Címke: liszt

Vajban sült nyelvhal petrezselymes narancsmártással és sárgarépa-karfiol fasírttal

A nyelvhal Éva ötlete alapján készült, amikor már nem tudtam mit kezdeni az extrafriss zsákmánnyal.

Vajban sült nyelvhal petrezselymes narancsmártással és sárgarépás karfiolfasírttal

Hozzávalók 4 főre:

A halhoz: 4 db kb. 200 grammos nyelvhal, 200 ml tej, 1 tk. liszt, egy kis csokor petrezselyemzöld, 1 gerezd fokhagyma, 1 narancs leve, vaj, só, frissen őrölt feketebors

A sárgarépás karfiolfasírthoz: 150 g sárgarépa, 250 g karfiol, 1 tojás, zsemlemorzsa, 1/2 kk. reszelt narancshéj, frissen reszelt szerecsendió, 1/2 gerezd fokhagyma, só, fehérbors, kukoricadara, napraforgó olaj a sütéshez

A sárgarépát és a karfiolt sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük, és villával áttörjük – nem kell pépesre, de azért ne maradjanak benne nagyobb darabok. A zöldségeket egy keverőtálba tesszük, sóval, borssal, szerecsendióval fűszerezzük, hozzáadjuk az áttört fokhagymát, a tojást, a narancshéjat és annyi zsemlemorzsát, hogy könnyen formálható masszát kapjunk.

A masszát fél óráig állni hagyjuk, majd gombócokat formázunk belőle.

A gombócokat zsemlemorzsa és kukoricadara keverékébe forgatjuk, és bő, forró olajban kisütjük.

A nyelvhalakat az ITT leírt módon megnyúzzuk, a fejüket és az esetlegesen lelógó halhús darabokat levágjuk, majd a halakat a tejbe áztatjuk.

A petrezselyemzöldet felaprítjuk.

Kb. 30 perc után a halakat lecsöpögtetjük, lisztbe forgatjuk.

Egy serpenyőben felhevítjük a vaj felét, hozzáadjuk a félbevágott fokhagymagerezdet, és a halakat, majd mindkét oldalukat aranybarnára sütjük.

A fokhagymát eltávolítjuk, és a vaj másik felét valamint az aprított petrezselyemzöldet is a serpenyőbe tesszük. Fél percig pirítjuk, majd felöntjük a narancs frissen kifacsart levével. ezután elkeverjük benne a lisztet, sóval, borssal ízesítjük, és 2-3 perc alatt a mártást készre főzzük.

A világ hallevesei XXIV. – Amerikai Egyesült Államok I. – New England clam chowder – krémes kagylóleves káosz az Újvilágból

Rég keresek igazi “tradicionális” New England-i kagylóleves receptet, de annyiféle elkészítési mód, opcionális hozzávaló és tálalási verzió létezik, hogy a hosszú kutatás során elvesztem a rengetegben. Végül tettem egy utolsó kísérletet, megkérdeztem a gyerekkori legkedvesebb barátnőmet, aki relatíve közel lakik a tűzhöz, ráadásul a férje szakmabeli, így az ő segítségükkel született meg a végeredmény. Utóbb rájöttem, hogy túl nagyot nem tévedhettünk, olvassátok csak, miért…

A chowder nem más, mint egy sűrű, tartalmas leves – bár a felhasznált alapanyagok sokféleségét és tápértékét figyelembe véve inkább egytálételnek tekinthető.  Az Egyesült Államok minden vidékén elterjedt, hozzávalói az egyes területek adottságainak megfelelően változnak. Ennek megfelelően léteznek sertés-, csirkehús, hal tenger gyümölcsei, vagy csak zöldségek felhasználásával készülő verziók – amikhez adjuk hozzá a fentiek végtelen számú kombinációját. (Az eredmény totális káosz és szabadság, de így szép az élet.)

A tenger gyümölcseivel készülő chowdereket tekintve, szerencsére vannak földrajzilag többé-kevésbé elkülöníthető változatok: a manhattani pl. paradicsommal, a Rhode Island-i sűrítőanyag nélkül készül; Észak Karolinában csak liszttel sűrítik; az ún Long Island clam chowder (aminek amúgy nincs köze Long Islandhez) a manhattani és az alap New England-i verzió paradicsomos-tejszínes keveréke; a floridai St. Augustine-i szintén paradicsomos verzióhoz jár még egy Datil fajtájú extraerős paprika is, amit állítólag a minorcai telepesek hoztak magukkal a 18. században…és így tovább.

