A lassú, és vontatott tavalyihoz képest – csupán a halas vonatkozású részeket tekintve is – a 2014. év remekül kezdődött. Barátainknak köszönhetően január első szombatján a dunabogdányi pisztrángosnál kitűnően elkészített, frissen sütött, grillezett és füstölt pisztrángokat kóstoltunk. A köretektől nem voltunk elragadtatva (a szezonhoz jobban passzolna egy friss zeller-alma, vagy narancsos cékla saláta, esetleg egy kevés párolt póréhagyma vagy tejszínes-sárgarépás édes vagy savanyú káposzta, mint a vegyes saláta vagy a sokfurcsafűszeres steak burgonya), de a halak mind hibátlanok voltak, így tkp. majdnem elégedetten távoztunk.

Olaszországba visszatérve a codroipoi halas (a könyv láttán) sosem látott elismeréssel üdvözölt, és az általam kért (Adrián halászott, fürge) sáskarákok, valamint két lazacpatkó mellé a táskámba rejtett két óriási vörös garnélát is. Az utóbbiakból készült ez az egyszerű előétel, ami egyébként bármilyen nagytestű rákkal kivitelezhető.

A lazacpogácsáról és a sáskarákos spagettiről nem készült fotó – az előző bejegyzésben felsorolt újévi fogadalmaimból kimaradt az egyik legfontosabb: ha fotó nélküli receptet hozok a blogra, bizony nem fogom magam frusztráltként érezni (főleg akkor nem, ha vaksötétben kell(ene) vacsorát fotózni, mint ahogy most is).

A receptek tehát:

Parmezános-csiperke gombás fehér mártással sült vörös ostoros garnéla

Hozzávalók 4 személyre: 4 nagy vörös ostoros garnéla, néhány csepp frissen facsart citromlé, 150 g csiperke gomba, 80 ml száraz fehérbor, 2 gerezd fokhagyma, só, frissen őrölt feketebors, frissen reszelt szerecsendió, 30 g vaj, 30 g liszt, 400 ml tej, 1 tk. mustár, egy kis csokor petrezselyemzöld, 4 tk. frissen reszelt parmezán

A gombát megtisztítjuk, és vékonyan felszeleteljük. A fokhagymagerezdeket megpucoljuk, és félbe vágjuk. A petrezselyemzöldet finomra aprítjuk. A garnélákat félbe vágjuk, bélcsatornájukat eltávolítjuk, a garnélahúsra néhány csepp citromlevet csöpögtetünk, majd megszórjuk kevés sóval és frissen őrölt feketeborssal.

A gombát kevés sóval és borssal ízesítve, száraz serpenyőben két fél fokhagymagerezddel együtt megpirítjuk, majd felöntjük a  fehérborral, valamint egy kevés vízzel, kb. 15 perc alatt készre pároljuk.

A vajat egy lábasban felhevítjük, hozzáadjuk a lisztet és a maradék két fél fokhagyma gerezdet, 2-3 percig pirítjuk, majd folyamatosan keverve felöntjük a tejjel, és addig főzzük, amíg a mártás besűrűsödik. Hozzáadjuk a gombát, a petrezselyemzöldet, végül kevés frissen reszelt szerecsendióval, mustárral és ha szükséges, sóval ízesítjük.

A félbevágott garnélákat egy tepsibe helyezzük, a gombás fehér mártást a szétosztjuk rajtuk, ezután meghintjük a frissen reszelt parmezánnal, és 200 °C-ra előmelegített sütőben, lehetőleg grill vagy gratin programon, a garnélák nagyságától függően 2-4 perc alatt készre sütjük. Azonnal tálaljuk.

Zabpelyhes morzsában sült burgonyás lazacpogácsa

Hozzávalók 4 személyre: 150 g friss lazacfilé bőr nélkül, 1 gerezd fokhagyma, 150 g krumplipüré, 1 tojássárgája, só, frissen őrölt feketebors, egy kis csokor petrezselyemzöld, a panírozáshoz 1 tojás, kb. 60 g zsemlemorzsa és egy maréknyi zabpehely, a sütéshez napraforgó olaj

A fokhagymagerezdet megpucoljuk, a lazacfilével együtt ledaráljuk, és egy keverőtálba tesszük. A petrezselyemzöldet finomra aprítjuk, és a krumplipürével, valamint a tojássárgájával együtt a fokhagymás lazachoz adjuk. A masszát sóval és frissen őrölt feketeborssal ízesítjük, alaposan összekeverjük, és 30 percre hűtőbe tesszük.

A morzsát összekeverjük a zabpehellyel, a tojást egy tányérban felverjük.

A lazacos burgonyapürés masszából diónyi gombócokat formázunk, a gombócokat a felvert tojásba, majd a zabpelyhes morzsába mártjuk, 1-1,5 cm vastag koronggá lapítjuk, és forró napraforgó olajban aranybarnára sütjük. Frissen reszelt idényzöldségekkel vagy egy könnyű, fűszeres-citromos joghurtos mártással nagyszerű főétel.

Spagetti sáskarákos paradicsomszósszal

Hozzávalók 4 személyre:  12 db sáskarák, 320 g spagetti, 2 fej salotta hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 100 ml száraz fehérbor, 100 g zöld olajbogyó, 1 tk. szárított oregánó, 300 ml natúr házi passzírozott paradicsom, extra szűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors

A sáskarákokat megtisztítjuk: fejüket és lábaikat levágjuk, a farokrészt vékony sávban körbevágjuk. A páncélt felnyitjuk, a rákhúst óvatosan kiemeljük, majd megfordítva egy vágódeszkára helyezzük. Éles késsel nem túl mélyen végigmetsszük, és a húsban futó bélcsatornát kiemeljük.

Az olajbogyókat negyedekre vágjuk, a hagymákat és a fokhagymagerezdeket meghámozzuk, és nagyon finomra aprítjuk.

A rákfejeket- és páncélokat annyi vízzel, amennyi bőven ellepi, egy fazékba tesszük, alacsony lángon 30 percig főzzük, majd leszűrjük.

Egy nagy serpenyőben kevés olívaolajat hevítünk, majd üvegesre pároljuk benne a hagymát és a fokhagymát. Hozzáadjuk a negyedelt olajbogyókat, felöntjük a borral, és amikor ez teljesen elpárolog, beleöntjük a passzírozott paradicsomot is. Az oregánóval, kevés sóval és borssal fűszerezzük, majd kb. 5-10 perc alatt sűrűre főzzük. Ekkor hozzáadjuk a sáskarákok megtisztított húsát, és anélkül, hogy megkevernénk, lefedve, nem több, mint 1-1,5 perc alatt a mártást készre főzzük.

Közben a rákpáncélok főzővizét ismét felforraljuk, sózzuk. A tésztát a lobogó vízbe dobjuk, és addig főzzük, amíg eléri az “al dente” (nem teljesen puhára főtt) állagot. Ekkor leszűrjük, összekeverjük néhány csepp extra szűz olívaolajjal, és tányérokra szedjük. A (nagyon törékeny!) sáskarákokat a paradicsommártással együtt a tésztakupacok tetejére kanalazzuk, és azonnal tálaljuk.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet: