Slider KategóriaTészták

Spagetti ajókával és pirított morzsával

2013. január 18. 12:41 Halak, Menü, Tengeri halak, Tészták, Tradicionális olasz halételek 1 Hozzászólás
Ma egy gyorsan elkészíthető, klasszikus olasz tésztát hoztam. Hétköznapokon remek vacsora lehet. Ezután már csak egy nagy tál zöldsaláta szükséges, és teljes a boldogság!
Az étel eredeti, szicíliai verziója sózott szardellával, fenyőmaggal, mazsolával készül, hamarosan ezt is megmutatom.
Spagetti ajókával és pirított morzsával
Hozzávalók 2 főre: 160 g spagetti (min. ötös vastagságú), 8 db olajos szardellafilé (ajóka), 1 gerezd fokhagyma, 50 ml extraszűz olívaolaj, egy csokor petrezselyemzöld, 1 púpos ek. házi zsemlemorzsa, (csípőspaprikás olívaolaj – opcionális)
A petrezselyemzöldet felaprítjuk.
Egy serpenyőben felhevítjük az olajat, hozzáadjuk a félbevágott fokhagymagerezdeket és az ajókákat, majd az egészet addig sütjük, amíg a fokhagyma megpirul, a hal pedig pépes állagú lesz.
A zsemlemorzsát száraz serpenyőben megpirítjuk, és a fokhagymás halszószhoz adjuk.
A tésztát enyhén sós vízben kifőzzük, “al dente” leszűrjük. Nagy csokor apróra vágott petrezselyemzöld kíséretében a tésztát a fokhagymás-morzsás ajókához  adjuk, nagy láng fölött összeforgatjuk, (ha túl száraz, adhatunk hozzá egy keveset a tészta főzővizéből) és azonnal tálaljuk.
Aki szereti, locsolja meg egy kevés chilis olívaolajjal, nálunkelengedhetetlen hozzávaló!
p.s.
A szószba keverhetünk egy teáskanálnyi alaposan leöblített, majd felaprított sózott kapribogyót.

Hasonló bejegyzések:

Bakiposzt :-) – Narancsos-duplán garnélás tagliatelle parmezános pirított dió morzsával és B.Ú.É.K.!

2012. december 31. 15:45 Menü, Tészták 2 hozzászólás

Ezt a borzalmas(nak tűnő) ételt szilveszteri bakiposztnak tartogattam.

Eredetileg sárgarépát akartam használni, de mivel épp előző nap találtam rá a zöldségesnél az utóbbi időben trendinek számító lila répára, gondoltam, ha ezzel helyettesítem, (répa, répa, ugye) nagy baj nem lehet.

Hát lett.

A lila répa nem csak a garnélákat színezte el, de a szívvel-lélekkel gyúrt friss tésztánkon is csúnya lilás-szürkés foltokat hagyott, arról nem is beszélve, hogy az íze evidentemente a valódi ipari répák ízét idézte – ti. sárgarépa íze nem sok volt. (Eszembe is jutott Eszter cikke.)

A fentiek ellenére a lila répa nem utoljára fordult elő a konyhámban, mutatós zöldség, sok lehetőség rejlik benne, csak ne feledjük, nyomot hagy! És ugye, megmondtam amikor a karácsonyi halas menü összeállításáról írtam, hogy ne ünnepekkor kísérletezzünk az új alapanyagokkal?! Azt mondják, az okos ember más kárából tanul…tessék, itt a lehetőség! 🙂

Narancsos-duplán garnélás tagliatelle parmezános pirított dió morzsával

Hozzávalók:

A tésztához: 250 g liszt, 2 tojás, 60 g garnéla farok, 40 g ricotta

A feltéthez: 12 db garnéla farok, 150 g lilarépa, 1 salotta hagyma, 1 fokhagyma, extraszűz olívaolaj, őrölt fehérbors, 40 g angol zeller, 1/2 narancs frissen kifacsart leve, egy ágacska rozmaring, 1 babérlevél,

A tetejére: 100 g dióbél, 50 g parmezán

A tésztához a garnélafarkakról lefejtjük a páncélt, a hús felső részén nem túl mély vágást ejtünk, és a bélcsatornát eltávolítjuk. A páncélokat félretesszük, a garnélahúst késes robotgépben pépesre daráljuk.

A lisztből, a tojásokból a garnélapép és a ricotta hozzáadásával rugalmas tésztát gyúrunk. Ha szükséges, adhatunk hozzá még egy kevés lisztet. A tésztát fél óráig pihentetjük, majd vékonyra nyújtjuk, és olyan széles csíkokra vágjuk, amely éppen belefér a vágó nyílásába. A széles tésztacsíkokat átfutattjuk a tagliatelle vágón, és lisztezett kendőre terítjük. (Ha nincs tésztavágónk, a kinyújtott tésztát feltekerjük, borotvaéles késsel 6-7 mm vastagon felszeleteljük, a csigákat óvatosan megrázzuk, és lisztezett kendőre terítjük.

A dióbelet száraz serpenyőben megpirítjuk, és még melegen egy kendőbe tesszük. A kendőt megdörzsöljük, így a pirított dió héja magától lehullik. A megtisztított dióbelet ezután finomra daráljuk, és összekeverjük a parmezánnal.

A feltéthez a garnélafarkakról lefejtjük a páncélt, a hús felső részén nem túl mély vágást ejtünk, és a bélcsatornát eltávolítjuk. A páncélokat a tésztából megmaradtakkal együtt bő vízben 40 percig főzzük, majd leszűrjük, a páncélokat kidobjuk, a levet félretesszük.

A salottát és a zellert felaprítjuk, a fokhagymát áttörjük, a répát kisebb kockára vágjuk.

Egy serpenyőben olajat hevítünk, üvegesre pirítjuk benne a felaprított hagymát és zellert. Hozzáadjuk a rozmaringágat, a babérlevelet a répakockákat és a fokhagymát, néhány percig pirítjuk, sózzuk, borsozzuk, majd felöntjük a narancslével. A rozmaringágat kidobjuk, és a répát lefedve addig főzzük, amíg megpuhul. (Ha szükséges, közben adhatunk hozzá a garnélapáncélok főzővizéből, de úgy igyekezzünk, hogy mire a répakockák megpuhulnak ne maradjon alattuk fölösleges folyadék.) Ezután hozzáadjuk a megtisztított garnéla farkakat, és az egészet 2-3 perc alatt készre főzzük.

Közben a megmaradt sózott garnéla alaplében a friss tésztát kifőzzük, leszűrjük, tányérokba szedjük. Mindegyik tetejére 2-3 evőkanálnyi narancsos-répás garnélát szedünk, megszórjuk a parmezános dióval, és azonnal tálaljuk.

Boldog Új Évet kívánok minden olvasónak! Ma és holnap egyetek minél több halat ti. pénzt hoz a házhoz. Találkozunk jövőre, és lassan blogszülinapot is ünnepelünk, addig válogassatok a Tarka Bárka mintegy 200 receptjéből!

Üdvözlettel: Gaba

Hasonló bejegyzések:

Vénuszkagylós-paradicsomos spagetti

2012. december 6. 05:55 Menü, Tengeri herkentyűk, Tészták, Tradicionális olasz halételek, Ünnepi halételek Szólj hozzá!

A nagy ünnepi készülődésben, az itteni ragyogó napsütésben, és az első otthoni nagy hóesés hallatán eszembe jutott valami…valami, ami az idén hihetetlenül édesre, zamatosra sikerült: igen, az üvegbe zárt nyár, a legfinomabb olasz paradicsomszósz, amelyből még egy üveget sem nyitottunk ki, mióta a kamrapolcra sorakoztattam őket. Gyorsan elrohantam a halashoz, aztán visszafelé egyenest a a kert felé vettem az irányt, letéptem egy nagy csokor petrezselyemzöldet, és 20 perc múlva a sparhelt melege mellett emlékeztem az idei forróságra.

A vénuszkagylós spagetti az az étel, amely minden tengerparti étterem étlapján szerepel. Eredetileg vermicelli tésztával készülő, nápolyi eredetű karácsony előesti  fogás, amelyről minden turista ódákat zeng, s mely mára Itália szimbólummá nőtte ki magát.  Van aki a paradicsomos, van aki a paradicsom nélküli verzióra esküszik, egy biztos, ez az az élmény, amiért százszor is érdemes visszatérni a napfényes Itáliába.

Nos, a paradicsomszósz titkát elárultam, vénuszkagyló (olasz is!) kapható otthon, egy maréknyi spagetti, némi zöld fűszer és húsz szabad perc pedig mindenkinél akad, igaz?

