, amely látásjavító- valamint bőrvédő hatású, és gátolja a rákos sejtek szaporodását is.

Mivel a fent említett esszenciális zsírsavak, vitaminok és ásányi anyagok egy részét az emberi test nem képes magától előállítani, a bevitelükről mindenképp gondoskodnunk kell. Erre pedig a legjobb megoldás az, ha a lehető leghamarabb rászoktatjuk a gyerekeket, a halfogyasztásra. Ha ez már kisgyermekkorban megtörténik, és mi magunk is pozitív példával, ízletes, színes, változatos ételekkel, és nem utolsó sorban következetes elhatározásokkal és döntésekkel állunk a témához, nagy a valószínűsége, hogy a gyerekek később sem fogják visszautasítani ezt a végtelenül sokféleképpen felhasználható, nagyszerű alapanyagot. Ismerős ízek, ismerős élmények köszönnek majd vissza újra és újra az asztalon, és felnőtt korban majd ugyanúgy vágyakoznak anya/apa sült szardíniájának, párolt pisztrángjának könnyű, citrusos íze után, mint mi manapság nagyapa pacalpörköltje vagy zsírban sült rántott húsa után.

Mikor kezdjük a halak bevezetését a gyerekek étrendjébe?

Ahogy már korábban is említettük, még az anyuka hasában, hiszen a kismamák egészséges táplálkozása jótékonyan befolyásolja a magzat fejlődését is. S hogy hogyan? Lehetőleg hetente minimum két-három alkalommal, kiváló minőségű, friss halból készült ételek fogyasztásával. (Érdekes, hogy Nyugat-Európában az orvosok már az első látogatás alkalmával felhívják a várandósok figyelmét a terhesség alatti halevés fontosságára, míg itthon maximum egy nagy kupac tablettát írnak elő.)

A szülés, születés után a babáknál egy ideig az anyatejé lesz a főszerep, míg az anyukának továbbra is kiegyensúlyozott étrendet érdemes követni. Kettős feljődés ez; amíg mi, tenger nélküli, sok esetben még az édesvízi halak elkészítésében sem túl gyakorlott szülők új ízélményekkel, új tapasztalatokkal gazdagodunk, addig gyermekeink anélkül, hogy észrevenné(n)k, belenőnek ebbe a színes-ízes új világba. Félreértés ne essék! Nem kell lemondani, a vasárnapi húslevesről, a rántott húsról, a nyárson sült szalonnáról, a körömpörköltről, de könnyítsük a többi étkezésünket egy-egy párolt vagy sütőben, esetleg roston sült halszelettel, friss, idényjellegű salátákkal, sok gyümölccsel és más, könnyen emészthető fogásokkal.

Hogyan történjen a halak bevezetése a gyermekek étrendjébe?

A hozzátáplálás elkezdése után körülbelül másfél-két hónappal, amikor már a baba felkészült az új ízek befogadására, a hús mellett elkezdhetjük a halak bevezetését is a gyermekek étrendjébe. Mivel a hal allergizáló hatású is lehet, mint a legtöbb alapanyag esetében, itt is nagyon fontos a fokozatosság! Kezdhetjük például egy egészen kis darab ördöghallal, csillagos cápával, lepényhallal vagy nyelvhallal, de a tőkehal-, és a sügérfélék is megfelelnek a célnak. Ezek a halak enyhe ízűek, lágy, omlós húsúak, könnyen rághatóak, így a babák szívesebben elfogadják, mint pl. a lazacot vagy a makrélát, nem beszélve arról, hogy zsírtartalmuk csekély, így könnyebben emészthető is. Persze az enyhe íz még így is karakteresnek tűnhet, mivel mégiscsak halról van szó, ezért érdemes néhány dekányi kóstolófalatokkal kezdeni, pl. a babák zöldségpüréjéhez hozzáadva. (Egy kis darab halat megpárolni kb. 5 perccel tart tovább, mint egy bébiételes üveget kinyitni – onnan kezdve, hogy felrakjuk a vizet főni…)

Az elején tehát alakítsunk ki egy nem túl hivalkodó ízvilágot, aztán újabb másfél-két hónap eltelte után jöhet az aranydurbincs, a süllő a csuka, a pisztráng, a tonhal, a ponty, a kardhal, később a zsírosabb halak, a szardínia, a makréla, a hering, a lazac, a tonhal, az angolna stb. Ha a családban allergiás megbetegedések már előfordultak, a halak bevezetésével mindenképp várjuk meg az egyéves kort, ugyanúgy, mint a sózott, füstölt vagy konzerv termékekkel is. (A tenger gyümölcseivel, mivel allergizáló hatásuk kiemelkedően magas, várjunk még tovább, a gyermekek étrendjébe való bevezetésükkor pedig legyünk különösen körültekintőek!)

