Slider KategóriaMenü

VKF! 47. forduló – Kalandra fel! – 4. recept – Marinált Szent Jakab kagyló

Mert nem mindenki az “anyuka, apuka plusz gyerek(ek)” felállásban kirándul.

Ez a csatos befőttes üvegben kitűnően szállítható marinált Szent Jakab kagyló nagyszerű előétel lehet egy tengerparti kiránduláson. Megvan? Ülünk a sziklán édeskettesben, előhúzzuk a szívecskés hátizsákból a rózsaszín szalaggal átkötött üvegcsét, felnyitjuk, falatozunk, és közben bámulunk a kedvessel a semmibe…

Azért lehetőleg tavaszi vagy őszi kirándulásra vigyük magunkkal a marinált jakabot, a 30 fok árnyékban nem biztos, hogy jót tesz neki.

Marinált Szent Jakab kagyló

Hozzávalók 2 főre: 2 friss, vadvízi Szent Jakab kagyló (tisztítva), 1/2 mandarin, 1/4 citrom, pár csepp száraz fehérbor, néhány szál sáfrány, extraszűz olívaolaj, 1/4 rúd vanília kikapart magocskái, bazsalikomlevelek, só, frissen őrölt feketebors, vaníliás olívaolaj

A bazsalikom leveleit apróra tépkedjük.

A sáfrányt mozsárban megtörjük, a borhoz adjuk, összekeverjük, és néhány percig állni hagyjuk.

A kagylót nagyobb kockára vágjuk, sózzuk, borsozzuk, és hozzáadjuk az apróra tépkedett bazsalikomleveleket.

A fél mandarin és a negyed citrom levét kikeverjük az olívaolajjal, majd hozzáadjuk a borba áztatott sáfrányt, és a vanília felét. Az így kapott emulziót a fűszeres kagylókockákra öntjük, összekeverjük, majd az egészet 10-15 percen keresztül állni hagyjuk.

Ezután leszűrjük, a kagylókockákat apró csatos üvegbe rakjuk, felöntjük a vaníliás olívaolajjal, légmentesen lezárjuk, hátizsákba pakoljuk, és lehetőségeinkhez mérten még egy órán keresztül békén hagyjuk.

p.s. A Tarka Bárka Facebook oldalán várjuk a Bárka profiljába illő jelmezeket! (Vad kalózok is belefrének a témába! 😉

VKF! 47. forduló – Kalandra fel! – 3. recept: A Gyerek szendvicse – zöldfűszeres lazacpisztránggal és lilahagymás-tejfölös savanyú uborkával

3. pályamű a 47. VKF!-re. Az elsőt itt, a másodikat itt találjátok.

Igen, ez volt A Gyerek szendvicse. Lilahagymával és savanyú uborkával. Nem tehetek semmit, a két és fél évesem rajong az markáns ízekért. (A gorgonzola piccantét is pl. rejtegetni kell, mert seperc alatt lába kél.)

Anna szendvicse zöldfűszeres lazacpisztránggal és lilahagymás-tejfölös savanyú uborkával

Hozzávalók: 4 db kb. 6 cm átmérőjű zsömle, 1 db kb. 200 grammos bőrös lazacpisztráng filé, egy kis csokor vegyes zöldfűszer (petrezselyemzöld, kakukkfű, rozmaring, zsálya, bazsalikom, babérlevél), egy kis csokor petrezselyemzöld, 1 kezeletlen citrom, 2 közepes savanyú uborka, 1 kis fej lila hagyma, 150 ml tejföl,  4-5 szem egész feketebors, 1 kis darab angol zeller, só, extraszűz olívaolaj, fél maréknyi galambbegy saláta

A zöldfűszerekkel, a borsszemekkel, a zellerszárral és fél citrommal court bouillont készítünk, beletesszük a lazacpisztráng filét, 5-7 percig posírozzuk, majd levesszük a tűzről, és a posírozó lében hagyjuk kihűlni.

A lilahagymát apró kockára vágjuk, sózzuk, és félórára hideg vízbe áztatjuk (adhatunk a vízhez egy kevés fehérborecetet is).

A petrezselyemzöldet felaprítjuk.

