Címke: citromlé

Batyuban sült fokhagymás-petrezselymes cukkini kékkagylóval és pirított fenyőmaggal

A batyuban sütés az egyik legnagyszerűbb hőkezelési eljárás. A halakat tekintve különösen fontos, a kis csomagban bennmarad ugyanis minden alapanyag íze, illata, a tenger frissessége, a zöldfűszerek lélekvidító aromája…

A cukkinit most nézzétek el nekem, aki ismer, tudja, hogy szezonális alapanyagokat csak nagyon ritkán használok (ld. az idei télen háromszor ettünk paradicsomot, és ezzel szinte véget is ért a “fuori stagione” listám), most viszont annyira vágyok már a tavaszi-nyári zöldségekre, hogy nem tudtam neki ellenállni. Mentség nincs, hacsak nem a cukkini délolasz volta, de ennek itthon vajmi kevés a jelentősége. Summa summarum, tegyétek el a receptet cukkiniérés idejére.

A batyukat most főételként szervíroztam. Ha valakinek előételként tetszene, felezze az alapanyagok mennyiségét!

Batyuban sült fokhagymás-petrezselymes cukkini kékkagylóval és pirított fenyőmaggal

Hozzávalók 4 főre: 1 kg kékkagyló, 2 kicsi cukkini, 50 ml száraz fehérbor, egy kis csokor petrezselyemzöld, 2 cikk fokhagyma, 2 ek. zsemlemorzsa, 20 g fenyőmag, só, frissen őrölt feketebors, extraszűz olívaolaj, 1/2 citrom leve

A fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítjuk.

A feketekagylókat az alábbi módon megtisztítjuk: a héjak illesztéséből kilógó rostos szálat (Byssos fonalat), az ún. szakállat egy határozott modulattal kihúzzuk, ha más kagylódarabok, kistestvérek vannak a héjhoz tapadva, késsel lepattintjuk. Végül mindegyiket durva szivaccsal folyó víz alatt megsikáljuk, többször váltott vízben leöblítjük. Amelyik ki van nyílva vagy törött, kidobjuk.

Egy nagy serpenyőben olívaolajat hevítünk, megpirítunk benne egy kés lapjával kissé szétnyomott fokhagymagerezdet, hozzáadjuk a megtisztított kagylókat, lefedjük, és nagy lángon párolni kezdjük. Amikor a kagylók elkezdenek kinyílni, jó adag feketeborsot őrlünk a tetejükre, hozzáadjuk a fehérbort, majd visszatesszük a fedőt, és az egészet addig pároljuk, amíg a kagylók teljesen kinyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, kidobjuk.)

Ezután a héjakból egyenként kiszedjük a kagylóhúst, a serpenyőben maradt levet pedig sűrű szövésű szűrőn vagy gézen átszűrjük.

A cukkinit 2-3 mm vastag karikára vágjuk.

A petrezselyemzöldet a megmaradt fokhagymagerezddel együtt felaprítjuk, kis tálkába tesszük, és összekeverjük a fél citrom frissen facsart levével és egy kevés extraszűz olívaolajjal.

Duplára hajtott sütőpapírból négy darab háromszög vagy fél szív alakot vágunk. A papírokat kinyitjuk, egyik felüket megkenjük egy kevés olívaolajjal. Ráhelyezzük a cukkinikarikákat, ide-oda csorgatunk egy keveset a fokhagymás-citromos petrezselyemből, majd megszórjuk egy kevés sóval és frissen őrölt feketeborssal. Ráhelyezzük a kagylókat, mindegyik tetejére 1-2 evőkanálnyi leszűrt kagylólevet csorgatunk, megszórjuk a fenyőmaggal és a zsemlemorzsával.

A batyukat lezárjuk, 200 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütjük. Ezután kivesszük, a tetejükön kereszt alakban vágást ejtünk (kicsapó gőzre vigyázni!), és azonnal tálaljuk.

Ötlet: Io Cucino 2009. áprilisi? szám

Halas-vajas bundás kifli almás-citromos fejes salátával

Annámmal Magyarországon töltünk néhány hetet, igyekszünk igazodni a magyar étkezéshez is. Így került elő a bundás kenyér, amit Olaszországban általában akkor eszünk, amikor rámtör a honvágy  -a bundás kenyér evés az első biztos jele annak, hogy már rég voltunk itthon 😉

Most persze dúskálunk a jóban, de hogy ne legyen unalmas a BK sorozat, (igen, sorozattá fejlesztettük a BK evést) ezúttal kiflikarikákat használtunk, amiket megkentünk szardellás vajjal és hogy adjunk a kalóriáknak két vajas kiflikarika közé még egy vékony szelet mozzarellát is fektettünk. Bűntudat ellensúlyozásra a fotóalanyok háttérbe pakoltunk egy jó adag citromos-almás salátát, amit végül, bármennyire hihetetlen, meg is ettünk; a friss citrusos íz kitűnően ellensúlyozta az olajban sült tojásos-sajtos kenyér nehézségét.