A clam chowdereket általában sós keksszel (oyster crackers), esetleg cipóban (mint pl. San Franciscoban) tálalják. Az alap verzió – ha minden igaz, a San Francisco clam chowder ennek tekinthető – tej és/vagy tejszín alapú, ami sok esetben kap egy jó adag lisztet is és/vagy rántást is. A fő hozzávalók tehát: kagyló, burgonya, szalonna (esetleg füstölt vagy sózott sertéshús), (fehér)hagyma; fűszerek közül elengedhetetlen a kakukkfű, a babérlevél és a petrezselyemzöld és/vagy zellerlevél. A fentiek mellett gyakran előfordul az angol zeller, a póréhagyma, a sárgarépa, a pirospaprika és a friss kukorica is.

New England clam chowder

Hozzávalók 6 főre: 1,5 kg kagyló (én most kétféle vénuszkagylót használtam), 4 közepes burgonya, 150 g húsos szalonna, 1 fehér hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 100 g angol zeller, kb.1-1,5 l zöldség alaplé, egy kis csokor petrezselyemzöld, friss kakukkfű, 3 friss babérlevél, 1 újhagyma, 50 g póréhagyma, 150 g fagyasztott csemegekukorica, 200 ml tej, 150 ml tejszín, 2 púpos ek. liszt, 1 tk. és 1 ek. vaj, extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors, 1 tk. őrölt pirospaprika

A kagylókat 2-3 órán keresztül hideg, sós vízben állni hagyjuk, majd folyó víz alatt leöblítjük, és egy lábasba tesszük. A lábast lefedjük, és nagy lángon az egészet addig pároljuk, amíg a kagylók kinyílnak (amelyik nem nyílik ki, kidobjuk.) A levet sűrű szövésű kendőn keresztül átszűrjük, félretesszük; a kagylóhúst a héjból kiszedjük.

A szalonnát kisebb kockára vágjuk, a hagymát, a petrezselyemzöldet, a zellerszárat, az újhagymát, a pórét felaprítjuk, a fokhagymát áttörjük. A burgonyát meghámozzuk, nagyobb kockára vágjuk.

A szalonnát egy fazékba tesszük, a zsírját kisütjük. Hozzáadunk egy kevés olívaolajat, 1 tk. vajat, és egy babérlevelet. Beleszórjuk a felaprított zellerszárat, a hagymát és az áttört fokhagymát, közepes lángon 10 percig pároljuk, majd zsírjára sütjük.

Ezután megszórjuk 1 ek. liszttel, néhány percig pirítjuk, majd felöntjük a kagylók leszűrt levével, és gyors mozdulatokkal elkeverjük. Hozzáadjuk a burgonyát, a pórét, az újhagymát, a kukoricát, a maradék 2 babérlevelet, a kakukkfű levélkéket, sót és kevés frissen őrölt feketeborsot és a zöldség alaplevet. Az egészet addig főzzük, amíg a burgonya félig megpuhul.

A tejet, a tejszínt és a lisztet egy tálkában csomómentesre keverjük, és folyamatosan keverve a forrásban lévő leveshez csorgatjuk.

Amikor a burgonya teljesen megpuhul, a leveshez adjuk a felaprított petrezselyemzöldet, a kagylóhúst és a maradék vajat. Mihelyst a vaj elolvad, az egészet megszórjuk egy teáskanálnyi őrölt pirospaprikával, és nem több, mint egy perc alatt a levest készre főzzük.

Cipóban vagy crackersszel tálaljuk.

Ildikó, Jeff, köszönöm szépen a segítséget! 🙂

Zöldségleves sárgarépás garnélával töltött csillag-raviolival

Egy egyszerűen elkészíthető, de viszonylag időigényes levest hoztam mára azoknak akik szeretnek a karácsonyi menüvel bíbelődni:

Zöldségleves sárgarépás garnélával töltött csillag-raviolival

Hozzávalók 4 főre: 

A tésztához: 200 g liszt, 2 tojás

A töltelékhez: 150 g garnéla farok, 80 g ricotta, 1 tojás, 50 g főtt sárgarépa, só, frissen őrölt feketebors

A leveshez: 2 l gyenge csirke vagy zöldség alaplé, 100 g karfiol, 100 g fagyasztott zöldborsó vagy friss brokkoli, 100 g sütőtök, só, fehérbors, egy kis csokor petrezselyemzöld, néhány szem rózsabors

A garnélafarkakról lefejtjük a páncélt, és a bélcsatornát egy fogvájó segítségével eltávolítjuk. A főtt sárgarépát villával áttörjük.