A halat leszűrjük, a bőrét lehúzzuk, a halhúst kisebb darabokra vágjuk és egy keverőtálba tesszük. Sózzuk, hozzáadjuk a felaprított petrezselyemzöldet, meglocsoljuk egy kevés extraszűz olívaolajjal és a maradék fél citrom levével, lazán összeforgatjuk, majd fél óráig állni hagyjuk.

A lilahagymát leszűrjük.

Az uborkákat felkockázzuk, majd összekeverjük a lilahagymával és a tejföllel.

A zsömléket kettévágjuk, alsó felükön szétosztjuk a petrezselymes pisztrángot, erre evőkanálnyi tejfölös-hagymás savanyú uborkát majd egy-egy tő galambbegy salátát ültetünk, végül a zsömlék tetejét is ráhelyezzük, csomagoljuk, hátizsákba tesszük, a nagy tengerparti kirándulásra magunkkal visszük, és az éhes gyerekekkel megetetjük.

p.s. Amikor gyerekeknek készítünk halfilét, minden esetben nagyon körültekintően ellenőrizzük, hogy nem maradt-e benne szálka!

Mivel a Tarka Bárkán a hétvége mindig a gyerekeké, mára jár egy mese is. Pisztrángokról lesz szó, akik nem kis fejtörést okoznak a Százholdas Pagony lakóinak…nézzétek csak!

VKF! 47. forduló – Kalandra fel! – 1. recept: Kelkáposztás-füstölt lazacos szendvics

Amikor Ágota meghirdette a 47. VKF! forduló témáját, azonnal beugrott ez a három évvel ezelőtti tengerparti kirándulás, és egészen biztos voltam abban, hogy most is minden probléma nélkül kivitelezhető.

Új területet választottunk, ezúttal a közvetlenül Tagliamento torkolatát, belőttük az apály időszakot, felpakoltuk a bográcsot, A Gyereket, bedobtam egy kis kosárba a borsőrlőmet (enélkül ritkán teszem kia  lábam), egy csokor petrezselyemzöldet, pár cikk fokhagymát, egy kis üveg extraszűz olívaolajat, na meg egy flaska friulanot, és végtelen lelkesedéssel nekivágtunk a nagy kalandnak.

Aztán csak mentünk, mentünk, mentünk, végig a parton, hosszú kilométereken keresztül.

Közben a nagy hév egyre lejjebb hagyott, és a halászzsákmány (egy parti tarisznyarák és EGY! vénuszkagyló) sem akart szaporodni.

A Gyerek hol a sarat túrta,

hol a vízben csattogott,

aztán egyszer elvesztette a türelmét, és leült a homokban. Kérleltük, könyörögtünk neki, hogy jöjjön, elindultunk, mondtuk neki, hogy akkor itt maradsz egyedül, de nem mozdult. Sőt, úgy tűnt, ha hagytuk volna, nagyszerűen elhomokozott volna a 8 fokban. Itt lett tehát vége a Nagy Tenegrparti VKF! Partinak.

Sok választásunk nem volt, A Gyereket a nyakunkba vettük, és hazaindultunk. Útközben ugyan sk. müzligolyókat majszoltunk, jólesett, persze, de a csalódásunkat nem tudta feledtetni.

Úgy döntöttünk, legközelebb nem bízzuk a véletlenre, sőt, megadjuk a módját, halas pikniket csapunk a tengerparton! S hogy mit viszünk magunkkal? Olasz szokásainkhoz híven legalább 6-7 féle ételnek mindenképp lapulnia kell a hátizsákunkban! Kezdjük a “rafinált szendvicsek” kategóriájával, ebből készítünk többfélét is.

Anya szendvicse:

Kelkáposztás-füstölt lazacos szendvics

 Hozzávalók (4 szendvicshez): 8 db wasa kenyér, 200 g kelkáposzta, 200 g szeletelt füstölt lazac, citromlé, 1 ek. lenmag, 1 fehérhagyma, 150 g tejföl, ízlés szerint mustár, fehérborecet, só, bors

A hagymát vékonyra szeleteljük, és 5-10 percre hideg, vízbe áztatjuk (a vízhez adhatunk pár csepp fehérborecetet).

A lazacszeleteket meglocsoljuk a citromlével, összeforgatjuk, és 5-10 percig állni hagyjuk.

A lenmagot megpirítjuk.

A kelkáposztát laskára vágjuk, hozzáadjuk a tejfölt, sóval, borssal, mustárral és fehérborecettel fűszerezzük, majd alaposan összekeverjük.

