Címke: halászlé

A világ hallevesei XXIII. – Magyarország VIII. Sobri-féle bajai halászlé

Véletlenül derült ki, hogy Annamarit, a Rozmaring és Csokoládé blog szerzőjét aki nem mellesleg kiváló ismerője az olasz konyhának, családi szálak fűzik Bajához. Mivel a Tarka Bárka A világ hallevesei sorozatából még hiányzik a bajai halászlé receptje, azonnal lecsaptam a lehetőségre.

Felső-tiszai lévén, a bajai halászléről a környékünkön elterjedt számtalan rémtörténet után a recept egyébként is különösen érdekelt, sőt, annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, a családdal az ünnepekkor házi versenyt rendezünk, és ezzel a halászlével fogok nevezni. (De psszt, ez még titok!)

Lássuk tehát Annamari írását:

A bajai halászlé egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy híg, leves állagú, ugyanis nincs bele passzírozott alaplé, mint a tiszai halászlénél, s gyufatésztával fogyasztják, nem pedig kenyérrel. Fontos tulajdonsága még, hogy általában egy halból, pontyból készül, s annak is dunai pontynak kell lennie, nem pedig tenyésztett halnak.

Neve ma már erősen összeforrott Sobri Jóska nevével. A Sobri Halászcsárda oldaláról íme némi információ a névadóról:

“1925. jan.14.-én született Dávodon igen szegény családban. Szülei uradalmi napszámosok voltak. Édesapja 1929.-ben Kanadába vándorolt. Édesanyja a Nagybaracskai halászcsárdába került Mateovics Ferenc jóvoltából. A négy elemi elvégzése után kanász lett, majd egy évig szabóinas. Életének következő állomása a Füzes parti tanya volt három évig. Gazdái szerették, mert minden munkát ügyesen elvégzett. A rosszaságot és kópéságot is itt tanulta meg. Betyár rossz gyerek volt, ezért nevezték el gazdái Sobrinak.
1941.-ben Mateovics Ferenc „Tati” maga mellé vette a halászcsárdába. Itt sajátította el a halfőzés tudományát Király Imrétől, sógorától. Kellett a családnak a pénz, hiszen 1946.-ban házasságot kötött Erzsi nénivel, ezért 12 évig beállt favágónak a „Herceg” erdejébe.
A Nagybaracskai halászcsárdába többször hívták vissza halat főzni, de csak 1958-ban ment vissza és 32 évig, 1990-ig, nyugdíjazásáig dolgozott ott.
Nagybaracskát, a halászcsárdát kitűnő Sobri halászlével felfedezték az országban és külföldön is. Vendégei, akik szinte mindannyian személyes ismeretséget is kötöttek vele, igen széles körből kerültek ki, a legmagasabb rangú politikusoktól kezdve színészeknek, tábornokoknak, egyházi vezetőknek, gazdasági vezetőknek és nem utolsó sorban az általa nagyon tisztelt és szeretett egyszerű embereknek örömmel főzte és kóstoltatta meg a Sobri halászlevet.
Szókimondó, egyenes ember volt. Nem lépet be soha semmiféle pártba, nem kötelezte el magát semmi olyan mellet, ami az ő erkölcsi felfogásának, nézetével nem volt összhangban. Községe, segítségre szoruló embertársai érdekében viszont eredményesen használta ki különleges kapcsolatait. Szuverén, önálló embernek tudott maradni egész életében, amire méltán volt büszke.
1968-ban Baján rendezett országos halfőző bajnokságon szerezte első bajnoki címét, amit még 13 alkalommal ismételt meg. Hosszú éveken keresztül az országos és helyi jellegű versenyeken töltötte be a zsűri elnöki tisztet. Végül több akkori miniszter és maga Gundel Károly javaslatára kapta meg a „ Magyarország Örökös Halfőző bajnoka” kitüntető címet.
1987-től Nagybaracskán rendezik meg évente a nevét viselő „Sobri kupa” országos halfőző versenyt.
Életének, munkájának legnagyobb elismerésének értékelte, mikor 1998-ban  a a a Nagybaracskai Önkormányzat képviselő-testülete a „Nagybaracska Díszpolgára” címet adományozta neki a községben elsőként.
1990-ben az addig is jó emberi kapcsolatunkat személyes munkakapcsolattal erősítettük meg, mikor is a Dávodi Fortuna Hotel halfőző mestere lett, egyben a létesítmény igazi „sztárja”, hiszen a legnagyobb vonzerőt a Sobri-féle halászlé és halételek jelentették.
A hat éves barátság, valamint munka Baján folytatódott, amikor is megnyitottuk az Ő nevét viselő Sobri Halászcsárdát. Sajnos a nyitást nem élhette meg, hiszen 2005. június 30.-án meghalt. Biztosak vagyunk benne, hogy Ő is nagyon boldog most és minden pillanatban velünk van, hogy az új Sobri Halászcsárda elkészült.”