A megtisztított garnéla farkakat késes robotgépben durvára daráljuk, majd egy keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a sárgarépát, a ricottát és a tojást, kevés sót és borsot, majd az egészet összekeverjük, és habzsákba töltjük.

A lisztből és a tojásokból rugalmas tésztát gyúrunk, fél óráig pihentetjük, majd vékonyra nyújtjuk. A tésztából 15 cm széles csíkokat vágunk, és a csík alsó felére a habzsákból kb. 10 centinként egy-egy teáskanálnyi tölteléket helyezünk. A tészta felső felét a töltelékre hajtjuk, és csillag alakú kiszúró formával kiszaggatjuk.

A karfiolt rózsáira, a rózsákat egészen kis darabokra szedjük, a sütőtököt apró kockára vágjuk.

A csirke (vagy zöldség) alaplevet a csokorba kötött petrezselyemzölddel felforraljuk. Ezután sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a zöldborsót, a karfiolt és a sütőtököt, és közepes lángon addig főzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak.

A csillag-raviolikat lobogó sós vízben 2 percig főzzük, majd áthelyezzük a zöldséglevesbe, és további 1 perc alatt az egészet készre főzzük.

A levest néhány szem egész vagy frissen őrölt rózsaborssal megszórva azonnal tálaljuk.

(És elárulom, 20 ravioliért nem szoktunk tésztát gyúrni. Ha rászánjuk magunkat, akkor tíz tojásnál alább nem adjuk. Olyankor a töltött tészta mellett készítünk tagliatellét, tagliolinit (mint pl. ITT is), és mindig van egy-egy próba forma is, most garganellivel próbálkoztunk – khm, inkább kevesebb, mint több sikerrel.)

Mandulás-alma balzsamos marinált sült szardínia

A világhíres velencei fogásról, a “sarde in saòr”-ról néhány nappal ezelőtt írtam ITT. Az igazság az, hogy rengeteg alkalommal készítettem már, és egyszerűen nem tudjuk megunni. Néha egy-két hozzávalót megváltoztatok: hol diót adok hozzá és muskotályos ecetet, hol a fenyőmagos-mazsolás verzió nyer, és az is megesik, hogy a legegyszerűbb, ecetes-hagymás változatra vágyunk. Legutóbb azonban valami hihetetlenül finom, lágy aromát sikerült előcsalni ebből az egyébként elég karakteres ízű, zsíros halból, íme:

Mandulás-alma balzsamos marinált sült szardínia

Hozzávalók: 500 g friss szardínia, 250 g fehér hagyma, 1 ágacska kakukkfű, 60 g szeletelt mandula, 100 ml fehérborecet, 50 ml alma balzsamecet, liszt, 50 ml száraz fehérbor, semleges ízű olaj (pl. szőlőmag)

A procedúra az előzőhöz hasonló:

A szardíniákat megtisztítjuk, fejüket, belüket, gerincüket eltávolítjuk. Leitatjuk róluk a vizet, sóval, borssal fűszerezzük, lisztbe forgatjuk, majd bő forró olajban kisütjük.

A hagymát karikára vágjuk, szőlőmag olajban megdinszteljük. Hozzáadjuk a kakukkfüvet, felöntjük a fehérborecettel, és a fehérborral, majd 5 percig főzzük. Ezután levesszük a tűzről, és még melegen belekeverjük az alma balzsamecetet.

A mandulát száraz serpenyőben megpirítjuk.

Egy üvegtál aljára rakunk egy réteg szardíniát, erre egy réteg hagyma kerül, majd néhány pirított mandula. Ezt addig folytatjuk, amíg a hozzávalók el nem fogynak (az utolsó, felső réteg mandula + hagyma legyen, és minden réteget locsoljunk meg a hagyma alatt lévő olajos-ecetes lével). Végül folpackkal lefedjük, és hűtőbe tesszük legalább egy de inkább több napra, hogy az ízek összeérjenek.

Marinált halak a Tarka Bárkán:

Diós-mazsolás marinált sült szardínia

Posírozott, marinált ponty

A világ hallevesei XXIII. – Magyarország VIII. Sobri-féle bajai halászlé

Véletlenül derült ki, hogy Annamarit, a Rozmaring és Csokoládé blog szerzőjét aki nem mellesleg kiváló ismerője az olasz konyhának, családi szálak fűzik Bajához. Mivel a Tarka Bárka A világ hallevesei sorozatából még hiányzik a bajai halászlé receptje, azonnal lecsaptam a lehetőségre.