Kétféle vaj készült: kicsiknek és kezdőknek szardellás, nagyoknak és haladóknak szárított pérhal ikrás (bottarga – a leginformatívabb magyar nyelvű anyagot a bottargáról itt találtam).

A sablonokat a világhálón találtuk, azonnal nyomtathatók is, akár színesben, mi azonban magunk rajzoltuk, színeztük, vágtuk – pontosabban Dávid az öcsém, rajzolta, színezte, a kedvese, Niki vágta, én ragasztottam a színes hurkapálcikákra a kész munkákat, Anna pedig mindenben segített. Ezúton is köszönöm mindhármójuknak! Ismét igazi családi program lett a Tarka Bárka gyerekekért ügye.

Recept:

Halas-vajas bundás kifli almás-citromos fejes salátával

Hozzávalók 4 főre:

A bundás kiflikhez: 100 g vaj, 25 g olajos szardella, körömnyi fokhagyma, szárított pérhal ikra (nekem most előre lereszelt volt itthon),100 g mozzarella, 2 kifli, 2 tojás, só, frissen őrölt feketebors, napraforgó olaj a sütéshez

A salátához: 1 nagy alma, 10-12 levél fejes saláta, extraszűz olívaolaj, citromlé, kevés só

A kiflit 1-1,5 cm-es karikákra vágjuk, a tojásokat egy tányérba ütjük, sózzuk, borsozzuk, felverjük.

A vajat kettéosztjuk, egyik részét a kiflikarikák felére kenjük, a másikat késes robotgépben a szardellával és a fokhagymával összekeverjük, és megkenjük vele a kiflikarikák másik felét.

A sima vajas kiflikarikákra csipetnyi szárított pérhal ikrát reszelünk (vagy szórunk, attól függően, hogy egész vagy reszelt ikránk van otthon).

A mozzarellát felkarikázzuk, a karikákat kettévágjuk.

Egy-egy vajas kiflikarikára egy mozzarella darabkát fektetünk, ezt beborítjuk egy másik kiflikarikával, kissé összenyomjuk, a felvert tojásba forgatjuk, és bő, forró olajban kisütjük. Konyhai papírtörlőn leitatjuk róla a fölösleges zsiradékot.

A salátaleveleket megmossuk, szárazra centrifugázzuk, és kisebb darabokra tépkedjük. Az almát is megmossuk, csíkokra vágjuk, és a salátalevelekkel együtt egy tálba rakjuk. Sózzuk, meglocsoljuk egy kevés citromlével és extraszűz olívaolajjal, összeforgatjuk, és a halas-vajas bundás kiflikkel tálaljuk.

Tipp a vajra: hidegen füstölt pisztránggal, lazaccal, zöldfűszerekkel is működik.

P.s. A HÚSVÉTI SONKA RAJONGÓIRA VALÓ TEKINTETTEL MEGHOSSZABBíTOTTUK A 48. VKF! PÁLYAMŰVEK BEKÜLDÉSI HATÁRIDEJÉT. A HAZAI VIZEKBEN HONOS HALAKKAL KÉSZÜLŐ ÉTELEK LINKJÉT JÖVŐ HÉT VÉGÉIG, AZAZ ÁPRILIS 22. ÉJFÉLIG VÁRJUK A tarkabarkablog@gmail.com E-MAIL CÍMRE.

Ki gondolta volna, hogy a hallal teniszezni is lehet?

Napocska pizza komlóval és szardíniával

A szokásos hétvégi gyerkőcös posztot kicsit előre hoztam, egyrészt mert utazunk, másrészt pedig mert a halevés vasárnap már úgysem lesz aktuális. 🙂

Ismét pizza került a Bárka billegő asztalára. Anna amikor meglátta Tamás duplán tonhalas pizzáját, és elmeséltem, hogy a készítése mekkora móka lehetett, egyfolytában csak azt hajtogatta: “Mamma, facciamo la pizza anche noi!”. Hát persze, hogy facciamo. A Bárka olvasói meg majd jól megunnak minket. Na, de minden anyukának a gyereke az első, szóval bocs, bocs…

Hogy az egészséget is szem előtt tartsam, feltétnek házi készítésű paradicsomszószt, előző nap szedett komlóhajtást, és friss szardíniát választottam feltétnek, s hogy a játékos szellem és az aktualitás is megmaradjon, a pizzából napocskát formáltam, a szardíniafilék lettek a napsugarak. Éljen a tavasz!

