Slider KategóriaFőételek

Nagy tarisznyarákos-cukkinis tócsni mézes almával és fűszeres tejföllel

Aki annak idején figyelemmel követte a Tavola In Piazza blogban az eseményeket, tudja, hogy ezzel a recepttel sikerült elvinni a pálmát a Consorzio Friuli Venezia Giulia Via Dei Sapori gálestjén megrendezett amatőr főzőversenyen.

Az eseményről itt és itt és itt olvashattok.

A recept eddig csak olasz nyelven jelent meg, most azonban megragadom a lehetőséget, és publikálom magyarul is, talán valaki itthon is szívesen elkészíti.

Ne feledjétek a nyereményjátékunkat! Ha szeretnétek megnyerni ezt a halas csomagot, március 15-ig jelentkezhettek itt.

Nagy tarisznyarákos-cukkinis tócsni mézes almával és fűszeres tejföllel

Hozzávalók 4 főre:

A tócsnihoz: 100 g nagy tarisznyarák hús főve, 2 közepes burgonya, fél gerezd fokhagyma, egy kis csokor petrezselyemzöld, 100 g cukkini, 1 tojás, 2 púpozott ek. liszt, só, frissen őrölt feketebors, a sütéshez napraforgó olaj

Az almához: 2 Golden delicious alma, fél citrom leve, 50 ml száraz fehérbor (én friulanot használtam), frissen őrölt feketebors, 2 kk. gesztenyeméz, egy ágacska rozmaring

A mártáshoz: 150 g tejföl, 2-3 szem rózsabors, 1 kk. citromlé, 2 tk. extraszűz olívaolaj, 2 pici borókabogyó, 5-6 rozmaringlevél, só

A borókabogyót a rozmaringlevelekkel és a rózsaborssal együtt mozsárban megtörjük, rácsöpögtetjük a citromlevet és az olívaolajat, majd az egészet elkeverjük a tejföllel – ha szükséges, sózzuk, kerekre ízesítjük, és tálalásig hűtőbe tesszük.

 

Az almákat négyfelé vágjuk. A gerezdeket sütőpapírral kibélelt tepsire fektetjük, meglocsoljuk a citromlével és a fehérborral, rácsorgatjuk a mézet, jó adag feketeborsot őrlünk rá, és a rozmaringágacskát a tetejükre fektetjük.

 

220 fokra sütőben, grill programon addig sütjük, amíg az almagerezdek felfúvódnak, felületük aranyszínű lesz. (Kb. félidőben a rozmaringágat vegyük ki, máskülönben megég! Fiygeljük a méz viselkedését is, ha nagyon forrónak találjuk a sütőt, nyugodtan vegyük lejjebb a hőfokot.)

 

A petrezselymet durvára aprítjuk.

 

A cukkinit és a burgonyát nagylyukú reszelőn egy keverőtálba reszeljük (a fele mehet a sajtreszelőn is, így inkább puha, kevésbé ropogós tócsnikat kapunk majd a végén). Hozzáadjuk a rákhúst, a felaprított petrezselyemzöldet, a tojást, a lisztet, valamint ízlés szerinti mennyiségű sót és frissen őrölt feketeborsot, és az egészet összekeverjük.

 

A masszából két evőkanál segítségével kis labdacsokat formázunk, forró olajba csúsztatjuk, aranybarnára sütjük, és a frissen sült, még dagadó almagerezdekkel és a hideg, fűszeres tejföllel tálaljuk.

Fenyőmagos morzsában sült aranydurbincs filé zöldborsós burgonyapürével

Az aranydurbincs hálás alapanyag, könnyű vele bánni, mind egészben, mind filézve számtalan módon elkészíthető, ízvilága a gyerekeket is azonnal meggyőzi.

Mára egy egyszerű receptet hoztam. Nálunk visszatapsolták, remélem, másnál is így lesz!

Fenyőmagos morzsában sült aranydurbincs filé zöldborsós burgonyapürével

Hozzávalók 4 főre: 2 db kb. 500 grammos aranydurbincs, egy kis csokor petrezselyemzöld, egy kis csokor vegyes zöldfűszer (kakukkfű, petrezselyemzöld, bazsalikom, rozmaring, zsálya), 4 ek. zsemlemorzsa, 40 g fenyőmag, 1 kezeletlen citrom, extraszűz olívaolaj, 100 g friss vagy fagyasztott zöldborsó, 450 g burgonya, 50 g tejföl, 2 tk. vaj, tej, szerecsendió, só, frissen őrölt feketebors

A petrezselyemzöldet felaprítjuk.

A fenyőmagot mozsárban durvára törjük, és összekeverjük a zsemlemorzsával.

A burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk.

Az aranydurbincsot kifilézzük (a mikéntről egy korábbi bejegyzésben már írtunk), a filéket meglocsoljuk fél citrom levével, összekeverjük a felaprított petrezselyemzölddel, és 30 percig állni hagyjuk.

Az aranydurbincs megmaradt részeiből a zöldfűszercsokorral és a citrom másik felével alaplevet főzünk, leszűrjük.

Az alaplét sózzuk, majd a zöldborsót puhára főzzük benne. A borsószemeket szűrőkanállal kiszedjük, villával összetörjük. (Aki úgy gondolja, később zavarni fogja a pürében a héjacskák látványa, egy kevés alaplé hozzáadásával botmixerrel pürésítheti is a megfőtt zöldborsót.)

A citromos-petrezselymes aranydurbincs filéket sóval és egy kevés frissen őrölt feketeborssal fűszerezzük, tűzálló tálba fektetjük, megszórjuk a fenyőmagos morzsával, és 190 fokra előmelegített sütőben (lehetőleg grill programon) megsütjük.

Közben a megmaradt alaplében megfőzzük a burgonyát. Leszűrjük, áttörjük, egy kevés frissen reszelt szerecsendióval fűszerezzük. A vajjal, a tejföllel, egy kevés meleg tejjel és a zöldborsóval alaposan kikeverjük, és a fenyőmagos morzsában sült aranydurbincs filékkel tálaljuk.

(A recept természetesen kész filékkel, alaplé főzés nélkül is elkészíthető.)

És hogy a gyerekek ne csak az ebédnek örüljenek, íme Devecseri Gábor Állatkerti útmutatója telistele halakkal Halász Judit előadásában.

Énekeljük együtt? 😉

Állatkerti útmutató

Mars bele a cseresznyébe!
Küldi fiát a vén kukac.
Addig rágod szépen,
Míg a másik felén
Ki nem lyukadsz!

Apám- így szól a kis bálna-
Hadd mehessek el a bálba!
Nem mehetsz el fiam, Péter,
Nem vagy még egy kilóméter!

Nézd csak milyen szép a márna,
Mi lenne, ha velem járna?
Hagyd, hisz olyan nagy a szája,
Lám a rája fütyül rája!

Szorgoskodnám, szól a hangya,
Ha a tücsök békén hagyna!
De rázendít folyton, újra,
S táncolok a rock and rollra.

A hód arcán enyhe pírral
Csókolódzik a tapírral.
Rosszalja a jegesmedve,
Nem vagytok még megesketve.

Öreg cápa feddi lányát,
Mert riszálja az uszályát.
Bezzeg az a tintahal!
Mintahal!

Van még a zsebünkben egy új, polipos kifestő a Csodálatos mandalákból

… és a héten a legkedvesebb kedvencünk Zolcsi, aki tüneményes tarisznyaráknak öltözött az ovis farsangra:

Köszönjük Magdinak, Zolcsi anyukájának, hogy elküldte nekünk a fotót!

Szorgoskodnám, szól a hangya,

VKF! 47. forduló – Kalandra fel! – 3. recept: A Gyerek szendvicse – zöldfűszeres lazacpisztránggal és lilahagymás-tejfölös savanyú uborkával

3. pályamű a 47. VKF!-re. Az elsőt itt, a másodikat itt találjátok.

Igen, ez volt A Gyerek szendvicse. Lilahagymával és savanyú uborkával. Nem tehetek semmit, a két és fél évesem rajong az markáns ízekért. (A gorgonzola piccantét is pl. rejtegetni kell, mert seperc alatt lába kél.)

Anna szendvicse zöldfűszeres lazacpisztránggal és lilahagymás-tejfölös savanyú uborkával

Hozzávalók: 4 db kb. 6 cm átmérőjű zsömle, 1 db kb. 200 grammos bőrös lazacpisztráng filé, egy kis csokor vegyes zöldfűszer (petrezselyemzöld, kakukkfű, rozmaring, zsálya, bazsalikom, babérlevél), egy kis csokor petrezselyemzöld, 1 kezeletlen citrom, 2 közepes savanyú uborka, 1 kis fej lila hagyma, 150 ml tejföl,  4-5 szem egész feketebors, 1 kis darab angol zeller, só, extraszűz olívaolaj, fél maréknyi galambbegy saláta

A zöldfűszerekkel, a borsszemekkel, a zellerszárral és fél citrommal court bouillont készítünk, beletesszük a lazacpisztráng filét, 5-7 percig posírozzuk, majd levesszük a tűzről, és a posírozó lében hagyjuk kihűlni.

A lilahagymát apró kockára vágjuk, sózzuk, és félórára hideg vízbe áztatjuk (adhatunk a vízhez egy kevés fehérborecetet is).

A petrezselyemzöldet felaprítjuk.

A halat leszűrjük, a bőrét lehúzzuk, a halhúst kisebb darabokra vágjuk és egy keverőtálba tesszük. Sózzuk, hozzáadjuk a felaprított petrezselyemzöldet, meglocsoljuk egy kevés extraszűz olívaolajjal és a maradék fél citrom levével, lazán összeforgatjuk, majd fél óráig állni hagyjuk.

A lilahagymát leszűrjük.

Az uborkákat felkockázzuk, majd összekeverjük a lilahagymával és a tejföllel.

