Posírozott, marinált ponty

2012. május 23. 09:26 Édesvízi halak, Előételek, Menü 3 hozzászólás

A szombati bejegyzésben említett tiszai pontyból készült az alábbi előétel. A Család, aki amúgy halászlé + rántott ponty + sült keszeg/kárász szentháromságán nőtt fel, 36 óra leforgása alatt eltüntette. Ígértem belőle  kóstolót Gabinak is, de a jelenlegi állás szerint a befőttes üveg üres. Ez van. Az ismételt elkészítés esélye gyakorlatilag nulla, ugyanis ma visszautazunk a napfényes Itáliába, ott pedig az elmúlt tíz év alatt ponttyal egyetlen egyszer találkoztam. Rajtatok a sor! Gabiékat meg majd kárpótolom egy jó adag marinált szardíniával – bár még nem döntöttem el, hogy a félig-meddig tradicionális mazsolás-fenyőmagos vagy a sk. kreált diós-muskotályos fehérborecetes változatot készítsem. 😉

Posírozott, marinált ponty

Hozzávalók egy 700 ml-es befőttes üveghez:

A posírozáshoz: 350 g pontyfilé bőr nélkül, fél citrom, 15-20 szem feketebors, 2 babérlevél, só

A páchoz: 1 nagy fej vöröshagyma 1-2 mm vékony karikára vágva, 4 tk. kristálycukor, 2 ek. 6 %-os vörösborecet, 1 ek. 10 %-os ecet, 30-40 szem feketebors, 4-5 babérlevél, napraforgó olaj, 1/2 kk. só

Egy akkora fazékban, amelyben a halfilé kényelmesen elfér, sós vizet forralunk. Hozzáadjuk a megmosott citromot (előtte kicsit megnyomkodjuk), a babérlevelet, a borsszemeket és a pontyfilét, és a halhús vastagságától függően 4-5 percig posírozzuk. (A víznek nem szabad forrnia, épp csak gyöngyöznie kell.)

Ezután a halat leszűrjük, lebőrözzük, és nagyobb darabokra vágjuk.

Egy 700 ml-es befőttesüveg aljára 2 tk. kristálycukrot és 1/2 tk. sót szórunk, hozzáadjuk a vörösborecetet, ráhelyezünk néhány hagymakarikát és 3-4 borsszemet. Erre egy réteg hal kerül, majd ismét hagyma, bors és babérlevél. Ezt mindaddig ismételjük, amíg a hozzávalók el nem fogynak. A tetejére rászórjuk a maradék cukrot, rálocsoljuk a maradék ecetet, és az egészet felöntjük napraforgó olajjal.

Az üveget lezárjuk, néhányszor felfordítjuk, és fogyasztás előtt 2-3 napig hűtőben érleljük. (Néha összerázzuk, hogy a fűszeres olaj a halat mindenhol egyformán átjárja.)

Nálunk sajnos nem érte meg a harmadik napot.

Hasonló bejegyzések:

A világ hallevesei III. – Ausztria – Halleves édesköménnyel

2012. május 22. 03:50 A világ hallevesei, Édesvízi halak, Levesek, Menü 2 hozzászólás

A világ hallevesei sorozatunk aktuális részében Ausztriába utazunk, ahonnan Gabi, a Notburga konyhája blog szerzője tudósít egyenesen a Duna partról:

Itt úszik az ebédem!  Halleves édesköménnyel…

Néhány éve az osztrák vizek halai a reneszánszukat élik – ennek hatására , egy ideje én is igyekszem felkutatni azokat a tradicionális halrecepteket, amelyek nem nagyon ismertek, s ennek híján lassan feledésbe merülnek,  hogy végül a tányérba kerülő finomságokon keresztül a család ínyencei újra felfedezzék a régi, hagyományos ízeket.

Ausztria egyébként az egész világon egyedülálló titkos tippnek számít a horgászok körében. Joggal, hiszen itt kiváló vízminöségü patakok, folyók és tavak találhatók.

Akármilyen hihetetlen, itt létezik  a bécsi “csatorna-pisztráng” és gyakran találkozunk az őket bevadászó horgászokkal, akik a bécsi Duna csatornánál türelmesen ülve várnak a nagy fogásra.

A sötét, piszkosnak tűnő víz az amatör kibicnek nem sok jót sejtet, ám a víz minösége valójában nem rossz. A vízböl horogra kerülhet harcsa, csuka, ponty, sőt pisztráng (sic!) is, erösítve a mondást, “horgász a siker érdekében nem ismer lehetetlent, nem számít az idõjárás, nem számít, ha napokig nincs kapás, csak egy dolog lebeg a szeme elött “a nagy hal kifogása”!

Sajnos a családom férfitagjai nem igazán hódolnak a horgászás szenvedélyének (a Duna  csupán 5 perces gyaloglásra folyik tölünk!), ezért aztán kénytelen voltam ezt a  receptet, ami eredetileg pisztránggal készül,  friss híján (a mélyhűtöttet nem szeretjük), friss tőkehalfilével  (Kabeljau) helyettesíteni. Az erdmény nem okozott csalódást, bár sejtéseim szerint folyami halból valószínűleg kategóriával jobb lehetett volna.

Megjegyzésként említem, hogy a saját készítésű hal alaplé helyett, lehet boltit is használni, ami ugyan nem olyan finom, de a gyors főzést segíti.

Halleves édesköménnyel

Hozzávalók 2 személyre:

500 ml hal alaplé*

2 ek repceolaj

2 gerezd fokhagyma

10 dkg salottahagyma

40 ml száraz fehérbor

50 g sárgarépa

50 g édesköménygumó

50 g cukkini

só, bors, sáfrány, citromlé,

25 dkg pisztrángfilé (jelen esetben tőkehalfilé)

A hal alaplét a hűtő mélyhűtő részébe teszem, hogy felhasználáskor jó hideg legyen (a többi hozzávalóval ezt már nem főzöm, csak felforralom; ha ez jó hideg, addigra a zöldségek éppen megpuhulnak).

A fokhagymát és a salottát megpucolom, és nagyon apró kockákra vágom, majd az olajon megfuttatom öket.

Felöntöm a borral és félreteszem.

A zöldségeket alaposan megmosom, a répát meghámozom, hosszában felezem, negyedelem, és vékonyan felszeletelem. Az édesköményt szintén viszonylag apró kockákra vágom. A cukkinit negyedelem, a magokat kikanalazom belőle és szintén vékony szeletekre vágom.

