Az olasz gyerekek kedvence: tonhalas sült ricottagolyók + jó hír + olasz mese: Roberto Piumini: Mesék egy szuszra kötetéből A csillag és a tintahal

Az alábbi receptet Mario barátunk hozta. Állítólag már egyetemista korában is ő készítette ezeket az ezerféle módon tálalható jópofa golyóbisokat. (szóval történelmük van, no, amit nincs mese, meghajlunk az alkotó előtt).

Kínálhatjuk előételként különféle mártogatósokkal, tálalhatjuk tésztára szósz + feltétként, de főfogás is lehet belőlük mondjuk egy nagy tál vegyes salátával. Mondanám, hogy tonhal helyett használjunk más halat, de ez úgy, ahogy Mario megalkotta volt tökéletes, így inkább csendben maradok – annak ellenére, hogy most én is épp azon vagyok, hogy tudnám a konyhámból teljesen eliminálni a tonhalkonzervet. (Házi feladatnak bevésem a füzetembe, hogy keressek valami olyan alternatívát, amivel a szerecsendió használatát nem kell mellőzni, ez ugyanis a ricottával remek párost alkot, és a gyerekeknél is biztos befutó ízpáros.)

Tonhalas sült ricottagolyók

Hozzávalók: 300 g ricotta, 160 g tonhal konzerv olívaolajban, 80 g magozott, marinált zöld olajbogyó apróra vágva, 3 púpos evőkanál zsemlemorzsa + a végén a forgatáshoz, 1 tojás, só (esetleg csipetnyi fehérbors), a sütéshez napraforgó vagy olívaolaj

A konzervet lecsöpögtetjük, keverőtálba tesszük, villával áttörjük. Hozzáadjuk a ricottát, az olajbogyó kockákat, a zsemlemorzsát, a tojást és a fűszereket, majd az egészből könnyen formázható masszát keverünk – ha túl lágynak találjuk, adhatunk még hozzá egy kevés zsemlemorzsát.

A masszából kb. 3 cm átmérőjű golyókat formázunk, zsemlemorzsába forgatjuk, forró olajban aranybarnára sütjük, és azonnal tálaljuk.

A jó hír

Ebben a hónapban két alkalommal két különböző helyszínen is részt veszünk a rivignanoi Associazione Punto e Virgola által szervezett nyári táborban. Témánk:  “i pesci azzurri” – az ún. “kék halak” vagyis a szardella, szardínia, csőrös csuka, makréla, tonhal, kardhal, stb.

Megtanulunk szardellát tisztítani, sózni, készítünk halas-buborékos képeslapokat, halacskát almából – amit végül meg is eszünk, hiszen a hal maga az egészség!. A foglalkozás végén a gyerekek egy füzetet vihetnek haza amely egy halas színezőt, valamint a Tarka Bárka két, a kék halak valamelyikével felhasznált receptjét tartalmazza.

Tegnap főpróba volt, ilyenek lesznek a képeslapok + borítékok:

Ötlet innen.

Olasz recepthez olasz mesét választottam mára, Roberto Piumini: Mesék egy szuszra című kötetéből a tengeri csillag és a tintahal történetét. Buona lettura, bambini!

A csillag és a tintahal

Élt egyszer a tenger mélyén egy tintahal, aki mást sem csinált, folyton csak zsörtölődött.
– Úszni, csak úszni, mindig csak úszni!? – mondogatta méltatlankodva, és csápjaival számolva sorolni kezdte: Először is, az úszás nagyon fárasztó, másodszor, nagyon unalmas, harmadszor…
– Hát még te milyen unalmas vagy!  szólt közbe egy halacska. Ha tényleg olyan nagyon fáraszt az úszás, akkor miért nem ülsz meg inkább egyhelyben valahol? Rengeteg hely van a tenger fenekén, jut belőle mindenkinek.
– Nem úgy van az! Én nem érem be akármilyen hellyel. Annak a jó kis sziklának a csúcsát akarom!
– De hát az ott a tengeri csillag helye. Mindig ő ül ott.
– Azt mondod? Szóval fenntartott helye van a csillagocskának? No, majd meglátjuk, mennyire az ő helye az.
A tintahal odaúszott a tengeri csillaghoz.
– Nicsak! Egy csillag itt a tenger fenekén. Hát ez meg hogyan lehet?
– Hogy érted ezt?- kérdezte a csillag.- Hiszen nekem itt van a helyem!
– Mit nem mondasz! Te bizony nagyon tévedsz kiscsillag. Csak azt ne mond, hogy nem tudtad, hogy a csillagoknak az égen van a helyük! Mert ezt aztán igazán mindenki tudja: ott van fenn a helyük az égben, a hold körül.
-Tényleg? – álmélkodott a tengeri csillag. Nahát, ezt nem is tudtam! Hát, akkor felmegyek én is oda.
Levált a kőről és úszni kezdett, fel a tenger színe felé. Amikor elérte végül, meglátta a csillagos eget és megpróbált kiugrani a vízből, hogy odajusson, fel a csillagok közé; próbálkozott, nekirugaszkodott újra és újra, de csak nem járt sikerrel.
Akkor aztán elpityeredett.
-Hát te miért sírdogálsz itt? – kérdezte a tonhal. Mintha bizony nem lenne még elég sós víz a tengerben!
– Mert nem bírok feljutni az égbe, a többi csillag közé, pedig ott volna a helyem.
– És azt meg ki mondta neked, hogy ott van a helyed?
– A tintahal.
– Vagy úgy, a tintahal! – mondta erre a tonhal. No, gyere csak velem csillagocska, kapaszkodj az uszonyomba!
És a tonhal, uszonyán a tengeri csillaggal, leúszott egyenesen a tenger fenekére. Megállt a szikla csúcsa felett, amelyen nagy elégedetten pöffeszkedett a tintahal.
– Te mondtad azt, hogy a tengeri csillagok helye fent van az égen? – kérdezte a tonhal.
– Igen! Mert először is az a véleményem, másodszor meg vagyok győződve, harmadszor biztosan állíthatom, negyedszer…
– És azt tudod-e, hogy a tintahalaknak hol van a helyük? – kérdezte a tonhal vészjóslóan, kissé közelebb úszva.
– Ööööö, hát, nem is tudom…
– A tonhalnak a hasában, ott van a helyük! – mondta a tonhal, és nagyra tátotta a száját.
No, erre aztán több sem kellett a tintahalnak, otthagyta a sziklát, és uzsgyi, eliszkolt amilyen gyorsan csak bírt. A csillag nagy boldogan visszaült a helyére, a szikla tetejére, a tintahalat meg többé senki sem látta arrafelé.