A zsömléket kettévágjuk, alsó felükön szétosztjuk a petrezselymes pisztrángot, erre evőkanálnyi tejfölös-hagymás savanyú uborkát majd egy-egy tő galambbegy salátát ültetünk, végül a zsömlék tetejét is ráhelyezzük, csomagoljuk, hátizsákba tesszük, a nagy tengerparti kirándulásra magunkkal visszük, és az éhes gyerekekkel megetetjük.

p.s. Amikor gyerekeknek készítünk halfilét, minden esetben nagyon körültekintően ellenőrizzük, hogy nem maradt-e benne szálka!

Mivel a Tarka Bárkán a hétvége mindig a gyerekeké, mára jár egy mese is. Pisztrángokról lesz szó, akik nem kis fejtörést okoznak a Százholdas Pagony lakóinak…nézzétek csak!

VKF! 47. forduló – Kalandra fel! – 1. recept: Kelkáposztás-füstölt lazacos szendvics

Amikor Ágota meghirdette a 47. VKF! forduló témáját, azonnal beugrott ez a három évvel ezelőtti tengerparti kirándulás, és egészen biztos voltam abban, hogy most is minden probléma nélkül kivitelezhető.

Új területet választottunk, ezúttal a közvetlenül Tagliamento torkolatát, belőttük az apály időszakot, felpakoltuk a bográcsot, A Gyereket, bedobtam egy kis kosárba a borsőrlőmet (enélkül ritkán teszem kia  lábam), egy csokor petrezselyemzöldet, pár cikk fokhagymát, egy kis üveg extraszűz olívaolajat, na meg egy flaska friulanot, és végtelen lelkesedéssel nekivágtunk a nagy kalandnak.

Aztán csak mentünk, mentünk, mentünk, végig a parton, hosszú kilométereken keresztül.

Közben a nagy hév egyre lejjebb hagyott, és a halászzsákmány (egy parti tarisznyarák és EGY! vénuszkagyló) sem akart szaporodni.

A Gyerek hol a sarat túrta,

hol a vízben csattogott,

aztán egyszer elvesztette a türelmét, és leült a homokban. Kérleltük, könyörögtünk neki, hogy jöjjön, elindultunk, mondtuk neki, hogy akkor itt maradsz egyedül, de nem mozdult. Sőt, úgy tűnt, ha hagytuk volna, nagyszerűen elhomokozott volna a 8 fokban. Itt lett tehát vége a Nagy Tenegrparti VKF! Partinak.

Sok választásunk nem volt, A Gyereket a nyakunkba vettük, és hazaindultunk. Útközben ugyan sk. müzligolyókat majszoltunk, jólesett, persze, de a csalódásunkat nem tudta feledtetni.

Úgy döntöttünk, legközelebb nem bízzuk a véletlenre, sőt, megadjuk a módját, halas pikniket csapunk a tengerparton! S hogy mit viszünk magunkkal? Olasz szokásainkhoz híven legalább 6-7 féle ételnek mindenképp lapulnia kell a hátizsákunkban! Kezdjük a “rafinált szendvicsek” kategóriájával, ebből készítünk többfélét is.

Anya szendvicse:

Kelkáposztás-füstölt lazacos szendvics

 Hozzávalók (4 szendvicshez): 8 db wasa kenyér, 200 g kelkáposzta, 200 g szeletelt füstölt lazac, citromlé, 1 ek. lenmag, 1 fehérhagyma, 150 g tejföl, ízlés szerint mustár, fehérborecet, só, bors

A hagymát vékonyra szeleteljük, és 5-10 percre hideg, vízbe áztatjuk (a vízhez adhatunk pár csepp fehérborecetet).

A lazacszeleteket meglocsoljuk a citromlével, összeforgatjuk, és 5-10 percig állni hagyjuk.

A lenmagot megpirítjuk.

A kelkáposztát laskára vágjuk, hozzáadjuk a tejfölt, sóval, borssal, mustárral és fehérborecettel fűszerezzük, majd alaposan összekeverjük.

A wasa kenyerek felére tejfölös kelkáposztát halmozunk, ráfektetjük a citromos lazacot, aztán a hagymaszeleteket. Megszórjuk egy kevés frissen őrölt feketeborssal, a pirított lenmaggal, és végül beborítjuk a megmaradt wasa kenyér szeletekkel.

Kötözzük, csomagoljuk, és már mehetnek is a szendvicsek a hátizsákba.

Pisztráng céklával, brokkolival, földimogyoróval és vérnaranccsal, A pisztráng filézése

Ha pisztráng, akkor kísérleti konyha! Folytatódik a vendégposzt szekció, ezúttal is egy számunkra igen kedves gasztroblogger, Robi, a kísérleti konyha írója hozott nekünk egy színes, izgalmas fogást és egy igencsak hasznos útmutatót a pisztráng filézéséről. Aki pedig a pisztrángot szereti, annak különösen érdemes szétnézni a kísérleti konyhán, mert számos remek étel készült már ott ebből a halból, és más halakból is- többek között.

 Pisztrángot vagy szaiblingot gyakran csak egészben lehet kapni, azaz vagy egyben sütjük meg, vagy ki kell filéznünk. Maga a filézés folyamata nem bonyolult, egy éles késsel és némi gyakorlattal könnyen elsajátíthatjuk a fortélyait. Életünk legelső filézéséhez javaslom, hogy bőven szánjunk időt rá, hogy tényleg a vágásokra tudjunk összpontosítani. Idővel és tapasztalattal gyorsabbak leszünk majd.