Így kell, kérem, Boldog Gyerekeket nevelni. 🙂

Napocska pizza komlóval és szardíniával

Hozzávalók 3 főre:

A tésztához: 300 g kenyérliszt, 150 ml langyos víz, 15 g friss élesztő, 1 kk. cukor, 1 tk. só, 1-2 ek. extraszűz olívaolaj

A feltéthez: 240 g sűrű, házi bazsalikomos paradicsompüré (a legfinomabb tartósítószer mentes paradicsomszósz receptjét itt találjátok), 1 ek. kapribogyó, egy kis csokor petrezselyemzöld, 300 g friss szardínia, 120 g mozzarella, 80 g vadkomló hajtás, extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors, néhány csepp citromlé

Az élesztőt a vízbe morzsoljuk, és addig keverjük, amíg teljesen feloldódik.

A lisztet átszitáljuk, hozzáadjuk a sót, a cukrot, az olívaolajat és az élesztős vizet, majd az egészet összegyúrjuk, alaposan kidagasztjuk. (Vagy rábízzuk a munkát a dagasztógépre, mint ahogy azt én is tettem.)

A tésztából gombócot formálunk, tálba helyezzük, a tetejét kereszt alakban nem túl mélyen bevágjuk, tiszta kendővel letakarjuk, és a duplájára kelesztjük.

Ezalatt a komlót forrásban lévő sós vízben 3-4 percig főzzük, majd leszűrjük, lecsöpögtetjük.

A szardíniákat megtisztítjuk, kifilézzük. (Tudom, ígértem erről is egy posztot, de nem volt még időm elkészíteni. Egyébként a szardínia filézése nagyon egyszerű: A halat a bal kezünkben fogjuk, jobb kézzel levesszük a fejét, és ezzel együtt kihúzzuk a belsőségeket is. Innen indulva a hüvelykujjunkkal kinyitjuk a hal hasát. A faroktól számítva a hal hosszúságának kb. 1/3 részénél felcsippentjük a gerincet, és óvatosan, hogy a halhúsban ne tegyünk kárt, kiemeljük. A pikkelyek általában a tisztítási folymattal együtt leszakadnak a hal testéről, de ha mégis marad rajta néhány, azokat a farokrésztől indulva egy simítással távolítsuk el.)

A petrezselymet és a kapribogyót felaprítjuk, majd egy kis tálkában összekeverjük a paradicsompürével, és sóval, borssal valamint 1-2 evőkanálnyi extarszűz olívaolajjal ízesítjük.

A mozzarellát apróra vágjuk.

A szardínia filéket hosszában kettévágjuk, mindkét oldalukat sózzuk, borsozzuk, és meglocsoljuk néhány csepp frissen facsart citromlével.

A megkelt tésztát három egyenlő részre osztjuk, mindegyiket vékonyra nyújtjuk, és három olajjal vékoynan kikent, 23 cm-es pizzasütő formába igazítjuk. Ezután letakarjuk, és szobahőmérsékleten legalább 20 percig kelni hagyjuk.

A megkelt pizzakorongokat megkenjük a paradicsomszósszal, rászórjuk a komlóhajtásokat, tetszőleges alakban ráfektetjük a szardíniafiléket, megszórjuk néhány mozzarelladarabkával, és 240 fokra előmelegített sütőben (nálam ennyi a maximum, de tudok rajta pizza programot állítani, ezt is szoktam használni) addig sütjük, amíg a pizza széle /alja megpirul.

P.s. érdemes egyenként, mindig csak az utolsó pillanatban rátenni a korongokra a feltétet, így az ha egy kicsit nedvesebb a kelleténél, sem áztatja el a tésztát.

Mese is jár a pizzához. Nézzük, mi akad Pingu horgára:

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk a Tarka Bárka minden olvasójának!

Spagetti zöldbabbal, homoki garnélával és törpeszépiával – Mit kell tudni a fagyasztott halakról és tenger gyümölcseiről?

Amikor a Bárka vízre szállt, eldöntöttem, hogy mindenképp készítek majd fagyasztott halból és tenger gyümölcseiből is ételt a fedélzeten. Itt Olaszországban könnyű dolgom van, a maranoi halászok nap mint nap alig húsz kilométerre tőlem szedik fel a hálójukat, a szomszéd kisvárosba keddenként egyenesen a velencei (tronchettoi) haltőzsdéről jön a kedvenc halkereskedőm, sőt, Itália egyik legjelentősebb pisztrángtenéyszetét gyakorlatilag az ablakból látom (persze, persze, most túloztam, de a házunk tetejéről biztos látnám :-), szóval friss halban a környéken nincs hiány.

Nincs ezzel mindenki így, és bár kiváló halkereskedés létezik Magyarországon (ld. Budaörsi Halpiac – The Fishmonger), sokan, a fővárostól és a nagyobb városoktól távol élők sok esetben csak fagyasztott termékekhez jutnak.

Szolidarítok tehát, és megmutatom, hogy fagyasztott termékből is lehet nagyszerű fogást készíteni.