Versione italiana:

La ricetta citata sopra ce l’ha suggerita il nostro amico Mario. Possiamo offrire queste simpatiche polpette di ricotta e tonno sia come antipasto con delle salsine, sia come arricchimento di un piatto di pasta al pomodoro, ma anche come secondo piatto con una belle insalata mista.

Cogliamo l’occasione e partecipare con essa al concorso “Guarda che buono” lanciato sul Facebook della Delicius. Dunque la ricetta in lingua italiana troverete qui.

La bella notizia:

In questo mese, in due posti diversi, parteciperemo al centro estivo organizzato dall’assiociazione Punto e Virgola di Rivignano. L’argomento dell’incontro sara’ „I pesci azzurri” – quali: sardine, alici, aguglie, sgombri, tonni, pesce spada ecc.

Impareremo come si puliscono le acciughe e le fasi di lavorazione per la loro conseravzione sotto sale. Prepareremo cartoline colorate con bollicine e pesciolini e se ci sara’ tempo, anche un pesce usando le mele. Alla fine dell’incontro verranno consegnate ai bambini dei depliant con due disegni di pesci da colorare e due ricette che si preparano con i pesci azzurri selezionate dal nostro blog Tarka Bárka cioe’ „La Barca Tinta”.

Ieri abbiamo fatto la prova, le cartoline saranno come sopra. Idea e descrizione (se dopo le foto manca a qualcuno 😉 le ho prese da qui.

Da noi non esiste domenica senza fiabe, filastrocche o canzoncini. Purtroppo ho trovato la storia della stella marina e il calamaro scritta da Roberto Piumini in rete solo in lingua ungherese, ma per accontentare i nostri piccoli lettori italiani riporto qui la filastrocca ben conosciuta di Maurizio de Maurizi:

Il pesciolino stanco 

Un giorno un pesciolino
nuotar non volle più
e dietro una conchiglia
si mise a muso in giù.
Un bimbo col ditino, 
la coda gli toccò,
si volse il pesciolino e gli disse:
“Senti un po’:
son stanco di nuotare
andare avanti e andrè, 
vorrei poter girare 
il mondo insieme a te”.
Il bimbo pian pianino dall’acqua lo levò
e con il pesciolino per strada se ne andò.
Glu glu glu
Glu glu glu, ripeteva il pesciolino
Glu glu glu
Glu glu glu, gli altri stavano a guardar
Ma a un tratto il pesciolino
gli scappò via di man,
gli fece l’occhiolino
e gli disse: “Ciao a doman”.
Il bimbo poverino
invano lo chiamò
quel pesce birichino
nell’acqua si tuffò.
Dall’acqua il pesciolino
sorrise a quel bambino
gli andò vicin vicino
e gli disse: “Ciao son qui”.
Vorrei con te restare,
tu sei un buon piccin,
ma c’è una pesciolina
Che vuol che io resti qui!”.
Glu glu glu
Glu glu glu

A világ hallevesei IX. – Románia – Román halcsorba

Ma a Duna-deltába utazunk, az “Anya, ez isteni…!” blog szerzőjével. Tudom, Gabojszát senkinek nem kell bemutatni, az első gasztrobloggerek közül való, kitartó, örökké lelkes, stabil mag. Blogja az egészségtudatos étkezés jegyében íródott melegen ajánlott olvasmány! – az alábbi, korpaciberével savanyított tradicionális hallevese nemkülönben. 😉

“Dunadelta-béli recept szerint készült ez a halcsorba, korpaciberével savanyítva. A lipovánok friss halból főzik, a főtt halat fokhagymamártással (muzsdéj) és főtt puliszkával tálalják a leves mellé. „Szegénykonyhán” csak halcsontból fő, a csontokról leszedegetett halhússal gazdagítják a levest.

Román halcsorba

Hozzávalók:

friss hal vegyesen (ponty, harcsa, sügér, kárász), vagy halcsont, fej, farok

2-3 evőkanál olaj

2 sárgarépa

1 petrezselyem gyökér

2 fej hagyma

2 paprika (lehetőleg piros)

2 paradicsom

2 krumpli

korpacibere* (borş), vagy ecet

csokornyi friss lestyán és petrezselyem zöldje

A kopoltyúktól megtisztított, kizsigerelt halat, vagy halcsontot sós vízben feltesszük főni. Lehabozzuk, lezsírozzuk. Ha megfőttek, a levet leszűrjük, a halfejet félretesszük a tálaláshoz, a többi csontról leszedegetjük a halhúst és a szűrt lével együtt félretesszük.

A zöldségeket megpucoljuk, a hagymát felaprítjuk, a krumplit kis kockákra vágjuk, a többi zöldséget a reszelő nagylyukú oldalán lereszeljük. A hagymát 2-3 evőkanál olajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a többi zöldséget és pár perc alatt megdinszteljük, felöntjük a hallével és puhára főzzük. Savanyítjuk ízlés szerint korpaciberével (vagy ecettel), aprított lestyán és petrezselyem zöldjével megszórjuk és beletesszük a félretett, kicsontozott halhúst. Csípős zöldpaprikával tálaljuk.

 *A korpacibere az erdélyi és román konyha leveseinek, csorbáinak elengedhetetlen hozzávalója. Magunk is készíthetünk, mindössze 1 kg búzakorpára, 1 szelet kovászos kenyérre és 3 liter vízre van szükség hozzá, 3-5 nap alatt elkészül. A forrásban lévő vizet ráöntjük a búzakorpára, hagyjuk langyosra hűlni, öntsük befőttes üvegbe, tegyünk a tetejére egy szelet kovászos kenyeret, fedjük le és tegyük meleg helyre. Mindennap habozzuk le és keverjük meg. 3-5 nap alatt szépen besavanyodik és elkészül a ciberénk. Szűrjük le és tartsuk hűtőben (egy hétig eláll), a sűrűjéből tegyünk félre a következő adaghoz, kovásznak (a második adaghoz már kenyér sem kell).”

Köszönjük szépen, Gabojsza!

p.s. Ki vette észre a görög hallevessel való rokonságot? Igaz, milyen érdekes? Ha még néprajzos lennék, azonnal nekiesnék az európai  halleves témának…

Jövő héten Spanyolországba utazunk! – mert megérdemlik. 😉

Ősi mesterségünk: a halászat – időszaki kiállítás a Sóstói Múzeumfaluban

Hetek óta adós vagyok ezzel az írással nem csak azoknak akiknek megígértem, de mindenekelőtt saját magamnak. Szabolcsi származású lévén, rövid, de velős néprajzos múlttal őszintén mondom, a Sóstói Múzeumfalu a szívem csücske. Nem telik el úgy hazatérés, hogy ne látogassunk el, akár csak egy rövid sétára is. Bevallom, egyedül szeretek leginkább bóklászni a házak között, olyankor előtörnek a gyerekkori emlékeim, és összekeverednek ezzel a furcsa, nemlétező falumúzeumi jelennel. Látom, ahogy nagymamám a nyárikonyhában a disznóknak főzi a krumplit, kendőjét meghúzza, “Kérsz egy puput kislyányom?”. Látom a falusi udvarok óriási akác- és eperfáit, amik alatt fű nemigen nőtt, a földet tyúkok, kacsák taposták keményre, porosra. Látom a pünkösdi rózsa bokrokat, a zöldre meszelt házakat, szőlőtőke árnyékában a fűben delelő  nagyapámat, a biciklire kötött kapáját…

Emlékszem végtelennek tűnő nyarakra, vadgalamb búgására, hűvös, sötét tisztaszobákra, dohos párnák szagára, málnaszörp ízére. Házról házra járok, és azon tűnődök, mit láthattak ezek a házak, mit láthattak a bennük lévő tárgyak? Örök titok.

A legutóbbi utam még érdekesebb volt, ugyanis a Tarka Bárka képviseletében dr Bodnár Zsuzsanna muzeológus kíséretében a az utóbbi évek egyik legérdekesebb időszaki tárlatát jártam végig.

Zsuzsanna, a kiállítás szervezője bemutatta a számára különösen kedves régészeti anyagot, mesélt a szigonyos halászatról, megállapítottuk, hogy a halászati szerszámok vajmi keveset változtak az idők folyamán. Megvitattuk az egykori és a jelenlegi magyarországi halfogyasztás problémakörét, beszélgettünk arról, hogy az ármentesítések, mocsárlecsapolások mennyiben befolyásolták a magyarság mindennapjaiban valaha közkedvelt (és előírt) halételek szinte egyik napról a másikra való kiszivárgását a magyar halgasztronómiából.

Zsuzsanna felhívta a figyelmet a XVIII. századi pecsétnyomók halábrázolásaira is, amelyek a hal, a halászat kiemelt szerepét, a környékbeli vizek halbőségét bizonyítják. Mai szemmel nézve hihetetlen, hogy valaha a hal ennyire fontos szerepet töltött be a magyar ember életében.

A tárlat részeként az egyik szobában természetes környezetet alakítottak ki, vízi madarakkal, növényekkel, és egy a kalapja alatt a látogatóknak biccentő halászemberrel és annak eszközeivel. A falakon régi fotókkal is illusztrálták a halfogási módokat, a halászszerszámok használatát, emléket állítva ennek az eltűnőben lévő életformának. A pitvarrészben “Gyermekek halországban” címmel játszóházat is kialakítottak ahol az aprónép halas játékokkal játszhatott. Ugyanitt egy kisebb kiállítást is szerveztek a gyermekek halas rajzaiból.

Volt szerencsém a kiállítás megnyitóján is részt venni, amelyet Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügyvezető igazgatója nyitott meg. Az első száz vendég tiszai halászlevet kóstolhatott, a gyerekek szabadtéri halas játékokban vehettek részt, megnézhették hogyan készül a sárhajó,  és Fazekas Gergely (akinek szakmai írásai hamarosan a Tarka Bárkán is olvashatóak lesznek) jóvoltából halászháló kötést is elsajátíthatták.

Néhány perce kaptam a hírt, hogy a kiállítás helyére a napokban új anyag került. Ettől függetlenül a Sóstói Múzeumfalu megtekintését ajánlom mindenkinek a figyelmébe, halászattal kapcsolatos anyag így is akad bőven!

Kancsal Harcsa

Herczeg Gabriellával, a flatcat blog szerzőjével a tiszateleki Kancsal Harcsában jártunk. Olvassátok Gabi beszámolóját!

Van egy hely a Felső-Tisza mentén, egy halászcsárda. Nem az a rossz emlékeket idéző, hanem az az igazi, isteni halászlével és sült hallal, lelkes-kedves tulajdonosokkal és békebeli hangulattal. Erről fog szólni most ez a poszt. Meg persze a receptjeikről, amit a kedves házigazdák megosztottak velünk: a Kancsal Harcsa halászlevéről, paprikásáról, marinált ecetes pontyáról és egészben sült süllőjéről.

A Kancsal Harcsát Tiszatelken Fejér Géza és felesége 1988 óta üzemelteti, de a legenda szerint itt már 300 éve is fogadó működött, az udvaron álló tölgyfához pedig Rákóczi Ferenc kötötte ki a lovát annak idején.  A jelenlegi tulajdonosok egy tiszai kirándulás során találtak a töltés mellett álló helyre és beleszerettek, az ÁFÉSZTtól vették át az akkor még romos halászcsárdát, felújították, és a halászlevüknek hála, rövid időn belül sikeres lett. Egy évvel a nyitást követően már a töltésen állt az üres asztalra várakozók sora nyaranta, pedig az étlapon akkor még csak halászlé, sült hal és túrós csusza szerepelt.
A tulajdonos egyben a szakács szabolcsi, székelyi származású, de halat főzni igazán bajai ismerősöktől tanult meg, a bajai halászlétől kezdve a dunai hagyományos receptekig, ezek alapján született meg a Kancsal Harcsa halászleve, és az étlapon szereplő receptekhez is ezek szolgáltattak inspirációt. Ecetes marinált ponty, olajos pácolt hal, a Kancsal Harcsa citrommal és fehérborral készülő paprikása, töltött csuka, pontyszeletek “részeges halász” módra, csak néhány az étlapon szereplő különleges fogások közül. Nem csak a halakra büszkék, házilag készül az asztalra kerülő savanyúság, a lekvár somból, sárgabarackból, a paradicsom ivólé is, ami a vendégek asztalára kerül, és kóstolni lehet a házi pálinkáikat is, melyek közül Géza leginkább a birs és meggy pálinkájukra büszke.

A hely a kezdetektől fogva a házias, táj-jellegű, hagyományos konyhára és vendéglátásra törekszik, családi vállalkozás, melyet a nyitás óta folyamatosan bővítenek, két éve egy panziót is nyitottak mellé. A rusztikus környezet és a háziak szerető vendéglátása sok törzsvendéget szerzett a helynek, aki egyszer evett a halászlevükből, az a mai napig visszajár. A halat a helyi halászoktól szerzik be és a kezdetektől fogva ugyan úgy készül a halászlé, ahogy most is, mely a tiszai és bajai halászlevet ötvözi, azaz hozzáadott zsiradék nélkül, de passzírozva készül az alaplé, vegyes tiszai apróhalból és a filézés során leeső halaprólékból, uszonyból, gerincből, fejből, amibe aztán a vendég kívánsága szerint főzik bele a végén a halszeleteket, harcsát, süllőt, pontyot, ízlés szerint. A vendégek legkedveltebb fogása a halászlé harcsaszelettel, míg Gézáék a pontyra esküsznek, rántott formában és hallébe főzve is. A gyerekek is imádják a halat, Flóra, a nagylány kedvence a korhely halászlé, mely citrommal, babérral, mustárral, tejföllel készül, Koppány, a kisebbik fiú kedvence Géza egyik specialitása, a halgombócos halleves. Fejér Géza szakértelmét több fórumon is elismerték, tavaly ő lett az év vendéglátósa a megyében, főzött már a Kölcsey TV számára is, többször hívták zsűrizni és főzni is, volt zsűritag a tiszaberceli halászléfőző versenyen és részt vett bajai bográcsgyújtáson is, de nem szereti a nyüzsgést, ezeket a kéréseket többnyire visszautasítja. A kérdésre, hogy mi volt számára eddig a  legnagyobb elismerés a válasz: “Amikor a vendég kenyérrel kitörölte a hallé tányérját is”. A sikerükről is kérdezem, Géza válasza itt is határozott: “A vendég szája íze szerint kell főzni.” Szerinte ez ilyen egyszerű.

Halászlé

10 liter hallére 3 kg apró hal vagy halvagdalék
15 dkg vöröshagyma
10 dkg fűszerpaprika
3 TV paprika
1-2 paradicsom
A halat felöntjük a vízzel, sózzuk, addig főzzük, amíg a halhús, fej megpuhul, majd átpasszírozzuk. A levet felfogjuk, leszűrjük. Az áttört halhúst felöntjük a hallével, kipótoljuk az elfőtt vizet. Hozzáadjuk a finomra aprított vöröshagymát, majd felfőzzük, addig forraljuk, amíg a tetejéről a hab elfő. Ezután adjuk hozzá a fűszerpaprikát, paprikát, paradicsomot, ízlés szerint csípős cseresznyepaprikát és ezzel együtt még másfél órán át főzzük, sózzuk, ha szükséges.
Tálalás előtt személyenként 1-2 halfilét (harcsa, süllő, ponty) főzünk a halászlébe.


Ecetes marinált ponty

1 kg pontyfilé (derék)
liszt
olaj
15 dkg vöröshagyma
2 dl ecet (20%)
1-1,5 liter víz
5 dkg cukor
babérlevél, szemes bors, koriander, kapor ízlés szerint.
A halszeleteket sózzuk, lisztbe forgatjuk, majd bő olajban kisütjük, leitatjuk a felesleges zsiradékot.
Porcelán tálba rétegezzük a karikára vágott hagymával. A vízből, ecetből, fűszerekből és cukorból páclevet keverünk, majd a halra öntjük. Akkor jó, ha a páclé a halszeleteket teljesen ellepi, ha kevesebb, kevés vízzel ki kell pótolni.
Lefedjük a tálat, majd hűvös helyen, hűtőben 2 hétig állni hagyjuk. A halhúst az ecet ennyi idő alatt megmarja, az porhanyóssá válik.