A wasa kenyerek felére tejfölös kelkáposztát halmozunk, ráfektetjük a citromos lazacot, aztán a hagymaszeleteket. Megszórjuk egy kevés frissen őrölt feketeborssal, a pirított lenmaggal, és végül beborítjuk a megmaradt wasa kenyér szeletekkel.

Kötözzük, csomagoljuk, és már mehetnek is a szendvicsek a hátizsákba.

Pisztráng céklával, brokkolival, földimogyoróval és vérnaranccsal, A pisztráng filézése

Ha pisztráng, akkor kísérleti konyha! Folytatódik a vendégposzt szekció, ezúttal is egy számunkra igen kedves gasztroblogger, Robi, a kísérleti konyha írója hozott nekünk egy színes, izgalmas fogást és egy igencsak hasznos útmutatót a pisztráng filézéséről. Aki pedig a pisztrángot szereti, annak különösen érdemes szétnézni a kísérleti konyhán, mert számos remek étel készült már ott ebből a halból, és más halakból is- többek között.

 Pisztrángot vagy szaiblingot gyakran csak egészben lehet kapni, azaz vagy egyben sütjük meg, vagy ki kell filéznünk. Maga a filézés folyamata nem bonyolult, egy éles késsel és némi gyakorlattal könnyen elsajátíthatjuk a fortélyait. Életünk legelső filézéséhez javaslom, hogy bőven szánjunk időt rá, hogy tényleg a vágásokra tudjunk összpontosítani. Idővel és tapasztalattal gyorsabbak leszünk majd.

Első lépésként a halat kívül és belül hideg vízzel le szoktam mosni, majd konyhapapírral szárazra törlöm. Általában belsőségek nélküli pisztránghoz szoktam csak hozzájutni, ha viszont a hasában belsőségeket, vérrögöket vagy a fejénél kopoltyúmaradványokat találok, akkor ezeket eltávolítom ill. kitépem és újból alaposan átmosom hideg vízzel a halat és szárazra törlöm. Ezzel a művelettel el is távolítottam a nyálkás réteget és hal nem csúszkál már annyira a deszkán ill. a kezemben.

Ha valaki nem szeret a hal szemébe nézni, miközben filézi, akkor következő lépésként közvetlenül a kopoltyú mögött levághatja a hal fejét. Én rajta szoktam hagyni, mivel így egyszerűbben tudom kezelni és megfogni filézés közben. Közvetlenül a fej mögött egy éles késsel bevágom a hal húsát a gerincéig, majd elfordítom a kést és szorosan a gerinc felett haladva végighaladok a késsel egészen a hal farokuszonyáig. Utána megfordítom a halat és ugyanígy levágom a másik filét is a hal gerincéről.

A “hulladékot” egy fagyasztós zacskóba teszem, hogy ne legyen útban. Semmiképp nem dobom ki, hiszen a filézés során megmaradó fejet, gerincet, szálkákat és uszonyokat (sótlan!) halalaplének főzöm meg, melyet levesekhez, mártásokhoz vagy rizottóhoz is fel lehet használni. Általában 4-6 halgerinc összegyűlése után szoktam nekiállni a halalaplé készítésének. 2dl-es adagokban lefagyasztva később bármikor kéznél van.

A két filéről egy lapos vágással levágom a hasi hosszú szálkákat, valamint eltávolítom a hasi uszonyt és egy keveset a hal hasából. Ezek a maradékok is a zacskóba kerülnek a hal fejéhez és gerincéhez.

Ha a halat bőr nélkül szeretném felhasználni, pl. tekercsként, galuskaként vagy posírozva, akkor a hal keskeny végén levágom a húst a bőrről, majd ezen a ponton szorosan megfogom a hal bőrét. Pisztrángnál a hal húsát szinte le lehet hántani a bőréről. Lazacfilénél a deszkával párhuzamosan haladva szoktam levágni a bőrt és a közvetlenül a bőr alatt lévő kissé mellékízes szürke réteget. Ha a hal bőrét chipsként szeretném elkészíteni, akkor a lehúzott bőrről a kés hátoldalával lekaparom a maradék húst, majd serpenyőben vagy tepsiben nehezékkel kisimítva ropogósra sütöm. Más esetben a hal bőre szintén a további maradékhoz kerül.

Függetlenül attól, hogy bőrrel vagy bőr nélkül használom fel a halfilét, a felső húsrészben rejlő szálkákat egy csipesszel eltávolítom. Ehhez ujjal végigsimítok a felső szálkasoron, hogy szépen felálljanak a szálkák, majd egy közönséges szemcsipesszel kihúzom a szálkákat. Pisztrángnál tökéletesen megfelel egy szemcsipesz, csak nagyobb halaknál van szükség speciális halcsipeszekre.

Az így előkészített halfiléket vagy rögtön felhasználom, vagy fóliával letakarva a hűtőbe teszem. Ha szépen le lett mosva a hal és persze tiszta kézzel, esetleg gumikesztyűben filéztük ki a halat, fóliával letakarva a hűtőben 1-2 napig eláll.

Bőrös hal ropogósra sütésénél arra érdemes ügyelni, hogy a serpenyőnk forró legyen, ne ússzon a hal az olajban és a halat közvetlenül sütés előtt konyhapapírral alaposan tapogassuk szárazra. Utóbbi azért fontos, mert mielőtt a hal bőre ropogósra sülne, el kell párolognia a nedvességnek róla ill. belőle. A szárítással tehát jócskán rásegítünk a ropogós eredményre, valamint a serpenyőbe helyezéskor az olaj nem fog fröcskölni.

A halfilét a bőrével lefele helyezem a forró serpenyőbe pár csepp olajra, majd egy széles konyhaeszközzel óvatosan lenyomom a halfilét, hogy szép sima és egyenletesen ropogós bőrt kapjak eredményül. Sóval és frissen őrölt borssal fűszerezem, nem citromozom, helyette inkább citromos olajat használok magához a sütéshez. A hőmérsékletet visszaveszem és szépen lassan hagyom a bőre felől átsülni. Akkor lesz kész a hal, amikor a teteje épphogy elhalványodik. Pisztráng- és szaiblingfilét nem szoktam forgatni a serpenyőben, hiszen igen vékonyak. Vastagabb halakat egyszer átfordítok a húsos oldalukra, hogy onnét is kapjanak némi hőt, majd a bőrük oldalán sütöm készre.

Az alábbi receptnél a téli idény zöldségeiből készítettem egy igen színpompás köretet a szürke és fehér pisztrángfiléhez. Ehhez a céklát lágy krémes püréként és vágható, harapható sült hasábokként dolgoztam fel. Hozzá brokkolirózsákat pároltam és vérnarancsból készítettem vinaigrette-et, melynek sava a cékla édességét egyensúlyozta és kiemelte a pisztráng ízét. Apró barna pöttyökként malátás és enyhén szójaszószos földimogyorókrém is szerepelt a tányéron, mely egyes falatokat hivatott izgalmassá tenni. Magánál a tálalásnál Sárközi Ákos (Borkonyha) új videójában látható egyik tányérja inspirált.

Hozzávalók:

1 pisztráng (kb. 400g)
2 nagy és 1 kis cékla
2-4 brokkolirózsa
1tk földimogyoróvaj
1tk malátakivonat
pár csepp szójaszósz
1/4 salotta
1 vérnarancs
3ek enyhe olívaolaj
pár csepp fehérborecet
1/2tk balzsamecet
1tk vaj
cukor
frissen őrölt feketebors

citromos olívaolaj

Elkészítés:
A receptben szereplő mennyiség 2 főre szól.

Mossuk meg a céklát és töröljük szárazra. A kis céklát csomagoljuk alufóliába és 200°C-os sütőben 1 óra alatt süssük puhára. Sütés után vegyük ki és hagyjuk a fóliában lehűlni.

A többi céklát hámozzuk meg és daraboljuk fel. Szórjuk meg egy bő csipet sóval és cukorral, alaposan kavarjuk el és hagyjuk 15 percig állni. Emeljük ki a céklát a keletkezett léből, a levet öntsük ki. A céklát tegyük egy kis lábasba, fedjük be vízzel és fedő alatt főzzük puhára. Szűrjük le és forraljuk a főzőlevet kb. negyedére. A főtt céklát pürésítsük 1tk vajjal. Ízesítsük sóval és borssal, majd kenjük át egy finom szűrőn.

A sült céklát csomagoljuk ki és hámozzuk meg. Vágjuk 8 cikkre és tegyük az elfőzött cékla-főzőlébe. Ízesítsük egy kevés balzsamecettel.

