Slider KategóriaGyerekeknek

Paradicsomos babfőzelék fokhagymás vajban sült pritaminpaprikás aranydurbincs filével

…amiből A Gyermekem csak úgy lopkodta a haldarabkákat! Őrület. A végén a fotóalanyt is megtámadta. Ennyi maradt belőle, amennyi a képen látszik, szóval ha gyerek van a  családban, érdemes dupla adaggal számolni! 🙂

Paradicsomos babfőzelék fokhagymás vajban sült pritaminpaprikás aranydurbincs filével

Hozzávalók 4 főre:

A főzelékhez: 200 g szárazbab (barna), 1 gerezd fokhagyma, 100 g passzírozott paradicsom (nálam házi, bazsalikomos), 2 olajos szardella, 80 ml tejszín, 1 babérlevél, hal alaplé, extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors

A halhoz: 2 db közepes aranydurbincs, 1 ek. sózott, darált pritaminpaprika (nálam házi), vaj, 1 gerezd fokhagyma

Az alapléhez: az aranydurbincsok gerince, feje és a nyesedék, fél citrom, egy kis csokor vegyes zöldfűszer (kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, majoránna, zsálya)

A babot egy éjszakára hideg vízbe áztatjuk.

Az aranydurbincsot kifilézzük. (Fotókkal illusztrált részletes útmutató már van a Bárkán, itt található.) A kopoltyút eltávolítjuk. A filéket félretesszük, a gerincet, a fejet, és a nyesedéket egy lábasba tesszük. Felöntjük vízzel, hozzáadjuk a citromot és a zöldfűszer csokrocskát,  és kb. egy órán keresztül gyöngyözve főzzük. Az alaplevet leszűrjük, félretesszük.

Egy másik lábasban kevés olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a szardellákat és a félbevágott fokhagymagerezdet, és az egészet addig sütjük, amíg a szerdella “elolvad”, a fokhagyma pedig megpirul.

A fokhagymás.szardellás olajhoz hozzáadjuk a babérlevelet, egy kevés frissen őrölt feketeborsot, a babot, a paradicsomot, kevés sót, majd az egészet felöntjük a hal alaplével, és közepes lángon addig főzzük, amíg a bab megpuhul.

Ezután botmixerrel pürésítjük, belekeverjük a tejszínt, ha szükséges, sóval, borssal fűszerezzük, és még egyszer felforraljuk.

Az aranydurbincs filék mindkét oldalát bekenjük a darált pritaminpaprikával. (Igyekezzünk minél kevesebbet használni, nehogy elsózzuk a halat! A pritaminpaprika önmagában nagyon ízletes, elég belőle kevés is, sózni pedig mindig lehet később is.)

Egy serpenyőben vajat hevítünk, hozzáadjuk a félbevágott fokhagymagerezdeket, és a pritaminpaprikás aranydurbincs filék mindkét oldalát megsütjük benne. (A bőrös oldalán kezdjük.)

A főzeléket tányérokba szedjük, meglocsoljuk a sült fokhagymás-paprikás vajjal, és a halfilékkel együtt azonnal tálaljuk.

Tintahal leves – papírhal – eredményhirdetés

Tegnap az egész család papírhal készítési lázban égett. A Tarka Bárka mai, gyerekeknek (is) szóló posztjára készültünk. Nagyszerű délelőttöt töltöttünk el hármasban, íme az eredmény:

Anna papírhala

Hozzávalók: 1 db A4 méretű fehér karton, 1 db A5 méretű sötétkék karton, 1 db A5 méretű türkizkék karton, türkizkék csillámpor, olló, papírragasztó, többféle kék árnyalatú zsírkréta és ceruza, fekete és rózsaszínű zsírkréta, grafit ceruza

A két kék kartont vékonyan bekentük papírragasztóval, rászórtuk a türkiz csillámport, és hagytuk megszáradni.

A fehér kartonra a lehető legnagyobb méretben halat rajzoltunk, körbevágtuk. A maradék papíron megrajzoltuk a mellúszót, és egy kb 3 cm magas, 2 cm széles pikkelyt, mindkettőt kivágtuk.

A pikkelysablont a megszáradt csillámporos kék kartonok hátuljára helyeztük, és amennyiszer ráfért körberajzoltuk, kivágtuk.

A pikkelyeket úgy, hogy egymást kissé fedjék, (váltakozva, egyszer sötétebb, egyszer világosabb kéket) a farokrésztől kezdve papírragasztóval a hal testére ragasztottuk.

Az úszókat zsírkrétával megvonalaztuk, a mellúszót a hal oldalára ragasztottuk, és végül a hal szemét és száját is megrajzoltuk.

Közben levest is készítettem. Alig harminc perces munka volt, szinte csak fel kellett vágni és összedobálni a hozzávalókat. A tintahallal nagyon jó dolgozni, ha tisztítottat veszünk, igazán gyerkjáték az előkészítése .  Az íze kifejezetten édes, a legtöbb fűszerrel nagyszerűen kombinálható, sőt, elbírja akár az enyhén füstölt alapanyagokat is. Az állaga a puha! gumicukoréra emlékeztet (nem rágós, pontosabban ha rágós, akkor nincs megfelelően elkészítve!). A gyerkeknél biztos siker! Nem láttam még olyan kiskalózt, aki ne szerette volna a tintahalat!

Tintahal leves

Hozzávalók 6 főre: 1 db kb. 600 grammos konyhakész szépia, 1 nagy sárgarépa, 1 angol zeller szár, egy maréknyi friss vagy fagyasztott zöldbab (én most fagyasztottat használtam), 50 g húsos szalonna (lehet enyhén füstölt is), 1 cikk fokhagyma, 1 babérlevél, 40 g aprótészta (kiskocka vagy anellini), 1 citrom leve, extraszűz olívaolaj, ha szükséges só

A szépia szájszervét kivágjuk, a csápjait és a testét apró kockára vágjuk.

A szalonnát és a zöldségeket is felkockázzuk, a fokhagymát áttörjük.

Egy lábasban olívaolajat hevítünk, beletesszük a szalonnakockákat és a zsírját kisütjük. Hozzáadjuk az áttört fokhagymát, a sárgarépa- és a zellerkockákat, a szépiát, a babérlevelet, fél citrom levét, és nagy lángon, folyamatosan kevergetve 4-5 perc alatt lepirítjuk. Ezután felöntjük vízzel, lefedve addig főzzük, amíg a szépia megpuhul (kb. 40 perc).

Ekkor hozzáadjuk a zöldbabot és a tésztát, és a levest készre főzzük. Tálalásnál meglocsoljuk pár csepp citromlével.

p.s. Ügyeljünk a zöldbabra! A nagymami kertjéből szedett nem biztos, hogy az utolsó pár percben megpuhul.

Tegnap tehát halat ragasztottunk, főztünk, és, és és…és igen, sorsoltunk is!

