1.0Tarka Bárkahttps://tarkabarka.cafeblog.huTarka Bárkahttps://tarkabarka.cafeblog.hu/author/tarka_barka/<p style="text-align: center"><strong>A tavak élete</strong></p> <p style="text-align: justify">Először is szavamat adom, hogy ez az utolsó ilyen jellegű írás. Nem mintha nem lehetne még hetekig beszélni a témáról, de úgy gondolom ennyi elég ahhoz, hogy ne csak nézzük, hanem lássuk is a tavat, folyót, ha a partjára vet a sorsunk. Másrészt ennyi tudással felvértezve, már könnyű szerrel elkápráztathatjuk barátnőnket, feleségünket, esetleg barátunkat, férjünket ha oda kerül a sor. Olyan látványos tud lenni, ha az ember megáll egy víz partján, és némi mélázás után egy csomó érthetetlen dolgot mond a hallgatóságnak, megfűszerezve halfajok neveivel, majd bizonyságképpen megkérdezik az éppen ott horgászó helyi illetőt, akinek csodák-csodája van az elmondott fajokból a haltartójában. Vagy ha nincs, ismeri azokat, mert szokott fogni. Kérem ilyenkor kell szép csendben kiélvezni helyzetünk varázsát, míg el nem múlik. A felvetődő kérdésekre pedig csak mosolyogjunk a bajszunk alatt (már akinek van), és halasszuk későbbre a megválaszolásukat valami jó ürüggyel.</p> <p style="text-align: justify">Lássuk tehát a tavak életének fontosabb állomásait.</p> <p style="text-align: justify"><strong>A tó</strong>, a folyókhoz képest egy jól vizsgálható, barátságos terület. Nem folyik el, mint a folyó, nem árad meg hirtelen, nem tud belőle eltűnni a hal, és viszonylag lassúak a változások. Így aztán sokkal többet és régebben foglalkoznak vele, mint a folyókkal.</p> <p style="text-align: justify">Több szempontból lehet csoportosítani a tavakat is, de most csak azokkal fogunk komolyabban foglalkozni, melyek hazánkban megtalálhatóak.</p> <p style="text-align: justify">A tavakat alapvetően vízmélység, sótartalom, tápanyagszint, valamint az időszakos felkeveredés szerint szokták besorolni. Ezek aztán meghatározzák azt is, hogy milyen fajok érzik jól benne magukat.</p> <p style="text-align: justify">A tó élete során a keletkezéstől, a feltöltődés különböző állomásain át jut el a mocsári, majd nagyon sokára a szárazföldi állapothoz. A lényeges különbség, hogy melyik, mennyi idő alatt járja be ezt az életpályát.</p> <p style="text-align: justify">Hazánk tavai kivétel nélkül a sekély vizű, viszonylag magas sótartalommal bíró tavak csoportjába tartoznak. Jelentős részük időszakosan kiszáradna, ha nem avatkozna be az ember vízpótlással. Erre többször volt példa a Fertő-tó és a Velencei-tó esetében, sőt még a Balatonnál is voltak kritikus időszakok.</p> <p style="text-align: justify">A tó megjelenését alapvetően befolyásolja annak vízmélysége, illetve a partvonal jellege. A nád és a gyékény nagyjából 1-1,5 métervízmélységig életképes. Az úszó levelű hínárok 2-2,5 métere vízoszlopot még legyőznek, de utána már csak alámerült vegetáció képes megmaradni. Így érthető, hogy minél kisebb a part lejtése, annál szélesebb növényöv veszi körül a tavat. A gyorsan mélyülő tavak esetén (pl. bányatavak) keskeny a növényzet megtelepedésére alkalmas terület keskeny, így ezek szegényes flórával bírnak. Ezzel szemben az alföldi talajdeflációkban összefolyó víz által kialakított tavakat esetenként olyan széles növénysáv határolja, hogy alig-alig találunk benne nyílt vízfelületet. A két véglet között persze számtalan átmeneti forma van. A halászati szakemberek 10-15% vízfelszínhez viszonyított növénytakarást tartanak optimálisnak. Szerencsés, ha ennek jelentős része a partot védő nád, illetve gyékény, míg kisebb része úszó és alámerült hínár.