Első lépésként a halat kívül és belül hideg vízzel le szoktam mosni, majd konyhapapírral szárazra törlöm. Általában belsőségek nélküli pisztránghoz szoktam csak hozzájutni, ha viszont a hasában belsőségeket, vérrögöket vagy a fejénél kopoltyúmaradványokat találok, akkor ezeket eltávolítom ill. kitépem és újból alaposan átmosom hideg vízzel a halat és szárazra törlöm. Ezzel a művelettel el is távolítottam a nyálkás réteget és hal nem csúszkál már annyira a deszkán ill. a kezemben.

Ha valaki nem szeret a hal szemébe nézni, miközben filézi, akkor következő lépésként közvetlenül a kopoltyú mögött levághatja a hal fejét. Én rajta szoktam hagyni, mivel így egyszerűbben tudom kezelni és megfogni filézés közben. Közvetlenül a fej mögött egy éles késsel bevágom a hal húsát a gerincéig, majd elfordítom a kést és szorosan a gerinc felett haladva végighaladok a késsel egészen a hal farokuszonyáig. Utána megfordítom a halat és ugyanígy levágom a másik filét is a hal gerincéről.

A “hulladékot” egy fagyasztós zacskóba teszem, hogy ne legyen útban. Semmiképp nem dobom ki, hiszen a filézés során megmaradó fejet, gerincet, szálkákat és uszonyokat (sótlan!) halalaplének főzöm meg, melyet levesekhez, mártásokhoz vagy rizottóhoz is fel lehet használni. Általában 4-6 halgerinc összegyűlése után szoktam nekiállni a halalaplé készítésének. 2dl-es adagokban lefagyasztva később bármikor kéznél van.

A két filéről egy lapos vágással levágom a hasi hosszú szálkákat, valamint eltávolítom a hasi uszonyt és egy keveset a hal hasából. Ezek a maradékok is a zacskóba kerülnek a hal fejéhez és gerincéhez.

Ha a halat bőr nélkül szeretném felhasználni, pl. tekercsként, galuskaként vagy posírozva, akkor a hal keskeny végén levágom a húst a bőrről, majd ezen a ponton szorosan megfogom a hal bőrét. Pisztrángnál a hal húsát szinte le lehet hántani a bőréről. Lazacfilénél a deszkával párhuzamosan haladva szoktam levágni a bőrt és a közvetlenül a bőr alatt lévő kissé mellékízes szürke réteget. Ha a hal bőrét chipsként szeretném elkészíteni, akkor a lehúzott bőrről a kés hátoldalával lekaparom a maradék húst, majd serpenyőben vagy tepsiben nehezékkel kisimítva ropogósra sütöm. Más esetben a hal bőre szintén a további maradékhoz kerül.

Függetlenül attól, hogy bőrrel vagy bőr nélkül használom fel a halfilét, a felső húsrészben rejlő szálkákat egy csipesszel eltávolítom. Ehhez ujjal végigsimítok a felső szálkasoron, hogy szépen felálljanak a szálkák, majd egy közönséges szemcsipesszel kihúzom a szálkákat. Pisztrángnál tökéletesen megfelel egy szemcsipesz, csak nagyobb halaknál van szükség speciális halcsipeszekre.

Az így előkészített halfiléket vagy rögtön felhasználom, vagy fóliával letakarva a hűtőbe teszem. Ha szépen le lett mosva a hal és persze tiszta kézzel, esetleg gumikesztyűben filéztük ki a halat, fóliával letakarva a hűtőben 1-2 napig eláll.

Bőrös hal ropogósra sütésénél arra érdemes ügyelni, hogy a serpenyőnk forró legyen, ne ússzon a hal az olajban és a halat közvetlenül sütés előtt konyhapapírral alaposan tapogassuk szárazra. Utóbbi azért fontos, mert mielőtt a hal bőre ropogósra sülne, el kell párolognia a nedvességnek róla ill. belőle. A szárítással tehát jócskán rásegítünk a ropogós eredményre, valamint a serpenyőbe helyezéskor az olaj nem fog fröcskölni.

A halfilét a bőrével lefele helyezem a forró serpenyőbe pár csepp olajra, majd egy széles konyhaeszközzel óvatosan lenyomom a halfilét, hogy szép sima és egyenletesen ropogós bőrt kapjak eredményül. Sóval és frissen őrölt borssal fűszerezem, nem citromozom, helyette inkább citromos olajat használok magához a sütéshez. A hőmérsékletet visszaveszem és szépen lassan hagyom a bőre felől átsülni. Akkor lesz kész a hal, amikor a teteje épphogy elhalványodik. Pisztráng- és szaiblingfilét nem szoktam forgatni a serpenyőben, hiszen igen vékonyak. Vastagabb halakat egyszer átfordítok a húsos oldalukra, hogy onnét is kapjanak némi hőt, majd a bőrük oldalán sütöm készre.