Mit kell tudni a fagyasztott halról és tenger gyümölcseiről? Nagy vonalakban:

Amit kevesen tudnak: a halak és tenger gyümölcseinek feldolgozása ma már a legtöbb esetben a halászhajókon megkezdődik. A fogás válogatás és tisztítás után rögtön jégyágyra, majd a kikötést követően azonnal a gyorsfagyasztó üzemekbe, csomagolókba kerül. Épp ezért kiváló alternatívája lehet a friss árunak, ami sokszor csak a fogástól számított 3-4 nap után kerül az asztalunkra.

Nagyon fontos hogy a tisztított terméket gyorsfagyasztási eljárásnak vessék alá, ez biztosítja többek között azt is, hogy a kíméletes kiolvasztás után is a frisshez hasonló, rugalmas, textúrájú alapanyaggal dolgozhassunk.

Szintén fontos, hogy a fagyasztás pillanatától a fogyasztó eléréséig a hűtési lánc ne szakadjon meg, ami annyit tesz, hogy a terméket folyamatosan -18 °C alatti hőmérsékleten kell tartani. A nem az előírásoknak megfelelő fagyasztási eljárás valamint a hűtési lánc megszakadása rongyos felületű, löttyedt, nehezen kezelhető alapanyagot eredményez.

Amikor gyorsfagyasztott terméket vásárolunk, és nem akarjuk azonnal felhasználni, tegyük  hűtőtáskába (kérhetünk hozzá jó adag jeget is), és így szállítsuk hazáig! A kiolvasztásnál nagyon fontos, hogy kíméletesen, azaz a hűtőszekrényben vagy a mikrohullámú sütő megfelelő programjának segítségével történjen, így tudjuk leginkább visszaállítani a termék eredeti állapotát.

A gyorsfagyasztot halak és tenger gyümölcsei címkéin található legfontosabb adatok: faj megnevezése, származás (vadvízi vagy tenyésztett), származási hely, az előállító neve és címe, nettó súly, tárolhatósági idő, fogyaszthatósági idő lejárata. A kevés információt tartalmazó címke gyanút kelthet az áru származását, minőségét illetően.

Ha nincs más lehetőségünk, válasszuk tehát bátran a gyorsfagyasztott termékeket. Az ízük  ugyan sosem fog a frissel vetekedni, de a megfelelően kezelt hal, és tenger gyümölcsei ugyanúgy felhasználhatók a konyhában, mint friss társaik.

Egy érdekesség: nemrég a sáskarákok elkészíési módjairól beszélgettem egy amúgy nagy ínyenc tengerbiológus professzorral, és ő mesélte, hogy ha a sáskarákokat még frissen, élve, gyorsfagyasztással “tartósítják”, megvan az esély arra, hogy kiolvasztás után is életben lesznek.

Recept:

Spagetti zöldbabbal, homoki garnélával és törpeszépiával

Hozzávalók 4 főre: 320 g spagetti, 8 db olajos szardella, 1 nagy gerezd fokhagyma apróra vágva,  150 g homoki garnéla farok (tisztított, gyorsfagyasztott), 150 g törpeszépia (konyhakész, gyorsfagyasztott), 200 g zöldhüvelyű zöldbab, 100 ml száraz fehérbor, egy kis csokor petrezselyemzöld, extraszűz olívaolaj, citromlé, só, frissen őrölt feketebors

A garnélafarkakat és a törpeszépiákat néhány óra alatt hűtőben, kiolvasztjuk, lecsöpögtetjük.

A zöldbabhüvelyeket hosszában félbevágjuk, a petrezselyemzöldet felaprítjuk.

Egy serpenyőben kevés extraszűz olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a szardellákat és a fokhagymát, majd az egészet addig sütjük, amíg a halak elolvadnak az olajban. Ezután hozzáadjuk a zöldbabot, és nagy lángon elkezdjük párolni. Kb. félidőben felöntjük a fehérborral, és addig pároljuk, amíg a zöldbab finoman roppanós lesz (nem szabad szétfőzni). Ekkor hozzáadjuk a lecsöpögtetett törpeszépiákat, a garnélafarkakat, a felaprított petrezselyemzöldet, és az egészet nem több, mint 1,5-2 perc alatt készre főzzük. Az utolsó pillanatban meglocsoljuk néhány csepp citromlével.

Közben a spagettit lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, összeforgatjuk a zöldbabos tenger gyümölcseivel, és azonnal tálaljuk.

Szardíniás-paradicsomos pite

Egy nagyon klassz pitét hoztam mára: aki nem kedveli a halételeket, ezzel megteheti az első lépéseket a “jó úton” ;-), sőt, gyereknek is nagy kedvence lehet – én pl. kifejezetten gyerekzsúrra készítettem, ahol úgy kapkodták, hogy alig tudtam megmenteni egy bogyónyit magunknak.

A halas nyereményjátákunkra március 15-ig még jelentkezhettek! Nem kell mást tenni, mint ennek a bejegyzésenk a végén kommentben leírni, mi a kedvenc halételed, valamint  lájkolni, ÉS MEGOSZTANI a Tarka Bárka blog Facebook oldalát. (Aki nem osztja meg az oldalt, annak a nevezését sajnos nem tudjuk figyelembe venni.)