Hogyan ellenőrizzük, hogy friss-e a hal? Kérdezzünk bátran! Lehetőleg ne menjünk konkrét elképzelésekkel, recepttel a fejünkben; kérdezzük meg inkább a halárust vagy a halas pult képzett dolgozóját, hogy melyik a legfrisebb termékük, aztán mindenképp szóljunk, hogy kisbabák, gyerekek eszik majd, és csak amikor már a kezünkben van a hal, akkor döntsünk az elkészítési módról. Javasoljon azonban bármit az eladó, a hal frissességéről mindenképp győződjünk meg! A friss hal ismérvei:

– a pikkelyek szorosan tapadnak a bőrhöz,

– a halhús rugalmas, enyhe nyomás után is visszatér eredeti formájába,

– a szemek élénkek, tiszták, domborúak,

– vízszintesen tartva egyenesen áll, nem csuklik össze,

– illata kellemes, nem túl erős.

Ha beesett, homályos szemű, szivacsos húsú, ammóniára emlékeztető szagú hallal állunk szemben, legyen akármilyen olcsó, semmiképp sem szabad megvenni! A halak esetében a frissesség, a kiváló minőség különösen fontos; itt soha ne legyen az olcsóság a mérvadó!

Gondolkodóba ejthet sokunkat, hogy vajon melyik a jobb, a friss vagy a fagyasztott hal. Kétség kívül a friss halnak párja nincs! Ha tehetjük, és meggyőződtünk arról, hogy a hal biztos forrásból, tiszta vizekből, magas higiéniai és minőségbiztosítási követelményeknek megfelelő kereskedésből származik, válasszuk a frisset, ezek közül is a kisebb példányokat.

Ha mégis a fagyasztott halra esik a választásunk, tudnunk kell, hogy bár a fagyasztás során, a hal tápértékéből nem veszít, valamelyest mégis sérül, veszít ízéből, élvezeti értékéből, textúrája némiképp megváltozik. Ennek ellenére a szemünk előtt kifogott, megtisztítot halból elkészített étel mellett még mindig ez a legbiztosabb módja annak, hogy minőségi terméket vásárolunk – természetesen ha a kifogástól a konyhánkig tartó hűtési lánc kötelezően előírt hőmérsékletét végig betartották.

Hogyan készítsük el a halat? Ha egész halat vásárolunk, pucoljuk meg, belezzük ki, távolítsunk el mindent, amit a hasában találunk, majd alaposan öblítsük le. Ha halfilét veszünk, tapogassuk végig az ujjainkkal, és ha nagyobb szálkákat találunk benne, csipesszel egyénként húzzuk ki.

A kisbabák számára a legmegfelelőbb, hőkezelési eljárás a gőzölés. Ez utóbbinak egyik nagy előnye, hogy nagyon kíméletes főzési művelet lévén a hal természetes ízét csak csekély mértékben változtatja meg, a másik pedig, hogy ezzel a módszerrel marad meg meg a legtöbb tápanyag a hal húsában. Amikor a hal a gőzölőedényben elkészül, távolítsuk el a fejét, a farkát, a bőrét, a szálkákat, tegyünk rá egy kevés extraszűz olívaolajat, pépesítsük, és adjuk a zöldségpüréhez, vagy a nagyobbaknak villával összetörve, olívaolajjal és pár csepp citromlével meglocsolva kínáljuk főételként zöldségkörettel. A gőzölő vízbe tehetünk friss zöldfűszereket, pl. kaprot, petrezselyemzöldet, zellerlevelet, bazsalikomot, kakukkfüvet, oregánót, stb. (Ne essünk kétségbe, és ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket abból, ha a baba az első pár alkalommal nem fogadja el az általunk készített ételt. Próbálkozzunk később sok-sok türelemmel. Nem éri meg siettetni, erőltetni a gyerekeket az evésben, mert sokszor épp az ellenkező hatást érjük el.)

Nagyobb babáknak minimális zsiradék és némi folyadék, pl. zöldség főzőlé vagy egy kevés paradicsom hozzáadásával pároljuk a halat, majd mint az előző esetben, ízesítsük extraszűz olívaolajjal, és esetleg egy kevés citromlével.