Az alábbi receptnél a téli idény zöldségeiből készítettem egy igen színpompás köretet a szürke és fehér pisztrángfiléhez. Ehhez a céklát lágy krémes püréként és vágható, harapható sült hasábokként dolgoztam fel. Hozzá brokkolirózsákat pároltam és vérnarancsból készítettem vinaigrette-et, melynek sava a cékla édességét egyensúlyozta és kiemelte a pisztráng ízét. Apró barna pöttyökként malátás és enyhén szójaszószos földimogyorókrém is szerepelt a tányéron, mely egyes falatokat hivatott izgalmassá tenni. Magánál a tálalásnál Sárközi Ákos (Borkonyha) új videójában látható egyik tányérja inspirált.

Hozzávalók:

1 pisztráng (kb. 400g)
2 nagy és 1 kis cékla
2-4 brokkolirózsa
1tk földimogyoróvaj
1tk malátakivonat
pár csepp szójaszósz
1/4 salotta
1 vérnarancs
3ek enyhe olívaolaj
pár csepp fehérborecet
1/2tk balzsamecet
1tk vaj
cukor
frissen őrölt feketebors

citromos olívaolaj

Elkészítés:
A receptben szereplő mennyiség 2 főre szól.

Mossuk meg a céklát és töröljük szárazra. A kis céklát csomagoljuk alufóliába és 200°C-os sütőben 1 óra alatt süssük puhára. Sütés után vegyük ki és hagyjuk a fóliában lehűlni.

A többi céklát hámozzuk meg és daraboljuk fel. Szórjuk meg egy bő csipet sóval és cukorral, alaposan kavarjuk el és hagyjuk 15 percig állni. Emeljük ki a céklát a keletkezett léből, a levet öntsük ki. A céklát tegyük egy kis lábasba, fedjük be vízzel és fedő alatt főzzük puhára. Szűrjük le és forraljuk a főzőlevet kb. negyedére. A főtt céklát pürésítsük 1tk vajjal. Ízesítsük sóval és borssal, majd kenjük át egy finom szűrőn.

A sült céklát csomagoljuk ki és hámozzuk meg. Vágjuk 8 cikkre és tegyük az elfőzött cékla-főzőlébe. Ízesítsük egy kevés balzsamecettel.

Hámozzuk meg a vérnarancsot úgy, hogy semmi fehér ne maradjon a héjából a gyümölcshúson. Éles késsel filézzük ki a gerezdeket, vágjuk 3-4 darabra és tegyük félre. A maradék vérnarancsból nyomjuk ki a levét. Vágjuk apróra a salottát és tegyük egy jól lezárható kis üvegbe a vérnarancslével együtt. A narancslé édességétől függően adjunk pár csepp ecetet az üvegbe. Öntsünk hozzá 3tk enyhe olívaolajat, sózzuk és borsozzuk, majd csavarjuk rá az üvegre a tetejét és alaposan rázzuk össze.

Kavarjuk el a földimogyoróvajat a malátakivonattal vagy malátasziruppal és annyi vízzel, hogy szép krémes állagot kapjunk. Ízesítsük a krémet néhány csepp szójaszósszal és tegyük félre.

Hideg vízzel mossuk le a pisztrángot és konyhapapírral töröljük szárazra. Egy éles késsel vágjuk le a két filét, majd csipesszel távolítsuk el a szálkákat. Vágjuk a filéket hosszú téglalap alakú darabokra. Közvetlenül sütés előtt konyhapapírral alaposan töröljük szárazra a halat. Egy forró serpenyőbe adjunk 1tk citromos olívaolajat, tegyük bele a halfiléket a bőrével lefele és egy széles konyhaeszközzel óvatosan nyomjuk le a halat pár pillanat erejéig, hogy mindenhol jól érje a hő és szép ropogós bőrt kapjunk. Sütés közben fűszerezzük sóval és frissen őrölt feketeborssal. Vegyük vissza egy kicsit a hőmérsékletet és hagyjuk a halat szépen a bőre felől átsülni. Akkor van kész a hal, amikor a tetején éppenhogy elhalványodik a húsának a színe.

A brokkolirózsákat szedjük kisebb rózsákra. Tegyünk a párolóbetétet egy lábasba, öntsünk bele 200ml forrásban lévő vizet és tegyük a brokkolirózsákat a betétre. Szórjuk meg egy bő csipet sóval és fedjük le az edényt. Kis lángon gőzöljük 4-5 percig.

Melegítsük meg a céklapürét és a céklacikkeket. Rázzuk össze a vinaigrettet és tegyük bele a félretett narancsgerezdeket.

Tálaláskor előmelegített tányérokra tegyünk 2ek céklapürét és fésű alakú habkártyával kenjük szét. Helyezzük a pisztrángfilét a bőrével felfele a püré egyik végére. Tegyünk 4 céklacikket a tányérra és rakjunk köré néhány brokkolirózsát. Tegyünk 6-8 csepp földimogyorókrémet, valamint 3-4tk vinaigrettes vérnarancsot a céklacikkek mellé.

Paradicsomos polip

Szép, havas, pontosabban halas pénteket kívánunk mindenkinek!