</p> <p style="text-align: justify">Miért fontos a növényzet kérdése egy tó esetében? Azért, mert a parti, növényzettel benőtt sáv a víztér egyik legtermelékenyebb élettere. Így annak a tó területéhez mért aránya nagyban befolyásolja a tó összproduktumát, végső soron a benne előállítható halhús mennyiségét. Szinte minden hal kedveli, szívesen tartózkodik benne, hiszen nagy számban élnek itt a táplálékul szolgáló rovarlárvák, csigák, ázalékállatok. Ugyanakkor a parti vegetáció jelentős feltöltő hatással rendelkezik (főként, ha nem kezelik megfelelően), így akár néhány év alatt is deciméterekkel képes csökkenteni a vízmélységet és méterekkel beljebb tolni a nyílt vízfelületet. Lássunk tehát részletesen néhány típust.</p> <p style="text-align: justify"><strong>Mély vizű, kis szervesanyag tartalmú, hideg vizű tavak.</strong></p> <p style="text-align: justify">Európában ezek az alpesi tavak. Több tíz méteres vízmélységgel, meglehetősen hideg vízzel, speciális, de szegényes élővilággal rendelkeznek. Mivel kevés az élőlény, legyen az építő, vagy lebontó, a bejutó nagyobb mennyiségű szervesanyag drasztikus módon és gyorsan megváltoztatja a tó jellegét. Ezért ezek a tavak sérülékenyek, nagyon óvatos beavatkozásokat igényelnek. Itt a <strong>maréna</strong>, illetve a <strong>pisztrángfélék mellett a sügérfélék a dominánsak, néhány keszegfélével.</strong> Hazánkban értelemszerűen, ilyen tavak nincsenek.</p> <p style="text-align: justify"><a href="https://tarkabarka.cafeblog.hu/files/2012/10/lago-alpino1.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-3794" title="lago alpino" src="https://tarkabarka.cafeblog.hu/files/2012/10/lago-alpino1.jpg" alt="" width="465" height="370" /></a></p> <p style="text-align: center">alpesi tó Karintiában</p> <p style="text-align: justify"><strong>Jelentős mélységű, melegebb vizű, magasabb szervesanyag tartalmú tavak.</strong></p> <p style="text-align: justify">Ezeket hívja a szaknyelv süllős vagy süllős-pontyos tónak. Itt az aljzat még nem, vagy csak alig iszapos. A növényzet már megjelenik, de a lebontás a termeléssel képes egyensúlyt tartani, így a tó stabil, nem változik jelentősen az évek során. Nem jellemző a nyár végi algásodás és a víz minősége sem csap át extrém tartományokba. A termelő képesség már számottevő, sőt kiváló is lehet így több halfaj képes itt megélni. Karakterfajok a névadó <strong>süllő</strong>, illetve a tiszta vizet kedvelő <strong>balin és keszegfélék (dévérkeszeg, karikakeszeg)</strong>. Igazi üde színfolt a <strong>szivárványos ökle</strong>, melynek szaporodásához kagylóra van szüksége. Megtalálja már életfeltételeit a <strong>ponty</strong> is. Ez utóbbi fajnak igen ízletes lesz a húsa az ilyen vizekben, mivel a kellemetlen ízért többek között felelős kékalgák alig vannak jelen. A tiszta víz miatt megmarad akár a <strong>kecsege</strong> is, sőt hűvös időben még alkalmanként a <strong>szivárványos pisztráng</strong> is ezekben a tavakban. Hazánkban a hegyvidéki völgyzárógátas tározók között vannak olyanok, amelyek megfelelnek ennek a kritériumnak. (Pl. Lázbérci tározó). Megfelelő szakértelemmel kezelve nagyon jó haltermelő vízzé tehetők, melyben ízletes, iszapíztől mentes halhús állítható elő.</p> <p style="text-align: justify"><a href="https://tarkabarka.cafeblog.hu/files/2012/10/lazberci_to_0001.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-3795" title="lazberci_to_000" src="https://tarkabarka.cafeblog.hu/files/2012/10/lazberci_to_0001.jpg" alt="" width="600" height="338" /></a></p> <p style="text-align: center">Lázbérci víztározó - süllős-pontyos tó</p> <p style="text-align: justify"><strong>Sekély, nagy termőképességű, dús növényzetű tavak.