Felső-tiszai lévén, a bajai halászléről a környékünkön elterjedt számtalan rémtörténet után a recept egyébként is különösen érdekelt, sőt, annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, a családdal az ünnepekkor házi versenyt rendezünk, és ezzel a halászlével fogok nevezni. (De psszt, ez még titok!)

Lássuk tehát Annamari írását:

A bajai halászlé egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy híg, leves állagú, ugyanis nincs bele passzírozott alaplé, mint a tiszai halászlénél, s gyufatésztával fogyasztják, nem pedig kenyérrel. Fontos tulajdonsága még, hogy általában egy halból, pontyból készül, s annak is dunai pontynak kell lennie, nem pedig tenyésztett halnak.

Neve ma már erősen összeforrott Sobri Jóska nevével. A Sobri Halászcsárda oldaláról íme némi információ a névadóról:

“1925. jan.14.-én született Dávodon igen szegény családban. Szülei uradalmi napszámosok voltak. Édesapja 1929.-ben Kanadába vándorolt. Édesanyja a Nagybaracskai halászcsárdába került Mateovics Ferenc jóvoltából. A négy elemi elvégzése után kanász lett, majd egy évig szabóinas. Életének következő állomása a Füzes parti tanya volt három évig. Gazdái szerették, mert minden munkát ügyesen elvégzett. A rosszaságot és kópéságot is itt tanulta meg. Betyár rossz gyerek volt, ezért nevezték el gazdái Sobrinak.
1941.-ben Mateovics Ferenc „Tati” maga mellé vette a halászcsárdába. Itt sajátította el a halfőzés tudományát Király Imrétől, sógorától. Kellett a családnak a pénz, hiszen 1946.-ban házasságot kötött Erzsi nénivel, ezért 12 évig beállt favágónak a „Herceg” erdejébe.
A Nagybaracskai halászcsárdába többször hívták vissza halat főzni, de csak 1958-ban ment vissza és 32 évig, 1990-ig, nyugdíjazásáig dolgozott ott.
Nagybaracskát, a halászcsárdát kitűnő Sobri halászlével felfedezték az országban és külföldön is. Vendégei, akik szinte mindannyian személyes ismeretséget is kötöttek vele, igen széles körből kerültek ki, a legmagasabb rangú politikusoktól kezdve színészeknek, tábornokoknak, egyházi vezetőknek, gazdasági vezetőknek és nem utolsó sorban az általa nagyon tisztelt és szeretett egyszerű embereknek örömmel főzte és kóstoltatta meg a Sobri halászlevet.
Szókimondó, egyenes ember volt. Nem lépet be soha semmiféle pártba, nem kötelezte el magát semmi olyan mellet, ami az ő erkölcsi felfogásának, nézetével nem volt összhangban. Községe, segítségre szoruló embertársai érdekében viszont eredményesen használta ki különleges kapcsolatait. Szuverén, önálló embernek tudott maradni egész életében, amire méltán volt büszke.
1968-ban Baján rendezett országos halfőző bajnokságon szerezte első bajnoki címét, amit még 13 alkalommal ismételt meg. Hosszú éveken keresztül az országos és helyi jellegű versenyeken töltötte be a zsűri elnöki tisztet. Végül több akkori miniszter és maga Gundel Károly javaslatára kapta meg a „ Magyarország Örökös Halfőző bajnoka” kitüntető címet.
1987-től Nagybaracskán rendezik meg évente a nevét viselő „Sobri kupa” országos halfőző versenyt.
Életének, munkájának legnagyobb elismerésének értékelte, mikor 1998-ban  a a a Nagybaracskai Önkormányzat képviselő-testülete a „Nagybaracska Díszpolgára” címet adományozta neki a községben elsőként.
1990-ben az addig is jó emberi kapcsolatunkat személyes munkakapcsolattal erősítettük meg, mikor is a Dávodi Fortuna Hotel halfőző mestere lett, egyben a létesítmény igazi „sztárja”, hiszen a legnagyobb vonzerőt a Sobri-féle halászlé és halételek jelentették.
A hat éves barátság, valamint munka Baján folytatódott, amikor is megnyitottuk az Ő nevét viselő Sobri Halászcsárdát. Sajnos a nyitást nem élhette meg, hiszen 2005. június 30.-án meghalt. Biztosak vagyunk benne, hogy Ő is nagyon boldog most és minden pillanatban velünk van, hogy az új Sobri Halászcsárda elkészült.”