Hámozzuk meg a vérnarancsot úgy, hogy semmi fehér ne maradjon a héjából a gyümölcshúson. Éles késsel filézzük ki a gerezdeket, vágjuk 3-4 darabra és tegyük félre. A maradék vérnarancsból nyomjuk ki a levét. Vágjuk apróra a salottát és tegyük egy jól lezárható kis üvegbe a vérnarancslével együtt. A narancslé édességétől függően adjunk pár csepp ecetet az üvegbe. Öntsünk hozzá 3tk enyhe olívaolajat, sózzuk és borsozzuk, majd csavarjuk rá az üvegre a tetejét és alaposan rázzuk össze.

Kavarjuk el a földimogyoróvajat a malátakivonattal vagy malátasziruppal és annyi vízzel, hogy szép krémes állagot kapjunk. Ízesítsük a krémet néhány csepp szójaszósszal és tegyük félre.

Hideg vízzel mossuk le a pisztrángot és konyhapapírral töröljük szárazra. Egy éles késsel vágjuk le a két filét, majd csipesszel távolítsuk el a szálkákat. Vágjuk a filéket hosszú téglalap alakú darabokra. Közvetlenül sütés előtt konyhapapírral alaposan töröljük szárazra a halat. Egy forró serpenyőbe adjunk 1tk citromos olívaolajat, tegyük bele a halfiléket a bőrével lefele és egy széles konyhaeszközzel óvatosan nyomjuk le a halat pár pillanat erejéig, hogy mindenhol jól érje a hő és szép ropogós bőrt kapjunk. Sütés közben fűszerezzük sóval és frissen őrölt feketeborssal. Vegyük vissza egy kicsit a hőmérsékletet és hagyjuk a halat szépen a bőre felől átsülni. Akkor van kész a hal, amikor a tetején éppenhogy elhalványodik a húsának a színe.

A brokkolirózsákat szedjük kisebb rózsákra. Tegyünk a párolóbetétet egy lábasba, öntsünk bele 200ml forrásban lévő vizet és tegyük a brokkolirózsákat a betétre. Szórjuk meg egy bő csipet sóval és fedjük le az edényt. Kis lángon gőzöljük 4-5 percig.

Melegítsük meg a céklapürét és a céklacikkeket. Rázzuk össze a vinaigrettet és tegyük bele a félretett narancsgerezdeket.

Tálaláskor előmelegített tányérokra tegyünk 2ek céklapürét és fésű alakú habkártyával kenjük szét. Helyezzük a pisztrángfilét a bőrével felfele a püré egyik végére. Tegyünk 4 céklacikket a tányérra és rakjunk köré néhány brokkolirózsát. Tegyünk 6-8 csepp földimogyorókrémet, valamint 3-4tk vinaigrettes vérnarancsot a céklacikkek mellé.

Paradicsomos polip

Szép, havas, pontosabban halas pénteket kívánunk mindenkinek!

Lassan, de biztosan haladunk a terveink megvalósításával. Íme, az egyik, a vendégposzt szekció, amivel reméljük, rendszeresen tudunk jelentkezni. Elsőként az egyik legkedvesebb blogger-barátnőnket, Török-Bognár Renátát, Az élet napos oldala gasztroblog szerzőjét kértük meg arra, hogy osszon meg velünk egy halllal vagy tenger gyümölcseivel készült receptet.

Reni köztudottan rajong a halételekért, és erre az alkalomra egy egyszerűen elkészíthető, paradicsomos polipot választott. (Kutakodjatok csaka  blogjában! Jobbnál jobb halételekkel van tele!)

Minket azonnal meggyőzött – persze, ezekkel a gyönyörű képekkel nem volt nehéz. 😉 Most rajtatok a sor! Ti hogy álltok a polippal?

Paradicsomos polip – saját levében főzve

Tény, hogy sokan nem gondolnánk, hogy a polipot nem nagy ördöngösség elkészíteni, ugyanúgy ahogy a halakat és az egyéb tenger gyümölcseit sem. Már itthon is, szinte minden nagyobb városban be lehet szerezni ezeket a herkentyűket, akár frissen, akár mélyfagyasztott állapotban. Ezzel a polipos étellel foglalkozni sem kell túl sokat, hiszen csak össze kell dobálni a hozzávalókat egy vastagfalú (vas, vagy cserép) főzőedénybe, majd belehelyezni a polipot, lefedni és elkészíteni. Tökéletes kísérőként csupán néhány szelet kenyér/pirítós és egy pohár jó bor szükségeltetik.

