Gergely kollégánk két kisgyermek édesapja. Ők azon kevés magyar családok közé tartoznak, akiknél gyakran kerül halétel az asztalra. Elsősorban édesvízi halakat fogyasztanak, hiszen ezek azok, amikhez viszonylag könnyen hozzá tudnak jutni. Enikő, Gergely felesége gyakran trükkökhöz folyamodik; nem, nem a hal íze miatt, – legutóbb amikor benéztünk hozzájuk, a picik anyuka segítségével épp tejfölös sült pontyot vacsoráztak – hanem a millió apró szálka kiküszöbölése érdekében.

Az így születő halpogácsák, halkolbászok, halgombócok rengeteg lehetőséget rejtenek magukban; zöldségekkel, zöld fűszerekkel dúsítva kétség kívül egészséges és minden szempontból bababarát étel a végeredmény. A munka nyilvánvalóan jóval több, mint egy filé vagy szelet sütése/párolása, de megéri, mert így a picik is gond nélkül velünk együtt élvezhetik a halételek ízét.

“A karácsonyi menü mióta összeházasodtunk, halászlé, vagy valamilyen halétel. A halászlével egyetlen bajunk volt, ez pedig a szálka. Évek alatt érett meg ez a recept, ami nem különleges ugyan, de még a legszálkásabb keszegből is tökéletesen szálkátlan eredményt produkál.

Halászlé halgombóccal
ahogyan mi és a kisgyermekeink szeretik

A hozzávalók:

Bármilyen alaplébe való hal (keszeg, kárász, törpeharcsa, pontynyesedék, stb.) a család kapacitása szerinti igényben. Négy főre olyan jó kilónyi, már élvezhető eredményt ad, de ne féljünk a többtől, a lé szaporítható!

Olajon pirított hagyma, édes nemes paprika, só bors, víz. Ezen felül kerülhet bele bármi amit a család ízlése megkíván, pl. csípős paprika, paradicsom, paprika stb.

A gombócokhoz szükséges: tojás, zsemlemorzsa, só, bors, porpaprika, húsdaráló (5-ös, vagy 8-as)

Elkészítés:

A  hagymát felaprítjuk, kevés olajon aranysárgára pirítjuk, mehet rá a porpaprika, bors, majd  kevés víz és ebbe helyezzük bele a haldarabokat irdalás nélkül! Az edényünket megtöltjük vízzel, majd befedjük és lassan felforraljuk.  Ügyeljünk, mert nagyjából ennyi levünk lesz a végén, tehát mérjük bátran a vizet. Ha sok a hal és nem fér el ebben az edényben, akkor érdemes megfelezni és két edényben forralni, hogy értékes hallevünk legyen a hígításhoz.

Figyeljük a fővést, mert a halat ki kell szedni, amikor már elválik a szálkáról a hús. Ha szétfőzzük, akkor ezt a próbálkozást már buktuk. Az ideális idő kb. forrástól számított 15 perc.

A megfőtt halakat óvatosan kiszedjük és egy tálcán kihűtjük, hogy hozzá lehessen nyúlni. Amint kezelhető, óvatosan lefejtjük a gerincről a húst. Lehetőleg szedjük ki a bordákat is, de a kisebb szálkákkal ne bajlódjunk.

Ha megvan a halhúst kétszer daráljuk át apró lyukú  húsdarálón. Ez a massza, mint a képen is látszik, olyan lesz, mint a gesztenyepüré. A lében sem ázik szét, így ha krémes lére vágyunk, majd botmixerrel kell szétoszlatni.

A halmassza harmadát-negyedét vegyük ki, és készítsünk belőle a tojással, zsemlemorzsával kellő után fűszerezéssel szokványos fasírtot. Ezt süssük ki külön, mert ez lesz a halgombóc, ami a darálás miatt szálkátlan, így minden szálkafóbiás rokonunknak nyugodtan kínálhatjuk. (A gombócokat az alaplében,  – miután beállítottuk a végső ízt és állagot – is megfőzhetjük, de akár sütőben is megsüthetjük.)

Az alaplevet szűrjük át és tegyük bele a maradék darált halat, majd forraljuk össze és ízlés szerinti fűszerekkel főzzük készre. Ha krémesebbre szeretnénk, botmixerrel dolgozzuk át és állítsuk be a végső ízt és állagot.

A gombócokat akár sütőben, akár olajban sütjük, külön tálaljuk, és mindenki magának szedjen a lébe, mert egy idő után felpuhulnak.”

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet: