Archívum: 2012. június

Fokhagymás-petrezselymes cukkinitekercs marinált füstölt vajhallal

A hétvégi gyerekposzt melléktermékeként született ez a nagyon egyszerűen elkészíthető előétel. A cukkini grillezésén kívül semmi macera nincs vele. Ha a mostani igen érdekes évszakban két zivatar között sikerül a grillrácsot beizzítani, remélem, sokaknak eszébe jut majd a recept, de nevezzük inkább csak ötletnek.

A cukkini helyett/mellett használhatunk padlizsánt, vagy készíthetjük sült paprikával, vál(t)ogathatjuk a halakat is. A cukkinihez így, petrezselyemmel mehet a melegen, mentával a hidegen füstölt pisztráng, kaporral a lazac, a padlizsánhoz kis mustárral esetleg paradicsommal makrélát tennék, a sült paprikába tonhalat. A lehetőségek száma végtelen, a füstölt halak minden nagyobb áruházban elérhetőek, a cukkini már érik, talán az időjárás sem lesz ennyire szeszélyes egész nyáron, szóval hajrá!

Fokhagymás-petrezselymes cukkinitekercs füstölt vajhallal

Hozzávalók 4 főre: 2 kicsi cukkini, 12 szelet füstölt vajhal, 1 cikk fokhagyma, 2 citrom, petrezselyemzöld, 4 db hosszúkás pici zsömle, só, frissen őrölt feketebors

A vajhal szeleteket egy tálkába tesszük, meglocsoljuk fél citrom levével, megszórjuk egy kevés frissen őrölt borssal, összeforgatjuk, és fél óráig állni hagyjuk.

A maradék citromot 12 kb. egyforma darabra vágjuk, és nyársakra húzzuk.

Nagy csokor petrezselyemzöldet felaprítunk (vagy mozsárban pépesre zúzunk), a fokhagymát áttörjük, az egészet egy kisebb befőttes üvegbe tesszük, és leöntjük annyi extra szűz olívaolajjal amennyi éppen ellepi. (Ha a végén marad belőle, lefedve néhány napig a hűtőben tárolható, ezerféleképp felhasználható. Citromlével pl. halak marinálására kiválóan alkalmas, de rakhatjuk főtt újkrumplira, sőt, a mindennapi salátánknak sem árt egy kiskanállal belőle.)

A cukkiniket megmossuk, hosszában 12 vékony szeletre vágjuk, besózzuk, és forró grillrácsra téve a szeletek mindkét oldalát megsütjük (benn egy bordázott fenekű serpenyő is megteszi ;-).

A cukkinicsíkokat folyamatosan egy tálba szedegetjük, és megkenjük a fokhagymás-petrezselymes olívaolajjal. A csíkokat ezután egyesével kiterítjük, mindegyikre egy-egy szelet marinált, füstölt vajhalat helyezünk, majd feltekerjük, és a citromos nyársakkal megtűzzük.

A zsömléket hosszában három részre vágjuk, grillrácson mindkét oldalukat megpirítjuk.

A zsömleszeleteket hármasával azonnal tányérokra tesszük, mindegyikre szúrunk egy cukkinitekercset, és azonnal tálaljuk.

Nepomuki Szent János ünnepe – Balsa – 2012. május. 16.

Éppen három hete történt. A Tarka Bárka színeiben volt szerencsém részt venni a Balsai Önkormányzat, a Szabolcsi Halászati Kft. által szervezett Nepomuki Szent János ünnepen. Bővebben hamarosan a nyomtatott sajtóban szólunk, most beszéljenek a Kölcsey TV Villantó című műsorának fenti felvételei, Bálint Sándor Jeles napok című művének Nepomuki szent Jánosra vonatkozó fejezetéből egy részlet, és a helyszínen készült fotók.

A Tisza üdvözletét küldi!

Bálint Sándor: Jeles napok – részlet – Május 16. 

“Nepomuki Szent János, népünk ajkán többfelé Jánoska, Csehország patrónusa, a Jézus-Társaság egyik mennyei pártfogója, egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja (1340–1383). Legendáját Illyés András előadásai nyomán mondjuk el.

János falusi parasztszülék kései gyermekének született. Amikor az ideje eljött, láttattanak némely szépen ragyogó lángok leszállani az égből, és a házat, melyben született, környülállván, megvilágosítani, az egész városbélieknek gyönyörködtető álmélkodására.

Pap lett belőle. Fényes tehetsége, jámbor élete hamar kitűnvén, a prágai székesegyház kanonoka, hitszónoka, a királynak alamizsnaosztogatója, az erényes királynénak pedig gyóntatóatyja lett. A kegyetlen természetű király Jánostól meg akarta tudni, hogy felesége miről gyónik neki, de hiába faggatta. Egy alkalommal az udvari szakács nem a király szájaíze szerint sült kappant szolgált föl, mire Vencel a boldogtalan embert nyársra kötöztette és elevenen kezdte süttetni. Az udvari emberek megrettentek, de szólani senki sem mert. János azonban keményen megdorgálta, mire a király börtönbe vetette, és ott számos napig éhen-szomjan tartotta.

Vencel azt hitte, hogy Jánost most már szóra tudja bírni. Követet küldött hozzá, aki elmondta neki, hogy a király bánja, amit hirtelenségből elkövetett és ebédre kéreti. Jánost a király nagy tisztelettel fogadta, de utána négyszemközt megint a királynéról, gyónásairól kérdezgette, ő azonban a gyónás szentségi pecsétjére hivatkozva, most sem árult el semmit. Erre Vencel kegyetlenül megkínoztatta, de cselekedetétől maga is megrettenve, elbocsátotta.

János ezután elzarándokolt a boleszlávi búcsújáróhelyre, ahol eljövendő, előrelátott újabb szenvedéseihez Mária segítségét kérte. Visszatérvén Prágába, a király megfenyegette: hallod-e pap, meg kell halnod, ha mindjárt elő nem számlálsz mindent, valamit néked gyónt Johanna. Haszontalan minden mentséged, el kell veszned. Az Istenre esküszöm, vizet iszol. Ezzel előre jelezte, hogy milyen halállal akarja elemészteni.

Elközelgetvén az éjszaka, kivezetteték Szent János a Moldava vizén való hídra, és megkötöztetett kezekkel és lábakkal, a király parancsolatja szerént, kegyetlenül a Moldava vizébe vetették. Krisztus Urunk mennybemenetele előtt való éjszakán, 1383. esztendőben. Így nyeré el a mártíromságnak koronáját.

A szent mártír halálát, melyet annyira kívánt titkolni Venceslaus, az Isten mindjárt csudák által kijelentette, és dicsőségessé tette: legottan a szent mártír testét a mennyei világosság körnülfogá, s az egész Moldava vízén ékesen tündöklő égő gyertyáknak számtalan sokasága láttaték úszkálni. Ahol pedig a szent mártír teste lassan-lassan a víz színén folydogál vala, ott magasabban kitetsző fáklyáknak és szövétnekeknek sokasága tündöklött, melyek szép renddel késérvén a szent testet, annak mintegy temető pompát és tiszteletet tettenek.

Egy barokk szentkép ezért magasztalja a 109. zsoltár szavaival: De torrente in via bibet, propterea exaltabit caput. Magyarul: a patakból iszik az úton, azért emeli magasra fejét.*

Földi maradványait a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyezték nyugovóra.”

Mind a szervezőknek, mind a résztvevőknek köszönöm a fogadtatást, és hogy a Tarka Bárkát képviselve részese  lehettem ennek a nagyszerű kezdeményezésnek.

A világ hallevesei V. – Írország – Chowder

Erika, a Dublin felett az ég és a The Cooking Liszt szerzője, aki férjével és kislányával, Abigéllel Írországban él, hozta nekünk nem is gondolnátok, mekkora szeretettel. Erikával csak néhány levelet váltottunk, de lelkesedése, készségessége előtt nyilvánosan is megemelem a kalapomat – és nem elsősorban a halleves kapcsán…. Ugorjunk.

A magyar szájíznek kedves, egyszerűen elkészíthető levesről (vagy inkább egytálételről?) van szó, a hozzávalók itthon is viszonylag könnyen beszerezhetők, szóval, hajrá! Dobjatok össze hétvégén egy chowdert, és ha szeretnétek tudni, hogy milyen az ég Dublin felett olvassátok Erika blogját!

“Szigetország ide vagy oda, legutóbbi felmérések szerint nem esznek elég halat az írek sem. Én sosem tudok betelni a tengerben található finomságokkal, ezért igyekszem hetente legalább egyszer halat varázsolni asztalunkra. Nem is olyan régen fedeztem fel a chowder-t. A chowder nem más mint egy zöldséges alapon elkészített halas leves, melyet gyakran tejszínnel vagy tejjel hígitanak és nem ritkán liszttel sűrítenek be. A chowder szülőhazája mégsem Írország, hanem Észak-Amerika, ahol a legnépszerűbb a New-England-i kagylós változat (New-England clam chowder). A szó eredetét azonban homály fedi, elképzelhető, hogy a francia chaudière kifejezésből származik amely arra az edényfajtára utal, amiben ezt a típusú levest főzték.
Kisebb vidéki puboktól nagyobb, elegánsabb éttermekig a chowder nagyon sok helyen szerepel az étlapon. Variációk számát tekintve rengeteg változattal találkozhatunk, és akkor a legfinomabb ha az aznap fogott, friss halat, tenger gyümöcseit főzik bele (catch of the day).
A számomra preferált receptet aszerint módosítom éppen milyen halhoz vagy zöldségekhez van kedvem. Tény, hogy gyakran lazac-füstölt tőkehal-foltos tőkehal és királyrák keverékéből főzöm. Nagyon könnyen és gyorsan elkészíthető, tartalmas étel.
Ír halleves
Hozzávalók 4 személyre:
2 szál póréhagyma
1 kisebb fej vöröshagyma
3 sárgarépa
1 fej karfiol. rózsáira szedve
1 kisebb fej brokkoli, rózsáira szedve
2 közepes burgonya
1 kukorica konzerv
kb. 30 dkg vegyes tengeri halfilé
2 dl tej
1 l halleves alaplé
csipet tengeri só
olívaolaj
Két nagy szál póréhagymát felkarikáztam és 1 fej apróra vágott vöröshagyma társaságában kevés olívaolajon üvegesre pároltam. Hozzáadtam a megmosott és felaprított zöldségeket, a rózsáira szedett karfiolt és brokkolit. Felöntöttem kb. 2 dl tejjel és 1 l halleves alaplével (fish stock). Kevés sóval és borssal ízesítettem, majd fedő alatt összefőztem a zöldségeket. Amikor már majdnem megpuhultak, hozzáadtam a megtisztított és feldarabolt lazacot, füstölt tőkehalat, foltos tőkehalat is. A halnak maximum 5 perc főzési idő kell. A legvégén került bele a kukorica konzerv.
Finom szóda kenyérrel és vajjal kínáltam.
Köszönjük szépen, Erika!

Langyos tésztasaláta fehér spárgával, datolyaparadicsommal, rukolával és sült makrélával

Nem titok már, belekezdtem egy roppant “izgalmas” diétába. A részletekről inkább csak halkan ejtek el majd egy-egy információt, a lényeg, hogy a következő hetekben a halak és a tenger gyümölcsei különösen fontos szerepet kapnak az étrendünkben. Több olyan fogást is ki kell találnom, amit tésztával/rizzsel/kenyérrel a család többi tagja boldogan elfogyaszt, így számukra nem kell külön főzni.

Az alábbi egytálétel is így sikerült, nagy adag zöld salátával komplett ebéd lett belőle – nyilván, tészta csak a szardellácskáknak járt. Szardellácskának “acciughina” nevezik Olaszországban a sovány embereket 😉

Langyos tésztasaláta vajas fehér spárgával, datolyaparadicsommal, rukolával és sült makrélával

Hozzávalók 4 főre: 210 g tészta (jelen esetben sima tollhegy), 16 szál fehér spárga, 100 ml száraz fehérbor (most friulano), csipetnyi cukor, 8 db datolyaparadicsom, egy marék rukola, 4 kisebb makréla, 2 gerezd fokhagyma, vaj, só, frissen őrölt feketebors, 3-4 bazsalikomlevél, frissen facsart citromlé

A spárgákat zöldséghámozó segítségével megtisztítjuk, és 4-5 cm-es darabokra vágjuk, a spárgasípok fejét külön rakjuk.

A fokhagymát kés lapjával kissé megnyomjuk.

A paradicsomokat kb. fél cm vastag karikákra vágjuk, lecsöpögtetjük
A halakat kibelezzük, fejüket levágjuk, kívül/belül sózzuk, borsozzuk.

Egy nagy serpenyőben vajat hevítünk, és rózsaszínre pirítjuk benne a fokhagymagerezdeket. A halakat a fokhagymás vajba helyezzük, és nagy lángon először az egyik, majd a másik oldalukat is ropogósra sütjük. (Közben ott ahol a fejet levágtuk, figyeljük hogyan sülnek át a halak, nem szabad túlsütni – bár a makréla elég zsíros ahhoz, hogy ne adja meg olyan könnyen magát.) A kész halakat ezután félretesszük, melegen tartjuk.

A feldarabolt spárga szárakat a megmaradt zsiradékba tesszük, a serpenyőt rázogatva, lesütjük. Ezután hozzáadjuk a cukrot, sózzuk, borsozzuk, majd felöntjük a fehérborral, és roppanósra pároljuk. Kb. félidőben belerakjuk a külön rakott fejeket is, így a spárga minden része egyformán puhul meg.

Ezután a vajas spárgához adjuk az apróra tépkedett bazsalikomleveleket és a felkarikázott paradicsomokat is, és további fél perc alatt az egészet készre főzzük.

Közben a tésztát lobogó sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük. Néhányszor megkeverjük, hogy ne legyen tűzforró, és összekeverjük a paradicsomos spárgával.

A kész tésztát tányérokra szedjük, mindegyik tetejére néhány szál rukolát és egy sült makrélát helyezünk, meglocsoljuk néhány csepp citromlével, és azonnal tálaljuk.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!