Nagypapám még személyesen és jól ismerte, hiszen a családom apai ága Baján él a mai napig, s ezt a halászlevet nagypapám tőle, azaz Sobri Jóskától tanulta meg elkészíteni, ami azóta is tovább öröklődik a család fiú és lány tagjain egyaránt.

Bajai halászlé gyufatésztával

Hozzávalók kb. 3-4 személyre: 1 kg ponty – kibelezve, enyhén vízzel átöblítve, de nem tisztára mosva, 1 db nagy vöröshagyma nagyon apróra vágva, 1 db kis paradicsom, 1 db kicsi tv paprika, 2 púpos ek. minőségi őrölt pirospaprika

Elkészítés

A halat mindkét oldalán sűrűn beirdalom, majd kb. 1,5 cm-es szeleteket vágok belőle. Besózom mindkét felét, majd egy nagy fazékba/bográcsba teszem. Ráöntöm a szinte pépesre aprított hagymát, beleteszem a paradicsomot és paprikát, majd hagyom 1 órát állni az egészet. Ezután felöntöm annyi vízzel, hogy bőven ellepje a halat, s felforralom. Majd lejjebb veszem a lángot, hozzáadom az őrölt paprikát, s kb. 1/2 órát főzöm. Mielőtt megfőne, még főzés közben ízlés szerint sózom. (Ha tejet, ikrát is használunk, azokat csak az utolsó 10 percre rakjuk a levesbe, és az elején a hallal együtt ne sózzuk!)

Tipp: A hagyma és az őrölt paprika sűríti be a levet, így igény szerint több is tehető mindkettőből, de max. a fent említett mennyiséget fele mehet még pluszba, különben nagyon intenzív lesz az íze, elvész a halászlé íze.

Tehető a bele 1 db. kis burgonya is, mert ez összetartja a levet, de én nem szoktam bele tenni.

Gyufatészta

Hozzávalók: 0,5 kg fehér liszt, 4-5 db. tojás, só

Összedolgozzuk mindhárom alapanyagot, s kemény tésztát kell kapnunk – ha nem akar elsőre összeállni, egy kevés víz tehető bele, de inkább ne tegyünk -. Majd kinyújtjuk sodrófával, s mikor a sodrófára van tekerve a tészta, akkor a két oldalánál elvágjuk, így kb. 30-40 cm hosszú és kb. 5-6 cm széles lapokat kapunk, ami ne legyen vastagabb néhány milliméternél. Egymásra helyezzük a lapokat, s késsel kb. 2 mm széles csíkokat vágunk belőle, majd bő, sós vízben kifőzzük.

Bajai szokás szerint, a halhúst és a levet külön eszik. Először a levet eszik meg a tésztával – s esetleg a belsőségekkel, mint tej és ikra, majd utána a halhúst külön -. Vörösbor ajánlott hozzá.

Köszönjük szépen, Annamari!

Világ hallevesei XIX.- Magyarország VII.- Tiszai halászlé

Még mindig Magyarországon vagyunk, most a Tisza felső szakaszán, home, sweet home….
A recept és a megszokott gyönyörű fotó Gabi munkája. A Bárka egykori szerzőjére nagy feladat vár: hamarosan megszületik a második kisbabája, ezért itt külön is szívből gratulálunk nekik!

