Gombás paradicsommártással sült nyelvhal filé

2012. szeptember 18. 05:34 Főételek, Gyerekeknek, Halak, Halételek gyerekeknek, Menü, Tengeri halak Szólj hozzá!

Gombás paradicsommártással sült nyelvhal filé

Hozzávalók 4 főre: 4 db kb. 120-150 grammos nyelvhal filé, 120 g gyűrűs tuskógomba (vagy más gomba), 200 g hámozott, darabolt paradicsom, 50 ml száraz fehérbor, 1 ágacska rozmaring, 1 cikk fokhagyma, extra szűz olívaolaj, só

A gyűrűs tuskógombát megtisztítjuk, és forró, száraz serpenyőbe téve a kés pengéjével kissé szétnyomott fokhagymával együtt pirítani kezdjük. Lefedjük, és addig pároljuk, amíg levet enged. Ezután a fedőt levesszük, a gombát lesütjük. Sózzuk, majd felöntjük a fehérborral, és ismét addig pároljuk, amíg a gomba alól az összes lé elfő.

Ekkor meglocsoljuk egy kevés extra szűz olívaolajjal, hozzáadjuk a rozmaringágat, és 1-2 perc pirítás után a hámozott, darabolt paradicsomot is. Az egészet sűrű mártássá főzzük. (Összességében a gomba hőkezelési ideje mindenképp tartson legalább 20-25 percig!)

A nyelvhal filéket besózzuk.

Négy egyszemélyes tűzálló tálkát vékonyan kiolajozunk, belehelyezzük a halfiléket, a tetejükön elosztjuk a forró gombás paradicsommártást, és 190 fokra előmelegített sütőben, grill programon 5 perc alatt készre sütjük.

Tartsuk szem előtt, hogy a gomba főzési ideje ne legyen 20-25 percnél kevesebb, és hogy 3-4 éves kor alatti gyerekeknek a gomba fogyasztása nem ajánlott!

Hasonló bejegyzések:

Halirodalom VII. Santiago Nazarian: Halszálkák

2012. szeptember 17. 07:39 Halirodalom Szólj hozzá!

Santiago Nazarian: Halszálkák

Diego Trelles Paz (szerk.): A jövő nem a miénk című novellagyűjteményéből

Hau óvatosan megnyitotta a csapot. Újra el kell majd zárnia, miután megmosta a kezét. Halszaga volt, nyershal-szaga, mindig, mintha rohadna. Pikkelyek az ujjain. Nem akarta bepiszkolni a csapot. Újra el kell majd zárnia, ha már tiszták lesznek  az ujjai. Megmosta a kezét.

A mosdó fölé hajolt, és érezte a fájdalmat a hátában. Ahogy a mosdó fölé hajolt, érezte a gerincét. Odakapott a kezével, fölegyenesedett a tükör előtt. A szemébe nézett. Saját magát látta. Semmi pikkely. Semmi halgerinc. Nem tükröződtek halak hosszúkás szemében, kamaszos arcán. Hau még ugyanaz volt, az ujjak dacára.

Elvette a kezét a hátáról, és elzárta a csapot. Az orrához emelte az ujjait. Megszagolta őket. Még mindig ott volt. Fájt a gerinc. A hal kiáltása. És a hosszúkás szeme még jobban összeszűkült a tükör előtt.
Egész nap. Minden reggel. A szüleinek segített a piaci standon. Kés a halgerinchez, hal a jégre, lesütött szem, halk szavak; pedig jobban beszélt portugálul, mint ők. Csomagolt. Újságpapír. Szénfekete festék. Vízbe merülő maszatos ujjak. Halat csomagoló, hulladékot eltakarító, átfagyott ujjak, a kamaszkora vége.

És Hau egész délelőtt csak az arca tükörképét várta. Az ujjait az orra előtt. Szappan, vanília, hogy lezárja a napi rutint, ami nem is a sajátja. Épphogy csak munka. Épphogy csak család. Nem fogja bepiszkolni a költészetét. Nem fogja bepiszkolni az ujjaival a papírját. Csomagolt. Eltakarított. És szabad óráiban origamit hajtogatott.

