Címke: kapribogyó

Élet a tintahalkarikán túl – Ricottával töltött nyílkalmár kapribogyós paradicsommártásban

A kalmár és a szépia általában kétféleképpen kerülnek az átlagember asztalára: grillezve/vaslapon sütve vagy (és leginkább) panírozott, sült formában. Sokan nem is gondolnák, mennyi lehetőség rejlik ezekben a remek alapanyagokban. Nálunk az egyik legnagyobb kedvenc a töltött verzió: olykor ricottával és szardellával vagy spenóttal esetleg sütőtökkel, sőt télen kolbásszal és burgonyával is készítem – ez utóbbit azért is szeretjük, mert köret sem szükséges hozzá.

Most a szardellás-ricottás változat receptjét hozom, a kolbászos-burgonyás majd két ünnep között lesz aktuális.

Ricottával töltött nyílkalmár kapribogyós paradicsommártásban

Hozzávalók 4 főre:

A töltött kalmárokhoz: 8 db egyenként kb. 150 grammos nyílkalmár, 200 g ricotta, 1 ek. kapribogyó, egy kis csokor petrezselyemzöld, 1 tojás fehérje, 6 tk. zsemlemorzsa, 2 db sózott szardella, só, frissen őrölt feketebors

A tetejére: 200 g hámozott, darabolt paradicsom, 1 kk. oregánó, néhány kapribogyó és/vagy kaprigyümölcs, kevés extraszűz olívaolaj

A szardellákat egy órán keresztül sós vízben állni hagyjuk – közben néhányszor lecseréljük a vizet. A halakat ezután kivesszük a vízből, lecsöpögtetjük, és botmixerrel pürésítjük.

A nyílkalmárokat megtisztítjuk: a karokat összefogjuk, és egy erőteljes mozdulattal kihúzzuk – ezzel együtt kijönnek a belsőségek is. Eltávolítjuk az átlátszó merevítő lemezkét, a kalmárcsőről lehúzzuk/ledörzsöljük a lila pöttyös bőrt. A csápok közepén lévő ún. “csőrt” kifordítjuk, a csápokat a szem előtt levágjuk.

A kapribogyót és a petrezselyemzöldet felaprítjuk.

A kalmárcsápokat apróra vágjuk, és a ricottával, a szardellapürével, a felaprított kapribogyóval, a tojásfehérjével, a zsemlemorzsával, a petrezselyemzölddel és egy kevés sóval valamint borssal együtt sima masszává keverjük. (Ha túl lágy, adhatunk hozzá még egy kevés morzsát.)

 A masszát a nyílkalmár csövekbe töltjük, és fogvájóval megtűzzük.

A paradicsomot sóval, borssal, oregánóval fűszerezzük, hozzáadjuk a kapribogyót, meglocsoljuk egy evőkanálnyi extraszűz olívaolajjal, és  az egészet összekeverjük.

A töltött kalmárokat olajjal kikent tűzálló tálra fektetjük, ráöntjük a fűszeres paradicsomot, és az egészet 200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt készre sütjük. (Nálam kimaradt a kapri a szószból, ezért került a tetejére, de amint látszik, kis híján megégett, ezért erre ügyeljünk mindenképpen!)

A recept természetesen sózott szardella nélkül is működik.

A töltelékbe keverhetünk reszelt zöldségeket (maradékot is): kevés sárgarépát vagy cukkinit, de akár apróra vágott spenót- vagy radicchio levelek is jól mutatnak benne.

Ha jól emlékszem, legutóbb grillezett polenta volt hozzá a köret.