A tiszai halászlé legfőbb ismérve a passzírozással készülő alaplé, ami többféle halból készül. A ponty és apróhal elengedhetetlen hozzá, főként az alapléhez, míg a süllő és harcsa szeletekből válik a legfinomabb “levesbetét”. Az apróhal leginkább szerencse kérdése, azaz amit sikerül beszerzni hozzá a helyi halászoktól, most kárász és dévérkeszeg került a levesbe, a ponty, süllő és harcsa fejével-farkával együtt. A bográcsozás családon belül szintén kötelező elem, azaz nálunk még karácsony előtt, térdig érő hóban is szabadtűzön készül a halászlé, de ettől igazán el lehet tekinteni, ha nem adódik rá lehetőség. Az már külön vitát képez, legfőképpen nagymamám és édesapám között, hogy a hagyma hogyan kerüljön a levesbe. Míg az általánosan elfogadott módszer, hogy a feldarabolt hagymát az alaplével főzik (bár több helyen olvasható olyan leírás is, miszerint a hagymát és a szárított paprikát is külön-külön kevés vízben kell megfőzni, majd átpasszírozni, és ezt adni a szintén átpasszírozott alapléhez), addig a tősgyökeres tiszamelléki nagymamám kevés zsírban, mi több, füstölt szalonna kiolvasztott zsírjában szereti megfuttatni előtte. Ez családon belül is érzékeny kérdés, így én most inkább édesapám sokkal szélesebb körben elfogadott módszerével készült halászlevét osztom meg az olvasókkal.

Felső-tiszai halászlé
1 kisebb harcsa (1,5 kg)
1 ponty (1,2 kg)
0,5-0,5 kg kárász és dévérkeszeg
halaprólék (1 süllő feje, farka)
3 nagy fej hagyma (45 dkg)
5 evőkanál pirospaprika
2 szárított csípőspaprika

A ponty és harcsa fejét, farkát levágjuk, a harcsát felszeleteljük, a pontyból szép patkókat vágunk. A kevésbé húsos ponty patkók mennek az alaplébe a kárásszal, keszeggel, harcsa és süllő aprólékával együtt.
Az alaplé készítésénél a halhoz adjuk a feldarabolt hagymát, a szárított paprikát, a fűszerpaprika felét, sózzuk, majd felöntjük nagyjából 5 liternyi vízzel. Felforraljuk, majd lassú tűz felett 1,5 órán át főzzük. Közben a harcsa és ponty szeleteket besózzuk, állni hagyjuk.
Másfél óra főzés után átszűrjük az alaplevet, a nagyobb csontokat kiszedjük, a többi haltörmeléket átpasszírozzuk, majd az átpasszírozott halat az alapléhez adjuk. (Egy igen ügyes ibrányi szakácsnő módszere szerint ezen a ponton botmixerrel is lehet pürésíteni az alaplevet, és azt átszűrni, így lesz igazán sűrű a végeredmény.) Ismét felforraljuk a maradék fűszerpaprikával együtt, 10-15 percig főzzük, majd hozzáadjuk a besózott halszeleteket, ezután már nem kavargatjuk. Addig főzzük, amíg a halszeletek megpuhulnak, ha van ikra, haltej, azt a főzés vége előtt 2-3 perccel adjuk hozzá.
Friss fehér kenyérrel, szárított cseresznyepaprikával adjuk fel az asztalra.

Köszönjük, Gabi!

A világ hallevesei XV. – Magyarország III. – Balatoni régió – Balatoni halászlé

Folytatjuk a magyar halászleveket bemutató sorozatunkat, ezúttal a Balaton került sorra. Max konyhájából számtalan remek étel, köztük több halétel is került már elő, számunkra most egy klasszikus balatoni halászlevet készített.

 

Halban bővelkedő halpaprikás vagy akár hívhatjuk halgulyásnak is. Jellemzően a magyar konyhára, ennek az ételnek is sok féle változata fellelhető, aminek receptje, készítési módja akár házanként változó. A fő irányelvek megegyeznek, de a különböző praktikák, a felhasznált halak változatossága vagy felhasználási módok miatt létezik ilyen sok változat. Annyiban közös a készítés, hogy mindenképpen friss halból készül, az alaplevet lepasszírozzák, és hozzáadott zsiradék nélkül készítik, ebben hasonlítva az alföldön készített paprikásokhoz.

Az alap lé főzéséhez használnak keszeget, kárászt vagy gardát, majd a főzés végén teszik bele a halhúst, ami lehet ponty, harcsa vagy ritkán fogas. A halhús kerülhet patkó alakban, vagy felezve, de sokan kockázva adják hozzá a halhúst. Ha hosszabb eltartásra készítik az alaplevet (fagyasztják, vagy előfőzik a másnapi felhasználáshoz), akkor semmiképpen nem tesznek bele paradicsomot, nehogy megsavanyodjon az értékes lé.