</strong></p> <p style="text-align: justify"><strong>Kezdetben pontyos, később csukás, majd a növényzet fokozottabb térnyerésével csukás-compós tónak nevezhetjük ezeket a vízállásokat</strong>. Mivel a ponty igényli a mélyebb,1 méter körüli vizet, a feltöltődés első fázisában még megtalálja életfeltételeit. Azonban ahogy csökken a vízmélység, egyre inkább a csuka és a compó, valamint a kárász kerül jobb helyzetbe, hiszen ők képesek a 30-40 centi vízben is megélni, szemben a ponttyal. Ezek a vizek csupán néhány méter mélyek, dúsan növényesek. A víz hőmérséklete és oxigéntartalma tág határok között változik az éve során. Nem ritka az oxigénhiány sem. E mellett az aljzatot vastagon borítják az elhalt növényi részek, amik ásványosításával nem mindig boldogulnak a lebontó szervezetek. Így évről-évre vastagszik az iszapréteg, ezzel csökkentve a vízmélységet. A felkeveredő iszap nem kedvez az érzékenyebb fajoknak, mint a süllő. A domináns fajok a<strong> ponty, a csuka, illetve a kevésbé igényes keszegfajok, mint a vörösszárnyú keszeg, bodorka, karika keszeg, kárász.</strong> Természetesen a ponty itt is jól érzi magát, de esetenként a húsa már iszapízű lehet.</p> <p style="text-align: justify"><a href="https://tarkabarka.cafeblog.hu/files/2012/10/velenceito21.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-3796" title="velenceito2" src="https://tarkabarka.cafeblog.hu/files/2012/10/velenceito21.jpg" alt="" width="480" height="316" /></a></p> <p style="text-align: center">Velencei-tó - pontyos-csukás tó</p> <p style="text-align: justify">Ahogy egyre nagyobb vízfelületet borít be a növényzet, úgy szorulnak ki az érzékeny fajok és csak a legkeményebbek maradnak. Ezek a <strong>compó, a kárász, a csuka és a vörösszárnyú keszeg</strong>.</p> <p style="text-align: justify"><a href="https://tarkabarka.cafeblog.hu/files/2012/10/feketeret1.png"><img class="aligncenter size-full wp-image-3797" title="feketeret" src="https://tarkabarka.cafeblog.hu/files/2012/10/feketeret1.png" alt="" width="500" height="320" /></a></p> <p style="text-align: center">Fekete-rét, Hortobágy - csukás-compós víz</p> <p style="text-align: justify">Ezt az állapotot követi a mocsár, ahol esetenként csak egy-egy faj képes megmaradni.</p> <p style="text-align: justify"><strong>A holtág</strong></p> <p style="text-align: justify">Speciális, mondhatni jellegzetes hazai képződmény. Alapvetően természetes és mesterséges holtágról beszélünk, ezeken belül pedig vízoldali vagy mentett oldali variációk lehetnek.</p> <p style="text-align: justify"><a href="https://tarkabarka.cafeblog.hu/files/2012/10/001087117_szarvas_az_egykori_tortenelmi_magyrorszag_kozepe1.jpg1.jpg_orig1.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-3798" title="001087117_szarvas_az_egykori_tortenelmi_magyrorszag_kozepe.jpg.jpg_orig" src="https://tarkabarka.cafeblog.hu/files/2012/10/001087117_szarvas_az_egykori_tortenelmi_magyrorszag_kozepe1.jpg1.jpg_orig1.jpg" alt="" width="600" height="400" /></a></p> <p style="text-align: center">Szarvasi Holt-Körös - jó állapotban lévő holtág</p> <p style="text-align: justify">A természetes holtág a folyóról emberi beavatkozás nélkül fűződik le többnyire nagyobb árvizek idején, míg a mesterségesek a folyószabályozás során jöttek létre. Fontos kérdés. Hogy kapcsolatban marad-e az anyamederrel, vagy nem? Amennyiben van élő kapcsolat, ezáltal víz pótlás, úgy a holtág csak lassan változik. Ellenben az anyamedertől elzárt, többnyire az ártéren kívül eső holtágak igen gyorsan képesek benövényesedni. Egyébként a jól kezelt holtág, változatossága miatt sok fajú és nagy egyedszámú halnak képes otthont adni, ezáltal kiváló horgász és halászvizek lehetnek.</p> <p style="text-align: justify">A következő részben néhány gyakran, de helytelenül használt fogalmat fogunk „helyretenni.”</p> <p style="text-align: justify">Képek forrása: <a href="http://www.hapimag.com/it/immagini.htm" target="_blank">1</a>, <a href="http://www.elmenyekvolgye.hu/latnivalok/7-lazberci-viztarozo" target="_blank">2</a>, <a href="http://albaregiaklub.blogspot.it/p/velencei-to.html" target="_blank">3</a>, <a href="http://keop.hnp.hu/node/42" target="_blank">4</a>, <a href="http://www.utisugo.hu/aktiv/szarvas-hiba-nelkul-296961.html" target="_blank">5</a>,</p>richhttps://tarkabarka.cafeblog.hu/files/2012/10/lazberci_to_000-150x150.jpg150150