Kancsal Harcsa paprikása

személyenként
30 dkg harcsafilé
1 fej vöröshagyma
1/2 citrom
2 dl száraz fehérbor
2 babérlevél
1 ek fűszerpaprika
5 dkg füstölt szalonna
késhegynyi bors
2 ek tejföl
15 dkg kifőtt galuska
A harcsát felkockázzuk, majd leöntjük a citromlé és bor keverékével, beletesszük a babérlevelet.
A hagymát finomra aprítjuk, a szalonnát apró kockákra vágjuk. A szalonna zsírját kiolvasztjuk, a pörcöket kiszedjük, félretesszük(ezt később a túrós csuszához adják)
A hagymát a zsiradékon üvegesre fonnyasztjuk, majd hozzáadjuk a harcsát, megszórjuk a pirospaprikával, összeforgatjuk és ráöntjük a pácoláshoz használt citromos bort is. Összeforraljuk, sózzuk, borsozzuk, majd addig főzzük nagy lángon, amíg a harcsa átfő a lé nagy része pedig elpárolog. Tálalás előtt belekeverjük a tejfölt, összeforraljuk.
Friss, házi galuskával tálaljuk.

Egészben sült tiszai süllő

2 személyenként egy tiszai süllő (1-1,5 kg)
liszt

olaj
A süllőt besózzuk, lisztbe forgatjuk, majd ívbe hajlítva bő, forró zsiradékba tesszük, kisütjük, amíg aranybarnává válik. Sütés közben érdemes többször megmozgatni, hogy ne ragadjon le, egyenletesen süljön.

A világ hallevesei VIII. – Görögország – Görög halleves

Ma Görögországba utazunk Ágihoz, aki 2006 júniusa óta osztja meg velünk evia-szigeteki tapasztalatait, nem kevés sikerrel. Honfitársunk ezen rövid idő alatt a sziget szakértője lett, gasztroblogot vezet, ahol elsősorban autentikus helyi recepteket publikál,  egy másikban a szigetről gyűjtött össze rengeteg információt, a harmadikban pedig görögországi kalandjairól és a görög hétköznapokról mesél.

Hőség ide vagy oda, az oldalak félórás böngészése után én azonnal indulnék Éviára, és szívem szerint bezárnám magam valamelyik közeli csendes halászfalu….tavernájába. 😉

“A görög halleves vidéktől függő, ugyanúgy, mint a magyar. Van viszont egy egyszerű, mindennapi változata, ezt hoztam mára.. Az átlag görög hetente-kéthetente eszi ezt a laktató ételt, ebben a halban bővelkedő országban ez nem számít ünnepi ételnek. Ennek az egyszerű hallevesnek a neve “pszarószupa”. Lehet kérni tavernákban, általában mindenhol van télidőben. Nyáron nem jellemző, nyáron általában semmiféle levest nem szoktak enni. Ennek az ételnek a pikánsabb, több halból készülő változata a “kákávia”.

 Görög halleves

Hozzávalók 4 főre:

leveszöldségek: pár krumpli, sárgarépa, zellergumó, zellerzöld, petrezselyemzöld (itt nem használják fel a petrezselyemgyökeret)

1-2 hagyma

kb. 1 kg vörös sügér (kokkinopszáro) vagy tőkehal, melyet akár fagyasztottan is lehet venni

kb. 3 nagy citrom leve

extraszűz olívaolaj

egy csésze kerek szemű, tapadós rizs (itt a Carolina fajtát használom),

2 tojás

szárított oregánó

Először meg kell tisztítani a zöldségeket és megfőzni őket. Miután a zöldségek megfőttek, kivesszük őket és a fővő vízbe beletesszük a megtisztított halakat (vigyázat a fagyasztott halak lehetnek tisztítottak, de nem biztos hogy le vannak pikkelyezve!). 15-20 perc alatt puhára főnek. Ezután kivesszük õket, a levet leszûrjük. A halat én mindig kifilézem, és úgy tálalom.

A leves további elõkészítése 1/2 órával tálalás elõtt kell megtörténjen, mert ezt frissen, forrón kell enni, a másnapos leves néha nagyon megvastagodik.

Tehát zöldségek félre, kicsontozott hal félre, hal alaplé leszűrve. Az alaplevet újra felforraljuk, és beleöntünk egy csésze rizst, amit fajtától függően kb. 20-30 percig főzünk. A rizst tkp. addig kell fõzni amíg alaposan kiadja a keményítőt ami benne van, és kezd az egész leves sűrű lenni (tehát fontos a rizs-lé arány, valamint a rizs minõsége, pl. az amerikai típusú blue bonet erre nem jó!). Ekkor lekapcsoljuk a lángot a lábos alatt és jöhet a savanyítás.

A savanyításra való öntet a következõképpen készül:

2 egész tojást habosra verünk villával vagy kézi habverővel (nem mixerrel mert akkor túl habos!) és lassanként hozzáadjuk 2 citrom levét lassanként. Ehhez merőkanalanként hozzáadjuk a forró levest addig amíg a savanyító habarás is felmelegszik, ekkor hozzáöntjük az egészet a leveshez, aminek nem szabad fõnie!! Ha mindent jól csináltunk, a leves habos lesz és csak úgy illatozik! Ha túl forró a leves, a tojás megfőhet és rántottát eszünk!

Az eredmény egy vastag, savanyú, eszméletlenül finom leves, én imádom!

Hogy hogyan tálaljuk?

A levest mélytányérban, jól megborsozva és forrón kell fogyasztani. A második a hal a zöldségekkel, leöntve megint egy öntettel: 1 citrom leve mixerben annyi olívaolajjal felmixelve amitõl egy vastagan folyó, majonéz jellegû öntetet/mártást kapunk, 1 kk oreganoval. Ezzel leöntjük a zöldségeket, halat és lehet tunkolni!”

Köszönjük, Ági!

Rozmaringos-fehérbabos polipsaláta és polipos színező

Ha már a parafa dugó problémakörön túl vagyunk, jöhet az aggodalmak nélküli polipfőzés. Érdemes lefagyasztott, majd kiengedett példányt venni, az ízéből nem veszít annyit, amennyit általában a hasonlóképp feldolgozott halak és más tenger gyümölcsei, nem beszélve arról, hogy a megfelelő alap textúra is (kvázi) biztosított így. Tegnapelőtt egy friss példánnyal is szemeztem, de drágább is volt, meg aztán ki tudja, hogy elég izmos volt-e a “polparo”/jól működött-e az ipari centrifuga, így én is maradtam a kiolvasztottnál.

A hipermarketekben kapható polipok általában tisztítottak (a kiolvasztottak minden esetben), ha véletlenül mégis tisztításra kényszerülünk, akkor követhetjük a pézsma polipnál leírt utasításokat.

Rozmaringos-fehérbabos polipsaláta

Hozzávalók 4 főre:

A poliphoz: 1 db kb. 800 grammos tisztított polip, 1 sárgarépa, 1 zellerszár, kis csokor vegyes zöld fűszer (kakukkfű, majoránna, rozmaring, zsálya, babérlevél), fél citrom, 100 ml száraz vörösbor (most merlot), 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma

A babhoz: 200 g száraz fehérbab, 1 babérlevél, 1 gerezd fokhagyma, 1 rozmaring ágacska, só

Az öntethez: 1 rozmaring ágacska, 2-3 borókabogyó, extraszűz olívaolaj, 1/2 citrom leve, 1 -2 ek. vörösborecet

A babot 8-10 órán keresztül áztatjuk, majd egy babérlevéllel, egy cikk fokhagymával és egy rozmaringágacskával együtt sós vízben puhára főzzük, leszűrjük, kihűtjük, és egy keverőtálba tesszük.

A sárgarépát, a zellerszárat, a hagymákat, a citromot és a zöld fűszereket egy fazékba tesszük, felengedjük vízzel, és felforraljuk. Belehelyezzük a polipot, hozzáöntjük a vörösbort, és újraforrástól számítva kb. 35 percig főzzük. (Villával ellenőrizzük, hogy megpuhult-e.)

A polipot a főzővízben hagyjuk kihűlni, majd kivesszük, lecsöpögtetjük, a vastagabb bőrt eltávolítjuk, a poliphúst kisebb darabokra vágjuk, és a babhoz adjuk.

A megmaradt rozmaringágról lecsipegetjük a levélkéket, és mozsárban 2-3 szem borókabogyóval összezúzzuk. Hozzáadunk 2-3 ek. extraszűz olívaolajat, néhány evőkanálnyi citromlevet és vösörborecetet, az egészet ráöntjük a polipos babra, összekeverjük, és azonnal tálaljuk.

Magunknak vágtam bele egy fél fej lilahagymát is, Annám köszönte, inkább hagyma nélkül kérte.

Nem is emlékeztem arra, hogy a Varázsceruzának van polipos része is…mennyire vártuk a mozis bácsit az óvodában! x-)

Bónusz polipos színező:

Igaz, nem felejtitek el, hogy egészen a szünidő végéig várjuk a halas rajzaitokat a tarkabarkablog@gmail.com e-mail címre? Értékes nyeremények tulajdonosai lehettek! A részletekről bővebben itt olvashattok!

Készülőben: Polip galíciai módra

Parafa dugót a polip főzővizébe?

Biztos sokan hallottak már a mediterrán népi előírásról, miszerint a polip főzővizébe parafa dugót kell pottyantani, hogy a húsa megpuhuljon. (Olaszországban néhány vendéglátóipari oktatási intézményben a mai napig is tanítják ezt a metódust, nemkülönben számos trattoria is alkalmazza…amolyan biztos, ami biztos alapon.) A titok nyitja egyesek szerint a parafa csersav tartalmában keresendő, ez az, ami megpuhítja a polip húsát, a valóságban viszont semmi köze nincs a kettőnek egymáshoz.

Szökésben – Marano Lagunare 2011. november

A különös népszokás a délolasz streetfood kultúrában keresendő. Az utcán főző és árusító “polparo” minden aznap elkészítendő nyolckarúra madzagot kötött, a madzagok végére pedig egy-egy dugót erősített. A dugó főzés közben a víz tetején lebegett, és egy villát a dugó alá akasztva könnyedén kiemelhette a polipot, ahelyett, hogy a forró vízben kellett volna keresgélnie.

Receptek polippal és pézsma polippal a Tarka Bárkán:

Paradicsomos polip

Ligúr pézsma polip leves

Vermicelli vörösboros-paradicsomos pézsma polip szósszal

Készülőben: Polipsaláta

Halfőző versenyek, halünnepek, halászlé fesztiválok Magyarországon 2012. nyár

Új rovatot indítunk a Bárkán: minden évszakban összeállítjuk a magyarországi halfőző versenyek, halünnepek, halászlé fesztiválok listáját, így a halkedvelők azonnal megtalálhatják az őket érdeklő programokat.

Aki tud olyan halas fesztiválról, halünnepről, halászléfőző versenyről, ami kimaradt, elküldheti nekünk a tarkabarkablog@gmail.com e-mail címre, és beillesztjük a listába.

Bővebb információ az adott rendezvény nevére klikkelve érhető el.

A szervezők az időpontok és a programok változtatásának jogát fenntartják.

2012. JÚNIUS

Város: Balatonfüred, Tihany, Csopak, Paloznak

Rendezvény: Balatoni Hal és Borünnep

Időpont: 2012. június 21-24.

 

Város: Kisköre

Rendezvény: Kiskörei Hal-Vad Főző Fesztivál

Időpont: 2012. június 23.

 

Város: Sárvár

Rendezvény: Szent-Iván éj és VIII. Halászléfőző Fesztivál

Időpont: 2012. június. 23.

 

Város: Zánka

Rendezvény: Zánkai halásznapok – Gyermek- és családi sportnap

Időpont: június 29-30.

 

Város: Gyenesdiás

Rendezvény: IV. Gyenesdiási Keszegfesztivál

IIdőpont: 2012. június 30-július 1.

2012. JÚLIUS

Város: Baja

Rendezvény: Bajai Halfőző Fesztivál

Időpont: 2012. július 12-15.

 

Város: Mohács

Rendezvény: IV. Mohácsi Hal és Sörfesztivál

Időpont: július 12-14

 

Város: Lipót

Rendezvény: Lipóti Kenyér és Halfesztivál

Időpont: 2012. július 13-15.

 

Város: Kisújszállás

Rendezvény: V. Kisújszállási Halétel és Halászléfőző Fesztivál

Időpont: 2012. július 14.

 

Város: Balsa

Rendezvény: VI. Tiszaparti Hal és Vad Fesztivál

Időpont: 2012. július 21.

 

Város: Balatonboglár

Rendezvény: Halászléfőző verseny

Időpont: 2012. július 21.

 

Város: Balatonszepezd

Rendezvény: III. Szepezdi gasztronómiai Napok

Időpont: 2012. július 21.

 

Város: Baracs

Rendezvény: II. Utcák közötti halászléfőző verseny

Időpont: 2012. július 22.

 

Város: Bogács

Rendezvény: VIII. Tiszaihal-napok

Időpont: 2012. július 28-29.

2012. AUGUSZTUS

Város: Vonyarcvashegy

Rendezvény: 40 halász emléknap – a balatoni halászok ünnepe

Időpont: augusztua 3-5.

Város: Hegymagas

Rendezvény: Szent-Lőrinc Napi Halászléfőző Verseny

Időpont: augusztus 11.

Város: Gyomaendrőd

Rendezvény: XIV. Nemzetközi Halfőző Verseny

Időpont: 2012. augusztus 19.

Város: Szilvásvárad

Rendezvény: XII. Pisztrángnap

Időpont: 2012. augusztus 4.

Város: Tiszabercel

Rendezvény: Tiszaberceli Kulturális Napok – Nemzetközi halászléfőző verseny

Időpont: 2012. augusztus 11.

 

Város: Túristvándi

Rendezvény: 14. Szatmári Fesztivál – 15. Nemzetközi halászléfőző verseny

Időpont: 2012. augusztus 18.

 

Város: Szeged

Rendezvény: Nemzetközi Tiszai Halfesztivál

Időpont: 2012. augusztus 31-szeptember 2.

Az illusztráció forrása: Herman Ottó: A magyar halászat könyve

A világ hallevesei VII. – Olaszország – Ligúria – Pézsma polip leves

A Tarka Bárka halleves sorozatában ma a Paprika & Paprika blog szerzőjének azúrkék ligúr konyhájába csöppenünk. (Na jó, bevallom őszintén, fogalmam sincs, milyen színű Anikó konyhája, de biztos vagyok benne, hogy a ligúr életérzést, – ami egyébként ezt színt  juttatja eszembe-, híven tükrözi.)
Anikóhoz érdemes gyakran benézni, ugyanis a blogja nagyon sok autentikus olasz receptet is tartalmaz biztos, ami biztos, három nyelven, olaszul, angolul és magyarul is.
Brava, Aniko!
“Sokan azt hiszik hogy a ligúriai konyha szegény és nem túl variáns de
nyugodtan mondhatom hogy ez nem igaz.
A ligúr konyha nagyszerűen párosítja a hegyi  ételeket a tenger gyümölcseivel, bőségesen használja a fűszernövényeket és ne feledjük el, hogy Ligúria az olasz gasztronómia alapja, az olívaolaj egyik legfontosabb termelője.
Aki járt már erre nehezen fog megfeledkezni a gyönyörű tájról, a focacciáról (olasz kenyérlángos ) a friss pestóról vagy a Cinque Terréről származó borokról. Sok kitűnő zöldség és gyümölcs  származik Ligúria nyugati részéről, hogy csak néhányat említsünk, a viola színű spárga, az albengai tüskés articsóka, a genovai bazsalikom.
Természetesen a hal az egyik legfontosabb alapanyaga a ligúr konyhának.
Ez a leves nem tartozik a leghíresebb olasz hallevesek közé, de szerintem
magában foglalja a ligúr konyha szellemét: Kevés és nem túl drága alapanyagokból kitűnő ételeket készíteni!
A pézsma polip a polip család kevésbé nemesebb rokona, a halpiacon
olcsón árulják. (Köztudott, hogy a ligúr nép takarékoskodó, nem szórják a pénzt.)
Mint minden polip fajta a pézsma polip húsát is puhítani kell.
Jobb kis méretű polipokat vagy mélyhűtöttet venni, a fagyasztástól ugyanis puhább a húsuk.
A recept egy antik ligúr szakácskönyvből származik.
Pézsma polip leves
Hozzávalók
  • 1 kg pézsma polip,
  • 500 g vöröshagyma
  • 1/2 pohár olívaolaj
  • 1 gerezd fokhagyma
  • friss kakukkfű
  • 1/2 pohár száraz fehérbor
  • pirított kenyér
  • só,bors
Megpucoljuk és vékonyra felszeleteljuk a hagymát.
A  pézsma polipot megtisztitjuk, gondosan leöblítjük.
A felszeletelt hagyma felét egy nagyobb lábasba rakjuk, a tetejére a megtisztított pézsmapolipokat tesszük, ráöntjük az olajat, majd befedjük a maradék hagymával. A tetejére szórjuk az apróra vágott fokhagymát, a kakukkfüvet, sózzuk, borsozzuk.
Fedő alatt, lassú tűzön 20 percig dinszteljük, megöntözzük egy fél pohár fehérborral, ismét lefedjük, és még 40 percig főzzük.
Melegen, pirított kenyérrel tálaljuk.
p.s. A pézsma polip tisztításáról és felhasználásáról már írtunk a blogban, Anikó receptjéhez kifejezetten jól fog jönni!