Nagypapám még személyesen és jól ismerte, hiszen a családom apai ága Baján él a mai napig, s ezt a halászlevet nagypapám tőle, azaz Sobri Jóskától tanulta meg elkészíteni, ami azóta is tovább öröklődik a család fiú és lány tagjain egyaránt.

Bajai halászlé gyufatésztával

Hozzávalók kb. 3-4 személyre: 1 kg ponty – kibelezve, enyhén vízzel átöblítve, de nem tisztára mosva, 1 db nagy vöröshagyma nagyon apróra vágva, 1 db kis paradicsom, 1 db kicsi tv paprika, 2 púpos ek. minőségi őrölt pirospaprika

Elkészítés

A halat mindkét oldalán sűrűn beirdalom, majd kb. 1,5 cm-es szeleteket vágok belőle. Besózom mindkét felét, majd egy nagy fazékba/bográcsba teszem. Ráöntöm a szinte pépesre aprított hagymát, beleteszem a paradicsomot és paprikát, majd hagyom 1 órát állni az egészet. Ezután felöntöm annyi vízzel, hogy bőven ellepje a halat, s felforralom. Majd lejjebb veszem a lángot, hozzáadom az őrölt paprikát, s kb. 1/2 órát főzöm. Mielőtt megfőne, még főzés közben ízlés szerint sózom. (Ha tejet, ikrát is használunk, azokat csak az utolsó 10 percre rakjuk a levesbe, és az elején a hallal együtt ne sózzuk!)

Tipp: A hagyma és az őrölt paprika sűríti be a levet, így igény szerint több is tehető mindkettőből, de max. a fent említett mennyiséget fele mehet még pluszba, különben nagyon intenzív lesz az íze, elvész a halászlé íze.

Tehető a bele 1 db. kis burgonya is, mert ez összetartja a levet, de én nem szoktam bele tenni.

Gyufatészta

Hozzávalók: 0,5 kg fehér liszt, 4-5 db. tojás, só

Összedolgozzuk mindhárom alapanyagot, s kemény tésztát kell kapnunk – ha nem akar elsőre összeállni, egy kevés víz tehető bele, de inkább ne tegyünk -. Majd kinyújtjuk sodrófával, s mikor a sodrófára van tekerve a tészta, akkor a két oldalánál elvágjuk, így kb. 30-40 cm hosszú és kb. 5-6 cm széles lapokat kapunk, ami ne legyen vastagabb néhány milliméternél. Egymásra helyezzük a lapokat, s késsel kb. 2 mm széles csíkokat vágunk belőle, majd bő, sós vízben kifőzzük.

Bajai szokás szerint, a halhúst és a levet külön eszik. Először a levet eszik meg a tésztával – s esetleg a belsőségekkel, mint tej és ikra, majd utána a halhúst külön -. Vörösbor ajánlott hozzá.

Köszönjük szépen, Annamari!

Marinált füstölt pisztráng és zsenge radicchio vajas kalácson

Emlékeztek még ERRE a versenyre? Tavaly csak véletlenül neveztem be, és legnagyobb meglepetésemre a zsűri az általam készített ételt ítélte a legjobbnak. Az idén változtattak a kiíráson, most ramandolo borhoz kellett ételt kitalálni – sós fogást elsősorban, de desszerttel is lehetett nevezni.

Az egyik kísérletem a „Gubana szivarok, sült birs és ramandolo boros zabaione” volt, aminek a receptjét ITT találjátok.

Másodszorra a San danielei kiváló minőségű hidegen füstölt pisztránggal játszottam, (Regina di San Daniele) ami néhány érdekes párosítással hihetetlenül meglepő eredményt produkált, a vajas fonott kaláccsal pedig már-már jobban harmonizált, mint a húsvéti sonka… Megjegyzem, csak egészen kis adagokat érdemes készíteni belőle, mert nagyon átható az íze! Lássuk:

Marinált füstölt pisztráng és zsenge radicchio vajas kalácson

Hozzávalók 8 főre:

A pisztránghoz: 16 hajszálvékony szelet hidegen fütölt pisztráng, 60 g friss gyömbér, egy 2-3 cm-es vaníliadarab kikapart magocskái, nem túl karakteres ízű extraszűz olívaolaj

A kalácshoz: 250 g liszt, 1 kk. só, 1 púpos ek. + 1 kk. cukor, 35 g olvasztott vaj, 150 ml tej, 12,5 g friss élesztő, 1 tojás a kalács megkenéséhez (minden legyen szobahőmérsékletű!)