Szardíniás-paradicsomos pite

Hozzávalók:

A tésztához: 250 g liszt, 150 g hideg vaj, 1 tojás, 1 kk. só (ha szükséges, adhatunk hozzá 2-3 ek. hideg tejet)

A töltelékhez: 500 g friss szardínia, 1 vöröshagyma, 4 olajos szardella, 1 ek. kapribogyó, 2 közepes burgonya, 150 ml hámozott, darabolt paradicsom, egy kis csokor petrezselyemzöld, 50 g frissen reszelt parmezán, 1 kk. szárított oregánó, fél citrom leve, zsemlemorzsa, extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors

A tésztához a lisztet egy keverőtálba szitáljuk, elmorzsoljuk benne a vajat, hozzáadjuk a  sót, a tojást, és könynen formálható tésztát gyúrunk belőle (ha törne, adhatunk hozzá egy kevés tejet). A tésztagombócot ezután folpackba csomagoljuk, és egy órára hútőbe tesszük.

A szardíniákat kibelezzük, kifilézzük (Majd egyszer erről is írok egy posztot, nagyon egyszerű: A halat a bal kezemben fogom, jobb kézzel leveszem a fejét, és ezzel együtt kihúzom a belsőségeket is. Innen indulva a hüvelykujjammal kinyitom a hal hasát. A faroktól számítva a hal hosszúságának kb. 1/3 részénél felcsippentem a gerincet, és óvatosan, hogy a halhúsban ne tegyek kárt, kiemelem.)

A petrezselymet és a kapribogyót felaprítjuk.

A hagymát csíkokra, a fokhagymát nagyon vékony karikára vágjuk.

Egy serpenyőben olajat hevítünk, és üvegesre pároljuk benne a hagymát és a fokhagymát. Hozzáadjuk az olajos szardelláka, a petrezselyemzöldet és a kapribogyót, majd nagyon alacsony lángon az egészet addig pároljuk, amíg a szardella elolvad.

A burgonyát sós vízben, héjában megfőzzük, majd meghámozzuk, villával durvára törjük, és egy keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a szardínia filéket, a szardellás-kapris-petrezselymes hagymát, a citromlevet, a paradicsomot, a reszelt parmezánt, az oregánót, egy evőkanálnyi zsemlemorzsát, kevés sót és jó adag frissen őrölt feketeborsot, majd az egészet összekeverjük.

A tésztát kivesszük a  hűtőből, lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk, és egy 26 cm átmérőjű kerámia piteformába simítjuk úgy, hogy a szélei lelógjanak.

A tészta alját villával megszurkáljuk, a szardíniás-paradicsomos tölteléket elegyengetjük rajta, a tetejét megszórjuk fél maréknyi zsemlemorzsával, végül pedig a tészta lelógó részeit ráhajtjuk a töltelékre.

190 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső sütés) addig sütjük, amíg a pite teteje aranybarnára pirul.

Diós morzsában sült halrudacskák diómártással, rozmaringos sült burgonyával és csiperkegombával

Hetek óta hezitálok, hogy hozzam vagy ne hozzam ezt a receptet, aztán most végül mégis úgy döntöttem, hozom, ti. a jó idő megijesztett; tavasszal mégsem illik diót enni. 😉

Halrudacskák. Van aki nem szereti?

“Egész jó áron is hozzá lehet jutni, és ezt legalább a gyerek is megeszi – kell az Omega 3, attól lesz okos!” – hallottam épp nemrég az egyik ismerősömtől. Kár, hogy sok esetben a gyártás során nem a csomagoláson feltüntetett kiváló minőségű halfilét használják, ha egyáltalán olyan szerencsések vagyunk, hogy tiszta filével van dolgunk, és nem  innen-onnan összeszedett halpéppel….

Ráadásul ahogy az általános összetevőket kerestem a cikkhez, egy magas árfekvésű (300 g 5,33 Euro) terméken akadt meg a szemem. Ez mind az összetevők között volt: fekete tőkehal (70%), víz, rizsliszt, kukoricakeményítő, kukoricaliszt, mdosított burgonyakeményítő, cukor, só, nem hidrogénezett növényi zsír (dejó!), csillagfürt fehérje, élesztő, sűrítőanyagok: E464 és E412, aromák. Megjegyzem, láttam már 450 Forintos halrudacskákat is. Vajon azokban mi lehet?

Csak 10 perccel tart tovább saját kezűleg elkészíteni, és nem lesz benne semmi más, csak megbízható forrásból származó, ellenőrzött minőségű hal, nagyanyó tyúkja tojta  friss tojás, és zsemlemorzsa.

Diós morzsában sült halrudacskák diómártással, rozmaringos sült burgonyával és csiperkegombával.