Lassan, de biztosan haladunk a terveink megvalósításával. Íme, az egyik, a vendégposzt szekció, amivel reméljük, rendszeresen tudunk jelentkezni. Elsőként az egyik legkedvesebb blogger-barátnőnket, Török-Bognár Renátát, Az élet napos oldala gasztroblog szerzőjét kértük meg arra, hogy osszon meg velünk egy halllal vagy tenger gyümölcseivel készült receptet.

Reni köztudottan rajong a halételekért, és erre az alkalomra egy egyszerűen elkészíthető, paradicsomos polipot választott. (Kutakodjatok csaka  blogjában! Jobbnál jobb halételekkel van tele!)

Minket azonnal meggyőzött – persze, ezekkel a gyönyörű képekkel nem volt nehéz. 😉 Most rajtatok a sor! Ti hogy álltok a polippal?

Paradicsomos polip – saját levében főzve

Tény, hogy sokan nem gondolnánk, hogy a polipot nem nagy ördöngösség elkészíteni, ugyanúgy ahogy a halakat és az egyéb tenger gyümölcseit sem. Már itthon is, szinte minden nagyobb városban be lehet szerezni ezeket a herkentyűket, akár frissen, akár mélyfagyasztott állapotban. Ezzel a polipos étellel foglalkozni sem kell túl sokat, hiszen csak össze kell dobálni a hozzávalókat egy vastagfalú (vas, vagy cserép) főzőedénybe, majd belehelyezni a polipot, lefedni és elkészíteni. Tökéletes kísérőként csupán néhány szelet kenyér/pirítós és egy pohár jó bor szükségeltetik.

Mivel mi itt Magyarországon nem tudunk frissen fogott, élő példányokhoz hozzájutni, többnyire konyhakészen kerül a pultra, így a tisztítással sem kell nagyon bajlódni. Ha mégis pucolni kéne, akkor a következőképp tegyük: A szemek fölött elhelyezkedő zsákot fordítsuk ki, szedjük ki a belsőségeket. Vágjuk le a fejet és a fent említett zsákot a polipról, majd szedjük ki a polip szájszervét, az ún. „csőrt”, amely a csápok találkozásánál található. A szemrészt, a belsőségeket és a csőrt dobjuk ki, de a kiürített „zsákot” tartsuk meg.

Hozzávalók 4 főre: 

1 kg polip, 10 db koktélparadicsom, 1 gerezd fokhagyma, 1 csokor friss petrezselyemzöld, extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors

Elkészítés:

A főzőedényünket vékonyan olajozzuk ki, majd helyezzük bele a megmosott és megtisztított polipot. A paradicsomot vágjuk negyedekbe, majd szórjuk a polipra. Fűszerezzük frissen őrölt borssal és kevés sóval. Fedjük le az edényt és főzzük alacsony lángon kb. 2 órán át. Ha a polip megpuhult, szórjuk rá a nagyon finomra vágott fokhagymát és petrezselymet. Melegen és hidegen egyaránt fogyasztható.

Reni, köszönjük szépen a receptet, és ezeket a szuper fotókat! Reméljük, találkozunk még a Tarka Bárka blog oldalain!

Kaprigyümölccsel sült mustáros makréla burgonyasalátával

Kezdjük a hetet egy percek alatt előkészíthető halétellel! Az ilyenek a kedvenceim! Az ember hazaesik a munkából, és negyedóra aktív időbefektetéssel nagyszerű vacsorát varázsol az asztalra.

Ha van plusz 5 percünk, előételnek pároljunk egy kevés száraz fehérbor, sok frissen őrölt feketebors és egy maréknyi aprított petrezselyemzöld hozzáadásával kilónyi vénuszkagylót. Hozzá egy darabka friss, ropogós héjú bagett… Boldogság!

Kaprigyümölccsel sült mustáros makréla burgonyasalátával

Hozzávalók 2 főre: 2 közepes makréla megtisztítva (ha nekünk kell kibelezni, krumplihámozással együtt nem biztos, hogy beleférünk a negyedórába ;-), 2 tk magos mustár, 1 bio citrom, 60 g kaprigyümölcs, frissen őrölt feketebors, 5-6 db közepes burgonya, extraszűz olívaolaj, vörösbor- vagy balzsamecet (esetleg majonéz)

 

A burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk, sós vízben kifőzzük, leszűrjük, és hűlni hagyjuk.

Fél citrom héját lereszeljük, összekeverjük a mustárral és egy kevés olívaolajjal, majd a kapott masszával bedörzsöljük a halak belsejét.

A makrélákat sütőpapírral kibélelt tűzálló tálra fektetjük, meglocsoljuk a citrom levével és egy kevés extraszűz olívaolajat, borsozzuk, megszórjuk a kaprigyümölccsel, és 200 fokra előmelegített sütőben (ha van, grill programon) kb. 10 perc alatt készre sütjük.