Érdemes megjegyezni itt, hogy a Festetics család birtokán, akik a Dunántúl, és egyben a Balaton meghatározó urai voltak, az 1800-s években, jellemzően a francia konyha jegyei uralkodtak, így az akkor készített hallevesek vadas alapúak voltak, bőven zöldségezve, mustárral ízesítve és tejszínnel vagy tejföllel sűrítve, selymesítve. Ez a fajta verzió már csak ritkán tűnik fel az étlapokon, inkább csak különleges alkalmakkor készítik el, ezért azt tanácsolnám, ha valakinek lehetősége nyílik megkóstolni az így elkészített levest, semmiképpen ne hagyja ki.

Hozzávalók 6-8 főre:

1,5-2 kg apróhal, keszeg, kárász

2 közepes (~1 kg-s) ponty vagy harcsa

4-5 nagyobb fej vöröshagyma

3-4 gerezd fokhagyma

1-2 db tv paprika

2-3 közepes paradicsom (elhagyható)

1-2 dl vörösbor (ízlés kérdése, elhagyható)

2 evőkanál pirospaprika

1 közepes (régi) burgonya és só

Az alap lé főzéséhez az apró halat megtisztítják, hozzáteszik a ponty vagy harcsa fejét, és farkát is, illetve ha kockázva rakjuk bele a végén a halhúst, akkor annak a gerinccsontját is. Lerakjuk a bográcsba vagy fazékba, közé rétegezve fél főre vágott vöröshagymát, a fokhagymát, a burgonyát hámozva, de egészben és kevés sót. Ha teszünk bele paradicsomot, azt is tegyük közé, cikkekre vágva, és itt adjuk hozzá a bort is, ha szeretnénk. Felöntjük annyi lével, ami ellepi, és ha teszünk bele halászlé kockát (amit nagyon sokan használnak, vannak, akik tagadják, de azt gondolom, néha kell kompromisszumot kötni, így aki szeretné használni, az tegye), majd forraljuk fel. Ha forr, vegyük takarékra, és 1,5-2 órán keresztül, kis lángon főzzük. Készítsük elő közben a halhúst, sózzuk meg egy kicsit, és hagyjuk pihenni.

Szűrjük át a levet, passzírozzuk át az apróhalat, a legegyszerűbb módszer az, hogy a méretes szűrőkanálban, a merőkanál hátával kipréseljük a zamatos levet. Ha fagyasztani szánjuk az alap levet, tegyünk félre, hagyjuk kihűlni, és jól záródó edényben tegyük a mélyhűtőbe.

Forraljuk fel újra a levet, hintsük meg a paprikával, és hagyjuk pár percet forrni. Ha túlságosan sűrű lett az alap, akkor itt egy kis vízzel korrigálhatjuk, de ne feledjük, levest főzünk, így szükséges elem a lé. Jöhet bele a halhús, de óvatosan tegyük a forrásban levő lébe. Ha túl sokat teszünk egyszerre, akkor visszahűl a lé, és a hús túlfő. Figyeljük az edényt, és ahol bugyog a leves, mindig oda eresszünk bele a húsból, így mindig forrásban marad a leves. Főzzük 10-15 percet, attól függően, hogy egész patkót teszünk bele, vagy kockázott húst. Keverni nem szabad, mert a hús szétesik, csak rázogassuk. Forrón tálaljuk, mélyebb csészébe, leveses tálkába vagy kis bográcsokba.

Tálaláskor adjunk hozzá erős paprikát és puha fehér kenyeret.

Ha halászlét eszünk, mindenképpen jussunk eszünkbe a régi római bölcsek mondása, miképpen:  „MALEDICTUS PISCIS IN TERCIA AQUA” azaz: „Átkozott a hal a harmadik vízben”, azaz okos ember halra vizet nem iszik (az első vízben él a hal, a másodikban pedig főtt). Ezért ajánlom ehhez az ételhez a balatoni rozéborból készült fröccsöt vagy hosszúlépést. Egészségünkre!

Jó étvágyat hozzá!

Max

Köszönjük, Max!

A világ hallevesei XIII. Magyarország I. Bajai régió – Törpe csipedett bográcsban

Van egy blog, amelynek szerzője egy év leforgása alatt olyat alkotott, amit csak levesen tudnak. Ritkán olvasok el többször egy könyvet, ritkán nézek meg kétszer egy filmet, ritkán kerül egyfajta étel többször az asztalunkra, de Petrához mindig vissza-visszatérek, a tisztatésztát ugyanis valami felfoghatatlanul különleges atmoszféra lengi körül. Tengernyi pozitív gondolat, érzés és tömény szeretet árad ebből az online naplóból; elég néha egy-egy bejegyzést átfutni, és máris jobban érzi magát az ember. Ha akad még valaki, aki nem ismeri, miután itt nálunk “megízlelte” BaltásPapa specialitását (különösen ügyelve a bevezető sorokra!), azonnal álljon neki a tisztatészta olvasásának!