Mivel mi itt Magyarországon nem tudunk frissen fogott, élő példányokhoz hozzájutni, többnyire konyhakészen kerül a pultra, így a tisztítással sem kell nagyon bajlódni. Ha mégis pucolni kéne, akkor a következőképp tegyük: A szemek fölött elhelyezkedő zsákot fordítsuk ki, szedjük ki a belsőségeket. Vágjuk le a fejet és a fent említett zsákot a polipról, majd szedjük ki a polip szájszervét, az ún. „csőrt”, amely a csápok találkozásánál található. A szemrészt, a belsőségeket és a csőrt dobjuk ki, de a kiürített „zsákot” tartsuk meg.

Hozzávalók 4 főre: 

1 kg polip, 10 db koktélparadicsom, 1 gerezd fokhagyma, 1 csokor friss petrezselyemzöld, extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors

Elkészítés:

A főzőedényünket vékonyan olajozzuk ki, majd helyezzük bele a megmosott és megtisztított polipot. A paradicsomot vágjuk negyedekbe, majd szórjuk a polipra. Fűszerezzük frissen őrölt borssal és kevés sóval. Fedjük le az edényt és főzzük alacsony lángon kb. 2 órán át. Ha a polip megpuhult, szórjuk rá a nagyon finomra vágott fokhagymát és petrezselymet. Melegen és hidegen egyaránt fogyasztható.

Reni, köszönjük szépen a receptet, és ezeket a szuper fotókat! Reméljük, találkozunk még a Tarka Bárka blog oldalain!

Kaprigyümölccsel sült mustáros makréla burgonyasalátával

Kezdjük a hetet egy percek alatt előkészíthető halétellel! Az ilyenek a kedvenceim! Az ember hazaesik a munkából, és negyedóra aktív időbefektetéssel nagyszerű vacsorát varázsol az asztalra.

Ha van plusz 5 percünk, előételnek pároljunk egy kevés száraz fehérbor, sok frissen őrölt feketebors és egy maréknyi aprított petrezselyemzöld hozzáadásával kilónyi vénuszkagylót. Hozzá egy darabka friss, ropogós héjú bagett… Boldogság!

Kaprigyümölccsel sült mustáros makréla burgonyasalátával

Hozzávalók 2 főre: 2 közepes makréla megtisztítva (ha nekünk kell kibelezni, krumplihámozással együtt nem biztos, hogy beleférünk a negyedórába ;-), 2 tk magos mustár, 1 bio citrom, 60 g kaprigyümölcs, frissen őrölt feketebors, 5-6 db közepes burgonya, extraszűz olívaolaj, vörösbor- vagy balzsamecet (esetleg majonéz)

 

A burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk, sós vízben kifőzzük, leszűrjük, és hűlni hagyjuk.

Fél citrom héját lereszeljük, összekeverjük a mustárral és egy kevés olívaolajjal, majd a kapott masszával bedörzsöljük a halak belsejét.

A makrélákat sütőpapírral kibélelt tűzálló tálra fektetjük, meglocsoljuk a citrom levével és egy kevés extraszűz olívaolajat, borsozzuk, megszórjuk a kaprigyümölccsel, és 200 fokra előmelegített sütőben (ha van, grill programon) kb. 10 perc alatt készre sütjük.

A közben langyosra hűlt burgonyára borsot szórunk, meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal és balzsamecettel (vagy néhány csepp vörösborecet és 1-2 evőkanálnyi majonéz keverékével), alaposan összeforgatjuk, és a sült makrélával azonnal tálaljuk.

p.s. Ehhez a halhoz szerintem kifejezetten illik a hidegen sajtolt tökmagolajjal és fehérborecettel ízesített főtt burgonya is. Kísérletezzetek! 😉

Vermicelli vörösboros-paradicsomos pézsmapolip szósszal – Polip tisztítása

Csütörtökön épp abban a pillanatban érkezett a friss áru, amikor beléptünk a maranoi Friulpesca halkereskedésének ajtaján. (Ilyenkor télen nincs túl nagy választék, a friss fogásra azonnal lecsaptak a helyi halkereskedők és éttermek, a tőzsdén így összesen két raklapnyi frissen fogott áru várta a végső velencei utazást.)