A közben langyosra hűlt burgonyára borsot szórunk, meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal és balzsamecettel (vagy néhány csepp vörösborecet és 1-2 evőkanálnyi majonéz keverékével), alaposan összeforgatjuk, és a sült makrélával azonnal tálaljuk.

p.s. Ehhez a halhoz szerintem kifejezetten illik a hidegen sajtolt tökmagolajjal és fehérborecettel ízesített főtt burgonya is. Kísérletezzetek! 😉

A lagúna apró garnélái – Fokhagymás-petrezselymes homoki garnéla lágy polentával

Végre elfogyott az alapanyagunk! Elérkeztünk az aprócska garnélákkal készülő ételek utolsó állomásához.

Fokhagymás-petrezselymes homoki garnéla lágy polentával

Hozzávalók: 200 g homoki, fűrészes vagy ostoros garnéla (tisztítva mérve), extraszűz olívaolaj, egy gerezd fokhagyma, egy kis csokor petrezselyemzöld, só, bors, 250 g kukoricadara (a velenceiek legtöbbször fehér kukoricadarával kísérik a homoki garnélás ételeiket, nekem most csak sárga volt otthon), 1,5 l víz, 2 babérlevél

A garnélákat megtisztítjuk: először a farokrész páncélját fejtjük le, majd a fejrészt távolítjuk el (képes illusztráció itt), végül a tiszta rákhúst egy szűrőbe tesszük és folyó víz alatt alaposan átöblítjük, félretesszük.

Egy lábasban két babérlevéllel együtt vizet melegítünk, amikor elkezd forrni, a leveleket kidobjuk, az illatos vizet, sózzuk, lassan beleszórjuk a kukoricadarát, és folyamatosan kevergetve kb. 30 percig főzzük. (Ha főzés közben úgy látjuk, túl kemény a polentánk, adhatunk hozzá egy-két merőkanálnyi forró vizet.)

Egy serpenyőben felhevítjük az olívaolajat, megpirítjuk benne a félbevágott fokhagymagerezdet, hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet, a megtisztított garnélafarkakat, sózzuk, borsozzuk, majd 1-2 perc alatt készre pároljuk.

A polentát még forrón tányérokba szedjük, a tetejére halmozzuk a fokhagymás-petrezselymes garnélát, és azonnal tálaljuk. 

A lagúna apró garnélái 3. – Sült homoki garnéla

Az egyik nagy kedvencem! Édes, ropogós, egyszerűen nem lehet abbahagyni! Ha van rá lehetőségünk, használjunk hozzá homoki garnélát, egyrészt mert ennek a páncélja nem szúr, mint a fűrészesé vagy az ostorosé, másrészt mert ropogósabbra sül, mint a apró társai.

Hozzávalók: lehetőleg nem túl karakteres ízű, alacsony savtartalmú, extraszűz olívaolaj, liszt, 500 g homoki, ostoros vagy fűrészes garnéla, sok-sok türelem, 1 (zöld)citrom

A 2 cm-nél nagyobb garnélák fejét eltávolítjuk (a kisebbekét meghagyhatjuk), a rákfarkacskákat egy szűrőbe teszzük, folyó víz alatt alaposan átöblítjük, lecsepegtetjük, paprtörlővel a fölösleges vizet leitatjuk róluk.

A megtisztított garnélafarkakat és az egészben hagyott pici rákokat is lisztbe forgatjuk, és bő, forró olívaolajban néhány perc alatt ropogósra sütjük (a lisztnek nem szabad barnára pirulnia!), és egy negyed (zöld)citrom kíséretében azonnal tálaljuk.

A lagúna apró garnélái 1. – Metélőhagymás frittata homoki garnélával

Egy koraőszi történet

A mese

A varmoi halárus sózott rám egy kilónyit ezekből a rákocskákból…”Higgyen nekem kedves, sti gamberetti sono una squisitezza!”, és már szajkózta is pontról pontra a receptkeket, a frittatát, a sughettót, a fritturát, közben itt-ott lepattogzott rózsaszín lakkos körmével pillanatok alatt tisztította az állatkákat aszerint, hogy a “kedves” majd milyen ételhez fogja felhasználni – ő már ekkor biztos volt benne, hogy elviszem az árut.

Persze, minden halárus ilyen! Gondolatolvasó boszorkányok! Belelátnak a lelkedbe, elcsavarják a fejed a receptjeikkel, behálóznak, hízelegnek, a kezük úgy mozog, mint a kártyavető jósoké, te bedőlsz nekik, és a rabjuk maradsz örökre, menthetetlenül.

Úgy a tizedik után megállt – “Látja, kedves, ennyi az egész, megvan ez hamar, biztos vagyok benne, hogy a férjének is ízleni fog!”

Ennyi. Erről beszéltem.

Menetközben kisebb tömeg gyűlt össze a hátam mögött, és zavarom hirtelen büszkeséggé dagadt, hogy a halárus kifejezetten engem instruált itt a nép előtt, a városi piac kellős közepén. (Összesen hárman árulnak: a zöldséges, a halas és a sajtos. Így, ebben a  sorrendben.)

Summa summarum elvittem az összes kis garnélát, ami a hungarocell dobozban a jégágyon feküdt, a signorák meg sóvárogva, sóhajtozva lestek utánam – “Ehi, i nostri parons usgnot no manghin fertae!”