“Tarka Bárka a Ferenc-csatornán

Szeretek a múltban kalandozni, szeretek visszaemlékezni a gyermekkoromra, drága nagyszüleimre, felidézni a közös emlékeket. Szeretek visszajárni a Ferenc-csatorna partjára, szeretem felnyitni a haltartó bárkát, szeretek a nagypapámról elnevezett  püspökpusztai kocsmában időzni, szeretem nézni, amint a BaltásPapa a szabad tűzön főzi nap, mint nap a finom halászlevet/halpörköltet, süti a paprikás lisztben megforgatott kárászokat.

Sok olyan ember van, aki emlékszik rá és aki kóstolta is a főztjét… aki evett belőle, az a mai napig azt mondja, hogy: “Azt nem lehet felülmúlni!”

Folyton a nyomában voltam és be nem állt a szám, csak kérdeztem, kérdeztem, Ő pedig mindenre tudta a választ. Amit a halakról tudok, azt is tőle tanultam. A bárkákban rengeteg fajta volt, mindig olyat és annyit halásztunk ki belőle, ami az adott halétel elkészítéséhez szükséges volt. Ez volt az egyik legizgalmasabb része a kalandnak: a tarka bárkában megtalálni a legmegfelelőbb halacskát. Igen TARKA BÁRKA, én csak így neveztem. A papa egyszer megkérdezte: „Mitől tarka a fekete szurokkal bevont bárka, ’kisunokám’?”

„Jajj Papus, nem igaz, hogy nem tudod?! Hát a tartalmától, a benne „élő” halak sokféleségétől, számomra ők teszik színessé a bárkát.”- feleltem.

Mosolygott, aztán a dolgára sietett. Én a parton maradtam, lógattam a lábam a stégről és néztem a széltől fodrozódó vizet. Elmerengtem és a következő pillanatban már a törpe csipedett csalogató illatára eszméltem.

Ez a halétel családi recept, a BaltásPapa specialitása, számomra mind közül a legfinomabb, annak ellenére, hogy minden főztjében benne volt szíve-lelke, a keze munkája, az energiája, hisz mindig mindent a két kezével készített – kihalászta és megpucolta a halat, vágta a hagymát, készítette a tűzifát, gyúrta a tésztát és még a fűszerpaprika is a mi családunk őrleménye volt.

Íme az általam készített törpe csipedett, ami szívvel-lélekkel most NEKTEK, TARKA BÁRKA olvasóknak készült.

Törpe csipedett bográcsban

Hozzávalók 4 személyre:

2 kg méretes törpeharcsa /megtisztítva, lesózva/

2 közepes fej vöröshagyma apró kockára vágva

2 gerezd fokhagyma

1 db tv paprika

1 db paradicsom

2 púpos evőkanál őrölt pirospaprika

2-3 db cseresznyepaprika

víz, hogy ellepje, kb. 2 l

só (ízlés szerint)

… a csipetke tésztához:

30 dkg búzaliszt

3 tojás a tyúk alól

csipet só

Elkészítés:

A halat megtisztítjuk, majd lesózzuk. Hagyjuk állni kb. 2-3 órát. Ez azért fontos, mert így nem fő szét a húsa. Ez idő alatt elkészítjük a csipetke tésztát, 30 dkg liszt, 3 tojás és egy csipetnyi só összedolgozásával. Kemény tésztát gyúrunk, melyet géppel vagy sodrófával vékonyítunk, majd kézzel elcsipegetünk.

A megtisztított, lesózott törpéket beletesszük a bográcsba, rászórjuk a felkockázott hagymát, fokhagymát, a félbevágott tv paprikát és a gerezdekre vágott paradicsomot. Felöntjük (a megadott mennyiségű) vízzel és tűz fölé akasztjuk úgy, hogy az alja beleérjen a tűzbe. Nagy lángon főzzük, majd amikor a víz felforr és erősen habzik, megszórjuk 2 púpos evőkanál pirospaprikával és beletesszük a cseresznyepaprikát is. Időnként megforgatjuk a bográcsot (keverni sohasem szabad), hogy ne kapjon oda az alja. A törpe csipedettet forrástól számítva 20-25 percig (a törpeharcsák méretétől függően) erős tűzőn főzzük.

Félidőben sózzuk, kóstoljuk, majd az utolsó 5 percben visszavesszük a lángot és beletesszük a frissen készített csipetke tésztát. Folyamatos felügyeletet igényel, forgassuk a bográcsot, nehogy leégjen az aljára a tészta. (A tésztán megtapadt apró lisztszemek besűrítik a hallevet.) Megterítünk, majd a megfőtt halat bográcsostul az asztal közepére tesszük. Jókora adagot merünk, melyet jó étvággyal elfogyasztunk! :-)”

Köszönjük, Petra!

…és még mielőtt kifutnánk a szezonból, “A világ hallevesei” sorozatunkban ezennel megnyitjuk a magyarországi hallevesek, halászlevek sorát.

Kancsal Harcsa

Herczeg Gabriellával, a flatcat blog szerzőjével a tiszateleki Kancsal Harcsában jártunk. Olvassátok Gabi beszámolóját!

Van egy hely a Felső-Tisza mentén, egy halászcsárda. Nem az a rossz emlékeket idéző, hanem az az igazi, isteni halászlével és sült hallal, lelkes-kedves tulajdonosokkal és békebeli hangulattal. Erről fog szólni most ez a poszt. Meg persze a receptjeikről, amit a kedves házigazdák megosztottak velünk: a Kancsal Harcsa halászlevéről, paprikásáról, marinált ecetes pontyáról és egészben sült süllőjéről.

A Kancsal Harcsát Tiszatelken Fejér Géza és felesége 1988 óta üzemelteti, de a legenda szerint itt már 300 éve is fogadó működött, az udvaron álló tölgyfához pedig Rákóczi Ferenc kötötte ki a lovát annak idején.  A jelenlegi tulajdonosok egy tiszai kirándulás során találtak a töltés mellett álló helyre és beleszerettek, az ÁFÉSZTtól vették át az akkor még romos halászcsárdát, felújították, és a halászlevüknek hála, rövid időn belül sikeres lett. Egy évvel a nyitást követően már a töltésen állt az üres asztalra várakozók sora nyaranta, pedig az étlapon akkor még csak halászlé, sült hal és túrós csusza szerepelt.
A tulajdonos egyben a szakács szabolcsi, székelyi származású, de halat főzni igazán bajai ismerősöktől tanult meg, a bajai halászlétől kezdve a dunai hagyományos receptekig, ezek alapján született meg a Kancsal Harcsa halászleve, és az étlapon szereplő receptekhez is ezek szolgáltattak inspirációt. Ecetes marinált ponty, olajos pácolt hal, a Kancsal Harcsa citrommal és fehérborral készülő paprikása, töltött csuka, pontyszeletek “részeges halász” módra, csak néhány az étlapon szereplő különleges fogások közül. Nem csak a halakra büszkék, házilag készül az asztalra kerülő savanyúság, a lekvár somból, sárgabarackból, a paradicsom ivólé is, ami a vendégek asztalára kerül, és kóstolni lehet a házi pálinkáikat is, melyek közül Géza leginkább a birs és meggy pálinkájukra büszke.

A hely a kezdetektől fogva a házias, táj-jellegű, hagyományos konyhára és vendéglátásra törekszik, családi vállalkozás, melyet a nyitás óta folyamatosan bővítenek, két éve egy panziót is nyitottak mellé. A rusztikus környezet és a háziak szerető vendéglátása sok törzsvendéget szerzett a helynek, aki egyszer evett a halászlevükből, az a mai napig visszajár. A halat a helyi halászoktól szerzik be és a kezdetektől fogva ugyan úgy készül a halászlé, ahogy most is, mely a tiszai és bajai halászlevet ötvözi, azaz hozzáadott zsiradék nélkül, de passzírozva készül az alaplé, vegyes tiszai apróhalból és a filézés során leeső halaprólékból, uszonyból, gerincből, fejből, amibe aztán a vendég kívánsága szerint főzik bele a végén a halszeleteket, harcsát, süllőt, pontyot, ízlés szerint. A vendégek legkedveltebb fogása a halászlé harcsaszelettel, míg Gézáék a pontyra esküsznek, rántott formában és hallébe főzve is. A gyerekek is imádják a halat, Flóra, a nagylány kedvence a korhely halászlé, mely citrommal, babérral, mustárral, tejföllel készül, Koppány, a kisebbik fiú kedvence Géza egyik specialitása, a halgombócos halleves. Fejér Géza szakértelmét több fórumon is elismerték, tavaly ő lett az év vendéglátósa a megyében, főzött már a Kölcsey TV számára is, többször hívták zsűrizni és főzni is, volt zsűritag a tiszaberceli halászléfőző versenyen és részt vett bajai bográcsgyújtáson is, de nem szereti a nyüzsgést, ezeket a kéréseket többnyire visszautasítja. A kérdésre, hogy mi volt számára eddig a  legnagyobb elismerés a válasz: “Amikor a vendég kenyérrel kitörölte a hallé tányérját is”. A sikerükről is kérdezem, Géza válasza itt is határozott: “A vendég szája íze szerint kell főzni.” Szerinte ez ilyen egyszerű.

