Véletlenül derült ki, hogy Annamarit, a Rozmaring és Csokoládé blog szerzőjét aki nem mellesleg kiváló ismerője az olasz konyhának, családi szálak fűzik Bajához. Mivel a Tarka Bárka A világ hallevesei sorozatából még hiányzik a bajai halászlé receptje, azonnal lecsaptam a lehetőségre.
Felső-tiszai lévén, a bajai halászléről a környékünkön elterjedt számtalan rémtörténet után a recept egyébként is különösen érdekelt, sőt, annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, a családdal az ünnepekkor házi versenyt rendezünk, és ezzel a halászlével fogok nevezni. (De psszt, ez még titok!)
Lássuk tehát Annamari írását:
A bajai halászlé egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy híg, leves állagú, ugyanis nincs bele passzírozott alaplé, mint a tiszai halászlénél, s gyufatésztával fogyasztják, nem pedig kenyérrel. Fontos tulajdonsága még, hogy általában egy halból, pontyból készül, s annak is dunai pontynak kell lennie, nem pedig tenyésztett halnak.
Neve ma már erősen összeforrott Sobri Jóska nevével. A Sobri Halászcsárda oldaláról íme némi információ a névadóról:
“1925. jan.14.-én született Dávodon igen szegény családban. Szülei uradalmi napszámosok voltak. Édesapja 1929.-ben Kanadába vándorolt. Édesanyja a Nagybaracskai halászcsárdába került Mateovics Ferenc jóvoltából. A négy elemi elvégzése után kanász lett, majd egy évig szabóinas. Életének következő állomása a Füzes parti tanya volt három évig. Gazdái szerették, mert minden munkát ügyesen elvégzett. A rosszaságot és kópéságot is itt tanulta meg. Betyár rossz gyerek volt, ezért nevezték el gazdái Sobrinak.
1941.-ben Mateovics Ferenc „Tati” maga mellé vette a halászcsárdába. Itt sajátította el a halfőzés tudományát Király Imrétől, sógorától. Kellett a családnak a pénz, hiszen 1946.-ban házasságot kötött Erzsi nénivel, ezért 12 évig beállt favágónak a „Herceg” erdejébe.
A Nagybaracskai halászcsárdába többször hívták vissza halat főzni, de csak 1958-ban ment vissza és 32 évig, 1990-ig, nyugdíjazásáig dolgozott ott.
Nagybaracskát, a halászcsárdát kitűnő Sobri halászlével felfedezték az országban és külföldön is. Vendégei, akik szinte mindannyian személyes ismeretséget is kötöttek vele, igen széles körből kerültek ki, a legmagasabb rangú politikusoktól kezdve színészeknek, tábornokoknak, egyházi vezetőknek, gazdasági vezetőknek és nem utolsó sorban az általa nagyon tisztelt és szeretett egyszerű embereknek örömmel főzte és kóstoltatta meg a Sobri halászlevet.
Szókimondó, egyenes ember volt. Nem lépet be soha semmiféle pártba, nem kötelezte el magát semmi olyan mellet, ami az ő erkölcsi felfogásának, nézetével nem volt összhangban. Községe, segítségre szoruló embertársai érdekében viszont eredményesen használta ki különleges kapcsolatait. Szuverén, önálló embernek tudott maradni egész életében, amire méltán volt büszke.
1968-ban Baján rendezett országos halfőző bajnokságon szerezte első bajnoki címét, amit még 13 alkalommal ismételt meg. Hosszú éveken keresztül az országos és helyi jellegű versenyeken töltötte be a zsűri elnöki tisztet. Végül több akkori miniszter és maga Gundel Károly javaslatára kapta meg a „ Magyarország Örökös Halfőző bajnoka” kitüntető címet.
1987-től Nagybaracskán rendezik meg évente a nevét viselő „Sobri kupa” országos halfőző versenyt.
Életének, munkájának legnagyobb elismerésének értékelte, mikor 1998-ban a a a Nagybaracskai Önkormányzat képviselő-testülete a „Nagybaracska Díszpolgára” címet adományozta neki a községben elsőként.
1990-ben az addig is jó emberi kapcsolatunkat személyes munkakapcsolattal erősítettük meg, mikor is a Dávodi Fortuna Hotel halfőző mestere lett, egyben a létesítmény igazi „sztárja”, hiszen a legnagyobb vonzerőt a Sobri-féle halászlé és halételek jelentették.
A hat éves barátság, valamint munka Baján folytatódott, amikor is megnyitottuk az Ő nevét viselő Sobri Halászcsárdát. Sajnos a nyitást nem élhette meg, hiszen 2005. június 30.-án meghalt. Biztosak vagyunk benne, hogy Ő is nagyon boldog most és minden pillanatban velünk van, hogy az új Sobri Halászcsárda elkészült.”
Nagypapám még személyesen és jól ismerte, hiszen a családom apai ága Baján él a mai napig, s ezt a halászlevet nagypapám tőle, azaz Sobri Jóskától tanulta meg elkészíteni, ami azóta is tovább öröklődik a család fiú és lány tagjain egyaránt.
Bajai halászlé gyufatésztával
Hozzávalók kb. 3-4 személyre: 1 kg ponty – kibelezve, enyhén vízzel átöblítve, de nem tisztára mosva, 1 db nagy vöröshagyma nagyon apróra vágva, 1 db kis paradicsom, 1 db kicsi tv paprika, 2 púpos ek. minőségi őrölt pirospaprika
Elkészítés
A halat mindkét oldalán sűrűn beirdalom, majd kb. 1,5 cm-es szeleteket vágok belőle. Besózom mindkét felét, majd egy nagy fazékba/bográcsba teszem. Ráöntöm a szinte pépesre aprított hagymát, beleteszem a paradicsomot és paprikát, majd hagyom 1 órát állni az egészet. Ezután felöntöm annyi vízzel, hogy bőven ellepje a halat, s felforralom. Majd lejjebb veszem a lángot, hozzáadom az őrölt paprikát, s kb. 1/2 órát főzöm. Mielőtt megfőne, még főzés közben ízlés szerint sózom. (Ha tejet, ikrát is használunk, azokat csak az utolsó 10 percre rakjuk a levesbe, és az elején a hallal együtt ne sózzuk!)
Tipp: A hagyma és az őrölt paprika sűríti be a levet, így igény szerint több is tehető mindkettőből, de max. a fent említett mennyiséget fele mehet még pluszba, különben nagyon intenzív lesz az íze, elvész a halászlé íze.
Tehető a bele 1 db. kis burgonya is, mert ez összetartja a levet, de én nem szoktam bele tenni.
Gyufatészta
Hozzávalók: 0,5 kg fehér liszt, 4-5 db. tojás, só
Összedolgozzuk mindhárom alapanyagot, s kemény tésztát kell kapnunk – ha nem akar elsőre összeállni, egy kevés víz tehető bele, de inkább ne tegyünk -. Majd kinyújtjuk sodrófával, s mikor a sodrófára van tekerve a tészta, akkor a két oldalánál elvágjuk, így kb. 30-40 cm hosszú és kb. 5-6 cm széles lapokat kapunk, ami ne legyen vastagabb néhány milliméternél. Egymásra helyezzük a lapokat, s késsel kb. 2 mm széles csíkokat vágunk belőle, majd bő, sós vízben kifőzzük.
Bajai szokás szerint, a halhúst és a levet külön eszik. Először a levet eszik meg a tésztával – s esetleg a belsőségekkel, mint tej és ikra, majd utána a halhúst külön -. Vörösbor ajánlott hozzá.
Köszönjük szépen, Annamari!
Legutóbbi hozzászólások