Az összes zöldséget (a boros hagymát is), a cukkini kivételével, egy fazékba rakom, felöntöm a hideg hallével, és lassan felforralom. Leveszem a tűzről, és lefedve hagyom, hogy kissé megpuhuljanak a gőzben (a vékony  szelet zöldségeknek nem kell sok idő, hogy még roppanósak maradjanak, de nyersességükből veszítsenek).

Sózom, borsozom. Kevés sáfránnyal és citomlével ízesítem.

Az előkészített cukkini is a levesbe kerül, újra felforralom, és hozzádom a kockákra vágott halfilét.

Leveszem a tűzhelyről és hagyom, hogy a haldarabok is megpuhuljanak a fedő alatt.

A levest kaporral tálalom.

*1 l hal alaplé hozzávalói (szükség szerint koncentrálható):

1 kg nyers halcsont, pl gerinc, fej stb (fehér húsú halak a legjobbak)

1,5 l víz

12 g vaj

130 ml fehérbor

1 póréhagyma felszeletelve

1 hagyma felszeletelve

néhány szem fekete bors megtörve

néhány szál petrezselyemzöld

Egy fazékban a vajon megpirítom a megmosott, véres részektől megszabadított halcsontokat. Belerakom a többi  hozzávalót és felforralom. A tetején képződő habot leszedem és fedő nélkül, lassú tüzön  3/4 órát főzöm.  Kissé állni hagyom, majd sűrű szitán átszűröm.

Köszönjük szépen, Gabi!

Nem ússzuk ám meg ennyivel! A sógorékhoz visszatérünk még! 😉

Jövő héten pedig Svédországban folytatjuk utunkat, a főszereplő a lazac lesz!

Hasonló bejegyzések:

Zöld spárgás árpagyöngy kása juhtúrós pisztránggombócokkal

2012. május 20. 09:18 Édesvízi halak, Főételek, Gyerekeknek, Halételek gyerekeknek, Menü 3 hozzászólás

Elkészült a tegnap említett spárgás árpagyöngy kása. Annám boldogan kanalazta. Szerinte – és általában az olasz gyerekek szerint is – az egyik legjobb dolog a világon a rizottó és az árpagyöngy kása (orzotto). Szinte teljesen mindegy mi van benne, hal, zöldség, minimális mennyiségű hús, vagy sajt, mind eltűnik a krémes rizs/árpagyöngy szemekkel egyetemben az anyukák nem kis örömére. Nyilván, rásegít a dologra, hogy minden hozzávaló egybeolvad – én csak a kép kedvéért pakoltam mindent a kása tetejére). Nemszeretem-zöldségeket és egyéb járulékokat turkálni, kikapirgálni, félretolni nem érdemes, mert velük együtt elvész a lényeg is. 😉

Anyukák, ti szoktatok rizottót/árpagyöngy kását készíteni? Milyen a fogadtatás?

Zöld spárgás árpagyöngy kása túrós pisztránggombócokkal

Hozzávalók 4 főre:

A kásához: 240 g árpagyöngy, fél citrom leve + 1 ek., 1 kis fej fehér hagyma apróra vágva,  4 tk. vaj, extraszűz olívaolaj, kb. 1,5 l zöldség vagy hal alaplé, 120 g zöld spárga fej, 100 ml tejföl, só

A spárgához: 120 g zöld spárga fej, 3 tk. cukor, 2 ek. ecet

A gombócokhoz: 120 g pisztrángfilé bőr nélkül (a pisztráng filézését annak idején Robi mutatta meg, azóta mindenkinek megy, mint a karikacsapás)  120 g  juhtúró, egy kis csokor petrezselyemzöld apróra vágva, 1 tojás sárgája, só

A gombócokhoz a halhúst ledaráljuk, összekeverjük a juhtúróval, a tojássárgájával és az apróra vágott petrezselyemzölddel,a juhtúró ízétől függően sózzuk. (Ha túl lágy lenne, adhatunk hozzá kevés házi zsemlemorzsát.) A masszát félretesszük.

Egy alacsony falú lábasban felhevítjük a vaj felét valamint egy kevés extra szűz olívaolajat, és az apróra vágott fehér hagymát üvegesre pároljuk benne. Hozzáadjuk az árpagyöngyöt, átforgatjuk, 1-2 percig pirítjuk, majd felöntjük a citromlével. Amikor a citromlé nagy része elpárolog, hozzáadjuk a hal vagy zöldség alaplevet.

Közben egy lábasban vizet forralunk, hozzáadjuk az ecetet, a cukrot és a spárgafejeket, majd roppanósra főzzük, leszűrjük.

A spárga főzőlevének a felét is a kásához adjuk.

A pisztrángos-juhtúrós masszából apró gombócokat formálunk.

Amikor a gersli már majdnem megpuhult, elkeverjük benne a tejfölt, a spárgafejeket és a maradék citromlevet. A kását elegyengetjük, ráhelyezzük a gombócokat, még 2 percig főzzük, majd lefedjük, lehúzzuk a tűzről, fedő alatt 5 percig pihentetjük, és azonnal tálaljuk.

Ezután a tartalmas orzotto után amolyan “desszertként” jól fog esni egy halacska alma – annyira szimpatikus, szerintem nincs olyan gyerek, aki visszautasítaná. 😉 Forrás: www.cutefoodforkids.com

Az elmúlt hétvégéhez hasonlóan vers jutott mára is. Ki gondolta volna, hogy egy halacska képes egy egész bivalyt egy ültő helyében bekapni? Pedig így van! Ha nem hiszitek, olvassátok…;-)

Kányádi Sándor: A bivaly és a halacska

– erdélyi szász népmese alapján –

Volt egyszer egy kicsi patak

s tán még ma is folydogálna

de lám, csak a medre maradt

mindannyiunk bánatára.

Lakott benne egy kicsi hal

akkora de akkorácska,

hogy egy szúnyogból kitelt

az ebédje meg vacsorája.

Hihetetlen egy történet

nem hinném ha nem én írnám

de még így is félten- féltem

a kétkedőktől az irhám.

Mentségemre legyen mondva

ahonnan  mesém szivárog

úgy  hívják a medret máig

bivalynyelő halas árok.

Nyáron történt nagy meleg volt

kánikula a javából

s a réten egy bivaly legelt

ott ahol a patak átfolyt.