A tálaláshoz: 100 g zsenge radicchio, balzsamkrém, vaj

A gyömbért meghámozzuk, vékonyan felszeleteljük, és a psiztrángszeletekkel együtt egy zacskóba helyezzük. A vanília magocskáit elkeverjük az olívaolajban, és ezt is a zacskóba öntjük. Kívülről kissé megmasszírozzuk, hogy az olajból mindenhová jusson, a zacskót légmentesen lezárjuk (egy vákuumozó jól jöhet), és a pisztrángot 24 órára hűtőszekrénybe tesszük

A kalácshoz a lisztet dagasztógép üstjébe szitáljuk, hozzáadunk 1 ek. cukrot, a sót, elkeverjük, és krátert fúrunk a közepébe.

A tejet meglangyosítjuk, feloldjuk benne a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, majd az egészet a kráterbe öntjük. Az üstöt letakarjuk, és hagyjuk, hogy az élesztő felfusson – kb. 15 perc.

Amikor az élesztő felfutott, beindítjuk a dagasztógépet, és az olvasztott vajat lassan a tésztához adagoljuk. Ezután hagyjuk, hogy a gép a tésztát alaposan kidagassza – kb. 10 perc – majd az üstöt ismét letakarjuk, és megvárjuk, amíg a tészta a duplájára kel.

A megkelt kalácstésztát lisztezett deszkára borítjuk, átgyúrjuk, és megfelezzük. A feleket harmadoljuk, a harmadokból hurkákat sodrunk, majd hármasával megfonjuk. A két fonatot sütőpapírral kibélelt tepsire helyezzük, letakarjuk, és ismét megvárjuk, amíg duplájukra kelnek.

A tepsit ezután 180 fokra előmelegített sütőbe helyezzük, és a kalácsokat addig sütjük, amíg a tetejük aranybarnára pirul.

A kalácsokat miután kihűltek, felszeleteljük. Minden szeletet vékonyan megkenünk vajjal, rá néhány levél zsenge radicchiot ültetünk, a radicchiora pedig egy-egy szelet lecsöpögtetett, marinált pisztrángot helyezünk. A pisztrángok tetejére balzsamkrémet cseppentünk, és a „szendvicseket” azonnal tálaljuk.

A marinált pisztrángot (szintén kis adagokban!!!) kínálhatjuk salátaként is, de mindenképpen szükséges mellé kenyeret is szervírozni. Jól passzolhat hozzá egy sokmagvas vagy akár egy tönkölykenyér is, de ebben az esetben a bort nem árt lecserélni…és persze itt érdemes különféle balzsamecetekkel is próbálkozni!

Gyors ricotta gnocchi vörös garnélás sütőtök szósszal

Akinek nincs kedve bíbelődni a krumplival készülő gnocchival, íme egy gyors és egyszerű ricottás változat. A füstölt ricotta tremészetesen sós ricottával, de akár normál ricottával is helyettesíthető, ebben az esetben több liszt szükséges a tészta megfelelő állagának eléréséhez. Bátrabbak kísérletezhetnek túróval is, amit érdemes szitán áttörve felhasználni.

Ricotta gnocchi vörös garnélás sütőtök szósszal

Hozzávalók:

A gnocchihoz: 200 g füstölt ricotta, 200 g ricotta, 200 g liszt, 1 tojás sárgája, 1/2 kk. só,

A szószhoz: 400 g sütőtök (tisztítva mérve), 1 gerezd fokhagyma, 16 db friss vörös garnéla, 100 ml száraz fehérbor (most friulano), zsálya, vaj, só, frissen őrölt feketebors

A tetejére: kevés füstölt ricotta (esetleg füstölt sajt) reszelve, frissen őrölt feketebors

A füstölt ricottát kislyukú reszelőn lereszeljük, és a sima ricottával, az átszitált liszttel, a sóval és a tojások sárgájával könnyen formázható, puha gombóccá gyúrjuk. A tésztát negyedeljük, a negyedekből kb. 2-3 cm átmérőjű hengereket sodrunk, a hengereket pedig kb. 2 cm-es darabokra szaggatjuk. A gnocchit lisztezett deszkára helyezzük, nyirkos kendővel letakarjuk.