Hozzávalók:

A halhoz: 500 g érdes lepényhal filé (de választhatunk tőkehalat is), 2 tojás, 200 g zsemlemorzsa, 50 g dió, só

A körethez: 2 nagyobb burgonya, 200 g csiperkegomba, egy ágacska rozmaring, só, extraszűz olívaolaj

A mártáshoz: 1 tojássárgája, 1 tk. magos mustár, 1/2 gerezd fokhagyma, kb. 100 ml hidegen sajtolt dióolaj, citromlé, só, 1 ek. tejföl (esetleg csipetnyi cukor)

DSC_33062

A mártáshoz a tojássárgáját elkeverjük a mustárral, hozzáadjuk a fokhagymát, és az olajat folyamatosan hozzácsorgatva botmixer segítségével sűrű majonézt készítünk. Ízlés szerinti mennyiségű citromlével, sóval, esetleg egy csipetnyi cukorral ízesítjük, elkeverjük benne a tejfölt, és tálalásig hűtőben tároljuk.

A burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk, és lobogó, sós vízben roppanósra főzzük.

Egy nagy serpenyőt füstölésig hevítünk.

A burgonyát leszűrjük, lecsöpögtetjük, a forró serpenyőbe tesszük, és zsiradék nélkül sütni kezdjük. Közben megtisztítjuk és négyfelé vágjuk a gombát, majd a rozmaringág, nagyon kevés só, és pár csepp extraszűz olívaolaj kíséretében ezt is a burgonyához adjuk. Az egészet készre pároljuk, lesütjük.

A tojást egy tányérban felverjük, sózzuk.

A diót mozsárban durvára törjük, és összekeverjük a zsemlemorzsával.

A halfilét négyszög alakúra formázzuk, kb. 3 cm széles csíkokra vágjuk, és a csíkok minden oldalát besózzuk. (A maradékot felhasználhatjuk halburger, halleves, tésztaszósz, rizottó készítésekor.) A halrudakat először tojásba, majd a diós morzsába forgatjuk, sütőpapírral kibélelt tűzálló tálra sorakoztatjuk, és 200 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük (félidőben megfordítjuk, hogy a diós bunda alul és felül is ropogós legyen).

Annak ellenére, hogy gyerekeknek szól a recept, legyünk nagyon körültekintőek mind a nyers tojást, mind a diót illetően! 

Mára mesét hoztam, egy számomra nagyon kedves népmesét, amelynek számos változata ismert szerte a világon:

Az öreg halász és nagyravágyó felesége

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy öreg halász. Volt neki egy nagyravágyó felesége.
Egyszer elment az öreg halász a tengerre halászni. Hamarosan fogott egy gyönyörű szép, nagy pontyot. És csodák csodája, megszólal a ponty:
– Te szegény halászember, engedj el engem! Úgy megjutalmazlak, hogy nem bánod meg soha életedben. Minden kívánságod teljesül.
Hát az öreg halász a nagy könyörgésre a pontyot visszaengedte a tengerbe. Hazamegy, kérdezi a felesége:
– No, mit fogtál? Hoztál-e valamit?
– Fogtam egy nagyon szép pontyot.
– Hát miért nem hoztad haza?
– Könyörgött szegény, hogy engedjem el. Minden kívánságunkat teljesíti.
– Hát akkor eredj vissza hozzá, és mondd meg neki, hogy egy nagyon szép házat szeretnék.
Mert csak egy kis kunyhóban laktak a tenger partján.
Visszaballagott a halászember a tenger partjára. Odaállt a víz szélére, és hangosan mondta:
– Hallod-e, te ponty! Az én feleségem azt üzeni, hogy a tenger partján teremts egy szép kis házat!
Kisvártatva felbukkan a ponty, és megszólal:
– Eredj haza, jó ember! Úgy van, amint kívántad!

kép innen

Hát ahogy hazaér, gyönyörű szép házuk lett. A felesége ott sürgött-forgott, egy ideig nagyon boldog volt. De csak megint azt mondja:
– Hallod-e, eredj vissza ahhoz a pontyhoz, mondd meg neki, hogy a házat meguntam, adjon most egy kastélyt, és hogy grófok lehessünk!
Ismét elment az ember a tenger szélére. Azt kiáltja:
– Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy, az én feleségem, mindig pöröl vélem!
Felbukkan a hal, azt kérdi:
– Hát mit akar a feleséged?
– Kastélyt akar, meg, hogy grófok legyünk!
– Eredj haza, úgy van, amint kívánta!
Hát ahogy hazaért, látta a gyönyörű szép kastélyt, és a felesége mint grófnő kényeskedett egyik szobából a másikba.
– Most már csak meg vagy elégedve? – kérdi a halász.
A felesége nagyon boldog volt.
Másnap reggel, alighogy felébrednek, azt mondja az asszony:
– Hallod-e? Eredj ahhoz a pontyhoz, és mondd neki, hogy királyné szeretnék lenni, és palotában lakni.
A szegény halászember, mit volt neki mit tenni, ismét elballagott szomorúan a víz szélére. Azt kiáltja:
– Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy, az én feleségem, mindig pöröl vélem.
Előjön a hal, és kérdi:
– Hát most mit akar a te feleséged?
– Királyné szeretne lenni, palotában lakni!
– Eredj haza! Úgy van, amint kívánta!
Hazaér a szegény ember, s a gyönyörű palota, a sok fényes katona majd elvette szeme világát. Mind vigyázzba vágták magukat a szegény halász előtt, mikor elhaladt előttük. Mikor végre bejutott a hosszú lépcsőn, sok szobán keresztül, kérdi a feleségét:
– No, asszony, meg vagy-e már elégedve a sorsoddal?
– Meg – feleli az asszony boldogan.
Alighogy megvirradt másnap, azt mondja az asszony:
– Hallod-e, eredj vissza ahhoz a pontyhoz, és mondd meg neki, hogy most már császárné szeretnék lenni, és olyan palotát, várakat akarok, amilyenek a világon nincsenek.
Addig erősködött, hogy vissza kellett mennie a szegény halásznak a víz szélére. Mondja nagy szomorúan:
– Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy feleségem mindig pöröl vélem.
Zavaros lett a tenger, hullámzott, és csak sokára jött elé a ponty mérgesen:
– Hát mit akar a te feleséged?
– Most meg császárné szeretne lenni, és olyan palotát és várakat kíván, amilyenek a világon nincsenek.
– Igaz, hogy ezért sem dolgozott – mondja a ponty – , nem is érdemli, de menj haza, úgy van, ahogy kívánta!
Hazament a szegény ember. Alig tért magához a nagy ámulattól, olyan fényes paloták, várak és udvari népség volt mindenütt.
– Most már csak meg vagy elégedve, mert én többet nem megyek vissza a pontyhoz!
Az asszony boldognak is látszott. De másnapra kelve azt mondja az urának:
– Eredj vissza a pontyhoz, és mondd neki, hogy én a világ úrnője szeretnék lenni! Azt akarom, hogy leboruljanak az emberek előttem. A birodalmam a világ egyik végétől a másikig érjen!
Hiába tiltakozott a szegény halász, csak vissza kellett mennie. Mondja nagy szomorúan:
– Hallod-e, te ponty! Az a ringy-rongy, az én feleségem, mindig pöröl vélem.
Ott kellett állnia nagyon sokáig. A tenger haragos lett, hányta a habot, tajtékzott, és úgy hullámzott, mint még soha. Egy helyen zavaros lett a víz, és nagyon-nagyon sokára felbukott a hal.
– Mit akar a te feleséged?
– A világ úrnője akar lenni, és hogy a világon mindenki a lába elé boruljon.
– Jól van – mondja a hal – , ha azt hiszi, hogy munka nélkül élhet és másokon uralkodhat, hát legyetek ismét halászok.
Úgy is lett. Ott találta a szegény halász a kis halászkunyhóját, és benne a feleségét. Ettől kezdve szorgalmas és ügyes asszony lett. Még talán máig is élnek, ha meg nem haltak.

VKF! 47. forduló – Kalandra fel! – 5. recept – Szezámmagos füstölt tonhal rukolaágyon

Folytatva az “édeskettes tengerparti kirándulás” menüsorát, (eddig még csak a marinált Szent Jakab kagyló van a hátizsákunkban) íme még egy hordozható halas előétel, amivel szintén az Ágota által meghirdetett Vigyázz, Kész, Főzz!-re nevezünk.

Szezámmagos füstölt tonhal rukolaágyon

Hozzávalók 2 személyre: 100 g füstölt tonhal (szeletelve), 50 g szezámmag, 50 g rukola, frissen őrölt feketebors, 1/2 citrom leve, extraszűz olívaolaj, balzsamecet

A szezámmagot száraz serpenyőben megpirítjuk.

A tonhalszeleteket meglocsoljuk néhány csepp citromlével, borsozzuk, majd a pirított szezámmagba forgatjuk.

A rukolát uzsonnásdoboz aljára rendezzük, ráhelyezzük a szezámmagos füstölt tonhal szeleteket, lefedjük, hátizsákba rakjuk.

Két pici üvegben extraszűz olívaolajat valamint balzsamecetet is magunkkal viszünk. Ezekkel csak az utolsó pillanatban locsoljuk meg a salátát!

VKF! 47. forduló – Kalandra fel! – 2. recept: Füstölt makrélás-rántottás szendvics

Második VKF! pályamű. (Az elsőt itt találjátok.)