Jobban mondva folyt

mert szörnyen megszomjazott

a nagy állat és nekiállt inni

a kis halacska kis patakának.

Hé te bivaly hagyd már abba

csillapodjon szörnyű szomjad

vidd a bendőd a folyóra

hagyj békét a patakomnak.

De a bivaly föl se vette

amit a  halacska mondott

és húzott a kis patakból

újra s újra kortyra kortyot.

Hát ez mégis csak hallatlan

vakmerőség sőt gyalázat

volna képed te orcátlan

leinni rólam a házat.

Hogy azután mint az iszap

száradjak és repedezzek

vidd a bendőd te szörnyeteg

vidd amíg csúffá nem teszlek.

Nyomatékul és jelezve hogy

készen áll bármily tettre

ecsethegynyi farkuszonyát

a bivaly orrába verte.

Nocsak, rekegte a bivaly

hű de veszedelmes ütleg

tágulj innen mert különben

még téged is kihörpintlek.

Azzal neki térdepelt és

orrát egyre lejjebb nyomva

kiitta a kis patakot

mintha sohase lett volna.

Fölmagasul és indulna

bendőjében a patakkal

elébe cikkan ekkor a

hajléktalan maradt hal.

És tátotta a kicsi száját

akkora de akkorára

inába szált a bivalynak

addigi nagy bátorsága.

Hátrált volna de hiába

a megbántott bősz halacska

a behemót nagy bivalyat

mint egy szúnyogot bekapta.

Nyelt egyet, mondta a béka

ki a dolgot végig nézte

nem látszott ki a bivalyból

csak a farka bojtja vége.

Hasonló bejegyzések:

Sóska-zöld spárga főzelék szalonnába tekert pontyfilével

2012. május 19. 05:07 Édesvízi halak, Főételek, Menü 2 hozzászólás

Nem volt még pontyrecept a Tarka Bárkán. Ennek az egyetlen oka az, hogy jó minőségű pontyot nem könnyű beszerezni Magyarországon. Nekem most mégis sikerült, ez a hal a Tiszából pottyant szinte egyenesen a tányérjainkba. Nem is próbáltam belőle rafinált fogást kitalálni, a fő célom az volt, hogy a család minden tagja bátran hozzá merjen nyúlni. Így négyféleképpen készítettem el: lett újhagymás-paradicsomos, zöld fűszeres-tejfölös változat – ezek pontypatkók voltak. A maradék halat kifiléztem, egyik felét házi, húsos, füstölt szalonnába tekertem, sütőben pirosra sütöttem és spárga-spenót főzelékkel tálaltam. A másik felét megfőztem, és ecetes-olajos lében hagymával és egész borssal rétegezve befőttes üvegbe raktam. Most érik, meglátjuk, milyen lesz. A gerincből, a fejből és a nyesedékből sűrű alaplevet főztem, és lefagyasztottam, jól fog jönni, ha hirtelen halászlére vágyunk.

A halat egyébként gyönyörűen megtisztítva vettem, – Bandi bácsitól, a legszimpatikusabb tiszai halásztól amúgy is mindig ilyen “úri módon” érkezik a hal – de darabolással, filézéssel, passzírozással, fotózással, mosogatással együtt is minden megvolt 4 óra alatt, amit ha elosztok, akár hétköznap is könnyen kivitelezhető, laktató, gyors vacsorák sora a végeredmény. A recepteket ahogy az időm engedi, csorgatom. 🙂

A főzelékhez csak a spárga szárát használtam fel. A fejeket holnap árpagyöngy kásához adom majd, és lesznek mellé apró halgombócok is, hogy miből, az egyelőre meglepetés, de egy hamarosan terítékre kerülő, gyerekeknek is szóló posztból kiderül.

Sóska-zöld spárga főzelék szalonnában sült pontyfilével

Hozzávalók 4 főre:

A főzelékhez: 400 g zöld spárga szára, 100 g sóska, 1 gerezd fokhagyma, 1 közepes burgonya, 4 tk. cukor, 2 tk. ecet, 150 ml tejföl, só, frissen őrölt fekete bors, 20 ml napraforgó olaj

A halhoz: 2 db kb. 200-250 grammos pontyfilé, 1/2 citrom leve, 8 vékony szelet enyhén füstölt húsos szalonna, egy kis csokor petrezselyemzöld apróra vágva, só, frissen őrölt fekete bors

A pontyfilé mindkét oldalát sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk a citromlével, bedörzsöljük az aprított petrezselyemzölddel. A szalonnacsíkokat egy vágódeszkán kiterítjük, úgy hogy kissé fedjék egymást. Ráhelyezzük a pontyfilét, a lelógó széleket ráhajtjuk, majd a filéket a hajtással lefelé sütőpapírral kibélelt tűzálló tálra tesszük. Kb. 10-15 percig állni hagyjuk, majd 200 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, amíg a szalonna piros-ropogósra sül.

Közben elkészítjük a főzeléket: a zöld spárga szárát félcenti vastag karikára, a megtisztított, meghámozott burgonyát nagyon apró kockára vágjuk. A fokhagymát áttörjük.

Egy lábasban a cukorból világos karamellt készítünk, hozzáadjuk a spárgakarikákat, átforgatjuk, hogy a karamell mindenhol bevonja. Ezután beleöntjük a napraforgó olajat, hozzáadjuk az áttört fokhagymát, a sóskaleveleket, a burgonyakockákat, sót és egy kevés frissen őrölt fekete borsot, lefedjük, és addig főzzük, amíg a spárga megpuhul. (Ha szükséges, adhatunk hozzá egy kevés vizet.)

Ekkor a zöldségek felét botmixerrel pürésítjük, hozzáadjuk a krémesre kikevert tejfölt és az ecetet, egyszer felforraljuk, és fél szalonnás-petrezselymes pontyfilével tálaljuk.

Hasonló bejegyzések:

A világ hallevesei II. – Svájc – Zürichi-tó halleves

2012. május 15. 08:44 A világ hallevesei, Édesvízi halak, Levesek, Menü, Ünnepi halételek 7 hozzászólás

Folytatjuk a világ hallevesei sorozatunkat. Ezúttal Noémi, a Mandula Sarok blog szerzője hozott nekünk egy különleges, édesvízi halakkal készülő levest. (Figyelem, az aktuális VKF! fordulót is ő szervezi, úgyhogy hamar, hamar, öltözzetek fehérbe! 😉 Noéminek külön köszönjük, hogy kutatómunkát is végzett a levessel kapcsolatban, hiszen Svájc nem éppen a halételeiről híres…

“Ha a svájci konyhára gondolunk, bizony nem a hal jut eszünkbe először. Pedig igazán kedvelik ebben az országban a halat, főleg az “eglit” vagyis a csapósügért, melyet rendszerint sörtésztában sütve találjuk meg az étlapokon. A svájci konyhájára hatással voltak a szomszédos országok konyhái, de mégis sikerült egy egységes svájci konyhának kialakulnia. Valószínűleg a rösti mindenki számára ismerős, ennek bizony annyi variációja létezik, hogy sok!
Mondhatni minden valamirevaló kantonnak megvan a sajátja. Azám, de ez itt a Tarka Bárka és ezért egy svájci hallevest hoztam nektek. Az már kérdéses, hogy mennyire régi vagy autentikus a recept, de ez volt az egyetlen, melyikre ráakadtam, pedig két nagyon régi könyvet is átrágtam. A leves Zürichi-tó halleves névre hallgat, így aztán csakis olyan kopoltyús kerülhetett bele, mely valóban él a tóban. Bár egyiket sem ott fogták, de még az ország határain belül akadtak horogra, úgyhogy nem utaztak sokat a tányérig. Az egyik a már említett csapósügér, a másik pedig a törpemaréna.
Előbbi az ország valamennyi tavában megtalálható és Zürich kantonban igen elterjedt. Legnagyobb mennyiségben a Greifen- és a Pfäffikersee-ben fogják. Szintén sok van belőlük Zürich folyójában a Limmatban, ez viszont sajnos negatív hatással van a többi benne élő fajra. Ami a csapósügért illeti, nos nagyon lenézik ezt a fajtát, pedig sokkal igényesebb hal, mint például a törpemaréna. Ugyanis a víz tisztaságára való igénye sokkal magasabb, majdnem a pisztráng igényeit súrolja, mely egyébként rokona. Persze még sok más hal is úszkál a zürich-i tóban, mint az angolna, tavi pisztráng vagy a bodorka, de a levesbe, most ez a kettő került.

Zürichi-tó halleves

Hozzávalók:
1 csapósügér filé
3 törpemaréna filé
50 g póréhagyma
50 g zellergumó
50 g sárgarépa
100 ml fehérbor
200 ml hal alaplé

A halakat kockázzuk fel és marináljuk fehérborban. Az alaplében főzzük 2 percig a finom kockára vágott zöldségeket, majd tegyük félre.
A halakról szűrjük le a fehérbort és főzzük a kockák méretétől függően 3-5 percig az alaplében, majd tegyük félre.

A leveshez:
200-300 g halcsont (és egyéb haldarabok)
1 evőkanál olíva olaj
1 sárgarépa
1 hagyma
1 babérlevél
1 szegfűszeg
5 szem feketebors
5-7 szem édesköménymag
500 ml hal alaplé (recept lásd lejebb)
turbolya, néhány szál sáfrány, só, bors

Vágjuk a zöldségeket közepes kockákra és az olajon pároljuk kb. 5 percen keresztül. Adjuk hozzá a halaprólékot, a fűszererket és a babérlevelet, majd pároljuk ismét 5 percig. Ekkor öntsük fel az alaplével és főzzük 10-15 percig. Szűrjük le a levest, ízesítsük sóval, borssal. Tányérokba szedjünk az előfőzött zöldségekből és halfiléből, adagoljuk rá a levest és pár szál sáfránnyal megszórva és egy apró szál friss turbolyával tálaljuk.

Az alapléhez:
1 kg halcsont és nyesedék
1 tk vaj
2 salotta
1 póréhagyma fehér része
3 szál szárzeller
1 édeskömény vagy ¼ tk édesköménymag
3 petrezselyemgyökér
150 ml száraz fehérbor
1 bouquet garni (petrezselyemzöld, kakukkfű, pár szem koriandermag és egész fehérbors)

A halcsontokat és a nyesedéket vágjuk apróbb darabokra és blansírozzuk, majd mossuk le folyó hideg vízben.
Vajban pároljuk meg a felszeletelt zöldségeket, majd adjuk hozzá a blansírozott haldarabokat és öntsük fel a fehérborral, majd pár perc elteltével öntsük fel annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Tegyük bele a bouquet
garni-t és főzzük 20 percen keresztül. Ha elkészült, szűrjük le akár többször egy sűrű szövésű konyharuhán, majd hűtsük le. Amennyiben nem használjuk fel az egészet úgy a maradékot fagyasszuk le.”

Köszönjük, Noémi!

Hasonló bejegyzések:

Csőben sült sáfrányos-zöldséges csacsihal

2012. május 13. 09:12 Főételek, Gyerekeknek, Halas dalok, versek és mondókák, Halételek gyerekeknek, Menü, Tengeri halak 1 Hozzászólás

…a sáfrány miatt elsősorban az ízek világában haladóbb gyerekek számára, de ha valaki idegenkedne ettől a csodálatos fűszertől, akár el is hagyhatja, az eredmény persze teljesen más, de ettől még ugyanolyan finom lesz.

A hekk a kisgyerekes anyukák számára különösen értékes hal, könnyen emészthető, kevés zsírt, ellenben sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, a hozzátáplálás elkezdése után másfél-két hónappal, amikor a babák már hozzászoktak az új ízek befogadására, bátran adható.

Csőben sült sáfrányos-zöldséges csacsihal

Hozzávalók 4 főre (gyerekek esetében felezhetjük az adagot): 400 g csacsihal (hekk) filé, 250 g burgonya, 250 g sárgarépa, csipetnyi sáfrány (kb. 8-10 szál), 1,2 l zöldség alaplé, 50 g frissen reszelt Parmigiano Reggiano, só, vaj, 4 ek. zsemlemorzsa, 1 rozmaringág

A zöldség alapléből elveszünk egy keveset, kb. 100 ml-t, beleszórjuk a sáfrányt, elkeverjük, és legalább 10 percig állni hagyjuk.

A burgonyát és a sárgarépát megtisztítjuk, előbbit felkockázzuk, utóbbit, 1-2 mm vékony karikára vágjuk.

A hekk filét is felkockázzuk – legyen kb. a burgonyával megegyező méretű.

A répát és a burgonyát a maradék zöldség alaplében roppanósra főzzük, a főzési idő felénél hozzáadjuk a beáztatott sáfrányt és sózzuk is.

A zöldségeket leszűrjük, és amikor langyosra hűlnek, összeforgatjuk a tőkehal kockákkal.

A zsemlemorzsát összekeverjük a reszelt sajttal.

Egy tűzálló tálat vékonyan kivajazunk, ráhelyezzük a halas zöldségeket, elegyengetjük, megszórjuk a parmezános morzsával, ráfektetjük a rozmaringágat, és 180 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, amíg a teteje aranysárgára pirul.

Mivel a recept a legkisebbeknek szól, szóljon a vers is nekik:

Jankovics Ferenc: A bátor kismacska meg a gyáva halacska

Volt egy bátor halacska,
meg egy gyáva kismacska.
Tóban élt a halacska,
arra járt a kismacska.
Kiugrott a halacska,
meglátta a kismacska.
Megijedt a halacska,
odament a kismacska.
Fölugrott a halacska,
elszaladt a kismacska.
Ilyen bátor halacskát,
elkergette a macskát!

…el is lehet ám ezt játszani! Ügyes kezű anyukáknak biztos nem nagy kihívás kiscicát és halacskát varrni. Nekem biztos az lenne, úgyhogy maradok a tűzhely mellett, de szívesen álmodozom pihe-puha halacskákról…ezek pl. kifejezetten tetszenek (gombokra, szálkákra ügyelni! ;-).

forrás:http://mermagblog.com/2010/04/20/one-fish-two-fish/

Hasonló bejegyzések:

Babérágyon sült tengeri pérhal

2012. május 10. 08:49 Főételek, Menü, Tengeri halak 4 hozzászólás

Alíz csodás Caldeiradája után egy végtelenül egyszerűen elkészíthető és egyben nagyon ízletes ételt hoztam mára. Ha az emlékeim nem csalnak, velencei specialitásról van szó, az eredetileg paradicsom nélküli recept egyik olasz barátunktól származik.

Makrélával, pisztránggal, de akár harcsával is  kipróbálnám – sőt, ez utóbbit ki is fogom, amíg itthon vagyok. 😉

Babérágyon sült tengeri pérhal

Hozzávalók 1 főre: 1 db kb. 250 grammos konyhakész tengeri pérhal, 100 g hámozott, darabolt paradicsom, sok babérlevél, egy nagy csokor petrezselyemzöld, 1 tk. kapribogyó, 1/2 gerezd fokhagyma, 30 ml vörösborecet, 20 ml balzsamecet, só, frissen őrölt feketebors, extra szűz olívaolaj

A petrezselyemzöld felét és a kapribogyót felaprítjuk, a fokhagymát áttörjük, majd egy kis tálkában összekeverjük a paradicsommal, az ecetekkel és egy kevés extra szűz olívaolajjal.

A babérlevelekkel kibélelünk egy akkora tűzálló tálat, amelyben a hal kényelmesen elfér (lehetőleg valamivel kényelmesebben mint az enyémben x-).

A halat kívül-belül sózzuk-borsozzuk, a megmaradt petrezselyemzöldet a hasába tömködjük. A befűszerezett halat a babérágyra fektetjük, beborítjuk a petrezselymes-ecetes paradicsommal, és 190 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készre sütjük.

Hasonló bejegyzések:

A világ hallevesei I. – Portugália – Caldeirada

2012. május 7. 18:36 A világ hallevesei, Halak, Levesek, Menü, Tengeri halak, Tengeri herkentyűk 10 hozzászólás

Ahogy azt már biztos tudjátok, a magyarországi halfogyasztás fellendítésének elősegítése mellett a világ sokszínű halgasztronómiájának a megismertetése is a Tarka Bárka blog legfontosabb céljai között szerepel. Nem kellett sokáig gondolkodnunk azon, hogy melyik az az étel, amely minden országban létezik, mégis mindenhol különböző… Igen, a hallevesről van szó, az ezerarcú hallevesről, amely összeköt, identitást ad, melynek igaz eredeteiről vérre menő harcok folynak. A következő hónapok hétfőjén tehát a világ halleveseit vesszük tehát górcső alá.

Indulásképp idegen országok gasztronómiájában jártas bloggereket kerestünk meg, hogy segítsenek nekünk az általuk megismert halleveseket egy csokorba gyűjteni. Most, hogy jó néhány írás a kezünkben van, határozottan meg vagyunk arról győződve, hogy egészen egyedülálló sorozatot fogunk összeállítani!

A bejegyzések legtöbbjében rövid történeti áttekintést, az adott ételre vonatkozó érdekességeket, nagyrészt tradicionális halleves recepteket, fotókat találtok majd, de akadnak majd a sorban egészen egyedi hangvételű írások is.

Köszönünk szépen minden kész és még folyamatban lévő, hamarosan beérkező posztot, nem kevésbé a lelkesedést, amivel a résztvevők segítik a gyűjtemény létrejöttét!

Olvassátok sok szeretettel!

A sorozat első állomása Portugália. Innen Alíz, a Select food blog szerzője, (aki nem mellesleg 7 évig élt az országban, és a férje is portugál) hozott egy ínycsiklandó halas-kagylós Caldeiradát. Az írás magáért beszél! Minket azonnal meggyőzött! 😉

Ti ettetek már Caldeiradát? Hol? Mikor? Élményeket, tapasztalatokat szívesen olvasunk a kommentek között!

Caldeirada

A portugál Caldeirada nagyon népszerű és közismert étel mind a portugálok, mint a Portugáliába látogató turisták között. Mint a legtöbb ételnek általában, ennek is sokféle elkészítési módja létezik, de van amiről biztosan felismerhető. A mi leveseinkhez képest rövid lében főtt, és a lenti hozzávalók közül a felhasznált halakkal és a tenger gyümölcseivel variálható.

Legfinomabb akkor, ha többféle halból – ördöghal, tengeri süllő, rája, aranydurbincs, vörös márna, csacsihal, lepényhal -, kagylóból, és/vagy rákvariációból tevődik össze, de vannak tipikus változatai is, úgy mint a Caldeidara de Enguias (tengeri angolnás Caldeirada kurkumával), Caldeirada de Lulas (tintahalas Caldeirada), Caldeirada  à Pescador (Caldeirada halász módra – vegyes halakból) vagy a Caldeirada de Sardinha (szardíniás Caldeirada – ennél a szardínia mindig legfelülre kerül), Caldeirada de Bacalhau (tőkehalas Caldeirada – főznek bele fekete, azaz véres kolbászt és portugál káposztát is).