A garnélákat megtisztítjuk: a fejüket eltávolítjuk, a páncélt lefejtjük, a farokrész felső részén nem túl mély vágást ejtünk és a bélcsatornát kivesszük (illusztráció fázisfotókkal itt található).
A fejeket leöblítjük, és a lefejtett páncélokkal együtt bő, sós vízben 30 percig főzzük, majd leszűrjük, a levet félretesszük.
A sütőtököt felkockázzuk.
Egy serpenyőben vajat hevítünk, megpirítjuk benne a kés pengéjével kissé szétnyomott fokhagymagerezdet, hozzáadjuk a zsályát és a sütőtökkockákat, és 2-3 percig pirítjuk. Ezután sózzuk, borsozzuk, felöntjük a fehérborral, és az egészet addig pároljuk, amíg a sütőtök megpuhul.
A megtisztított garnélafarkakat a zsályás sütőtökhöz adjuk, és fedő alatt 2-3 perc alatt készre főzzük.
A garnélák páncéljából készített alaplevet felforraljuk, a gnocchit a lébe dobjuk,  és újraforrástól számított 3-4 perc alatt kifőzzük. (Ellenőrizzük közben, hogy a belsejük is átfőtt-e.)
A gnocchit leszűrjük, óvatosan összeforgatjuk a sütőtökös-garnélás mártással, és egy kevés reszelt füstölt ricottával (esetleg füstölt sajttal) és frissen őrölt fekete borssal megszórva azonnal tálaljuk. 
p.s. khm, így is lehet 😉

Makrélás-paradicsomkrémes kelt tészta pillangók

Makrélás-paradicsomkrémes pillangók

Hozzávalók kb. 15 db pillangóhoz:

A tésztához: 650 g liszt, 300 ml langyos tej, 3,5 g friss élesztő, 1 tk. kristálycukor, 2 tk. só, 1 tojás, 2 ek. extraszűz olívaolaj

A töltelékhez: 150 ml házi paradicsomszósz, 50 g olajban eltett aszalt paradicsom, 1 tk. szárított oregánó, 2 tk. kapribogyó, 125 g makréla filé sós lében (konzerv) de frissel még finomabb!, só

A lisztet a sóval együtt egy tálba szitáljuk, a közepébe krátert formázunk, és belemorzsoljuk az élesztőt. Megszórjuk a cukorral, ráöntjük a langyos tejet, és hagyjuk, hogy az élesztő felfsusson. Ez hőmérséklettől függően 5-15 perc. Ezután hozzáadjuk a tojást és az olívaolajat is, majd a tésztát összegyúrjuk, alaposan kidagasztjuk, és szobahőmérsékleten a duplájára kelesztjük.

Közben az aszalt paradicsomokat a paradicsomszószt folyamatosan hozzáadagolva késes robotgépben pépesítjük. A kapribogyót apróra vágjuk, a makrélát lecsöpögtetjük, villával durvára törjük.

A duplájára kelt tésztát átgyúrjuk, és lisztezett deszkán fél cm vékonyra nyújtjuk. Megkenjük a paradicsomkrémmel, rászórjuk a makrélát és a kapribogyót, sózzuk, és mindkét oldalról feltekerjük.

A tekercsből 1 cm vastag szeleteket vágunk. Két-két szeletet pillangó formában sütőpapírral kibélelt tepsiben egymás mellé helyezünk, és 190 fokra előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt készre sütjük.

A paradicsom helyett használhatunk reszelt cukkinit, padlizsánkrémet, friss spenótot de akár mezei zöldeket is.

A világ hallevesei XVII. – Magyarország V. – Czifray István: Magyar nemzeti szakácskönyv – Kevert hal-étel

„E’ végre külömbféle nemű halakat végy, u. m. csukát, pontyot, kecsegét, czompót, fogast és harcsát, tisztítsd meg mind, ‘s hagyd fél óráig sóban állani: azután vágd el darabokra, csinálj egy kis sárgás rántást, tégy bele egy fej közepén kettévágott veres hagymát, töltsd föl fele veres borral fele vízzel, adj hozzá zöld petrezselymet, egy paprikát, metélő hagymát, egy kis kakukfüvet, czitrom héjat és új fűszert, főzd el jól a’ mártást, tedd bele a’ halat, ‘s főzd meg benne lassan; megfővén tedd tálra, szűrd reá a’ jól megfőtt mártást, ‘s rakd meg a’ tál’ szélét három szegletre metélt sült semlyékkel.…”

Az “új fűszer” pirospaprika volta manapság vita tárgyát képezi, de mivel eddig senki nem győzött meg arról, hogy más fűszerről van szó, az alábbi hallevesbe pirospaprika került (meg egy kis fokhagyma, de ez már saját őrület).