Annám volt a főszereplő, a férjem az asszisztens, én pedig a sorsolási bizottság elnöke. Biztosíthatok mindenkit arról, hogy a sorsolás menete rendben zajlott, a papírcsíkhalfogó személyét mindenféle részrehajlástól mentesnek találtam (ti. olvasni még nem tud – bár jó úton halad, ugyanis szorgalmasan írogatja az O, az I, a H és az A betűket).

Fortuna pedig amint láthattátok Selectfood blog írójának, Alíznak kedvezett.

Kedves Alíz, szívből gratulálunk! Hamarosan jelentkezünk, és megbeszéljük, a nyeremény átadásának részleteit.

a többi halat is nagy móka volt kinyitogatni 🙂

“mamma, cinátam kádlót”

A többieknek pedig köszönjük, hogy részt vettek a játékban.

Figyeljétek továbbra is a Tarka Bárkát, rengeteg ötletünk van, sok meglepetést tartogatunk még számotokra!

Szép vasárnapot mindenkinek!

Szardíniás-paradicsomos pite

Egy nagyon klassz pitét hoztam mára: aki nem kedveli a halételeket, ezzel megteheti az első lépéseket a “jó úton” ;-), sőt, gyereknek is nagy kedvence lehet – én pl. kifejezetten gyerekzsúrra készítettem, ahol úgy kapkodták, hogy alig tudtam megmenteni egy bogyónyit magunknak.

A halas nyereményjátákunkra március 15-ig még jelentkezhettek! Nem kell mást tenni, mint ennek a bejegyzésenk a végén kommentben leírni, mi a kedvenc halételed, valamint  lájkolni, ÉS MEGOSZTANI a Tarka Bárka blog Facebook oldalát. (Aki nem osztja meg az oldalt, annak a nevezését sajnos nem tudjuk figyelembe venni.)

Szardíniás-paradicsomos pite

Hozzávalók:

A tésztához: 250 g liszt, 150 g hideg vaj, 1 tojás, 1 kk. só (ha szükséges, adhatunk hozzá 2-3 ek. hideg tejet)

A töltelékhez: 500 g friss szardínia, 1 vöröshagyma, 4 olajos szardella, 1 ek. kapribogyó, 2 közepes burgonya, 150 ml hámozott, darabolt paradicsom, egy kis csokor petrezselyemzöld, 50 g frissen reszelt parmezán, 1 kk. szárított oregánó, fél citrom leve, zsemlemorzsa, extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors

A tésztához a lisztet egy keverőtálba szitáljuk, elmorzsoljuk benne a vajat, hozzáadjuk a  sót, a tojást, és könynen formálható tésztát gyúrunk belőle (ha törne, adhatunk hozzá egy kevés tejet). A tésztagombócot ezután folpackba csomagoljuk, és egy órára hútőbe tesszük.

A szardíniákat kibelezzük, kifilézzük (Majd egyszer erről is írok egy posztot, nagyon egyszerű: A halat a bal kezemben fogom, jobb kézzel leveszem a fejét, és ezzel együtt kihúzom a belsőségeket is. Innen indulva a hüvelykujjammal kinyitom a hal hasát. A faroktól számítva a hal hosszúságának kb. 1/3 részénél felcsippentem a gerincet, és óvatosan, hogy a halhúsban ne tegyek kárt, kiemelem.)

A petrezselymet és a kapribogyót felaprítjuk.

A hagymát csíkokra, a fokhagymát nagyon vékony karikára vágjuk.

Egy serpenyőben olajat hevítünk, és üvegesre pároljuk benne a hagymát és a fokhagymát. Hozzáadjuk az olajos szardelláka, a petrezselyemzöldet és a kapribogyót, majd nagyon alacsony lángon az egészet addig pároljuk, amíg a szardella elolvad.

A burgonyát sós vízben, héjában megfőzzük, majd meghámozzuk, villával durvára törjük, és egy keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a szardínia filéket, a szardellás-kapris-petrezselymes hagymát, a citromlevet, a paradicsomot, a reszelt parmezánt, az oregánót, egy evőkanálnyi zsemlemorzsát, kevés sót és jó adag frissen őrölt feketeborsot, majd az egészet összekeverjük.

A tésztát kivesszük a  hűtőből, lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk, és egy 26 cm átmérőjű kerámia piteformába simítjuk úgy, hogy a szélei lelógjanak.

A tészta alját villával megszurkáljuk, a szardíniás-paradicsomos tölteléket elegyengetjük rajta, a tetejét megszórjuk fél maréknyi zsemlemorzsával, végül pedig a tészta lelógó részeit ráhajtjuk a töltelékre.

190 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső sütés) addig sütjük, amíg a pite teteje aranybarnára pirul.

Diós morzsában sült halrudacskák diómártással, rozmaringos sült burgonyával és csiperkegombával

Hetek óta hezitálok, hogy hozzam vagy ne hozzam ezt a receptet, aztán most végül mégis úgy döntöttem, hozom, ti. a jó idő megijesztett; tavasszal mégsem illik diót enni. 😉

Halrudacskák. Van aki nem szereti?

“Egész jó áron is hozzá lehet jutni, és ezt legalább a gyerek is megeszi – kell az Omega 3, attól lesz okos!” – hallottam épp nemrég az egyik ismerősömtől. Kár, hogy sok esetben a gyártás során nem a csomagoláson feltüntetett kiváló minőségű halfilét használják, ha egyáltalán olyan szerencsések vagyunk, hogy tiszta filével van dolgunk, és nem  innen-onnan összeszedett halpéppel….

Ráadásul ahogy az általános összetevőket kerestem a cikkhez, egy magas árfekvésű (300 g 5,33 Euro) terméken akadt meg a szemem. Ez mind az összetevők között volt: fekete tőkehal (70%), víz, rizsliszt, kukoricakeményítő, kukoricaliszt, mdosított burgonyakeményítő, cukor, só, nem hidrogénezett növényi zsír (dejó!), csillagfürt fehérje, élesztő, sűrítőanyagok: E464 és E412, aromák. Megjegyzem, láttam már 450 Forintos halrudacskákat is. Vajon azokban mi lehet?

Csak 10 perccel tart tovább saját kezűleg elkészíteni, és nem lesz benne semmi más, csak megbízható forrásból származó, ellenőrzött minőségű hal, nagyanyó tyúkja tojta  friss tojás, és zsemlemorzsa.

Diós morzsában sült halrudacskák diómártással, rozmaringos sült burgonyával és csiperkegombával.