Ami közös bennük, hogy az alapanyagokat egymásra rakva főzik meg. Helyenként nagyon változó lehet az elkészítése, mert van ahol csak olívaolajjal és sok paradicsommal a saját levében párolódnak a hozzávalók, vagy csak egy könnyed fehérborral, és ott van még a boros-vizes változat is. Főként a tintahalas Caldeiradánál fordul elő, hogy először olívaolajon megfuttatják a hagymákat, hozzákeverik a paradicsomot és ez után teszik bele a többi alapanyagot, mivel a tintahalnak kicsivel több főzési időre van szüksége, mint a burgonyának.

Setúbalban és Madeirán jellemző, hogy néhány szegfűszeget is főznek bele. Általánosságban elmondható, hogy főként petrezselyemmel készül, de néhol tesznek bele koriandert is.

Én egy enyhén pikáns halas-kagylós Caldeiradát, fehérborral és vízzel főzve hoztam most, ami a (portugál) férjem szerint igazi nyári étel. És valóban az, mert legjobban a szabadban fogyasztva esik jól.

Hozzávalók a halas-kagylós Caldeiradához:

750 g konyhakész kagyló vagy kagylókeverék

Új-zélandi zöld kagylót (fél héjban sikerült beszereznem)

750 g konyhakész vegyes tengeri hal, fej és farok nélkül, nagyobb szeletekre vágva (Nekem barramundi, aranydurbincs és hekk (csacsihal) volt itthon.)

900 g burgonya meghámozva és nem túl vastag karikákra szeletelve

250 g vöröshagyma vagy salátahagyma nagyon vékonyan felkarikázva

4 gerezd fokhagyma felszeletelve

1 csokor petrezselyem

1 db nagy babérlevél

3-4 db hámozott paradicsom felkarikázva vagy 1,5 dl 100%-os paradicsomszósz

100 g zöld (piros) kaliforniai paprika vékony csíkokra szeletelve

kb. 3 db piripiri (afrikai madárszemchili) – opcionális

tengeri só

7-8 szem egész fekete bors

löttyintésnyi extraszűz olívaolaj

2,5 dl száraz fehérbor (én most Kunsági Irsai Olivért használtam)

5,5 dl víz

Én ennél a receptnél friss paradicsom híján paradicsomszósszal készítettem, ezért kellett hozzá a 5,5 dl víz, de friss paradicsommal ez a mennyiség csökkenthető vagy akár el is hagyható, ha a felhasznált paradicsom elegendő levet ereszt.

Elkészítés

Egy nagyméretű főzőedény alján helyezzük el a kagylókat a héjukkal lefelé, fektessük rá a haldarabokat, locsoljuk meg egy kevés olívaolajjal, majd váltakozva rétegezzük rá a burgonya-, vöröshagyma- és paradicsomkarikákat (vagy öntsük rá a paradicsomszószt), meg a paprikacsíkokat is. Helyezzük a rétegek közé a petrezselymet, babérlevelet, egész borsokat, fokhagymát és ízlés szerint chilit is. Sózzuk meg, öntsük fel a fehérborral, majd a vízzel, és fedő alatt tegyük fel főni.

Forrás után közepes hőfokon főzzük tovább kb. 20 percig, amennyi idő alatt a burgonya megpuhul, és a kagyló és hal is megfő.

Kevergetni közben nem szabad, csak időnként rázogatni a fazekat.

A főzési idő több-kevesebb is lehet a felhasznált alapanyagoktól és a méretüktől függően. Ha apróbb kagylókat használunk, akkor érdemes a halakat és a burgonyát is kisebbre vágni, hogy egy időben meg tudjanak főni.

Ha marad lé a Caldeiradából, akkor abból a portugálok másnap rizst főznek, vagy levesként fogyasztják kenyérre merve vagy apró tésztát főznek benne, és finomra aprított mentával megszórva fogyasztják el.

Köszönjük, Alíz!

Hasonló bejegyzések:

Sütőben sült hagymás-rozmaringos süllőcsigák “törtpaszullyal”

2012. május 2. 10:44 Édesvízi halak, Főételek, Menü Szólj hozzá!

…mert ennek a receptnek a Bárkán a helye. Pár nappal ezelőtt ezzel készültem az általunk szervezett 48. Vigyázz, Kész, Főzz! fordulóra, amelynek a témája “Édes Vizeink”, célja pedig a közös játékon túl a hazai halak népszerűsítése volt. (A kiírást itt, az összefoglalót pedig itt találjátok.)

Mindenképp egyszerű ételt szerettem volna választani, ezért gondoltam, hogy nagymamám annak idején barna babból készült tört paszulya épp jó lesz. Ami a süllőt illeti, a babhoz nagyszerűen passzol, a citrom és a rozmaring is jól áll neki, viszont a hagyma-paprika-napraforgó olaj édessége kicsit elnyomta a süllő lágy ízét. Legközelebb biztos, hogy karakteresebb ízű halat fogok választani, mondjuk amurt, pontyot, a tengeri halakat tekintve pedig abszolút befutó lehet szerintem a szardínia, a vörösmárna, de még az is lehet, hogy a laposhalak valamelyikével is kipróbálom egyszer.

Szakértői vélemény alapján mondhatom, hogy ami az étel ízvilágát mégis egyensúlyba hozhatja, az egy pohár nem túl gyümölcsös rosé. Konkrétan Figula 2011 Merlot Roséjáról van szó (Gabi, köszönöm a segítséget), és ennek a korántsem véletlen választásnak az apropóján az alábbi fogással egyúttal nevezni is szeretnék a Rosalia – Magyar Rosé Mustra és a Kifőztük közös játékára. (Lesz egy másik fogás is, ez a Tavola In Piazzán, fog megjelenni. Egy előételről van szó: zöld fűszeres abárolt szalonna balzsamecetes rosé boros eperrel. Remélem, sikerül megírni a posztot éjfélig. 🙂

Sütőben sült hagymás-rozmaringos süllőcsigák “törtpaszullyal”

Hozzávalók:

A csigákhoz: 2 db kb. 200 grammos süllőfilé bőr nélkül (lehetőleg a vékonyabb, farok felé eső rész), néhány csepp citromlé, négy ágacska rozmaring, 2 db fehérhagyma, napraforgó olaj,1 tk. őrölt pirospaprika (édes)

A babhoz: 200 g barnabab, 1 nagy burgonya, 1 gerezd fokhagyma, 1 babérlevél, só, frissen őrölt feketebors, extraszűz olívaolaj

 

A babot egy éjszakára beáztatjuk.

A burgonyát meghámozzuk, nagyobb kockákra vágjuk.

Egy lábasban olívaolajat hevítünk, és megpirítjuk benne a kés lapjával kissé szétnyomott fokhagymagerezdet. Hozzáadjuk a babérlevelet, a babot, sót, frissen őrölt feketeborsot, és addig főzzük, amíg a bab megpuhul. Ekkor az egészet botmixerrel durvára mixeljük (nagyanyó feeling: az övé sosem volt teljesen sima).

A hagymákat nagyon vékony csíkokra vágjuk, és egy kevés napraforgó olajon, lassú tűzön megpároljuk, az utolsó fél percben megszórjuk a pirospaprikával, és összekeverjük.

A csigákhoz mindkét süllőfilét hosszanti irányban négy részre vágjuk. Az így kapott csíkokat sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk egy kevés citromlével, kettesével nyársra húzzuk, a nyársak közé egy-egy rozmaring ágacskát szorítunk, és 10 percig állni hagyjuk. Ezután a nyársakat tűzálló tálra fektetjük, meglocsoljuk a paprikás hagymával, és 190 fokra előmelegített sütőben kb. 5 perc alatt készre sütjük.

A babpürét tányérokra szedjük,mindegyikre egy-egy nyársat helyezünk, és azonnal tálaljuk.

Süllőből a múlt héten ezeket az ételeket készítettem:

Tárkonyos-tejszínes süllőleves szalonnás kenyérgombóccal

Borókás-rozmaringos vajban süllőfilé mustáros-sárgarépás burgonyapürével

Tejben párolt süllőfilé ropogós fricobárkában parmezános galuskával és zöld almás zöldborsómártással.

Mandulás morzsában sült süllőfilé zöldborsós cukkinimártással és burgonyás fricoval

Figyelem, jövő héten hétfőn új sorozat indul! Halleveseket hozunk a világ minden tájáról. Portugáliából indulunk. Érdemes lesz benézni hozzánk!

Hasonló bejegyzések:

“Édes Vizeink” 48. VKF! összefoglaló – stafétaátadás – világ hallevesei sorozat beharangozó

2012. május 1. 06:57 Édesvízi halak, Egyéb, Gyerekeknek, Halak és tengeri herkenytyűk előkészítése, Halételek gyerekeknek 30 hozzászólás

Itt a 48. Vigyázz, kész, főzz! játék összefoglalója. Nem volt nagy tolongás, ami előtt magam kissé értetlenül állok, ugyanis az egyhetes hosszabbítással is másfél hónap állt a bloggerek és nem bloggerek rendelkezésére, hogy legalább egy, hazai hallal készülő receptet posztoljanak – ráadásul a fenti időszakba a nagyböjt is épp beleesett. A messzemenő szociális következtetéseimet megtartom magamnak, sem a hely, sem az idő nem alkalmas a bővebb okfejtésekre (lelkesedésről meg összetartásról, a közös játék élményéről, a fantáziánk tornáztatásáról, hazánk értékeinek megőrzéséről, egészséges életmódról papolnék, szóval egyáltalán nem lennék “menő”), de annyit biztosan megtudtunk, hogy halas ötletekre, útmutatóra mindenképp szükség van, ergo szükség van a Tarka Bárkára is.

Figyelem! A hozzászólásokból az derült ki számunkra, hogy többen tervezték pályamű beküldését, azonban szervezési nehézségek miatt a határidőt nem tudták tartani, vagy egyéb problémáik akadtak a technika ördögével. Így úgy döntöttünk, hogy mivel az összefoglaló célja egy sokszínű gyűjtemény a magyar halakból készülő receptekből, így a határidőn túli nevezéseket is elfogadjuk és utólag beillesztjük a gyűjteménybe, amennyiben az e-mail címünkre küldtök róla egy értesítést a poszt linkjével együtt!

Akik részt vettek a játékban, azoknak szívből köszönjük a halak nevében is! Nagyszerű ételek születtek, szépek, kidolgozottak, átgondoltak, fantáziadúsak, látszik rajtuk a gazdáik téma iránti elkötelezettsége.

22 ötletből szemezgethetünk, íme:

Ági, aki főz, a kiírásnak eleget téve bevallottan messzire rugaszkodott, egyenesen a thai konyhát hívta segítségül a harcsája elkészítéséhez:

Édes-savanyú harcsa lett a végeredmény

A coffeinmentes blog szerzője a ködös Albionból csöppet sem ködös fogással készült:

Süllő filé fehér spárga mártással és párolt zöld spárgával

Mamma, a Dalla cucina per te bloggerinája a mediterrán vonalat erősíti (nem mellesleg elolvadtunk a bevezetőtől 😉

Füstölt pisztrángos-zsályás-mozzarellás pizza sült Mamma sütőjében

Dalit elvesztette ugyan a jegyzeteit, de hónapokkal később hál’Istennek előkerült, így ő is nevezett a “kicsit rác, kicsit mediterrán, nagyon pesti” 🙂 Kötözött pontyfiléjével:

Az Öt Elem elvét követő Dao Konyha csapata két recepttel is készült; egy keleti és egy nyugati ihletésű fogás is kikerült a kíváncsi szakácsok kezei közül:

Vietnámi csípős-savanyú halleves harcsával

Füstölt pisztráng csalánpesztóval kevert hajdinával és sült csalánnal

Éva, a Főzök-sütök-mosogatok blog szerzője halgulyást készített bográcsban – persze, oldalbordája” 20 kiló halat vitt haza, így szép az élet (is) ! 😉

Halgulyás

Gabojsza konyhájában hagyományos paprikás lisztbe forgatott kárász ikra, haltej sült, amit természetesen elfogadtunk, hiszen a kiírásban az állt “…lehetőség szerint elrugaszkodva a halászlé-rántott ponty-sült keszeg szentháromságától.”

Pénteki paprikás lisztes sült kárász

A Katakonyha blog Katája sütőben ropogósra sütött, fűszeres süllőt hozott, azt mondja, harcsával és pisztránggal is működik. Hiszünk neki!