Makrélás-paradicsomkrémes kelt tészta pillangók

Makrélás-paradicsomkrémes pillangók

Hozzávalók kb. 15 db pillangóhoz:

A tésztához: 650 g liszt, 300 ml langyos tej, 3,5 g friss élesztő, 1 tk. kristálycukor, 2 tk. só, 1 tojás, 2 ek. extraszűz olívaolaj

A töltelékhez: 150 ml házi paradicsomszósz, 50 g olajban eltett aszalt paradicsom, 1 tk. szárított oregánó, 2 tk. kapribogyó, 125 g makréla filé sós lében (konzerv) de frissel még finomabb!, só

A lisztet a sóval együtt egy tálba szitáljuk, a közepébe krátert formázunk, és belemorzsoljuk az élesztőt. Megszórjuk a cukorral, ráöntjük a langyos tejet, és hagyjuk, hogy az élesztő felfsusson. Ez hőmérséklettől függően 5-15 perc. Ezután hozzáadjuk a tojást és az olívaolajat is, majd a tésztát összegyúrjuk, alaposan kidagasztjuk, és szobahőmérsékleten a duplájára kelesztjük.

Közben az aszalt paradicsomokat a paradicsomszószt folyamatosan hozzáadagolva késes robotgépben pépesítjük. A kapribogyót apróra vágjuk, a makrélát lecsöpögtetjük, villával durvára törjük.

A duplájára kelt tésztát átgyúrjuk, és lisztezett deszkán fél cm vékonyra nyújtjuk. Megkenjük a paradicsomkrémmel, rászórjuk a makrélát és a kapribogyót, sózzuk, és mindkét oldalról feltekerjük.

A tekercsből 1 cm vastag szeleteket vágunk. Két-két szeletet pillangó formában sütőpapírral kibélelt tepsiben egymás mellé helyezünk, és 190 fokra előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt készre sütjük.

A paradicsom helyett használhatunk reszelt cukkinit, padlizsánkrémet, friss spenótot de akár mezei zöldeket is.

Vitello trotato Nr.2 – Borjúsült füstölt pisztrángos fejtett bab krémmel

Biztos sokan ismeritek a tradicionális piemonti tonhalkrémes borjúsültet. Az egyik nagy kedvencem, de most, hogy azon vagyok, hogy a lehető legkevesebb tonhal kerüljön az asztalunkra, és ezzel együtt még több zöldséget fogyasszunk, az amúgy nem túl érdekes konzerv tonhalat hidegen füstölt pisztrángra, a ma már egyáltalán nem trendi majonézt pedig babkrémre cseréltem. Nyilvánvalóan az így született ételnek már semmi köze nincs az eredeti recepthez, de ennek ellenére várakozáson felül teljesített. A füstölt pisztráng és a fejtett bab párosából pedig később két leves is született, de erről majd később…

Vitello trotato – Borjúsült füstölt pisztrángos fejtett bab krémmel

Hozzávalók:

A húshoz: 800 g borjú hátsó comb, 1 kis fej fehér hagyma, 1 cikk fokhagyma, egy ágacska rozmaring, 3-4 zsályalevél, kis csokor petrezselyemzöld, 200 ml Béres Tokaji Furmint 2011, 2 tk. vaj, só, frissen őrölt feketebors

A mártáshoz: 100 g fejtett bab, 50 g sárgarépa, 50 g zellergumó, 1 babérlevél, 1 gerezd fokhagyma, 1 salotta hagyma, 1/2 kk. koriandermag, 1/2 citrom, 100 ml tejföl, 1 ek. kapribogyó, 100 g hidegen füstölt pisztráng bőr nélkül, só, csipetnyi fehérbors

A tetejére: néhány kapribogyó, kaprigyümölcs és friss petrezselyemlevél

Egy serpenyőt szárazon felhevítünk, belehelyezzük a borjúcombot, és minden oldalát megpirítjuk. A combot kivesszük, sütőpapírral kibélelt tűzálló tálba fektetjük és sóval, borssal fűszerezzük. A még forró serpenyőbe beledobjuk a vajat, és a megtisztított, kettévágott fokhagymagerezdet, és a lángot azonnal mérsékeljük, hogy a vaj meg ne égjen. Amikor a fokhagyma megpirult, hozzáadjuk a zöld fűszereket és a bort, majd a felére beforraljuk. Az így kapott fűszeres levet ráöntjük a pirított borjúcombra, alufóliával lefedjük, és 160 fokos sütőben 1,5 órán keresztül sütjük.