Kevert hal-étel 

Hozzávalók 8 főre:

A hal alapléhez: 4 db apró keszeg megtisztítva, 1 törpeharcsa megtisztítva, feldarabolva, 1 pontyfej megtisztítva, 100 g csuka (pl. farokrész) , 300 g halcsont (jelen esetben egy kb 200 grammos harcsagerinc),  2 cikk fokhagyma, 1 babérlevél, 4 ek. napraforgó olaj, 400 ml száraz vörösbor

Az alaphoz: 1 fej vöröshagyma 2 csapott ek. liszt, 2 kk. őrölt pirospaprika, fél citrom héja, 1 cecei paprika, 1 kis csokor vegyes zöld fűszer (petrezselyem, kakukkfű, rozmaring)

A betéthez: 4 szelet ponty nyúzva, 4 db egyenként 100 grammos szürke harcsa filé

Mellé: háromszögletűre vágott kenyérdarabkák frissen pirítva, esetleg citrom és friss zöld fűszerek

A halakat besózzuk, és fél óráig állni hagyjuk.

A fokhagymát kés pengéjével kissé megnyomjuk és az összes keszeggel, a törpeharcsákkal, a pontyfejjel, a harcsagerinccel és a csukadarabbal együtt az olajon megpirítjuk. Hozzáadjuk a babérlevelet, felöntjük a vörösborral, és 25-30 percig főzzük. Ezután leszűrjük, a haldarabokat a szűrőben enyhén kinyomkodjuk.

Közben elkészítjük az alapot: a lisztet száraz lábasban folyamatosan kevergetve világosbarnára pirítjuk. Felöntjük a boros alaplével és fél liter vízzel. Hozzáadjuk a félbevágott hagymát, a pirospaprikát, a citromhéjat, a megtisztított, félbevágott cecei paprikát, a zöld fűszereket és a halszeleteket, majd az egészet lassú tűzön kb. 10 perc alatt készre főzzük.

A halszeleteket tányérra rendezzük, rászűrjük a mártást/levest, és a pirítós darabkákkal tálaljuk.

Paradicsomos zöldbab leves tőkehallal

…amely az évekig hét lakat alatt őrzött “legfinomabb olasz paradicsomszósz” családi receptünk idén ötödszöri megvalósítása alkalmával keletkezett paradicsomvíz felhasználásával készült. © Ebben a rekkenő hőségben egyszerre táplált és jólesett ez a friss, citromos, zöldséges leves. A vékony habarás most egyrészt “paradicsomos krumplileves” nosztalgiából jött, másrészt mert szégyen, nem szégyen, van egy aprócska ízlésficamom: szeretem a savanyú tejtermékeket paradicsommal párosítani. Azért nem mindennapos a dolog, azt hiszem, valami gyerekkori emlék nyoma lehet, amit újra és újra kényszeresen elő kell vennem.  Aki tehát idegenkedik a habarástól, nyugodtan hagyja el a receptből, esetleg sűrítse a levest a benne főtt zöldségekkel.

Paradicsomos zöldbab leves tőkehallal

Hozzávalók: 500 ml hal alaplé, 1 l paradicsomvíz (ld. itt) vagy 500 ml paradicsomszósz és 500 ml víz, 1 cikk fokhagyma, extraszűz olívaolaj, 150 g friss zöldbab, 150 g burgonya, 3-4 nagy bazsalikomlevél, 1/4 citrom, 400 g tőkehal filé, 100 ml tejföl, 2 tk liszt, só, frissen őrölt feketebors

A zöldbabot 3-4 cm-es darabokra vágjuk, a burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk.

Egy fazékban olívaolajat hevítünk, és megpirítjuk benne a megtisztított, kettévágott fokhagymagerezdet.

A fokhagymát kidobjuk, majd az olajon megpirítjuk a zöldbabot és a burgonyakockákat is. Hozzáadunk 2 bazsalikomlevelet, egy negyed citromot, sózzuk, borsozzuk. Felöntjük a hal alaplével, hozzáadjuk a paradicsomvizet is, és az egészet addig főzzük, amíg a zöldségek roppanósak lesznek.

Közben a tőkehalat 3-4 cm-es kockára vágjuk..

A tejfölt a liszttel csomómentesre keverjük, és amikor a zöldségek már majdnem puhák, hőkiegyenlítéssel a levesbe keverjük. Hozzáadjuk a tőkehal kockákat, és újraforrástól számítva 3-4 perc alatt az egészet készre főzzük. Végül a maradék két bazsalikomlevelet is beletépkedjük, és a levest kihűtve, langyosan tálaljuk.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!