A végtelenül kedves Andreina, miután Annámat keksszel kínálta, pézsma polipot és szardíniát ajánlott. Vettem is mindkettőből. Kértem melléjük még egy aranydurbincsot is, (tenyésztett, horvát termék) amire csupán gazdasági okokból szavaztam, ugyanis vadvízi társai a héten kb. a duplájába kerültek, – nyilván, halvásárlásnál is szükségeltetik némi racionalitás.

A szardíniákat tölteni szerettem volna, de szombaton csak egy gyors ebédre volt időnk, így lisztbe forgattam, és egyszerűen kisütöttem őket. Az aranydurbincsot kifiléztem, az egyik filét narancsosan készítettem zöldborsós burgonyapürével, a másikat fenyőmagos morzsával megszórva sütőben sütöttem és párolt póréhagymával tálaltam.

A pézsma polipból tészta lett. Íme a tisztítási folyamat és a recept.

A polipot a képen látható módon egy vágódeszkára fektetjük.

A szemektől jobbra elhelyezkedő zsákocskát kifordítjuk,

a belsőségeket kiszedjük.

A zsákocskát, és a szemrészt levágjuk. (Mivel apró, fiatal példányokról van szó, nyúzni nem szükséges.)

A karok között található ún. “csőrt” a muatóujjunkkal alulról felfelé egy nyomással kivesszük. Ha találunk olyan példányokat, amelyek nem puhítottak (mint pl. az ezen a képen lévő), húsklopfolóval megütögetjük, hogy az erős, kemény poliphúst némileg szétroncsoljuk. Erre mindenképp szükség van, máskülönben a polipunk főzés után is kemény marad.

A fenti műveletet minden pézsma polippal megismételjük.

Létezik egy másik tisztítási módszer is, amelynek során a fejzsák a karokon marad, de mivel a polipokat egyébként is feldaraboltuk, erre a mi esetünkben nem volt szükség. Egy másik receptben majd bemutatjuk ezt is.

Recept!

Vermicelli vörösboros-paradicsomos pézsmapolip szósszal

Hozzávalók: 320 g vermicelli tészta, 800 g pézsmapolip, 2 babérlevél, 200 ml száraz vörösbor (most merlot), 1 salottahagyma, néhány szem feketebors, 320 ml (lehetőleg házi) passzírozott paradicsom, 1 tk. szárított oregánó, 2 gerezd fokhagyma, só, extraszűz olívaolaj

A pézsmapolipokat a fent látható módon megtisztítjuk, egy tányérba tesszük, megszórjuk a borsszemekkel, hozzáadjuk a babérleveleket és 150 ml bort, majd összeforgatjuk, és 30 percig állni hagyjuk.

Közben egy serpenyőben olívaolajat hevítünk, és alacsony lángon megfonnyasztjuk benne a nagyon apróra vágott salottát. Hozzáadjuk a kés lapjával kissé szétnyomott fokhagymagerezdeket, a maradék bort, a pácléből kivett babérleveleket, a paradicsomszószt és az oregánót, lefedjük, és kb. 10-15 perc alatt a mártást besűrítjük.

A polipokat lecsöpögtetjük, karjaikat feldaraboljuk, a zsákocskákat felkarikázzuk. Néhány borsszemet mozsárban megtörünk.

Egy másik serpenyőben ismét olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a polipdarabokat, nagyságuktól függően kb. 2-2,5 percig pirítjuk, és az egészet a tört borssal együtt a fűszeres paradicsommártáshoz adjuk. További fél perc alatt a mártást készre főzzük, ha szükséges sózzuk.

Közben a tésztát kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, összekeverjük a paradicsomos pézsmapolip mártással, és azonnal tálaljuk.

A lagúna apró garnélái – Fokhagymás-petrezselymes homoki garnéla lágy polentával

Végre elfogyott az alapanyagunk! Elérkeztünk az aprócska garnélákkal készülő ételek utolsó állomásához.

Fokhagymás-petrezselymes homoki garnéla lágy polentával

Hozzávalók: 200 g homoki, fűrészes vagy ostoros garnéla (tisztítva mérve), extraszűz olívaolaj, egy gerezd fokhagyma, egy kis csokor petrezselyemzöld, só, bors, 250 g kukoricadara (a velenceiek legtöbbször fehér kukoricadarával kísérik a homoki garnélás ételeiket, nekem most csak sárga volt otthon), 1,5 l víz, 2 babérlevél

A garnélákat megtisztítjuk: először a farokrész páncélját fejtjük le, majd a fejrészt távolítjuk el (képes illusztráció itt), végül a tiszta rákhúst egy szűrőbe tesszük és folyó víz alatt alaposan átöblítjük, félretesszük.

Egy lábasban két babérlevéllel együtt vizet melegítünk, amikor elkezd forrni, a leveleket kidobjuk, az illatos vizet, sózzuk, lassan beleszórjuk a kukoricadarát, és folyamatosan kevergetve kb. 30 percig főzzük. (Ha főzés közben úgy látjuk, túl kemény a polentánk, adhatunk hozzá egy-két merőkanálnyi forró vizet.)

Egy serpenyőben felhevítjük az olívaolajat, megpirítjuk benne a félbevágott fokhagymagerezdet, hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet, a megtisztított garnélafarkakat, sózzuk, borsozzuk, majd 1-2 perc alatt készre pároljuk.

A polentát még forrón tányérokba szedjük, a tetejére halmozzuk a fokhagymás-petrezselymes garnélát, és azonnal tálaljuk. 

A lagúna apró garnélái 3. – Sült homoki garnéla

Az egyik nagy kedvencem! Édes, ropogós, egyszerűen nem lehet abbahagyni! Ha van rá lehetőségünk, használjunk hozzá homoki garnélát, egyrészt mert ennek a páncélja nem szúr, mint a fűrészesé vagy az ostorosé, másrészt mert ropogósabbra sül, mint a apró társai.

Hozzávalók: lehetőleg nem túl karakteres ízű, alacsony savtartalmú, extraszűz olívaolaj, liszt, 500 g homoki, ostoros vagy fűrészes garnéla, sok-sok türelem, 1 (zöld)citrom

A 2 cm-nél nagyobb garnélák fejét eltávolítjuk (a kisebbekét meghagyhatjuk), a rákfarkacskákat egy szűrőbe teszzük, folyó víz alatt alaposan átöblítjük, lecsepegtetjük, paprtörlővel a fölösleges vizet leitatjuk róluk.

A megtisztított garnélafarkakat és az egészben hagyott pici rákokat is lisztbe forgatjuk, és bő, forró olívaolajban néhány perc alatt ropogósra sütjük (a lisztnek nem szabad barnára pirulnia!), és egy negyed (zöld)citrom kíséretében azonnal tálaljuk.

A lagúna apró garnélái 2. – Spagetti paradicsomos homoki garnélával

Hozzávalók: 320 g spagetti, 200 g homoki, fűrészes vagy ostoros garnéla tisztítva mérve, 1 salottahagyma, extraszűz olvaolaj, 3-4 levél bazsalikom, egy kis csokor petrezselyemzöld, 1 dl száraz fehérbor, só, bors, 4 db érett, édes Arawak paradicsom (vagy 280 g hámozott, jó minőségű konzerv paradicsom)

Egy lábasban vizet forralunk, a paradicsomokat egy percre a forrásban lévő vízbe mártjuk, héjukat lehúzzuk, a paradicsom húsát pedig 2-3 cm-es kockákra vágjuk.

A salottahagymát és a petrezselyemzöldet felaprítjuk.

A garnélákat megtisztítjuk: először a farokrész páncélját fejtjük le, majd a fejrészt távolítjuk el (képes illusztráció a műveletről itt található), végül a tiszta rákhúst egy szűrőbe tesszük és folyó víz alatt alaposan átöblítjük, félretesszük.

Egy serpenyőben olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a felaprított hagymát, majd nagyon alacsony lángon, időnként megkeverve 10 percig pároljuk. Hozzáadjuk a fehérbort, a paradicsomkockákat, egy kevés sót és borsot, és az egészet fedő alatt, lassú tűznél sűrűre főzzük. Ekkor hozzáadjuk a rákhúst, a petrezselyemzöldet és az apróra tépkedett bazsalikomleveleket, majd a szószt 2-3 perc alatt készre főzzük.

Közben a tésztát forrásban lévő, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az „al dente” („harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, rögtön tányérokra szedjük, a garnélás szószt a spagettikupacok tetején elosztjuk, és azonnal tálaljuk.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!