Ropogós, fűszeres sült süllő

Se kávé, se csokoládé, csak hal, hal, és hal, tengeri, és édesvízi, lazac és süllő vegyesen, egy halom idényzöldséggel. Nagyon szerettük a Kávé és csokoládé blog szerzőjének halsalátáját is!

Spárgás halsaláta

Robi, a Kísérleti konyha szerzője, akinek csodálatos vendégposztját már olvashattátok a blogon ismét egy különleges receptet hozott:

Kókuszolajban konfitált pisztráng céklával, hajdinával és citromos fehér mákkrémmel

Emlékeztek még? Robi mutatta meg azt is, hogyan filézzünk ki egy pisztrángot. Érdemes újraolvasni a bejegyzést!

A kínai szakos, egyszerre negyven szomszédra főző Kollégista Gurman, pályaművét egy gazdag ház szépasszonyainak gyömbéres pisztrángja ihlette:

Gyömbéres-újhagymás pisztráng

Lorien egy üde, tavaszi fogással készült (bizony meg is orroltam volna, ha nem készül, öreg motoros már ő a halas receptek terén 😉

Sült pisztráng spárgával, újkrumplival, lime mártással

A halvédő-ínyenc-szuperkreatív céklakirálylány Noémi, a Mandula Sarok blog szerzője habzsákból nyomja a halat :-), külön öröm, hogy a Tarka Bárka szellemében a gyerekekre is gondolt:

Tárkonyos pisztrángfánk céklás majonézzel

Éva, a meGASTROmania blog szerzője a napfényes Spanyolországban is talált édesvízi halat, pisztrángot hozott csicseriborsó salátával (külön felhívnám a figyelmet Éva spanyol halas receptjeire, én személy szerint imádom mindet!).

Grillezett pisztráng langyos csicseriborsó salátával

A Ninjamenza blog azt írja: “Édes. Sós. savanykás. Csípős. Omlós.” Ez itt kérem

Kínai kelbe tekert harcsaszeletek baconnel, gyömbérrel, szezámmaggal, kétfajta szósszal.

Az első teljesen saját recept a Ninjamenzán a VKF!-re. Köszönjük a megtiszteltetést!

A Nyárikonyha Évája a szezonalitásra helyezte a hangsúlyt, egy gyönyörű süllőt hozott, sóskamártással és pirított burgonyával – külön felhívnám a figyelmet a sóskamártáshoz adott pezsgőre!

Egészben sült süllő sóskamártással és pirított burgonyával

Orchidea is süllővel készült, köszönjük Emmának, hogy felhívta a figyelmünket erre a nagyszerű receptre. Nagy kár lett volna, ha kimarad a listából.

Süllő filé zöldborsós rizottóval

Aztán kaptunk még egy remek receptet Orchideától, ezúttal egy pisztrángfilét, narancsos kuszkusszal, uborkasalátával és zöldfűszeres krémmel.

pisztrángfilé narancsos kuszkusszal

Zsuzsi kagylócskái minden szempontból kilógnak a sorból, de a jó szándék és a lelkesedés nem hiányzott, ezért úgy döntöttünk, elfogadjuk a Praliné paradicsom bájos csokoládé kagylócskáit – igazi halnak igazén semmi keresnivalója egy bonbon blogban. 😉

Citromos-bazsalikomos fehércsoki mousse-szal töltött kagylók

A köztudottan nagy halkedvelő Alíz, a Select food blog írója bebizonyította, hogy nem nemes halból is lehet nemes fogást készíteni, ravioliba bújtatta ugyanis a keszeget:

Gőzön párolt keszeggel töltött ravioli barna csiperkés-medvehagymás-mascarponés szósszal

A mezőnyt erősítendő, jómagam sem maradhattam ki a játékból. A Tavola In Piazzát amúgy is csúnyán elhanyagoltam az utóbbi időben. Épp ideje volt ott is egy újabb poszttal jelentkezni. Nagymamám “törtpaszulyához” tekertem néhány csigát süllőből:

Sütőben sült hagymás-rozmaringos süllőcsigák “törtpaszullyal”

A Tejbegríz blog Starfi-Krisztiánja még jó, hogy kiürítette a mélyhűtőjét! Harcsa lapult benne, és épp kapóra jött a medvehagyma szezon is, így született a

Medvehagymás harcsafasírt különféle köretekkel

(a különféle köretekre külön érdemes odafigyelni!)

Tűzrőlpattant Petra a harcsamáj jelentőségére hívta fel a figyelmünket – azonnal beindult a fantáziám…harcsamájat akarok, de tüstént!

Paradicsomos szürke harcsamáj-pástétom babérral, kakukkfűvel

Vesta pedig egy thai pisztránggal örvendeztetett meg minket. Vigyázat, monitoron keresztül is csíp!

Thai pisztráng

Orchidea egy remek zöldborsó rizottót hozott süllőfilével, ami kis tanakodás után végül a VKF! összefoglalóban landolt.

zöldborsó rizottó süllő filével

Kollégista Gurman személyében pedig egy igazi horgászt ismerhettünk meg, aki azonban az általa kifogott halak helyett inkább a pisztrángot részesíti előnyben, azt is kínai szépirodalmi élményei nyomán elkészítve.

gyömbéres-újhagymás pisztráng

Igaz milyen szép színes lett így is a felhozatal? Reméljük ezek után sokan bátrabban nyúlnak majd a hazai halakhoz.

Ha valaki kimaradt, vagy úgy érzi, utólag is szívesen csatlakozna, írjon, és bevesszük a listába!

Köszönjük, hogy játszottatok, a stafétát sok szeretettel a Mandula Sarok blog szerzőjének, Noéminek adjuk. Jó munkát Noé! ;-

P.s. A Facebookon már említettem: “egy titkot is elárulunk: a közeljövőben érdemes lesz gyakrabban bekukkantani hozzánk, néhány nap múlva ugyanis új sorozatot indítunk; halleveseket gyűjtünk össze a világ minden tájáról. Külön köszönjük a külföldön élő magyar gasztrobloggerek segítségét, akik időt, energiát nem sajnálva hetek óta segítik a munkánkat!”

Gyertek tehát, szuper anyag lesz!

csapata két recepttel is készült; egy keleti és egy nyugati ihletésű fogás is kikerült a kíváncsi szakácsok kezei közül:

Hasonló bejegyzések:

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!