Kicsit férfiasabbra véve a figurát, mind az ízhatást, mind a hozzávalók tápértékét tekintve,  íme apa szendvicse:

Füstölt makrélás-hagymás rántottás szendvics

Hozzávalók 4 szendvicshez: 2 db 200 grammos sokmagvas hosszú zsömle, 200 g füstölt makréla filé, 4 tojás, 1 salotta hagyma, 4 ek. házi paradicsomszósz (a mienk így készült), petrezselyem-, vagy koriander levelek, só, frissen őrölt feketebors, extraszűz olívaolaj, vaj, citromlé,

A füstölt makrélát négy részre osztjuk, meglocsoljuk pár csepp citromlével, és amíg a rántotta elkészül, félretesszük.

A tojásokat egy tányérba ütjük, sóval, borssal fűszerezzük, villával összekeverjük (nem szükséges felverni).

A hagymát nagyon apró kockára vágjuk.

Egy serpenyőben vajat és egy kevés extraszűz olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a  hagymát, és puhára pároljuk. Beleöntjük a fűszeres tojást, és folyamatosan kevergetve félkeményre sütjük.

A zsömléket hosszában és keresztben is félbe vágjuk, alsó felükön szétosztjuk a rántottát, majd ráfektetejük a füstölt makréla szeleteket. Mindegyiket meglocsoljuk egy-egy evőkanálnyi paradicsomszósszal, ráhelyezünk 2-3 egész levél petrezselyem- vagy korianderlevelet, befedjük a kenyér felső felével, csomagoljuk, és apa hátizsákjába tesszük (ti. a súlya sem elenyésző). 🙂

Holnap A Gyerek szendvicse következik.

VKF! 47. forduló – Kalandra fel! – 1. recept: Kelkáposztás-füstölt lazacos szendvics

Amikor Ágota meghirdette a 47. VKF! forduló témáját, azonnal beugrott ez a három évvel ezelőtti tengerparti kirándulás, és egészen biztos voltam abban, hogy most is minden probléma nélkül kivitelezhető.

Új területet választottunk, ezúttal a közvetlenül Tagliamento torkolatát, belőttük az apály időszakot, felpakoltuk a bográcsot, A Gyereket, bedobtam egy kis kosárba a borsőrlőmet (enélkül ritkán teszem kia  lábam), egy csokor petrezselyemzöldet, pár cikk fokhagymát, egy kis üveg extraszűz olívaolajat, na meg egy flaska friulanot, és végtelen lelkesedéssel nekivágtunk a nagy kalandnak.

Aztán csak mentünk, mentünk, mentünk, végig a parton, hosszú kilométereken keresztül.

Közben a nagy hév egyre lejjebb hagyott, és a halászzsákmány (egy parti tarisznyarák és EGY! vénuszkagyló) sem akart szaporodni.

A Gyerek hol a sarat túrta,

hol a vízben csattogott,

aztán egyszer elvesztette a türelmét, és leült a homokban. Kérleltük, könyörögtünk neki, hogy jöjjön, elindultunk, mondtuk neki, hogy akkor itt maradsz egyedül, de nem mozdult. Sőt, úgy tűnt, ha hagytuk volna, nagyszerűen elhomokozott volna a 8 fokban. Itt lett tehát vége a Nagy Tenegrparti VKF! Partinak.

Sok választásunk nem volt, A Gyereket a nyakunkba vettük, és hazaindultunk. Útközben ugyan sk. müzligolyókat majszoltunk, jólesett, persze, de a csalódásunkat nem tudta feledtetni.

Úgy döntöttünk, legközelebb nem bízzuk a véletlenre, sőt, megadjuk a módját, halas pikniket csapunk a tengerparton! S hogy mit viszünk magunkkal? Olasz szokásainkhoz híven legalább 6-7 féle ételnek mindenképp lapulnia kell a hátizsákunkban! Kezdjük a “rafinált szendvicsek” kategóriájával, ebből készítünk többfélét is.

Anya szendvicse:

Kelkáposztás-füstölt lazacos szendvics

 Hozzávalók (4 szendvicshez): 8 db wasa kenyér, 200 g kelkáposzta, 200 g szeletelt füstölt lazac, citromlé, 1 ek. lenmag, 1 fehérhagyma, 150 g tejföl, ízlés szerint mustár, fehérborecet, só, bors

A hagymát vékonyra szeleteljük, és 5-10 percre hideg, vízbe áztatjuk (a vízhez adhatunk pár csepp fehérborecetet).

A lazacszeleteket meglocsoljuk a citromlével, összeforgatjuk, és 5-10 percig állni hagyjuk.

A lenmagot megpirítjuk.

A kelkáposztát laskára vágjuk, hozzáadjuk a tejfölt, sóval, borssal, mustárral és fehérborecettel fűszerezzük, majd alaposan összekeverjük.

A wasa kenyerek felére tejfölös kelkáposztát halmozunk, ráfektetjük a citromos lazacot, aztán a hagymaszeleteket. Megszórjuk egy kevés frissen őrölt feketeborssal, a pirított lenmaggal, és végül beborítjuk a megmaradt wasa kenyér szeletekkel.

Kötözzük, csomagoljuk, és már mehetnek is a szendvicsek a hátizsákba.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!