Hozzávalók:

A halhoz: 500 g érdes lepényhal filé (de választhatunk tőkehalat is), 2 tojás, 200 g zsemlemorzsa, 50 g dió, só

A körethez: 2 nagyobb burgonya, 200 g csiperkegomba, egy ágacska rozmaring, só, extraszűz olívaolaj

A mártáshoz: 1 tojássárgája, 1 tk. magos mustár, 1/2 gerezd fokhagyma, kb. 100 ml hidegen sajtolt dióolaj, citromlé, só, 1 ek. tejföl (esetleg csipetnyi cukor)

DSC_33062

A mártáshoz a tojássárgáját elkeverjük a mustárral, hozzáadjuk a fokhagymát, és az olajat folyamatosan hozzácsorgatva botmixer segítségével sűrű majonézt készítünk. Ízlés szerinti mennyiségű citromlével, sóval, esetleg egy csipetnyi cukorral ízesítjük, elkeverjük benne a tejfölt, és tálalásig hűtőben tároljuk.

A burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk, és lobogó, sós vízben roppanósra főzzük.

Egy nagy serpenyőt füstölésig hevítünk.

A burgonyát leszűrjük, lecsöpögtetjük, a forró serpenyőbe tesszük, és zsiradék nélkül sütni kezdjük. Közben megtisztítjuk és négyfelé vágjuk a gombát, majd a rozmaringág, nagyon kevés só, és pár csepp extraszűz olívaolaj kíséretében ezt is a burgonyához adjuk. Az egészet készre pároljuk, lesütjük.

A tojást egy tányérban felverjük, sózzuk.

A diót mozsárban durvára törjük, és összekeverjük a zsemlemorzsával.

A halfilét négyszög alakúra formázzuk, kb. 3 cm széles csíkokra vágjuk, és a csíkok minden oldalát besózzuk. (A maradékot felhasználhatjuk halburger, halleves, tésztaszósz, rizottó készítésekor.) A halrudakat először tojásba, majd a diós morzsába forgatjuk, sütőpapírral kibélelt tűzálló tálra sorakoztatjuk, és 200 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük (félidőben megfordítjuk, hogy a diós bunda alul és felül is ropogós legyen).

Annak ellenére, hogy gyerekeknek szól a recept, legyünk nagyon körültekintőek mind a nyers tojást, mind a diót illetően! 

Mára mesét hoztam, egy számomra nagyon kedves népmesét, amelynek számos változata ismert szerte a világon:

Az öreg halász és nagyravágyó felesége

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy öreg halász. Volt neki egy nagyravágyó felesége.
Egyszer elment az öreg halász a tengerre halászni. Hamarosan fogott egy gyönyörű szép, nagy pontyot. És csodák csodája, megszólal a ponty:
– Te szegény halászember, engedj el engem! Úgy megjutalmazlak, hogy nem bánod meg soha életedben. Minden kívánságod teljesül.
Hát az öreg halász a nagy könyörgésre a pontyot visszaengedte a tengerbe. Hazamegy, kérdezi a felesége:
– No, mit fogtál? Hoztál-e valamit?
– Fogtam egy nagyon szép pontyot.
– Hát miért nem hoztad haza?
– Könyörgött szegény, hogy engedjem el. Minden kívánságunkat teljesíti.
– Hát akkor eredj vissza hozzá, és mondd meg neki, hogy egy nagyon szép házat szeretnék.
Mert csak egy kis kunyhóban laktak a tenger partján.
Visszaballagott a halászember a tenger partjára. Odaállt a víz szélére, és hangosan mondta:
– Hallod-e, te ponty! Az én feleségem azt üzeni, hogy a tenger partján teremts egy szép kis házat!
Kisvártatva felbukkan a ponty, és megszólal:
– Eredj haza, jó ember! Úgy van, amint kívántad!

kép innen

Hát ahogy hazaér, gyönyörű szép házuk lett. A felesége ott sürgött-forgott, egy ideig nagyon boldog volt. De csak megint azt mondja:
– Hallod-e, eredj vissza ahhoz a pontyhoz, mondd meg neki, hogy a házat meguntam, adjon most egy kastélyt, és hogy grófok lehessünk!
Ismét elment az ember a tenger szélére. Azt kiáltja:
– Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy, az én feleségem, mindig pöröl vélem!
Felbukkan a hal, azt kérdi:
– Hát mit akar a feleséged?
– Kastélyt akar, meg, hogy grófok legyünk!
– Eredj haza, úgy van, amint kívánta!
Hát ahogy hazaért, látta a gyönyörű szép kastélyt, és a felesége mint grófnő kényeskedett egyik szobából a másikba.
– Most már csak meg vagy elégedve? – kérdi a halász.
A felesége nagyon boldog volt.
Másnap reggel, alighogy felébrednek, azt mondja az asszony:
– Hallod-e? Eredj ahhoz a pontyhoz, és mondd neki, hogy királyné szeretnék lenni, és palotában lakni.
A szegény halászember, mit volt neki mit tenni, ismét elballagott szomorúan a víz szélére. Azt kiáltja:
– Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy, az én feleségem, mindig pöröl vélem.
Előjön a hal, és kérdi:
– Hát most mit akar a te feleséged?
– Királyné szeretne lenni, palotában lakni!
– Eredj haza! Úgy van, amint kívánta!
Hazaér a szegény ember, s a gyönyörű palota, a sok fényes katona majd elvette szeme világát. Mind vigyázzba vágták magukat a szegény halász előtt, mikor elhaladt előttük. Mikor végre bejutott a hosszú lépcsőn, sok szobán keresztül, kérdi a feleségét:
– No, asszony, meg vagy-e már elégedve a sorsoddal?
– Meg – feleli az asszony boldogan.
Alighogy megvirradt másnap, azt mondja az asszony:
– Hallod-e, eredj vissza ahhoz a pontyhoz, és mondd meg neki, hogy most már császárné szeretnék lenni, és olyan palotát, várakat akarok, amilyenek a világon nincsenek.
Addig erősködött, hogy vissza kellett mennie a szegény halásznak a víz szélére. Mondja nagy szomorúan:
– Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy feleségem mindig pöröl vélem.
Zavaros lett a tenger, hullámzott, és csak sokára jött elé a ponty mérgesen:
– Hát mit akar a te feleséged?
– Most meg császárné szeretne lenni, és olyan palotát és várakat kíván, amilyenek a világon nincsenek.
– Igaz, hogy ezért sem dolgozott – mondja a ponty – , nem is érdemli, de menj haza, úgy van, ahogy kívánta!
Hazament a szegény ember. Alig tért magához a nagy ámulattól, olyan fényes paloták, várak és udvari népség volt mindenütt.
– Most már csak meg vagy elégedve, mert én többet nem megyek vissza a pontyhoz!
Az asszony boldognak is látszott. De másnapra kelve azt mondja az urának:
– Eredj vissza a pontyhoz, és mondd neki, hogy én a világ úrnője szeretnék lenni! Azt akarom, hogy leboruljanak az emberek előttem. A birodalmam a világ egyik végétől a másikig érjen!
Hiába tiltakozott a szegény halász, csak vissza kellett mennie. Mondja nagy szomorúan:
– Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy, az én feleségem, mindig pöröl vélem.
Ott kellett állnia nagyon sokáig. A tenger haragos lett, hányta a habot, tajtékzott, és úgy hullámzott, mint még soha. Egy helyen zavaros lett a víz, és nagyon-nagyon sokára felbukott a hal.
– Mit akar a te feleséged?
– A világ úrnője akar lenni, és hogy a világon mindenki a lába elé boruljon.
– Jól van – mondja a hal – , ha azt hiszi, hogy munka nélkül élhet és másokon uralkodhat, hát legyetek ismét halászok.
Úgy is lett. Ott találta a szegény halász a kis halászkunyhóját, és benne a feleségét. Ettől kezdve szorgalmas és ügyes asszony lett. Még talán máig is élnek, ha meg nem haltak.