A sárgarépát és a zellergumót megtisztítjuk, felkockázzuk, és a babbal, a babérlevéllel, a megtisztított fokhagymával, salotta hagymával, a citrommal és annyi hideg vízzel, amennyi éppen ellepi, feltesszük főni. Amikor a zöldségek megpuhulnak, a citromot, a hagymát és a babérlevelet eltávolítjuk. A felkockázott pisztrángot a léhez adjuk, újraforrástól számítva 3-4 percig főzzük, és a tejfölt folyamatosan hozzáadagolva botmixerrel pürésítjük. A krémet levesszük a tűzről, elkeverünk benne egy evőkanálnyi aprított kapribogyót, és hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni.

A húst kivesszük a sütőből, és legalább 10-15 percig pihentetjük. Ezután 2-3 mm vastag szeletekre vágjuk, és az alatta lévő levet sűrű szövésű kendőn átszűrjük. A hússzeleteket tányérra rendezzük, meglocsoljuk a leszűrt lével, beborítjuk a kihűlt füstölt pisztrángos fejtett bab krémmel, kapribogyóval, kaprigyümölccsel, néhány petrezselyemlevéllel retro hangulatban kidíszítjük, és langyosan, vagy behűtve tálaljuk.

A recept a Kifőztük magazin és a Budavári Borfesztivál közös receptversenyén is indul.

p.s. Persze, attól még, hogy a majonéz ma nem trendi, ezt a változatot is ki fogom próbálni…már tudom is, sertésszűz lesz, füstölt pisztrángos aiolival…igyekszem. 😉

Babérágyon sült tengeri pérhal

Alíz csodás Caldeiradája után egy végtelenül egyszerűen elkészíthető és egyben nagyon ízletes ételt hoztam mára. Ha az emlékeim nem csalnak, velencei specialitásról van szó, az eredetileg paradicsom nélküli recept egyik olasz barátunktól származik.

Makrélával, pisztránggal, de akár harcsával is  kipróbálnám – sőt, ez utóbbit ki is fogom, amíg itthon vagyok. 😉

Babérágyon sült tengeri pérhal

Hozzávalók 1 főre: 1 db kb. 250 grammos konyhakész tengeri pérhal, 100 g hámozott, darabolt paradicsom, sok babérlevél, egy nagy csokor petrezselyemzöld, 1 tk. kapribogyó, 1/2 gerezd fokhagyma, 30 ml vörösborecet, 20 ml balzsamecet, só, frissen őrölt feketebors, extra szűz olívaolaj

A petrezselyemzöld felét és a kapribogyót felaprítjuk, a fokhagymát áttörjük, majd egy kis tálkában összekeverjük a paradicsommal, az ecetekkel és egy kevés extra szűz olívaolajjal.

A babérlevelekkel kibélelünk egy akkora tűzálló tálat, amelyben a hal kényelmesen elfér (lehetőleg valamivel kényelmesebben mint az enyémben x-).

A halat kívül-belül sózzuk-borsozzuk, a megmaradt petrezselyemzöldet a hasába tömködjük. A befűszerezett halat a babérágyra fektetjük, beborítjuk a petrezselymes-ecetes paradicsommal, és 190 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készre sütjük.