Halkímélő eljárás még az ún. batyuban sütés, amikor sütőpapírba vagy alufóliába helyezzük a halat, szükség szerint fűszerezzük, alá, fölé idényzöldségeket, esetleg olajbogyót, kapribogyót, citromkarikákat helyezünk, a csomagot légmentesen lezárjuk, és így sütjük meg. Ezzel a módszerrel különösen ízletes ételeket készíthetünk, hiszen mind a hal, mind a zöldségek, mind a többi, batyuban lévő alapanyagok gőze, illata, íze nem tud elillanni.

Mindezek után pedig jöhet bármilyen ételkészítési eljárás, csobbanjunk mi magunk is a gyerekekkel együtt a folyók öblébe, a tengerek hullámai közé, kutassunk régi receptek után, próbálkozzunk új ízekkel; élvezzük és használjuk okosan, nagy-nagy szeretettel és tisztelettel mindazt, amit a természet ezen az óriási kék tálcán kínál. 

Töltött pisztráng

Hozzávalók: 2 db konyhakész kb. 400 g súlyú szivárványos pisztráng, 150 g pisztrángfilé (vagy lazacpisztráng filé vagy kiváló minőségű tonhalkonzerv, bátrabbak kísérletezhetnek hidegen füstölt pisztránggal is), 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 50 g angol zeller, 1 közepes sárgarépa, 5 db csiperkegomba, 70 g kenyérbél,  4 ek. tejszín, 1 tojásfehérje, egy csokor petrezselyemzöld,  só, bors, 4 ek. extraszűz olívaolaj, vaj

Egy serpenyőben felhevítjük az olívaolajat, megpirítjuk rajta a felkockázott hagymát és az áttört fokhagymát, hozzáadjuk az apró kockára vágott zellert és sárgarépát, majd a zöldségeket roppanósra pároljuk. 

A gombákat megtisztítjuk, negyedeljük, és vékonyan felszeleteljük, a kenyérbelet a tejszínben szétmorzsoljuk.

A pisztrángfilé mindkét oldalát egy kevés vajon 1-1 percig sütjük, és amikor kihűlt, a filét apró darabokra szedjük – a szálkákat eltávolítjuk.

Egy tálban alaposan összekeverjük a párolt zöldségkockákat a gombával, a tejszínbe áztatott kenyérrel, a felaprított petrezselyemzölddel, a pisztrángdarabkákkal, sóval, borssal, és a tojásfehérjével, majd a kapott masszával megtöltjük a halakat, a hasukat hústűvel összetűzzük.

Egy tepsibe sütőpapít helyezünk, megkenjük egy kevés vajjal, ráfektetünk néhány citromkarikát, sózzuk, borsozzuk, erre kerül a hal, majd ismét fűszerek, és ismét citromkarikák.

A töltött pisztrángokat 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 percig sütjük (közben ellenőrizzük néhányszor, nehogy túlsüssük, és kiszáradjanak).

Pármai sonkába göngyölt ördöghal Ulrichtól

Hozzávalók: 1 db kb 600 gramm súlyú ördöghal, 100 g papírvékonyra szeletelt pármai sonka, 1/2 citrom, 1 nagy csokor petrezselyemzöld, 200 ml friss tejszín, extra szűz olívaolaj, só, frissen őrölt bors

A petrezselyemzöldet finomra aprítjuk.

Az ördöghalat megtisztítjuk, kifilézzük, majd mindazt ami a filéken kívül megmarad (fej, farok, gerinc) egy kisebb lábasban a fél citrommal és néhány szál petrezselyemzölddel kb. ½ órán keresztül főzzük.

A levet sűrű szövésű szűrőn átszűrjük, hozzáadjuk a petrezselyemzöldet, a tejszínt, megsózzuk, megborsozzuk, és besűrítjük. Ez lesz a mártásunk. (A sóra nagyon oda kell figyelni egyrészt mert maga a hal is sós, másrészt pedig a sonka majd a hirtelen sütés során sok sót fog magából kiengedni.)

Az ördöghal filéket nagyobb kockákra vágjuk, mindegyiket körbetekerjük egy szelet sonkával, végül egy nagy serpenyőben kevés olívaolajon néhány perc alatt mindkét oldalukat megpirítjuk.

Friss fehér kenyérrel vagy krumplipürével és a mártással körítve azonnal tálaljuk.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!