Fenyőmagos morzsában sült aranydurbincs filé zöldborsós burgonyapürével

Az aranydurbincs hálás alapanyag, könnyű vele bánni, mind egészben, mind filézve számtalan módon elkészíthető, ízvilága a gyerekeket is azonnal meggyőzi.

Mára egy egyszerű receptet hoztam. Nálunk visszatapsolták, remélem, másnál is így lesz!

Fenyőmagos morzsában sült aranydurbincs filé zöldborsós burgonyapürével

Hozzávalók 4 főre: 2 db kb. 500 grammos aranydurbincs, egy kis csokor petrezselyemzöld, egy kis csokor vegyes zöldfűszer (kakukkfű, petrezselyemzöld, bazsalikom, rozmaring, zsálya), 4 ek. zsemlemorzsa, 40 g fenyőmag, 1 kezeletlen citrom, extraszűz olívaolaj, 100 g friss vagy fagyasztott zöldborsó, 450 g burgonya, 50 g tejföl, 2 tk. vaj, tej, szerecsendió, só, frissen őrölt feketebors

A petrezselyemzöldet felaprítjuk.

A fenyőmagot mozsárban durvára törjük, és összekeverjük a zsemlemorzsával.

A burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk.

Az aranydurbincsot kifilézzük (a mikéntről egy korábbi bejegyzésben már írtunk), a filéket meglocsoljuk fél citrom levével, összekeverjük a felaprított petrezselyemzölddel, és 30 percig állni hagyjuk.

Az aranydurbincs megmaradt részeiből a zöldfűszercsokorral és a citrom másik felével alaplevet főzünk, leszűrjük.

Az alaplét sózzuk, majd a zöldborsót puhára főzzük benne. A borsószemeket szűrőkanállal kiszedjük, villával összetörjük. (Aki úgy gondolja, később zavarni fogja a pürében a héjacskák látványa, egy kevés alaplé hozzáadásával botmixerrel pürésítheti is a megfőtt zöldborsót.)

A citromos-petrezselymes aranydurbincs filéket sóval és egy kevés frissen őrölt feketeborssal fűszerezzük, tűzálló tálba fektetjük, megszórjuk a fenyőmagos morzsával, és 190 fokra előmelegített sütőben (lehetőleg grill programon) megsütjük.

Közben a megmaradt alaplében megfőzzük a burgonyát. Leszűrjük, áttörjük, egy kevés frissen reszelt szerecsendióval fűszerezzük. A vajjal, a tejföllel, egy kevés meleg tejjel és a zöldborsóval alaposan kikeverjük, és a fenyőmagos morzsában sült aranydurbincs filékkel tálaljuk.

(A recept természetesen kész filékkel, alaplé főzés nélkül is elkészíthető.)

És hogy a gyerekek ne csak az ebédnek örüljenek, íme Devecseri Gábor Állatkerti útmutatója telistele halakkal Halász Judit előadásában.

Énekeljük együtt? 😉

Állatkerti útmutató

Mars bele a cseresznyébe!
Küldi fiát a vén kukac.
Addig rágod szépen,
Míg a másik felén
Ki nem lyukadsz!

Apám- így szól a kis bálna-
Hadd mehessek el a bálba!
Nem mehetsz el fiam, Péter,
Nem vagy még egy kilóméter!

Nézd csak milyen szép a márna,
Mi lenne, ha velem járna?
Hagyd, hisz olyan nagy a szája,
Lám a rája fütyül rája!

Szorgoskodnám, szól a hangya,
Ha a tücsök békén hagyna!
De rázendít folyton, újra,
S táncolok a rock and rollra.

A hód arcán enyhe pírral
Csókolódzik a tapírral.
Rosszalja a jegesmedve,
Nem vagytok még megesketve.

Öreg cápa feddi lányát,
Mert riszálja az uszályát.
Bezzeg az a tintahal!
Mintahal!

Van még a zsebünkben egy új, polipos kifestő a Csodálatos mandalákból

… és a héten a legkedvesebb kedvencünk Zolcsi, aki tüneményes tarisznyaráknak öltözött az ovis farsangra:

Köszönjük Magdinak, Zolcsi anyukájának, hogy elküldte nekünk a fotót!

Szorgoskodnám, szól a hangya,

VKF! 47. forduló – Kalandra fel! – 3. recept: A Gyerek szendvicse – zöldfűszeres lazacpisztránggal és lilahagymás-tejfölös savanyú uborkával

3. pályamű a 47. VKF!-re. Az elsőt itt, a másodikat itt találjátok.

Igen, ez volt A Gyerek szendvicse. Lilahagymával és savanyú uborkával. Nem tehetek semmit, a két és fél évesem rajong az markáns ízekért. (A gorgonzola piccantét is pl. rejtegetni kell, mert seperc alatt lába kél.)

Anna szendvicse zöldfűszeres lazacpisztránggal és lilahagymás-tejfölös savanyú uborkával

Hozzávalók: 4 db kb. 6 cm átmérőjű zsömle, 1 db kb. 200 grammos bőrös lazacpisztráng filé, egy kis csokor vegyes zöldfűszer (petrezselyemzöld, kakukkfű, rozmaring, zsálya, bazsalikom, babérlevél), egy kis csokor petrezselyemzöld, 1 kezeletlen citrom, 2 közepes savanyú uborka, 1 kis fej lila hagyma, 150 ml tejföl,  4-5 szem egész feketebors, 1 kis darab angol zeller, só, extraszűz olívaolaj, fél maréknyi galambbegy saláta

A zöldfűszerekkel, a borsszemekkel, a zellerszárral és fél citrommal court bouillont készítünk, beletesszük a lazacpisztráng filét, 5-7 percig posírozzuk, majd levesszük a tűzről, és a posírozó lében hagyjuk kihűlni.

A lilahagymát apró kockára vágjuk, sózzuk, és félórára hideg vízbe áztatjuk (adhatunk a vízhez egy kevés fehérborecetet is).

A petrezselyemzöldet felaprítjuk.

A halat leszűrjük, a bőrét lehúzzuk, a halhúst kisebb darabokra vágjuk és egy keverőtálba tesszük. Sózzuk, hozzáadjuk a felaprított petrezselyemzöldet, meglocsoljuk egy kevés extraszűz olívaolajjal és a maradék fél citrom levével, lazán összeforgatjuk, majd fél óráig állni hagyjuk.