Napocska pizza komlóval és szardíniával

A szokásos hétvégi gyerkőcös posztot kicsit előre hoztam, egyrészt mert utazunk, másrészt pedig mert a halevés vasárnap már úgysem lesz aktuális. 🙂

Ismét pizza került a Bárka billegő asztalára. Anna amikor meglátta Tamás duplán tonhalas pizzáját, és elmeséltem, hogy a készítése mekkora móka lehetett, egyfolytában csak azt hajtogatta: “Mamma, facciamo la pizza anche noi!”. Hát persze, hogy facciamo. A Bárka olvasói meg majd jól megunnak minket. Na, de minden anyukának a gyereke az első, szóval bocs, bocs…

Hogy az egészséget is szem előtt tartsam, feltétnek házi készítésű paradicsomszószt, előző nap szedett komlóhajtást, és friss szardíniát választottam feltétnek, s hogy a játékos szellem és az aktualitás is megmaradjon, a pizzából napocskát formáltam, a szardíniafilék lettek a napsugarak. Éljen a tavasz!

Így kell, kérem, Boldog Gyerekeket nevelni. 🙂

Napocska pizza komlóval és szardíniával

Hozzávalók 3 főre:

A tésztához: 300 g kenyérliszt, 150 ml langyos víz, 15 g friss élesztő, 1 kk. cukor, 1 tk. só, 1-2 ek. extraszűz olívaolaj

A feltéthez: 240 g sűrű, házi bazsalikomos paradicsompüré (a legfinomabb tartósítószer mentes paradicsomszósz receptjét itt találjátok), 1 ek. kapribogyó, egy kis csokor petrezselyemzöld, 300 g friss szardínia, 120 g mozzarella, 80 g vadkomló hajtás, extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors, néhány csepp citromlé

Az élesztőt a vízbe morzsoljuk, és addig keverjük, amíg teljesen feloldódik.

A lisztet átszitáljuk, hozzáadjuk a sót, a cukrot, az olívaolajat és az élesztős vizet, majd az egészet összegyúrjuk, alaposan kidagasztjuk. (Vagy rábízzuk a munkát a dagasztógépre, mint ahogy azt én is tettem.)

A tésztából gombócot formálunk, tálba helyezzük, a tetejét kereszt alakban nem túl mélyen bevágjuk, tiszta kendővel letakarjuk, és a duplájára kelesztjük.

Ezalatt a komlót forrásban lévő sós vízben 3-4 percig főzzük, majd leszűrjük, lecsöpögtetjük.

A szardíniákat megtisztítjuk, kifilézzük. (Tudom, ígértem erről is egy posztot, de nem volt még időm elkészíteni. Egyébként a szardínia filézése nagyon egyszerű: A halat a bal kezünkben fogjuk, jobb kézzel levesszük a fejét, és ezzel együtt kihúzzuk a belsőségeket is. Innen indulva a hüvelykujjunkkal kinyitjuk a hal hasát. A faroktól számítva a hal hosszúságának kb. 1/3 részénél felcsippentjük a gerincet, és óvatosan, hogy a halhúsban ne tegyünk kárt, kiemeljük. A pikkelyek általában a tisztítási folymattal együtt leszakadnak a hal testéről, de ha mégis marad rajta néhány, azokat a farokrésztől indulva egy simítással távolítsuk el.)

A petrezselymet és a kapribogyót felaprítjuk, majd egy kis tálkában összekeverjük a paradicsompürével, és sóval, borssal valamint 1-2 evőkanálnyi extarszűz olívaolajjal ízesítjük.

A mozzarellát apróra vágjuk.

A szardínia filéket hosszában kettévágjuk, mindkét oldalukat sózzuk, borsozzuk, és meglocsoljuk néhány csepp frissen facsart citromlével.

A megkelt tésztát három egyenlő részre osztjuk, mindegyiket vékonyra nyújtjuk, és három olajjal vékoynan kikent, 23 cm-es pizzasütő formába igazítjuk. Ezután letakarjuk, és szobahőmérsékleten legalább 20 percig kelni hagyjuk.