A lánynak. Amikor elment előtte. Lesütötte a szemét. Lehajtotta a fejét. Remélte, hogy nem látja, még ha érzi is. Még ha kilométerekről meg is érzi a stand szagát. Mindig sietett, amikor elment előtte. Sosem nézett rá. De lehet, hogy csak ő sütötte le a szemét. És nem is láthatta.

Később találkoztak. Délután. Amikor a lány még csak meg sem kérdezte, mivel foglalkozik. Hogy mivel foglalkozik majd? Filozófiával. Egymás mellett a tanfolyamon, a felvételire készülve. Egymás mellett a megállóban, a buszra várva. És jó éjszakát. Holnap korán kelek, segítenem kell apámnak.

Ennél messzebb nem jutottak. Nem adtak egymásnak puszit, nem simogatták meg a másik karját, de köszöntek egymásnak. Kezet ráztak, és egymáshoz értek az ujjaik. Remélte, hogy nem fogják lebuktatni. Az ujjak, a halszag. A nap végére minden a helyére került. Aztán eljön újra a reggel, és várják a halak.

Ahogy a fogát mosta, és hallgatta az ébredező madarak énekét, nézte magát a tükörben, a szája habzott az indulattól. Köpött egyet. Az orrához emelte az ujjait. Már nem fájtak a csontjai. Legalább nem gyülemlett föl napról napra a fájdalom és a szag, nyom nélkül eltűnt mindkettő a munka végén. Egy nap a múltja majd örökre véget ér. És ő még csak emlékezni sem fog rá, milyen volt a halszag.

Parfüm. Péntek este, hogy együtt legyen a barátokkal, hogy együtt legyen a lánnyal, egészen másnap reggelig. Egy kis bárban, néhány sör mellett, megünneplik a születésnapot. Nem az övé. Nem a lányé. De együtt lesznek, és ez a legfontosabb. Ő a baloldalon ül majd, a srácokkal. Nevetnek, isznak, lepárlódnak, megerjednek. A lány pedig ott lesz vele szemben, a többi nővel, gesztikulálnak, megillatosítják a levegőt a tarka koktéljaikkal. Az út mellett ültek, a csatorna mellett, ott, ahol később a piac standjai fognak állni.
Az alkohollal megérkezett az étvágy, és az ételekkel megérkeztek a csontok, halcsontok, tőkehal, krokett, minden párnak egy adag. Egy adag provolone. Halas táska. Kecsap. Majonéz. És szalvéta, hogy megtöröljék az ujjaikat.
A lánynak sikerült a bravúr. Csak egyet használt el. Egy szalvéta, és megigazította a rúzsát. Egyetlen szalvéta, és végzett. A majonézzel. A kecsappal. A provolonéval, a halas táskával és a szálkákkal, a tőkehalas krokettel. Ő a srácokat figyeli, egy halom papír tornyosult előtte. Kecsaptól, majonéztől piszkos szalvéták. Ránézett a lányra, és nyelt tovább. Ránézett a lányra, és már mindene ragadt. Megtörölte az ujjait egy köteg szalvétában.
Szükség van az ilyen nőkre, hogy a srácok illendően viselkedjenek. Szükség van a nőkre, hogy a srácok is használjanak szalvétát. Hogy igyanak még egy kicsit, hogy nevessenek és elrejtsék, hogy elrejtsék a szálkákat a fogaik között. Hogy elrejtsék a pikkelyeket az ujjaik között. Ránézett a lányra, és elrejtőzött a papírok mögé. Egy darab, összehajtva, origami.
A lány a többieket figyelte az asztal jobb oldaláról. A barátnői mellett, jól nevelten mosolygott. A srácok egymást ugratták. Ő dolgozott. Az ujjai a lányért. A remegő ujjai. Dolgoztak az ujjai. A ragadós ujjai, a papíron, költészetté formálva mindazt, amit érez.

De mit érzett? Az őt hívogató csatornát. Az italt hívogató barátokat. A sört, a torkukon leereszkedő, a szálkákat eláztató, erjedt sört. Pár órával később majd ott áll, átfagyott ujjakkal. Ujjak a halban, ugyanabban az utcában, csomagol, papírba, a nők vacsoráját, az anyukák, a barátnői anyukáinak vacsoráját.

És a költészet nem lesz más, csak szén. Majonéz lesz a hírekből, maszatos, újságpapírba csomagolt hírek, egy hal gerincén. Ő is csak egy lesz a sok közül. Hosszúkás szem a piacon. Lesütött szem, halk szavak, nem mozdul. Ő a halakért fog dolgozni, a hideg, élettelen halakért, tulajdonképpen csak ez érdekel mindenkit, aki odamegy hozzá. Nem éreznék a parfümöt a nyakán. Nem fogják érezni a fájdalmat a gerincében.

A gyorsan dolgozó ujjaival, még így, ittasan is, ügyes munkát végzett. Halgerinc. Szalvéta a bárból. Origami. Tökéletes. Forma és költészet a lánynak, foltok nélküli papíron. Egy papírhal. „Hogy elmerüljön veled.”
A lány, mosollyal az ajkán, kezébe vette a halat. Szép volt. Az origami. A mosoly. Elérte, hogy az egész piac alámerüljön az óceánban, és átvegyék a hatalmat a tengerlakók. A lány odahúzta a szájához, a rúzsához, és megcsókolta. „Nahát, milyen vicces, még halszaga is van.”

(Kertes Gábor fordítása)

A novella eredetileg az olvassbele.com oldalon jelent meg.

Hasonló bejegyzések:

Spagetti sáskarákkal és zöldségekkel

2012. szeptember 15. 14:31 Menü, Tengeri herkentyűk, Tészták 4 hozzászólás

Tudjátok, hogyan kell megtisztítani/előkészíteni? Ha nem, elmagyarázzuk.

Kóstoltátok már a sáskarákot? Íme, a legegyszerűbb elkészítési mód.

És még egy ötlet:

Spagetti sáskarákkal és zöldségekkel

Hozzávalók: 280 g spagetti, 12 db sáskarák, 150 g cukkini, 150 g sárgarépa, 100 g sütőtök, 1 cikk fokhagyma, 1 salotta hagyma, 100 ml száraz fehérbor (most friulano), vaj, só, frissen őrölt feketebors

A sáskarákokat az itt leírt módon megtisztítjuk.

A fokhagymát áttörjük, a hagymát felaprítjuk, a cukkinit, a sárgarépát és a tököt kb. egyforma nagyságú apró kockára vágjuk.

Egy serpenyőben vajat hevítünk, megdinszteljük benne a hagymát és a fokhagymát, hozzáadjuk a sárgarépát felöntjük a fehérborral és fedő alatt addig pároljuk, amíg a répa félig megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a cukkinit és a tököt is, majd nagy lángon folyamatosan rázogatva lepirítjuk – nem baj, ha a legapróbb sütőtök kockák szétesnek, ettől csak krémesebb lesz a szósz.

Ezután belehelyezzük a megtisztított sáskarák farkakat, és fedő alatt, alacsony lángon, nagyságuktól függően, 2-3 perc alatt készre főzzük. Közben nem piszkáljuk, mert darabokra eshet!  A rákfarkakat ezután óvatosan kivesszük a szószból, majd félretesszük, melegen tartjuk.

Közben a spagettit kifőzzük, amikor eléri az “al dente” állagot, leszűrjük, és összeforgatjuk a szósszal. A tésztát tányérokba szedjük, a tetejére helyezzük a félretett sáskarákokat, és azonnal tálaljuk.