Akkor még nem tudtam, mire vállalkoztam. Valamikor fűztem gyöngyöt…igen, ezeknek az aprócska rákoknak a tisztítása a gyöngyfűzéshez hasonló tevékenység annyi különbséggel, hogy itt az ember körme fekete, a keze mocsárszagú lesz, arról már nem is szólva, hogy az eredményt a tisztelt publikum öt perc alatt bepuszilja. Nem mintha derogált volna a tény, hogy sáros és mocsárszagú lesz a kezem, halimádó lévén hasonló önbepiszkító tevékenységeket elég gyakran folytatok, de a kétórás ráktisztítás után úgy éreztem magam, mint a bélyeggyűjtő gyerek abban a bizonyos svéd gyermekversben.

Szóval most egy darabig nem eszünk apró garnélát.

A tudomány

Gamberetti della laguna néven az olasz halpiacokon több garnélafajt árulnak. Ezek a következők:

Palaemon serratus (Pennant, 1777) – fűrészes garnéla

– ol. gamberetto delle rocce

– en. common prawn

– sp. quisquilla

Mérete: max. 5-6 cm, a fejtorból előretörő páncélnyúlványán felül 7-8, alul 5-6 fogazat található. Színe sárgába hajló, átlátszó, páncélján apró piros pöttyökkel és lilás-sárgás-barnás sávokkal. A parthoz közeli, sekély, sziklás tengerfenék lakója, de kedveli a tengerifűvel benőtt aljzatot is.

Palaemon adspersus (Rathke, 1837) – ostoros garnéla

– ol. gamberetto salmastro

– en. baltic prawn

Mérete: max. 5-6 cm, a fejtorból előretörő páncélnyúlványán felül 7-8, alul 3-4 fogazattal rendelkezik. Színe: szürkés-zöldes, átlátszó, páncélján sötét pöttyökkel, lábainál és az ízek mentén barnás-narancssárgás részekkel. A parthoz közeli, sekély, homokos, iszapos vagy sziklás tengerfenéken, lagúnákban, öbölbejáratokban él. Áprilisban a legízletesebb!

Crangon crangon (Linnaeus, 1758) – homoki garnéla

– ol. gamberetto grigio v. schila

– en. brown/grey shrimp

Mérete: max. 5-6 cm, hamuszürke vagy homokszínű, szürke, sárga vagy zöld pöttyökkel. A partközeli homokos-sáros tengerfenéken, a lagúnákban, öbölbejáratokban él, nappal a homokba fúródva rejtőzik a ragadozó halak elől. A többi, lagúnában élő garnélafajtól elsősorban a fejtorból előtörő tompavégű páncélnyúlványa különbözteti meg. Azon kevés rákfajhoz tartozik, amelynek a páncélja hőkezelés után nem válik élénk rózsaszínűvé. (Na, ez már azért a laikusok számára is elég jó kiindulópont lehet. 😉

Ha minden igaz, az én példányaim ostoros garnélák voltak, bár őszintén megmodom, egy idő után elvesztem az ízek, lábak, páncélok, fogazatok, csápok vastagsága, hosszúsága, színei, számai között.

Felhasználás, receptek

Metélőhagymás frittata garnélával

Hozzávalók: 200 g homoki, ostoros vagy fűrészes garnéla, 4 tojás, egy nagy csokor metélőhagyma, egy gerezd fokhagyma, só, bors, egy tk. vaj, 2 ek. extraszűz olívaolaj

A garnélákat megtisztítjuk: először a farokrész páncélját fejtjük le, majd a fejrészt távolítjuk el, végül a tiszta rákhúst egy szűrőbe tesszük és folyó víz alatt alaposan átöblítjük, félretesszük.

A tojásokat tányérba ütjük, villával néhányszor átkeverjük.

A tojást fegy kevés sóval és frissen őrölt frketeborssal felverjük, elkeverjük benne az apróra vágott metélőhagymát és a megtisztított garnélafarkakat.

A vajat és az olívaolajat serpenyőben felhevítjük, megpirítunk benne egy kés élével kissé szétnyomott fokhagymagerezdet, majd kidobjuk. A garnélás tojást a megmaradt zsiradékra öntjük, és az egészet addig sütjük, amíg a tojás alja megszilárdul (fakanállal egyengessük el a szélét, hogy könnyebb legyen megfordítani).

Amikor a frittata alja kezd pirulni, ráborítunk egy legalább akkora tányért, amekkora a serpenyő átmérője, és egy határozott, gyors mozdulattal átfordítjuk a tojást a tányérra, a tányérról pedig visszacsúsztatjuk a serpenyőbe (Vigyázat, balesetveszélyes művelet! Kezdők próbálkozzanak egyszerre max. 2-3 tojással, kis serpenyővel, nagy tányérral!)

Amikor a frittata másik oldala is szépen megpirul, áthelyezzük egy nagy tányérra, gyorsan nyolc cikkre vágjuk, és lehetőleg azonnal tálaljuk. Ha kedveljük a friss hagymaízt, megszórhatjuk még egy kevés metélőhagymával. 

Persze, jutott még másra is a gyöngyeimből.

A recepteket hamarosan posztolom!

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!