Spaghetti alle vongole – Vénuszkagylós-paradicsomos spagetti

Hozzávalók 4 főre: 320 g spagetti v. vermicelli tészta, 1 kg csíkos vénuszkagyló, 300 g házi paradicsomszósz (opcionális), 80 ml száraz fehérbor, 2 gerezd fokhagyma, egy kis csokor petrezselyemzöld felaprítva, só, bors, extraszűz olívaolaj, 1/2 csípőspaprika (opcionális)

DSC_4971

A kagylókat 1-2 órán keresztül hideg, sós vízben áztatjuk, a vizet 2-3 alkalommal lecseréljük.

Egy alacsony falú lábasban olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a megtisztított, félbevágott fokhagymagerezdeket és addig pirítjuk, amíg halványsárga színű lesz. A fokhagymákat eltávolítjuk, az illatos olajhoz hozzáadjuk a kettétört csípőspaprikát és a felaprított petrezselyemzöldet, 1 percig pirítjuk, majd felöntjük a fehérborral és elkeverjük benne a paradicsomszószt is. Hozzáadjuk a leszűrt kagylókat, jì adag feketeborsot tekerünk rá, lefedjük, és az egészet addig főzzük, amíg a kagylók kinyílnak (amelyik nem nyílik ki, kidobjuk!).

Közben a tésztát kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, összeforgatjuk a szósszal, és azonnal tálaljuk. Egyesek “molto al dente” vagyis még félkeményen szűrik le a tésztát, és a főzés utolsó fázisát a kagylós szószban fejezik be.

Hasonló bejegyzések:

Tagliolini gyömbéres sütőtökszósszal és csíkos vénuszkagylóval

2012. november 20. 09:40 Menü, Tengeri herkentyűk, Tészták 1 Hozzászólás

Tagliolini gyömbéres sütőtökszósszal és csíkos vénuszkagylóval

Hozzávalók: 320 g tagliolini, 300 g sütőtök (tisztítva mérve), 100 g póréhagyma, 400 g csíkos vénuszkagyló (Chamelea gallina), vaj, 1 kk. nádcukor, 1 dl száraz fehérbor, 1 gerezd fokhagyma, 1 friss zsályalevél, egy kis darab friss gyömbér

Egy nagy serpenyőben felhevítjük a vajat, hozzáadjuk a megtisztított, kés pengéjével kissé szétnyomott, fokhagymagerezdet, az apróra vágott póréhagymát, a zsályalevelet, a nádcukrot, és az egészet közepes lángon 5-6 percig pirítjuk.

Hozzáadjuk a felkockázott sütőtököt, felöntjük a fehérborral, sózzuk, borsozzuk, és lefedve puhára főzzük. Ezután a zsályalevelet kidobjuk, a tököt merülőmixerrel pépesítjük, belereszeljük a gyömbért, hozzáadjuk a kagylókat, és fedő alatt addig pároljuk, amíg a kagylók kinyílnak.

Ezalatt a tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (harapható, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, összekeverjük a sütőtökös-kagylós szósszal, és azonnal tálaljuk.

Hasonló bejegyzések:

Mini csőtészta lilahagymás-cukkinis lazacraguval

2012. november 17. 06:25 Halak, Menü, Tengeri halak, Tészták Szólj hozzá!

Ha már ez a hét a rohanós hétköznapok jegyében telik, nem maradhatunk tészta nélkül! Íme egy gyorsan elkészíthető, a gyerekek szájízének is roppant kedves, egyszerű megoldás – ami mellett apu sem lesz morcos a vacsora miatt!

Mini csőtészta lilahagymás-cukkinis lazacraguval

Hozzávalók 4 főre: 320 g apró csőtészta, 1 fej lila hagyma, 1 közepes cukkini, 280 g lazacfilé bőr nélkül, 2 tk. vaj, 100 ml száraz fehérbor, őrölt szerecsendió, egy kis csokor friss kapor, só, fehérbors

A lazacot nagyon apró kockára vágjuk, a hagymát és a cukkinit nagylyukú reszelőn lereszeljük, a kaprot finomra aprítjuk.

Egy serpenyőben vajat hevítünk, megdinszteljük benne a hagymát. Hozzáadjuk a cukkinit, felöntjük a borral és nagy lángon addig pároljuk, amíg a cukkini félig megpuhul. Ezután hozzáadjuk a lazackockákat, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk egy kevés frissen reszelt szerecsendióval és a kaporral, majd további 2-3 perc alatt az egészet készre főzzük.

Közben a tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük. Amikor eléri az „al dente” („harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot leszűrjük, összekeverjük a lilahagymás-cukkinis lazacraguval, és azonnal tálaljuk.

Hasonló bejegyzések:

Farfalle tészta barna vénuszkagylós rókagomba szósszal és vaddisznó sonka chipsszel

2012. október 31. 05:46 Menü, Tengeri herkentyűk, Tészták Szólj hozzá!

A Petra által meghirdetett 52. VKF! témája:

TÉSZTAFALÓ ERDŐLAKÓ
avagy a tészta házassága az őszi erdő gyümölcseivel

Sokáig gondolkodtam, hogy mi lehetne az az étel, ami mind halat/tenger gyümölcseit, mind az őszi erdő ajándékának valamelyikét is tartalmazza, aztán utolsó pillanatban beugrott ez a különleges fogás, amit épp egy éve készítettünk Renivel. A fotón nagyüzemi tészta látható, ezt érdemes házi, de legalábbis kézműves termékre cserélni, a lapozzátok bátran a tisztatészta blogot, megsúgom előre, Petrának erre is van egy “színes” ötlete.

A barna vénuszkagyló, “az olaszok osztrigája” leggyakrabban nyersen, marinálva kerül az asztalra. Húsa nyitáskor kemény, ezért fogyasztás előtt puhítást kíván: húsklopfolóval óvatosan meg kell ütögetni, így a rostok szétroncsolódnak, és a kagylóhús állaga élvezhetővé válik.

Kövessétek a Bárkát, ugyanis hamarosan  többet is megtudhatunk erről a csodálatos alapanyagról! És ne felejtsétek el, vasárnapig nyerni is lehet a Facebook oldalunkon!

Ide klikkelve megtudhatjátok a részleteket.

Farfalle tészta barna vénuszkagylós rókagomba szósszal és vaddisznó sonka chipsszel

Hozzávalók: 320 g farfalle tészta, 1 kg barna vénuszkagyló, 1 gerezd fokhagyma, 100 g rókagomba, 150 ml zöldség alaplé, frissen őrölt feketebors, kis csokor petrezselyemzöld, 4 szelet vaddisznó sonka

A barna vénuszkagylókat kinyitjuk: a kagylót erősen megfogjuk a bal kezünkben úgy, hogy a  nyílása tenyerünkkel ellentétes irányba, azaz kifelé nézzen. Egy kés pengéjét, óvatosan, kb. 2-3 mm-re becsúsztatjuk a kagyló belsejébe, majd a pengét függőlege irányba elmozdítva szétfeszítjük a héjakat. A műveletet az összes kagylóval megismételjük.

A közben kicsöpögő folyadékot egy kis tálkában összegyűjtjük, amikor végeztünk a tisztítással, sűrű szövésű kendőn keresztül leszűrjük. Ha találunk kisebb kavicsokat vagy homokot a kagylóhéjban, azt a késsel kikaparjuk. A kagylóhúst kivesszük, vágódeszkára helyezzük, és felaprítjuk.

Egy lábasban olívaolajat hevítünk, megpirítjuk benne az áttört fokhagymát, hozzáadjuk a rókagombát, egy kevés borsot őrlünk rá, és két-három percig pirítjuk. Ezután felöntjük a kagyló átszűrt levével és a zöldség alaplével, majd további tíz percig főzzük.

A fűszeres gombát ezután merülőmixerrel pürésítjük, hozzáadjuk a kagylóhúst, és az apróra vágott petrezselyemzöldet, és 3-4 perc alatt készre főzzük.

Közben a sonkszeleteket egy tepsire fektetjük, és 220 fokra előmelegített sütőben ropogósra sütjük.

A tésztát ezalatt lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (nem teljesen puhára főtt, “harapható”) állagot, leszűrjük, összekeverjük a barna vénuszkagylós rókagomba szósszal, sonkachipset ültetünk a tetejére, és azonnal tálaljuk.

A receptet Flavio Cerioni barna vénuszkagylós rókagomba levese ihlette.

Fotó: Török-Bognár Renáta

Hasonló bejegyzések:

Bazsalikompesztós spagetti fokhagymás kalmárcsápokkal

2012. október 26. 10:37 Menü, Tengeri herkentyűk, Tészták 2 hozzászólás

Bazsalikompesztós spagetti fokhagymás kalmárcsápokkal

Hozzávalók: 320 g spagetti

A pesztóhoz: 1 cikk fokhagyma, 60 g bazsalikomlevél, 80 ml extraszűz olívaolaj, 4 ek. frissen reszelt parmezán, 2 ek. frissen reszelt pecorino, 20 g fenyőmag, só

A kalmárhoz: 200 g konyhakész kalmárcsáp, 2 cikk fokhagyma, extraszűz olívaolaj, frissen őrölt feketebors

pestoskalmaros-spagetti

A fokhagymagerezdeket megtisztítjuk, kettévágjuk, és a hat fél cikk közül négyet forró olívaolajban megpirítunk. Az olajat leszűrjük, félretesszük.

A fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítjuk.

A sült és a még nyers fokhagymagerezdeket mozsárban apróra törjük. Hozzáadjuk a bazsalikomleveleket és egy csipetnyi sót, majd az egészet addig nyomkodjuk, amíg sötétzöld, pépes állagú masszát kapunk. Ekkor rászórjuk a fenyőmagot és apránként hozzácsorgatjuk az olívaolajat is, végül az egészet krémesre zúzzuk/keverjük. (A fenyőmag/bazsalikomdarabkák nagysága egyéni ízléstől függ, én jobban szeretem, ha kicsit rusztikus, darabos a szósz.)

A leszűrt fokhagymás olívaolajon, nagyságuktól függően 2-3 perc alatt, megpirítjuk a kalmárcsápokat  – vigyázat, ha túl sokáig pirítjuk, rágós, gumiszerű lesz!

Közben a tésztát kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük. Rögtön összekeverjük a pesztóval, tányérokra szedjük,  a fokhagymás kalmárcsápokat elrendezzük a tetején, és azonnal tálaljuk.

Hasonló bejegyzések:

Farfalle tészta csípős brokkolival és makrélával

2012. október 16. 06:33 Halak, Menü, Tengeri halak, Tészták Szólj hozzá!

Nahát, már lassan két hét telt el az utolsó halas-zöldséges tészta óta, pedig nálunk nem múlik el nap tésztaétel nélkül! Ilyenek ezek az olaszok…
Sürgősen orvosolom is a hiányt.

Ezúttal konzerv halat használtam – igen, a konzerv hal is hal!  Egy jó minőségű makrélakonzerv kevés citromlével meglocsolva, finomra aprított petrezselyemzölddel megszórva kiválóan megállja a helyét zöld salátával, de adhatjuk tésztasalátákhoz (pl. ebben az aszalt padlizsános-paradicsomosban szerintem a friss makréla nyugodtan helyettesíthető konzervvel is), sőt, a mindennapi szendvicseinket is feldobhatjuk vele. Most a klasszikus csípős-brokkolis-szardellás tésztához adtam, és határozottan meg vagyok győződve arról, hogy jobb lett, mint az eredeti, arról nem is beszélve, hogy felkerült a “magyar vendégeknek elkészíteni!” listára!

Farfalle tészta csípős brokkolipürével és makrélával

Hozzávalók: 280 g farfalle tészta, 300 g brokkoli, ideális esetben 2 l hal alaplé, ha nincs, jó a víz is, 2 cikk fokhagyma, 2 sós szardella, extra szűz olívaolaj, 1 kk. vaj, 1 friss piros csípőspaprika, 125 g makréla konzerv, só, frissen őrölt feketebors

A szardellát 20 percre hideg vízbe áztatjuk, majd leszűrjük, folyó víz alatt alaposan átmossuk, és finomra aprítjuk.

Egy serpenyőben olívaolajat hevítünk, megpirítjuk benne a megtisztított, áttört fokhagymát, az aprított szardellát és a csípőspaprika felét. Hozzáadjuk a rózsáira szedett brokkolit, felöntjük egy kevés hal alaplével, és addig pároljuk, amíg a brokkoli megpuhul.

Ezután krumplinyomó segítségével (vagy egyszerűen villával) a zöldséget durván áttörjük, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a vajat és a kisebb darabokra morzsolt makrélát. Az egészet 1-2 perc alatt készre főzzük.

Közben a tésztát lobogó, sós vízben/a hal alaplében kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, összeforgatjuk a brokkolis-makrélás szósszal, megszórjuk néhány vékonyra szelt, friss csípőspaprika karikával, és azonnal tálaljuk.

Az őszi tésztaételek sorozatunk eddigi részei:

Spagetti sáskarákkal és zöldségekkel

Hasonló bejegyzések:

Trofie tészta cukkinivel és süllővel

2012. október 4. 15:13 Édesvízi halak, Halak, Menü, Tészták 4 hozzászólás

Kiváló példa a nyesedék, a halfej és a halgerinc felhasználására – mert semmit sem dobunk ki! Általában igyekszem “nagyvonalúan” filézni a halakat, és a maradékból új ételt alkotni, hiszen a csont melletti halhús a legízletesebb – a süllő pofahúsáról nem is beszélve…

A filét felhasználhatjuk izgalmasabb főételekhez, mint pl.