Hasonló bejegyzések:

Sáskarák tisztítása, előkészítése

2012. szeptember 15. 05:07 Halak és tengeri herkenytyűk előkészítése, Tengeri herkentyűk 4 hozzászólás

A sáskarák tisztítása, előkészítése

– akár nyersen, akár hőkezelés után –

a sáskarák fejét levesszük, lábait levágjuk

a farokrészt vékony sávban körbevágjuk

a páncél felső részét felnyitjuk

a rákhúst kiemeljük belőle

a rákhúst megfordítjuk, éles késsel nem túl mély vágást ejtünk rajta, és a bélcsatornát kézzel vagy egy fogvájó segítségével eltávolítjuk

voilá, a megtisztított sáskarákjaink A sáskarák húsa nagyon törékeny. A hőkezelés során kíméletes módszereket használjunk, és amíg elkészül a rákhús, lehetőleg ne nyúljunk  hozzá, ne keverjük, mert apró darabokra esik.

A Tarka Bárka recept ajánlata:

Petrezselymes sáskarák

Spagetti sáskarákkal és zöldségekkel

Hasonló bejegyzések:

A világ hallevesei XVIII.- Magyarország VI.- Festetics halászlé

2012. szeptember 13. 08:24 A világ hallevesei, Édesvízi halak, Levesek, Menü, Tradicionális magyar halételek 1 Hozzászólás

A világ hallevesei sorozat ismét Magyarországon jár, ezúttal újból Max konyhájából kaptunk egy nagyszerű receptet, a Festetics halászlét.

Halászlé, de nem a megszokott formában. Franciás változat, tejföllel és mustárral pikánssá tett, kicsit bővebb lére eresztett egytálétel. A balatoni halászlé receptjét kutattam, mikor az egyik zalai mesterszakács, Zámbó Tibor hívta fel a figyelmemet erre a régi, balatoni halételre. Tibor is a zalai-balatoni konyha megszállottja, csodás zalai szakácskönyve gyakran forgatott része a szakácskönyv gyűjteményünknek.  A gyenesi keszegfesztiválon beszélgettünk a balatoni halászlékről. és akkor mesélt erről a régi, különleges ételről. Pontos receptet nem kaptam, de abból, amit Tibor mesélt, már akkor fejben összeraktam, hogy készülne a mai konyhatechnológiával ez az étel.

A Festetics család az 1700-1800-s évek meghatározó főúri családja volt a zalai vidéken és Balaton nyugati partján. Igazi mecénás család volt, gondoljunk csak a Georgikon egyetem alapjainak lerakására, a csodás keszthelyi birtokra, a mediterrán pálmaházra és az ország legnagyobb magánkézben lévő könyvtárára. Világjáró emberek voltak, nyitottak az újdonságokra, ez érződik a Festetics család konyháján is. A francia konyha hagyott mély nyomokat a konyhájukban, és emellett nagyon szerették a balatoni halakat is. A halászlé és a különböző sült halak sokszor kerültek az asztalra, de ez a franciás halgulyás is gyakran elkészített étel volt. Aki szereti a halat és nyitott az újdonságokra, mindenképpen készítse el ezt az ételt, mert nagyon finom.

Hozzávalók 4 személyre:

1-1,2 kg apró keszeg

0,8-1 kg pontyfilé

4-5 sárgarépa

2-3 petrezselyem (zöldjével együtt)

2 fej közepes (fehér) hagyma

3-4 gerezd fokhagyma

1-2 dl olaszrizling, vagy más száraz fehér bor

1 tv paprika

2-3 evőkanál étkezési keményítő

3-4 evőkanál tejföl

Só, bors, mustár, citromlé

A megtisztított keszeget daraboljuk fel, a kisebbet ketté, a nagyobbat három részre. Rétegezzük egy edénybe, alulra halat, arra félfőre vágott hagymát, a paprikát, a megtisztított zöldséget, a petrezselyem zöldjét is és a szárát is, a borsot és a fokhagymát. Erre tegyük a maradék halat, a bort, és engedjük fel annyi vízzel, ami bőven ellepi.  Forraljuk fel és utána lassú tűzön főzzük 1,5-2 órát. Közben a pontyot vágjuk fel szeletekre, gyengéden sózzuk és borsozzuk meg, majd tegyük félre.