A lilahagymát leszűrjük.

Az uborkákat felkockázzuk, majd összekeverjük a lilahagymával és a tejföllel.

A zsömléket kettévágjuk, alsó felükön szétosztjuk a petrezselymes pisztrángot, erre evőkanálnyi tejfölös-hagymás savanyú uborkát majd egy-egy tő galambbegy salátát ültetünk, végül a zsömlék tetejét is ráhelyezzük, csomagoljuk, hátizsákba tesszük, a nagy tengerparti kirándulásra magunkkal visszük, és az éhes gyerekekkel megetetjük.

p.s. Amikor gyerekeknek készítünk halfilét, minden esetben nagyon körültekintően ellenőrizzük, hogy nem maradt-e benne szálka!

Mivel a Tarka Bárkán a hétvége mindig a gyerekeké, mára jár egy mese is. Pisztrángokról lesz szó, akik nem kis fejtörést okoznak a Százholdas Pagony lakóinak…nézzétek csak!

Grasper, a kis tarisznyarák története, és A tengertől az asztalig blog új útra lép

Ezzel a történettel ért véget a szalmaláng életű “A tengertől az asztalig” című blog. A halas ötleteink túlnőttek egy egyszerű, bejegyzéssor szintjén…nagy dolgokra készülünk! Figyeljetek, és ha tetszik, gyertek velünk! 🙂

“A kedves, fiatal tarisznyarák, Grasper, a többi rákkal együtt a kövek között élt. Mindannyian azzal töltötték a napjaikat, hogy élelmet kerestek, és igyekeztek közel maradni a helyhez, amelyet otthonuknak hívtak. Majd egy napon egészen különös dolog történt Grasperrel – furcsán érezte magát; mintha nem férne bele többé a kis testbe, amelyben élt. Hirtelen minden megváltozott körülötte. Grasper kétségbeesetten próbálta megérteni, hogy mi történik, ezért körülnézett, és legnagyobb ijedelmére azt látta, hogy a páncélja kettétörött: már nem a testét borítja, hanem mellette hever, a földön. Grasper rémülten látta, hogy testének tökéletes sziluettje – az ollók, a lábak, a szemek, és minden egyéb – magára hagyatva fekszik a homokban.

Hamarosan a tarisznyarákok összetartó, zárt közössége – amelyben Grasper is élt – összegyűlt, és körbevették Graspert. Elmagyarázták neki, hogy az imént levedlette a páncélját, és figyelmeztették, ha nem lesz elég óvatos, furcsa dolgok történhetnek vele. Elmondták Graspernek, hogy az időszak, mialatt az új páncélja megszilárdul, igencsak veszélyes, és arra intették őt, hogy ne figyeljen a hangokra, amelyek hamarosan megszólalnak a fejében. Kitanították, hogy esetleg olyan helyeket akar majd felfedezni, amelyeket még sohasem látott, és talán arra is indíttatást érez, hogy megnézze, mi rejlik az életterüket behatároló köveken túl. Grasper teljesen összezavarodott.

Bár hallja, amit a rémült tarisznyarákok egymás szavába vágva elhadarnak, és kétségbeesetten vágyik rá, hogy továbbra is hozzájuk tartozzon, és szeretne a családja, meg a barátai kedvére tenni, mégis, a belső hang hívása erősebb. Befelé figyelve enged a késztetésnek, és nekiindul, hogy felfedezze az általa ismert világon túli birodalmat. Bízva az érzéseiben, Grasper kimászik a kövek alól, ahol egész eddigi életét a legnagyobb biztonságban töltötte, és új, ismeretlen területek felé indul. Eközben a barátai kétségbeesetten kiabálnak:
– Állj meg, Grasper! Ott kint nem biztonságos!

Amint felért a kövek tetejére és körülnézett, Grasper nem hitt a szemének. Pompás színekben ragyogott minden, bárhová nézett. Hatalmas, csillogó halak úszkáltak előtte, és rengeteg ennivaló hevert mindenfelé. Soha nem látott még ehhez foghatót, és a varázslatos élmény izgalommal töltötte el. Tovább bandukolva épp kimászott egy szikla mögül, amikor egy hatalmas tarisznyarákkal találta szembe magát. Ez volt a legnagyobb rák, amit Grasper valaha látott. Rögtön meg is kérdezte tőle, hogy mitől nőtt ilyen óriásira. A termetes rák erre elmagyarázta Graspernek, hogy ugyanez vele is megtörténik, ha folytatja a növekedést és a vedlést újra meg újra, miközben megengedi magának, hogy maga mögött hagyja megszokott énjét és életét. Ám Grasper nem hitt neki: hiszen eddigi közösségének minden tagja pontosan ugyanakkora, mint ő. Az óriási tarisznyarák erre elmondta, hogy mindannyian csak akkorára nőnek, amekkora a világ, amelyben élnek, és olyan nagyok lesznek, amekkorára a szívüket engedik növekedni. Így fejezte be:
– Ahhoz, hogy egy határtalan világban élj, hatalmas szívre van szükséged.

 

Grasper elvesztette a fonalat. Eddig azt tanulta, ha biztonságban akarja leélni az életét, akkor kemény páncélra, és kemény szívre van szüksége. Erre most kiderül, ha el akar érni mindent, ami lehetséges, és hatalmas tarisznyarákká akar fejlődni, akkor változtatnia kell a nézőpontján. Lehetővé kell tennie, hogy a szíve rugalmasan puha maradjon, hiszen egy megkeményedett szív nem képes növekedni.

Grasper ezzel élete legnagyobb kihívása elé került. A múltja azt súgja, hogy biztonságosabb, ha megkeményíti a szívét, és visszatér apró otthonába, az ismerős kövek közé. Ám a vedlés folyamata, és az, hogy páncél nélkül rugalmas és puha a teste, megváltoztatta őt. Már nem elégedett meg a puszta túléléssel. Arra vágyott, hogy kiszabaduljon eddigi szűk világából, és megtapasztalja az óceán hatalmasságát, hogy megláthassa, kivé alakul.”

Kételyekkel, megválaszolatlan kérdésekkel körülvéve, hosszú őrlődés után Grasper társaival együtt végül úgy dönt, örökre elhagyja az árapály zónát, és bátran indul az új, csillogó, színes világ felé, hogy megmutassa, igenis képes hatalmas szívet növeszteni!

Kedves olvasók! A fenti történet kitűnően illusztrálja a helyzetemet, a blog helyzetét. Kinőttünk magunkból. Most kövek közé rejtőzünk, de csak addig, amíg az új páncélunk elég kemény lesz ahhoz, hogy folytathassuk vízi kalandjainkat.

S hogy ez mikor lesz?

Figyeljétek a Facebook oldalunkat! Ott minden részletről tájékoztatunk benneteket!

Üdvözlettel:

Gabriella Piazza

(Szívből köszönöm Sarkadi Krisztának az Igazából Szerelem blog szerzőjének, hogy Paul Owen Lewis szimpatikus tarisznyarákocskájának egyetlen magyar nyelven elérhető történetét a rendelkezésemre bocsátotta.)

Rizottó sárgarépával, cukkinivel és sima lepényhallal

A rizottót a legtöbb gyerek szereti, és elárulok egy tiktokot is: reeeengeteg zöldséget el lehet benne tüntetni (akár pürésítve is), szóval nem csak baba, hanem mama (meg persze apa)barát étel is. Aki szereti, hagyhatja levesesebbre is, nálunk ezt kicsit szárazabban kérték.

Ha turkafurka korszaka van a gyereknek, mint pl. mostanában Annának – khm, nagy odafigyeléssel válogat, és csak a neki szimpatikus színű, nagyságú, alakú, és ízű darabkákat pakolja a szájába – jöhet a csel. A hús- vagy zöldség alaplében (nem ételízesítős léről van szó! akkor inkább legyen víz!) főzzük meg a zöldségeket, merülőmixerrel pürésítsük, ha túl sűrű lenne, adjunk hozzá még alaplevet vagy vizet. A megpirított rizst, miután összekevertük az üvegesre párolt hagymával, locsolgassuk ezzel az ízletes lével mindaddig amíg a  rizs megpuhul. 

A lepényhal egyébként szintén a gyerekek kedvence, enyhe ízű, könnyen emészthető, fehérjében gazdag, zsírban szegény hal. A legkisebbek is fogyaszthatják!

Hozzávalók: 160 g rizottóhoz való rizs, 50 g sárgarépa, 100 g cukkini, 2 tk. vaj. extraszűz olívaolaj, 1 salottahagyma, 1 cikk fokhagyma, 120 g sima lepényhalfilé, egy csokor metélőhagyma, zöldség/hal vagy világos hús alaplé, só

A salottahagymát és a fokhagymát lereszeljük, a metélőhagymát felaprítjuk. A sárgarépát, és a cukkinit egyforma nagyságú, apró kockára vágjuk, a lepényhalat kétszer akkorára kockázzuk, mint a zöldségeket.

A zöldség alaplevet felforraljuk.

Egy alacsony falú lábasban felhevítjük a vaj felét és az olívaolajat, hozzáadjuk a lereszelt salottahagymát, a fokhagymát, és néhány percig, nagy lángon pirítjuk.

Hozzáadjuk a sárgarépakockákat, és egy kevés zöldség alaplevet, majd az egészet addig főzzük, amíg a sárgarépa majdnem teljesen megpuhul.

Egy másik serpenyőben, kevés olívaolajon megpirítjuk a rizst, hozzáadjuk a hagymás sárgarépához, és a forró alaplével időnként meglocsolva, gyakran megkeverve 5 percig főzzük. Ekkor hozzáadjuk a cukkinikockákat, tovább adagoljuk az alaplevet, és újabb 5 perc letelte után a zöldséges rizottóba forgatjuk a lepényhal kockákat és a felaprított metélőhagymát is.

Amikor a rizs megpuhult, hozzáadjuk a maradék vajat, elkeverjük, és azonnal tálaljuk.

Tipp:

– Tipegő tengerészgyalogosoknak hagyma és fokhagyma helyett csak metélőhagymával, vaj helyett extraszűz olívaolajjal készítsük.

– Elvetemült zöldimádó kalózfiúknak sárgarépa helyett használjunk zöldborsót, napfényre mosolygós hajósinas-lányoknak cukkini helyett sütőtököt (most úgyis szezonja van 😉

Levelestészta halacskák zsályás-tilapiás sütőtök mártogatóssal

Ez itt a szilveszteri első bónusz kifejezetten gyerekeknek. (Igen, Szilveszterkor jóbarát a kész leveles tészta!) Tegye fel a kezét az, akinek nincs kedve a tésztahalakat belecsobbantani a sütőtökös mártásba!

Idén nyáron készítettem szülőknek szóló halas anygot, ez a recept is része volt. Imádtam csinálni! Azt gondolom, a legnagyobb kihívás gyerekeknek főzni. Egyrészt ők még őszinték, ha valami nem ok, bizony nem rejtik véka alá a véleményüket, másrészt pedig mert az ő esetükben sokkal visszafogottabb fűszerezésre van szükség, és nagyon nehéz eltalálni azt a pontot, amikor az ő ízlésüknek már megfelel az étel, nekünk meg esetleg hiányzik belőle ez-az.

A visszafogottabb fűszerezés nyilván csak azoknál a gyerekeknél működik, akik nincsenek teletömve cukrozott teával, csokoládéval, üdítőkkel, chipsekkel, mű gyerekitalokkal, mű sütikkel, ételízesítővel. Nekik még sokkal kifinomultabb az ízlésük. Lehet, hogy gonosz anyuka vagyok, de bizony mi csak vizet tartunk itthon, az ételízesítőt öt kerek éve hagytam el, s az sem titok, mit eszünk. Persze, nálunk is lecsúszik egy-egy Túró Rudi, ebéd avgy vacsora után egy-egy kocka csokoládé, a reggeli keksz is bolti, de pl. már az olasz nagymama is joghurtot, sajtot vagy “poffuttot” hoz ajándékba A Gyereknek Kinder tojás helyett. 😉

Erről eszembe jutott egy eset, anyuka panaszkodott, hogy nem eszik a gyerek, könyörögni kell neki, szaladgálni kell utána az étellel, aztán másra terelődött a szó, még kb. 20 percig beszélgettünk, közben a gyerek legurított másfél háromdecis pohár Coca-Colát. Na? 

Elég volt belőlem, igaz? Recept:

Hozzávalók: 1 készen kapható, friss leveles tészta, 500 g sütőtök, néhány friss zsályalevél, 120 g tilapia filé, só, 1 kk. vaj, extraszűz olívaolaj 

A leveles tésztát kiterítjük, és lisztbe mártott kiszúróforma segítségével halacskákat szaggatunk. A halakat sütőpapírral kibélelt tepsire helyezzük, és a levelestészta csomagolásám feltüntetett utasításokat követve megsütjük.

A sütőtököt megtisztítjuk, felkockázzuk, tűzálló tálba helyezzük. Sózzuk, rászórunk néhány apróra tépkedett zsályalevelet, meglocsoljuk egy kevés extraszűz olívaolajjal, és 180 fokra előmelegített sütőben puhára sütjük.

Egy serpenyőben felhevítjük a vajat, hozzáadjuk a tilapia filét, néhány perc alatt készre pároljuk.

Amikor a sütőtök kihűlt, meghámozzuk, villával áttörjük, hozzáadjuk a tilapiát, alaposan kikeverjük, ha szükséges, sózzuk, és kis tálkákban a levelestészta halacskák mellé, mártogatósként tálaljuk.