A megkelt pizzakorongokat megkenjük a paradicsomszósszal, rászórjuk a komlóhajtásokat, tetszőleges alakban ráfektetjük a szardíniafiléket, megszórjuk néhány mozzarelladarabkával, és 240 fokra előmelegített sütőben (nálam ennyi a maximum, de tudok rajta pizza programot állítani, ezt is szoktam használni) addig sütjük, amíg a pizza széle /alja megpirul.

P.s. érdemes egyenként, mindig csak az utolsó pillanatban rátenni a korongokra a feltétet, így az ha egy kicsit nedvesebb a kelleténél, sem áztatja el a tésztát.

Mese is jár a pizzához. Nézzük, mi akad Pingu horgára:

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk a Tarka Bárka minden olvasójának!

Szardíniás-paradicsomos pite

Egy nagyon klassz pitét hoztam mára: aki nem kedveli a halételeket, ezzel megteheti az első lépéseket a “jó úton” ;-), sőt, gyereknek is nagy kedvence lehet – én pl. kifejezetten gyerekzsúrra készítettem, ahol úgy kapkodták, hogy alig tudtam megmenteni egy bogyónyit magunknak.

A halas nyereményjátákunkra március 15-ig még jelentkezhettek! Nem kell mást tenni, mint ennek a bejegyzésenk a végén kommentben leírni, mi a kedvenc halételed, valamint  lájkolni, ÉS MEGOSZTANI a Tarka Bárka blog Facebook oldalát. (Aki nem osztja meg az oldalt, annak a nevezését sajnos nem tudjuk figyelembe venni.)

Szardíniás-paradicsomos pite

Hozzávalók:

A tésztához: 250 g liszt, 150 g hideg vaj, 1 tojás, 1 kk. só (ha szükséges, adhatunk hozzá 2-3 ek. hideg tejet)

A töltelékhez: 500 g friss szardínia, 1 vöröshagyma, 4 olajos szardella, 1 ek. kapribogyó, 2 közepes burgonya, 150 ml hámozott, darabolt paradicsom, egy kis csokor petrezselyemzöld, 50 g frissen reszelt parmezán, 1 kk. szárított oregánó, fél citrom leve, zsemlemorzsa, extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors

A tésztához a lisztet egy keverőtálba szitáljuk, elmorzsoljuk benne a vajat, hozzáadjuk a  sót, a tojást, és könynen formálható tésztát gyúrunk belőle (ha törne, adhatunk hozzá egy kevés tejet). A tésztagombócot ezután folpackba csomagoljuk, és egy órára hútőbe tesszük.

A szardíniákat kibelezzük, kifilézzük (Majd egyszer erről is írok egy posztot, nagyon egyszerű: A halat a bal kezemben fogom, jobb kézzel leveszem a fejét, és ezzel együtt kihúzom a belsőségeket is. Innen indulva a hüvelykujjammal kinyitom a hal hasát. A faroktól számítva a hal hosszúságának kb. 1/3 részénél felcsippentem a gerincet, és óvatosan, hogy a halhúsban ne tegyek kárt, kiemelem.)

A petrezselymet és a kapribogyót felaprítjuk.

A hagymát csíkokra, a fokhagymát nagyon vékony karikára vágjuk.

Egy serpenyőben olajat hevítünk, és üvegesre pároljuk benne a hagymát és a fokhagymát. Hozzáadjuk az olajos szardelláka, a petrezselyemzöldet és a kapribogyót, majd nagyon alacsony lángon az egészet addig pároljuk, amíg a szardella elolvad.

A burgonyát sós vízben, héjában megfőzzük, majd meghámozzuk, villával durvára törjük, és egy keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a szardínia filéket, a szardellás-kapris-petrezselymes hagymát, a citromlevet, a paradicsomot, a reszelt parmezánt, az oregánót, egy evőkanálnyi zsemlemorzsát, kevés sót és jó adag frissen őrölt feketeborsot, majd az egészet összekeverjük.

A tésztát kivesszük a  hűtőből, lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk, és egy 26 cm átmérőjű kerámia piteformába simítjuk úgy, hogy a szélei lelógjanak.