Az alaplevet passzírozzuk át, a zöldséget vegyük ki, majd az így kapott levet forraljuk fel ismét. A zöldséget vágjuk fel, és adjuk a leveshez. Keverjük ki a keményítőt kevés hideg vízzel, a mustárral, kevés citromlével és hő kiegyenlítéssel adjuk a leveshez. Forraljuk fel újra, majd a forrásban lévő lébe eresszük bele a ponty szeleteket. Vigyázzunk arra, hogy ne tegyünk sok halat egyszerre a forrásba lévő lébe, mert akkor visszahűl. Az edényt mozgatva, 10-15 perc alatt főzzük készre a levest.

Tálaláskor a szeleteket tegyük a tányér aljára, arra merjünk léből, és figyeljünk arra, mindenkinek jusson a főtt zöldségekből is. Adjunk hozzá, friss, kovászolt fehér kenyeret, és kísérőnek egy jó rozé fröccsöt.

Jó étvágyat hozzá!

Max

 Köszönjük, Max!

Hasonló bejegyzések:

Halirodalom VI. – Rónay György: Halak

2012. szeptember 10. 10:00 Halirodalom Szólj hozzá!

Rónay György: Halak

1.
A víz alatt, a víz alatt
hallgatnak lenn a hűs halak.
Nézik a kék vízáradást
és hallgatják a hallgatást.
Mert a hal sűrű szálkaváz
köré rakódott hallgatás.
Mély, kocsonyás csönd, mit a hal
páncélos pikkelye takar.
És ha lefejted a pikkelyét,
halpénzek hullnak szerteszét,
hullnak a halcsönd pénzei:
hártyává száradt könnyei.

2.
A víz alatt, a víz alatt
hallgatnak lenn a hűs halak.
Vakon bámul ki pikkelyük
páncéljából bús halszemük.
Fogatlan szájuk kis, kerek
buborékokat ereget.
Száll buborékra buborék:
ez a vízmélyi halbeszéd.
Fölszínre buggyan gyöngyözőn,
s megsemmisül a levegőn,
az ég alatt, a víz felett
a gyöngyöző halüzenet.

Marek Langowski: Éjjeli telihold

3.
Hallgatnak bölcsen a halak
a víz alatt, a víz alatt.
A víz fölött ül a halász,
és ő is csupa hallgatás.
Két hallgatás közt a horog.
És nem mozog. És nem mozog.
Végén a légy: fekete pont.
És nézi lenn a szürke ponty.
Fönn meg a halász a botot.
És nem mozog. És nem mozog.
Hajnaltól délig és tovább,
nézik egymást a horgon át.
A víz fölött s a víz alatt:
hal halászt s halász halat.
És lassan nem is tudni már,
kit várnak, s ki az, aki vár:
halászt hal, vagy halász halat,
a víz fölött, vagy víz alatt,
s a mozdulatlan horgon át
melyik nézi a másikát.

4.
Mikor hold süti a tavat,
táncolnak néha a halak.
Karcsú testtel a víz alatt
cikázva föl-le siklanak.
Áttetszik ezüst pikkelyük,
s lüktet alatta halszivük.
Csillámló, piros halszivek
szikrái szántják a vizet.
Villannak itt, villannak ott.
gyors, vízalatti csillagok.
Kering a hal-csillagvilág,
és néha egy-egy hal kivág
s megfürdeti a holdas éj
csorgó tejében pikkelyét.