Tipp:

– Tilapia helyett használhatunk lepényhalat, tőkehalat, bátrabbak lazacot, vagy füstölt pisztrángot.

– Próbáltátok már a sütőtököt fésűkagylóval vagy langusztinnal párosítani? Próbáljátok, mert nagyon finom!

Halat a gyerekeknek!

A hal a legjobb választás

Étkezéseink egyik alapvető fontosságú alapanyaga a hal. Élettani hatásának párja nincs, épp ezért nem hiányozhat a legkisebbek asztaláról sem, sőt, legfőképp onnan nem!

Értékes mert a szervezet számára elengedhetetlen telítetlen zsírsavakat (elsősorban Omega-3-at) tartalmaz, amelyek jótékony hatását manapság nem győzik hangsúlyozni. A telítetlen zsírsavakban gazdag étrend segít a koleszterinszint csökkentésében, ezzel együtt mérséklődik az érelmeszesedés kockázata; továbbá csökkenti a triglicerid szintet, jótékonyan hat a vérnyomásra, következésképp jelentősen esik a szív- és érrendszeri megbetegedések száma is. Ezen túl segít a látásjavításban, az agy és az idegrendszer fejlődésében, amely a születés előtti harmadik trimesztertől a késő gyermekkorig a legintenzívebb, ezért nagyon fontos, hogy egészen korán, gyakorlatilag már az anyuka hasában elkezdjük a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra való nevelést. Szigorúan hangzik a „nevelés” szó, de nem kell megijedni tőle, nem más ez, mint hozzászoktatni saját magunkat és a gyerekinket is egy jobb, kiegyensúlyozottabb, harmonikus élethez. Mindannyian a legjobbat akarjuk adni a gyermekeinknek, miért fosztanánk meg őket épp az egészségtől?

A hal rengeteg értékes vitamint is tartalmaz, amelyekre mind a gyerekek mind, a felnőttek szervezetének szüksége van. A teljesség igénye nélkül néhány példa:

– A vitamin, amely a szempanaszok kezelésében játszik fontos szerepet, de növeli a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet, erősíti a csontokat, jótékony hatással van a hajra, a bőrre, a fogakra és a fogínyre.

– B2  vitamin, amely látásjavító hatású, kulcsfontosságú szerepe van a növekedésben és a szaporodásban, de szebbé teszi a hajat, a bőrt, a körmöket is.

– B3 vitamin, amely segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, koleszterin- és gyulladáscsökkentő hatású, az idegrendszer és a hormonok működésének elengedhetetlen eleme, a sejtek növekedésének és működésének egyik mozgatórugója, és nagyon fontos szerepe van a DNS hibák javításában is.

– B6 vitamin, amely immunrendszer erősítő hatású, védi az idegrendszert, továbbá véd a bőr- és szembetegségek kialakulásától, elengedhetetlen a vörösvértestek képződésénél.

– B12 vitamin, amely a növekedésben játszik nagy szerepet, megelőzi a vérszegénységet, javítja az étvágyat, a koncentrációkészséget, az emlékezőképességet.

– D vitamin, amely erősíti a szervezet természetes védekezőképességét, nélkülözhetetlen a kalcium és a foszfor felszívódásában, ezzel együtt a csontok és a fogak fejlődésében.

– K vitamin, amely véralvadás gátló hatású, védi az érfalakat, fontos szerepe van a csontok egészségének megőrzésében.

A hal egyben az emberi növekedéshez szükséges ásványi anyagok kifogyhatatlan forrása is. Gazdag jódban, amely a pajzsmirigyhormonok részeként a fejlődés, az idegrendszer, és az anyagcsere szabályozásában kap fontos szerepet; szelénben, amely a rákos megbetegedések elsőszámú “gyógyszere”. A hal gazdag fluorban és foszforban, amelyek a fogak és a csontok karbantartásához elengedhetetlenek és cinkben is, amely látásjavító- valamint bőrvédő hatású, és gátolja a rákos sejtek szaporodását is.

Mivel a fent említett esszenciális zsírsavak, vitaminok és ásányi anyagok egy részét az emberi test nem képes magától előállítani, a bevitelükről mindenképp gondoskodnunk kell. Erre pedig a legjobb megoldás az, ha a lehető leghamarabb rászoktatjuk a gyerekeket, a halfogyasztásra. Ha ez már kisgyermekkorban megtörténik, és mi magunk is pozitív példával, ízletes, színes, változatos ételekkel, és nem utolsó sorban következetes elhatározásokkal és döntésekkel állunk a témához, nagy a valószínűsége, hogy a gyerekek később sem fogják visszautasítani ezt a végtelenül sokféleképpen felhasználható, nagyszerű alapanyagot. Ismerős ízek, ismerős élmények köszönnek majd vissza újra és újra az asztalon, és felnőtt korban majd ugyanúgy vágyakoznak anya/apa sült szardíniájának, párolt pisztrángjának könnyű, citrusos íze után, mint mi manapság nagyapa pacalpörköltje vagy zsírban sült rántott húsa után.

Mikor kezdjük a halak bevezetését a gyerekek étrendjébe?

Ahogy már korábban is említettük, még az anyuka hasában, hiszen a kismamák egészséges táplálkozása jótékonyan befolyásolja a magzat fejlődését is. S hogy hogyan? Lehetőleg hetente minimum két-három alkalommal, kiváló minőségű, friss halból készült ételek fogyasztásával. (Érdekes, hogy Nyugat-Európában az orvosok már az első látogatás alkalmával felhívják a várandósok figyelmét a terhesség alatti halevés fontosságára, míg itthon maximum egy nagy kupac tablettát írnak elő.)

A szülés, születés után a babáknál egy ideig az anyatejé lesz a főszerep, míg az anyukának továbbra is kiegyensúlyozott étrendet érdemes követni. Kettős feljődés ez; amíg mi, tenger nélküli, sok esetben még az édesvízi halak elkészítésében sem túl gyakorlott szülők új ízélményekkel, új tapasztalatokkal gazdagodunk, addig gyermekeink anélkül, hogy észrevenné(n)k, belenőnek ebbe a színes-ízes új világba. Félreértés ne essék! Nem kell lemondani, a vasárnapi húslevesről, a rántott húsról, a nyárson sült szalonnáról, a körömpörköltről, de könnyítsük a többi étkezésünket egy-egy párolt vagy sütőben, esetleg roston sült halszelettel, friss, idényjellegű salátákkal, sok gyümölccsel és más, könnyen emészthető fogásokkal.

Hogyan történjen a halak bevezetése a gyermekek étrendjébe?