A tészta alját villával megszurkáljuk, a szardíniás-paradicsomos tölteléket elegyengetjük rajta, a tetejét megszórjuk fél maréknyi zsemlemorzsával, végül pedig a tészta lelógó részeit ráhajtjuk a töltelékre.

190 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső sütés) addig sütjük, amíg a pite teteje aranybarnára pirul.

VKF! 47. forduló – Kalandra fel! – 6. recept – Tésztasaláta gőzölt makrélával, aszalt padlizsánnal és paradicsommal

Az Ágota által meghirdetett 47. VKF! fordulóra készített utolsó étel következik.

Mindent összevetve láthatjátok, mi megpróbáltuk, de végül mégiscsak arra lettünk kényszerítve, hogy olaszosra vegyük a figurát. Ágota kérését nem tudtuk teljesíteni, nem tudtunk ugyanis elszakadni “mindenttudó konyhánktól”. Persze, ha az ember egyszer hozzászokik a jóhoz! 😉

A kirándulás célpontja eredetileg a bibionei világítótorony volt (Olaszország, Veneto tartomány, Velence megye, San Michele al Tagliamento város). Mindenkinek szívesen ajánlom, hiszen a környék minden évszakban élvezhető. Nyáron a  tengerben lógathatjuka  lábunkat, hajókirándulhatunk a maranoi vagy a gradoi lagúnába, átruccanhatunk Velencébe, csodálhatjuk az Isonzo-torkolat természetvédelmi területének nyugalmát… A hűvösebb hónapokban beljebb is merészkedhetünk a szárazföld beljsejébe, Meglátogathatjuk Udinét, Triesztet, Goriziát, repeszdarabkák után kutathatunk Doberdò környékén, sonkát kóstolhatunk San Danielében, sőt, a merészebbek a Júlia Alpokot is megcélozhatják.

Aki kedvet kapott, keressen bátran! Bármilyen kérdéssel kapcsolatban állok rendelkezésre. 🙂

A recept pedig:

Tésztasaláta gőzölt makrélával, aszalt padlizsánnal és paradicsommal 

Hozzávalók 2 főre: 2 közepes makréla, 160 g cavatappi tészta, 60 g olajban eltett aszalt paradicsom, 60 g olajban eltett aszalt padlizsán, 50  marinált fekete olajbogyó, 1 ek. kapribogyó, 1 salotta hagyma, 1 gerezd fokhagyma, friss kakukkfű, só, frissen őrölt feketebors, extraszűz olívaolaj, 1 citrom, egy kis csokor friss zöldfűszer (bazsalikom, babérlevél, kakukkfű, rozmaring, petrezselyemzöld)

A hagymát és a fokhagymát vékonyan felszeleteljük, majd forró olívaolajban üvegesre pároljuk.

A paradicsomot és a padlizsánt lecsöpögtetjük, feldaraboljuk, a kapribogyót és a kakukkfüvet apróra vágjuk.

A makrélát kibelezzük, megtisztítjuk.

Egy lábasban fél citrommal és a zöldfűszer csokorral vizet forralunk,. A lábas fölé gőzölőedényt helyezünk, belerakjuk a megtisztított makrélákat, és a halak nagyságától függően 5-6 percig gőzöljük.

Ezután levesszük a tűzről, még melegen kifilézzük, és egy keverőtálba helyezzük. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk az aszalt paradicsomot, a padlizsánt, a kapribogyót, a kakukkfüvet, az olajbogyót és az olajtól lecsöpögtetett dinsztelt hagymát.

A tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, néhányszor átkeverve langyosra hűtjük, hozzáadjuk a padlizsános makrélához, lazán összeforgatjuk, uzsonnás dobozba  rakjuk, és a tengerparti kirándulásra magunkkal visszük.

Ágota, köszönjük a lehetőséget! 🙂

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!