Hasonló bejegyzések:

Makrélás-paradicsomkrémes kelt tészta pillangók

2012. szeptember 8. 05:14 Előételek, Gyerekeknek, Halak, Halételek gyerekeknek, Menü, Tengeri halak 4 hozzászólás

Makrélás-paradicsomkrémes pillangók

Hozzávalók kb. 15 db pillangóhoz:

A tésztához: 650 g liszt, 300 ml langyos tej, 3,5 g friss élesztő, 1 tk. kristálycukor, 2 tk. só, 1 tojás, 2 ek. extraszűz olívaolaj

A töltelékhez: 150 ml házi paradicsomszósz, 50 g olajban eltett aszalt paradicsom, 1 tk. szárított oregánó, 2 tk. kapribogyó, 125 g makréla filé sós lében (konzerv) de frissel még finomabb!, só

A lisztet a sóval együtt egy tálba szitáljuk, a közepébe krátert formázunk, és belemorzsoljuk az élesztőt. Megszórjuk a cukorral, ráöntjük a langyos tejet, és hagyjuk, hogy az élesztő felfsusson. Ez hőmérséklettől függően 5-15 perc. Ezután hozzáadjuk a tojást és az olívaolajat is, majd a tésztát összegyúrjuk, alaposan kidagasztjuk, és szobahőmérsékleten a duplájára kelesztjük.

Közben az aszalt paradicsomokat a paradicsomszószt folyamatosan hozzáadagolva késes robotgépben pépesítjük. A kapribogyót apróra vágjuk, a makrélát lecsöpögtetjük, villával durvára törjük.

A duplájára kelt tésztát átgyúrjuk, és lisztezett deszkán fél cm vékonyra nyújtjuk. Megkenjük a paradicsomkrémmel, rászórjuk a makrélát és a kapribogyót, sózzuk, és mindkét oldalról feltekerjük.

A tekercsből 1 cm vastag szeleteket vágunk. Két-két szeletet pillangó formában sütőpapírral kibélelt tepsiben egymás mellé helyezünk, és 190 fokra előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt készre sütjük.

A paradicsom helyett használhatunk reszelt cukkinit, padlizsánkrémet, friss spenótot de akár mezei zöldeket is.

Hasonló bejegyzések:

A világ hallevesei XVII. – Magyarország V. – Czifray István: Magyar nemzeti szakácskönyv – Kevert hal-étel

2012. szeptember 6. 09:06 A világ hallevesei, Édesvízi halak, Halak, Levesek, Menü Szólj hozzá!

„E’ végre külömbféle nemű halakat végy, u. m. csukát, pontyot, kecsegét, czompót, fogast és harcsát, tisztítsd meg mind, ‘s hagyd fél óráig sóban állani: azután vágd el darabokra, csinálj egy kis sárgás rántást, tégy bele egy fej közepén kettévágott veres hagymát, töltsd föl fele veres borral fele vízzel, adj hozzá zöld petrezselymet, egy paprikát, metélő hagymát, egy kis kakukfüvet, czitrom héjat és új fűszert, főzd el jól a’ mártást, tedd bele a’ halat, ‘s főzd meg benne lassan; megfővén tedd tálra, szűrd reá a’ jól megfőtt mártást, ‘s rakd meg a’ tál’ szélét három szegletre metélt sült semlyékkel.…”

Az “új fűszer” pirospaprika volta manapság vita tárgyát képezi, de mivel eddig senki nem győzött meg arról, hogy más fűszerről van szó, az alábbi hallevesbe pirospaprika került (meg egy kis fokhagyma, de ez már saját őrület).

Kevert hal-étel 

Hozzávalók 8 főre:

A hal alapléhez: 4 db apró keszeg megtisztítva, 1 törpeharcsa megtisztítva, feldarabolva, 1 pontyfej megtisztítva, 100 g csuka (pl. farokrész) , 300 g halcsont (jelen esetben egy kb 200 grammos harcsagerinc),  2 cikk fokhagyma, 1 babérlevél, 4 ek. napraforgó olaj, 400 ml száraz vörösbor

Az alaphoz: 1 fej vöröshagyma 2 csapott ek. liszt, 2 kk. őrölt pirospaprika, fél citrom héja, 1 cecei paprika, 1 kis csokor vegyes zöld fűszer (petrezselyem, kakukkfű, rozmaring)

A betéthez: 4 szelet ponty nyúzva, 4 db egyenként 100 grammos szürke harcsa filé

Mellé: háromszögletűre vágott kenyérdarabkák frissen pirítva, esetleg citrom és friss zöld fűszerek

A halakat besózzuk, és fél óráig állni hagyjuk.