A hozzátáplálás elkezdése után körülbelül másfél-két hónappal, amikor már a baba felkészült az új ízek befogadására, a hús mellett elkezdhetjük a halak bevezetését is a gyermekek étrendjébe. Mivel a hal allergizáló hatású is lehet, mint a legtöbb alapanyag esetében, itt is nagyon fontos a fokozatosság! Kezdhetjük például egy egészen kis darab ördöghallal, csillagos cápával, lepényhallal vagy nyelvhallal, de a tőkehal-, és a sügérfélék is megfelelnek a célnak. Ezek a halak enyhe ízűek, lágy, omlós húsúak, könnyen rághatóak, így a babák szívesebben elfogadják, mint pl. a lazacot vagy a makrélát, nem beszélve arról, hogy zsírtartalmuk csekély, így könnyebben emészthető is. Persze az enyhe íz még így is karakteresnek tűnhet, mivel mégiscsak halról van szó, ezért érdemes néhány dekányi kóstolófalatokkal kezdeni, pl. a babák zöldségpüréjéhez hozzáadva. (Egy kis darab halat megpárolni kb. 5 perccel tart tovább, mint egy bébiételes üveget kinyitni – onnan kezdve, hogy felrakjuk a vizet főni…)

Az elején tehát alakítsunk ki egy nem túl hivalkodó ízvilágot, aztán újabb másfél-két hónap eltelte után jöhet az aranydurbincs, a süllő a csuka, a pisztráng, a tonhal, a ponty, a kardhal, később a zsírosabb halak, a szardínia, a makréla, a hering, a lazac, a tonhal, az angolna stb. Ha a családban allergiás megbetegedések már előfordultak, a halak bevezetésével mindenképp várjuk meg az egyéves kort, ugyanúgy, mint a sózott, füstölt vagy konzerv termékekkel is. (A tenger gyümölcseivel, mivel allergizáló hatásuk kiemelkedően magas, várjunk még tovább, a gyermekek étrendjébe való bevezetésükkor pedig legyünk különösen körültekintőek!)

Hogyan ellenőrizzük, hogy friss-e a hal? Kérdezzünk bátran! Lehetőleg ne menjünk konkrét elképzelésekkel, recepttel a fejünkben; kérdezzük meg inkább a halárust vagy a halas pult képzett dolgozóját, hogy melyik a legfrisebb termékük, aztán mindenképp szóljunk, hogy kisbabák, gyerekek eszik majd, és csak amikor már a kezünkben van a hal, akkor döntsünk az elkészítési módról. Javasoljon azonban bármit az eladó, a hal frissességéről mindenképp győződjünk meg! A friss hal ismérvei:

– a pikkelyek szorosan tapadnak a bőrhöz,

– a halhús rugalmas, enyhe nyomás után is visszatér eredeti formájába,

– a szemek élénkek, tiszták, domborúak,

– vízszintesen tartva egyenesen áll, nem csuklik össze,

– illata kellemes, nem túl erős.

Ha beesett, homályos szemű, szivacsos húsú, ammóniára emlékeztető szagú hallal állunk szemben, legyen akármilyen olcsó, semmiképp sem szabad megvenni! A halak esetében a frissesség, a kiváló minőség különösen fontos; itt soha ne legyen az olcsóság a mérvadó!

Gondolkodóba ejthet sokunkat, hogy vajon melyik a jobb, a friss vagy a fagyasztott hal. Kétség kívül a friss halnak párja nincs! Ha tehetjük, és meggyőződtünk arról, hogy a hal biztos forrásból, tiszta vizekből, magas higiéniai és minőségbiztosítási követelményeknek megfelelő kereskedésből származik, válasszuk a frisset, ezek közül is a kisebb példányokat.

Ha mégis a fagyasztott halra esik a választásunk, tudnunk kell, hogy bár a fagyasztás során, a hal tápértékéből nem veszít, valamelyest mégis sérül, veszít ízéből, élvezeti értékéből, textúrája némiképp megváltozik. Ennek ellenére a szemünk előtt kifogott, megtisztítot halból elkészített étel mellett még mindig ez a legbiztosabb módja annak, hogy minőségi terméket vásárolunk – természetesen ha a kifogástól a konyhánkig tartó hűtési lánc kötelezően előírt hőmérsékletét végig betartották.

Hogyan készítsük el a halat? Ha egész halat vásárolunk, pucoljuk meg, belezzük ki, távolítsunk el mindent, amit a hasában találunk, majd alaposan öblítsük le. Ha halfilét veszünk, tapogassuk végig az ujjainkkal, és ha nagyobb szálkákat találunk benne, csipesszel egyénként húzzuk ki.

A kisbabák számára a legmegfelelőbb, hőkezelési eljárás a gőzölés. Ez utóbbinak egyik nagy előnye, hogy nagyon kíméletes főzési művelet lévén a hal természetes ízét csak csekély mértékben változtatja meg, a másik pedig, hogy ezzel a módszerrel marad meg meg a legtöbb tápanyag a hal húsában. Amikor a hal a gőzölőedényben elkészül, távolítsuk el a fejét, a farkát, a bőrét, a szálkákat, tegyünk rá egy kevés extraszűz olívaolajat, pépesítsük, és adjuk a zöldségpüréhez, vagy a nagyobbaknak villával összetörve, olívaolajjal és pár csepp citromlével meglocsolva kínáljuk főételként zöldségkörettel. A gőzölő vízbe tehetünk friss zöldfűszereket, pl. kaprot, petrezselyemzöldet, zellerlevelet, bazsalikomot, kakukkfüvet, oregánót, stb. (Ne essünk kétségbe, és ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket abból, ha a baba az első pár alkalommal nem fogadja el az általunk készített ételt. Próbálkozzunk később sok-sok türelemmel. Nem éri meg siettetni, erőltetni a gyerekeket az evésben, mert sokszor épp az ellenkező hatást érjük el.)

Nagyobb babáknak minimális zsiradék és némi folyadék, pl. zöldség főzőlé vagy egy kevés paradicsom hozzáadásával pároljuk a halat, majd mint az előző esetben, ízesítsük extraszűz olívaolajjal, és esetleg egy kevés citromlével.

Halkímélő eljárás még az ún. batyuban sütés, amikor sütőpapírba vagy alufóliába helyezzük a halat, szükség szerint fűszerezzük, alá, fölé idényzöldségeket, esetleg olajbogyót, kapribogyót, citromkarikákat helyezünk, a csomagot légmentesen lezárjuk, és így sütjük meg. Ezzel a módszerrel különösen ízletes ételeket készíthetünk, hiszen mind a hal, mind a zöldségek, mind a többi, batyuban lévő alapanyagok gőze, illata, íze nem tud elillanni.

Mindezek után pedig jöhet bármilyen ételkészítési eljárás, csobbanjunk mi magunk is a gyerekekkel együtt a folyók öblébe, a tengerek hullámai közé, kutassunk régi receptek után, próbálkozzunk új ízekkel; élvezzük és használjuk okosan, nagy-nagy szeretettel és tisztelettel mindazt, amit a természet ezen az óriási kék tálcán kínál. 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!