Borókás-rozmaringos vajban sült süllőfilé sárgarépás-mustáros burgonyapürével

Tejben párolt süllőfilé ropogós fricobárkában zöld almás zöldborsó mártással és parmezános galuskával

Mandulás morzsában sült süllőfilé zöldborsós cukkinimártással és burgonyás fricoval

Trofie tészta süllővel és cukkinivel

Hozzávalók 2 főre: 140 g trofie tészta, 120 g cukkini, 1 cikk fokhagyma, egy kb. 1,2 kg súlyú süllő gerince, feje (ne felejtsük el a kopoltyút eltávolítani!) és a nyesedék, extra szűz olívaolaj, 1/2 citrom, 20 g fenyőmag, 100 ml tejszín, frissen reszelt szerecsendió, só, frissen őrölt feketebors

A süllő gerincét, fejét (kopoltyú nélkül!) és a nyesedéket bő hideg sós vízben a megtisztított fél citrommal együtt feltesszük főni. Amikor a lé felforr, a lángot takarékra vesszük, és az egészet nem több, mint 2-3 percig  főzzük, leszűrjük. A levet félretesszük, a gerincről, a fejről és a nyesedékről a lehető legtöbb halhúst leszedegetjük.

A cukkinit nagylyukú reszelőn lereszeljük, a fokhagymát megtisztítjuk, áttörjük.

A fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítjuk, majd két sütőpapír közé téve nyújtófával finomra hengereljük.

A lereszelt cukkinit egy serpenyőbe tesszük, sóval, borssal és frissen reszelt szerecsendióval fűszerezzük, majd nagy lángon saját levében 3-4 percig pároljuk. Ezután elkeverjük benne az áttört fokhagymát, meglocsoljuk  egy kevés extra szűz olívaolajjal, és lesütjük. Hozzáadjuk a tejszínt, a fenyőmagot és a süllődarabokat, és a szószt 1-2 perc alatt készre pároljuk.

Közben a hal alaplevet újra felforraljuk, a tésztát beledobjuk, és közepes lángon addig főzzük, amíg eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, összeforgatjuk a szósszal, és azonnal tálaljuk.

Hasonló bejegyzések:

Spagetti sáskarákkal és zöldségekkel

2012. szeptember 15. 14:31 Menü, Tengeri herkentyűk, Tészták 4 hozzászólás

Tudjátok, hogyan kell megtisztítani/előkészíteni? Ha nem, elmagyarázzuk.

Kóstoltátok már a sáskarákot? Íme, a legegyszerűbb elkészítési mód.

És még egy ötlet:

Spagetti sáskarákkal és zöldségekkel

Hozzávalók: 280 g spagetti, 12 db sáskarák, 150 g cukkini, 150 g sárgarépa, 100 g sütőtök, 1 cikk fokhagyma, 1 salotta hagyma, 100 ml száraz fehérbor (most friulano), vaj, só, frissen őrölt feketebors

A sáskarákokat az itt leírt módon megtisztítjuk.

A fokhagymát áttörjük, a hagymát felaprítjuk, a cukkinit, a sárgarépát és a tököt kb. egyforma nagyságú apró kockára vágjuk.

Egy serpenyőben vajat hevítünk, megdinszteljük benne a hagymát és a fokhagymát, hozzáadjuk a sárgarépát felöntjük a fehérborral és fedő alatt addig pároljuk, amíg a répa félig megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a cukkinit és a tököt is, majd nagy lángon folyamatosan rázogatva lepirítjuk – nem baj, ha a legapróbb sütőtök kockák szétesnek, ettől csak krémesebb lesz a szósz.

Ezután belehelyezzük a megtisztított sáskarák farkakat, és fedő alatt, alacsony lángon, nagyságuktól függően, 2-3 perc alatt készre főzzük. Közben nem piszkáljuk, mert darabokra eshet!  A rákfarkakat ezután óvatosan kivesszük a szószból, majd félretesszük, melegen tartjuk.

Közben a spagettit kifőzzük, amikor eléri az “al dente” állagot, leszűrjük, és összeforgatjuk a szósszal. A tésztát tányérokba szedjük, a tetejére helyezzük a félretett sáskarákokat, és azonnal tálaljuk.

Hasonló bejegyzések:

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!