A fokhagymát kés pengéjével kissé megnyomjuk és az összes keszeggel, a törpeharcsákkal, a pontyfejjel, a harcsagerinccel és a csukadarabbal együtt az olajon megpirítjuk. Hozzáadjuk a babérlevelet, felöntjük a vörösborral, és 25-30 percig főzzük. Ezután leszűrjük, a haldarabokat a szűrőben enyhén kinyomkodjuk.

Közben elkészítjük az alapot: a lisztet száraz lábasban folyamatosan kevergetve világosbarnára pirítjuk. Felöntjük a boros alaplével és fél liter vízzel. Hozzáadjuk a félbevágott hagymát, a pirospaprikát, a citromhéjat, a megtisztított, félbevágott cecei paprikát, a zöld fűszereket és a halszeleteket, majd az egészet lassú tűzön kb. 10 perc alatt készre főzzük.

A halszeleteket tányérra rendezzük, rászűrjük a mártást/levest, és a pirítós darabkákkal tálaljuk.

Hasonló bejegyzések:

Halirodalom V. – Krúdy Gyula: Szindbád – Álomképek – Hatodik éjszaka

2012. szeptember 5. 07:26 Halirodalom Szólj hozzá!

HATODIK ÉJSZAKA

amelyben szó esik azokról az álmokról, amelyeket a halak úsztatnak magukkal a tavak mélyében vagy pedig a folyamok gyors sodraiban, ugyanekkor arról is megbeszélés történik, hogy mit álmodnak a csípős csalán között a rákok

Szindbád álomfejtései között arra volt a legbüszkébb, hogy a szív álmait mindig külön tudta választani a gyomor okozta álmoktól. A szív mindig hintára, háztetőre, toronyra, felhőre kapaszkodik, amikor álmodni kezd, de a gyomor csak gyalogosan jár-kel álmában is, mint az éjjeli őr. Nagyon fontos dolog tehát az álomvizsgálatnál megállapítani, hogy az álom, mielőtt hozzánk érkezett volna a maga nagy országútján, habzó paripát kötött-e a kapufélfához, vagy pedig csak innen a mészárostól vagy a pincéből ballagott át hozzánk.

A nevezett álmokat a halászok árulják. Ezek az emberek kivetett hálóval járnak, már Krisztus urunk óta, mert a Megváltó egyetlen tanításában sem tiltotta el a halaknak a fogdosását. Nem kell különösebben lesbe állani, hogy megfigyelhessük, milyen álmokat hoznak a halak a péntekről szombatra virradó éjszakákon. De még máskor is megválogatják álmaikat e vízi lények. Azért nem haszontalan dolog a halak okozta álmokkal foglalkozni.

Franco Fortunato: A kapitány álma

Az a nagy hal, amely emberemlékezet óta a tavak mélyében lakik, és csak olyankor megy fel sütkérezni a napfényre, amikor őt ember nem láthatja: jelenti a fogaskirályt. Az ilyen mélyvizű hal nem egykönnyen kerül hálóba, szereti a magányosságot, sohasem áll be pletykálkodásra vagy fickándozásra a kis halak közé, eszébe se jut neki a szitakötő felé nézni, akármilyen közel jött az a víz felszínéhez, amikor is a kis halak bolondosan ugrálni kezdenek, mintha szárnyat éreznének ők is. Az ilyen nagy halnak az evésétől jönnek azok a nehéz álmok, amelyekben olyan ismeretlen tartományokon utazik el az ember, amely tartományokból alig tud visszatérni.

Hol jártam az éjszaka? – gondolja fejcsóválva az ember, mikor reggel felébred, pedig nem történt más, mint a nagy hal vitte el olyan idegen, soha nem látott országokba, ahová a nagy halak könnyűszerrel eljuthatnak, mint akár a vitorlás hajók.