Nagy szünidei halas rajzpályázat gyerekeknek

Közérdekű 🙂

Többen kértétek, hogy hosszabbítsuk meg pár nappal a rajzok beadásának határidejét. Végül úgy döntöttünk, hogy egy hétvégével még megtoldjuk a játékot, így a végső határidő 2012. augusztus 26. vasárnap éjfél. A rajzokat augusztus 27-én, hétfőn egy külön bejegyzésbe töltjük fel, itt lehet majd szavazni egy teljes héten keresztül. 

 NAGY SZÜNIDEI HALAS RAJZPÁLYÁZAT

VEGYÉL RÉSZT TE IS!

ÉRTÉKES NYEREMÉNYEK VÁRNAK RÁD!

A feladat egyszerű: Rajzold le bármelyik, hallal kapcsolatos nyári élményedet – ez lehet egy családi halászléfőzés, egy közös horgászat apuval, egy tengerparti nyaralás, egy állatkerti látogatás, vagy egyszerűen csak egy augusztus éjjeli álom, a lényeg, hogy legyen rajta hal. A rajzot fotózd le, és 2012. augusztus 24-én éjfélig küldd el a tarkabarkablog@gmail.com e-mail címre. A levélben ne felejtsd el feltüntetni a a nevedet, és az életkorodat!

Nyerteseket kétszer, két kategóriában 3-6 és 7-11 évesek között 2012. szeptember 2-án hirdetünk. Két nyertest mi blogszerzők választunk ki, kettőre pedig a szünidő utolsó hetében, 2012. augusztus 25. és szeptember 1. között lehet majd szavazni a itt a Tarka Bárka blogon.

A rajzokat folyamatosan fogadjuk, és megjelentetjük mind a http://tarkabarkablog.hu/-n, mind a Tarka Bárka Facebook oldalán.

A blogszerzők által felajánlott nyeremények:

1. Egy saját kezűleg készített halas kötény és egy edényfogó kesztyű (természetesen gyerek méretben). Ez jelenleg épp készül, de hamarosan megmutatjuk.

2. Egy ajándékcsomag fluoreszkálós tengeri élőlényekkel, halas matricákkal, polipos szívószállal ellátott műanyag pohárral, halas tányérral és egy meglepetéssel.

A közönségdíjasok nyereményei:

1. Ugrai-Nagy Tünde, Ízbolygó által felajánlott Manókonyha című gyermekeknek szóló szakácskönyv, melynek hatvan nagyszerű, saját fotókkal illusztrált receptjéből a legkisebbek is könnyen válogathatnak.

Tünde saját ajánlóját idézzük:

“Két kisgyermek anyukájaként, a Kerekerdő Óvoda vezetőjeként, valamint az Ízbolygó blog szerzőjeként talákozhattatok már velem. Mindennapjaimat kisebb-nagyobb gyermekek között töltöm. Fontosnak tartom a gyermekekkel megismertetni a gasztronómia különféle területeteit. Sütünk-főzünk, kertészkedünk, ismerkedünk az alapanyagokkal a Manókonyha foglalkozások keretein belül, ezért is viseli a könyv ezt a nevet. Teszem ezt egyrészt az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás kialakítása miatt, hiszen óvodás-kisiskolás korban kell letenni gyermekeinknél a táplálkozás alapjait. Másrészt úgy vélem, a gasztrokultúra a kultúránk része. Be kell engednünk gyermekeinket a konyhába, hadd lássák, tapintsák, ízleljék az ételeket már az elkészülésük kezdeti pillanataitól. Mondják: amilyen nyitott az ember új ízek felé, olyan nyitott a világ dolgai iránt. Figyeljünk hát rájuk! Legyünk értő szüleik, szeressük, tanítsuk, neveljük őket nyitottan, az étkezésükre is odafigyelve! Ennek szellemében íródott a könyv az elmúlt 3 év óvodai tapasztalatait ill. felnőtt és gyermek főzőiskolai tapasztalatait és receptjeit csokorba rendezve.”

2. A PLP SEAFOOD HUNGARY KFT által felajánlott SELFISH termékekből összeállított ajándékcsomag.

A Budaörsi Halpiacon (https://www.facebook.com/Halpiac) gyártott SELFISH®termékcsalád konyhakész, friss halakat tartalmaz, melyeket a Sealed Air Magyarország Kft által kifejlesztett frissen tartó és egyben süthető, különleges Cryovac® tasakba csomagolnak.  A frissen tartó és süthető fóliát most először fejlesztették ki és alkalmazták halak esetében a világon! A hal 7 napig friss marad a fóliában, csak egyszerű hűtést igényel, majd fóliával együtt, a benne lévő fűszervajjal csak egyszerűen behelyezzük a sütőbe, és 10 perc múlva tálalható.

A termékcsalád tagjai közül kiemelkedik a SELFISH® Pisztráng, amely 2012 júniusában Montrealban elnyerte a „hűtött nem tejtermék” kategória díját, valamint a SIAL d’Or ország díjat is. Így a cég soha nem remélt magyar siker küszöbén áll, ugyanis így a SELFISH® pisztráng versenybe szállhat az októberben, Párizsban  kihirdetésre kerülő, SIAL d’Or Global címért is.

Várjuk a Te rajzodat is sok-sok szeretettel! 

tarkabarkablog@gmail.com

Gabi és Gaba

Ízelítő a más beérkezett rajzokból itt és itt.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!