Halászlé

10 liter hallére 3 kg apró hal vagy halvagdalék
15 dkg vöröshagyma
10 dkg fűszerpaprika
3 TV paprika
1-2 paradicsom
A halat felöntjük a vízzel, sózzuk, addig főzzük, amíg a halhús, fej megpuhul, majd átpasszírozzuk. A levet felfogjuk, leszűrjük. Az áttört halhúst felöntjük a hallével, kipótoljuk az elfőtt vizet. Hozzáadjuk a finomra aprított vöröshagymát, majd felfőzzük, addig forraljuk, amíg a tetejéről a hab elfő. Ezután adjuk hozzá a fűszerpaprikát, paprikát, paradicsomot, ízlés szerint csípős cseresznyepaprikát és ezzel együtt még másfél órán át főzzük, sózzuk, ha szükséges.
Tálalás előtt személyenként 1-2 halfilét (harcsa, süllő, ponty) főzünk a halászlébe.


Ecetes marinált ponty

1 kg pontyfilé (derék)
liszt
olaj
15 dkg vöröshagyma
2 dl ecet (20%)
1-1,5 liter víz
5 dkg cukor
babérlevél, szemes bors, koriander, kapor ízlés szerint.
A halszeleteket sózzuk, lisztbe forgatjuk, majd bő olajban kisütjük, leitatjuk a felesleges zsiradékot.
Porcelán tálba rétegezzük a karikára vágott hagymával. A vízből, ecetből, fűszerekből és cukorból páclevet keverünk, majd a halra öntjük. Akkor jó, ha a páclé a halszeleteket teljesen ellepi, ha kevesebb, kevés vízzel ki kell pótolni.
Lefedjük a tálat, majd hűvös helyen, hűtőben 2 hétig állni hagyjuk. A halhúst az ecet ennyi idő alatt megmarja, az porhanyóssá válik.

Kancsal Harcsa paprikása

személyenként
30 dkg harcsafilé
1 fej vöröshagyma
1/2 citrom
2 dl száraz fehérbor
2 babérlevél
1 ek fűszerpaprika
5 dkg füstölt szalonna
késhegynyi bors
2 ek tejföl
15 dkg kifőtt galuska
A harcsát felkockázzuk, majd leöntjük a citromlé és bor keverékével, beletesszük a babérlevelet.
A hagymát finomra aprítjuk, a szalonnát apró kockákra vágjuk. A szalonna zsírját kiolvasztjuk, a pörcöket kiszedjük, félretesszük(ezt később a túrós csuszához adják)
A hagymát a zsiradékon üvegesre fonnyasztjuk, majd hozzáadjuk a harcsát, megszórjuk a pirospaprikával, összeforgatjuk és ráöntjük a pácoláshoz használt citromos bort is. Összeforraljuk, sózzuk, borsozzuk, majd addig főzzük nagy lángon, amíg a harcsa átfő a lé nagy része pedig elpárolog. Tálalás előtt belekeverjük a tejfölt, összeforraljuk.
Friss, házi galuskával tálaljuk.

Egészben sült tiszai süllő

2 személyenként egy tiszai süllő (1-1,5 kg)
liszt

olaj
A süllőt besózzuk, lisztbe forgatjuk, majd ívbe hajlítva bő, forró zsiradékba tesszük, kisütjük, amíg aranybarnává válik. Sütés közben érdemes többször megmozgatni, hogy ne ragadjon le, egyenletesen süljön.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!