Luigi Curiotto: Halak

Más dolog az, ha apró halakkal kedveskedett magának a gyomor az esti órákban. Ezeknek a kis halaknak a szálkái észrevétlenül lecsúsznak az ember torkán, és éjszaka csak azon kapja magát, hogy mindenféle fájdalmakat érez elmúlt dolgok után, amelyekről már azt hitte, hogy a halak útján azok tőle messzire sodródtak. Ezek az apró halak olyanok, mint a női szeszélyek: kiszámíthatatlan, hogy mely halászkunyhó mellett állanak meg éjszakára, hogy ott egy öreg halásznak vagy az öreg halász leányának eldalolják a maguk hangtalan énekét. Az apró hal tapasztalatlan, vidám, az életből még nem ismeri a lehetetlenségeket – ugyanezért az álmodó is az ilyen halakkal a gyomrában leginkább vízitündérekkel találkozik, amelyek kiszöknek karjai közül. Ám, ha nagyon praktikus ember a halakkal álmodó, akkor sem kerülheti el azt, fogy legalábbis koporsót szállító tutajosokkal ne találkozzon, akik néki helyet adnak egy üres koporsóban.

A halak okozta álmok közül talán a legegészségesebbek azok, amelyek gyors hegyi folyók halaitól származnak. Ilyenkor borkereskedőkkel utazik az ember álmában a határszél felé, és olyan piros arccal ébred fel, mintha valóban sok bort ivott volna ama úszni vágyó halak tiszteletére. A hegyi pisztráng, ha nem nagy mértékben fogyasztjuk vacsorára, rendszerint könnyű kerekeken járó álmokat hoz. Ugyanez a tulajdonsága van más hegyvidéki halaknak is – az ember oly könnyedén gurul le álmában a legmagasabb hegyről, mintha legalábbis szárnya volna.

Giovanni Ospitali: Álom és valóság között

Más dolog a rákokkal való étkezés után következő álmodás. A rák, miután napvilágra került abból a sötét odúból, ahol az életét tölti, teljesen érzéketlenné válik a napvilágos dolgok iránt. A napvilág terményei közül leginkább a csípős csalánt kedveli, amely mindenkinek hólyagokat szokott szerezni, csak éppen a kemény ráknak nem. Hát a rák az álomban is megtartja a maga tulajdonságát: hátrafelé megy az időben, és ollójával fájdalmas csípéseket okoz elmúlt dolgokért. A rákevő ember nem is tudja, hogy miért érez magában mindenféle fájásokat, amikor álmából kimenekült. Annyi bizonyos, hogy a rákevő darab időre mindig visszavonul a múlt időbe.

A gyomor álmai között egyelőre ennyiben maradjunk a halakról és a rákokról való tudomá­nyunkban.

Hasonló bejegyzések:

Halirodalom IV. Czilczer Olga: A lazac, a krumpli és még valami

2012. szeptember 5. 06:29 Halirodalom Szólj hozzá!

 Czilczer Olga: A krumpli, a lazac és még valami

Zöld hálószatyorban vittem a vacsoránakvalót. Krumpli volt benne, lazac meg még valami. Ezekből akartam elkészíteni kettőnk ünnepi étkét, de – hány évtizede is, hogy utoljára jártam itt? – alighanem eltévesztettem a krumpli, a lazac s a még valami idejét. Kócosan jöttél elém. Kérdőjel az előszobádban: mit akarok itt kora reggel, nem is próbáltál udvarias lenni. Én – mert vesztegetnivaló időm nem volt az ébredésig – sebtében kiteregettem. Mit hoztam, nézd! No mit? Jövetelem nyers tartalma a zöld háló rétjének terülj asztalkáján.
Aludnám még, mondtad, mintha ez a te álmod lenne, s a félhomályban tántorogva fordultál visszafeküdni. Talán meg kellett volna főznöm mégis?

Stefano Caruano: Né carne né pesce

 

Hasonló bejegyzések:

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!