Tintahal leves – papírhal – eredményhirdetés

2012. március 18. 07:45 Gyerekeknek, Halételek gyerekeknek, Levesek, Menü, Nyereményjátékok, Tengeri herkentyűk 9 hozzászólás

Tegnap az egész család papírhal készítési lázban égett. A Tarka Bárka mai, gyerekeknek (is) szóló posztjára készültünk. Nagyszerű délelőttöt töltöttünk el hármasban, íme az eredmény:

Anna papírhala

Hozzávalók: 1 db A4 méretű fehér karton, 1 db A5 méretű sötétkék karton, 1 db A5 méretű türkizkék karton, türkizkék csillámpor, olló, papírragasztó, többféle kék árnyalatú zsírkréta és ceruza, fekete és rózsaszínű zsírkréta, grafit ceruza

A két kék kartont vékonyan bekentük papírragasztóval, rászórtuk a türkiz csillámport, és hagytuk megszáradni.

A fehér kartonra a lehető legnagyobb méretben halat rajzoltunk, körbevágtuk. A maradék papíron megrajzoltuk a mellúszót, és egy kb 3 cm magas, 2 cm széles pikkelyt, mindkettőt kivágtuk.

A pikkelysablont a megszáradt csillámporos kék kartonok hátuljára helyeztük, és amennyiszer ráfért körberajzoltuk, kivágtuk.

A pikkelyeket úgy, hogy egymást kissé fedjék, (váltakozva, egyszer sötétebb, egyszer világosabb kéket) a farokrésztől kezdve papírragasztóval a hal testére ragasztottuk.

Az úszókat zsírkrétával megvonalaztuk, a mellúszót a hal oldalára ragasztottuk, és végül a hal szemét és száját is megrajzoltuk.

Közben levest is készítettem. Alig harminc perces munka volt, szinte csak fel kellett vágni és összedobálni a hozzávalókat. A tintahallal nagyon jó dolgozni, ha tisztítottat veszünk, igazán gyerkjáték az előkészítése . Az íze kifejezetten édes, a legtöbb fűszerrel nagyszerűen kombinálható, sőt, elbírja akár az enyhén füstölt alapanyagokat is. Az állaga a puha! gumicukoréra emlékeztet (nem rágós, pontosabban ha rágós, akkor nincs megfelelően elkészítve!). A gyerkeknél biztos siker! Nem láttam még olyan kiskalózt, aki ne szerette volna a tintahalat!

Tintahal leves

Hozzávalók 6 főre: 1 db kb. 600 grammos konyhakész szépia, 1 nagy sárgarépa, 1 angol zeller szár, egy maréknyi friss vagy fagyasztott zöldbab (én most fagyasztottat használtam), 50 g húsos szalonna (lehet enyhén füstölt is), 1 cikk fokhagyma, 1 babérlevél, 40 g aprótészta (kiskocka vagy anellini), 1 citrom leve, extraszűz olívaolaj, ha szükséges só

A szépia szájszervét kivágjuk, a csápjait és a testét apró kockára vágjuk.

A szalonnát és a zöldségeket is felkockázzuk, a fokhagymát áttörjük.

Egy lábasban olívaolajat hevítünk, beletesszük a szalonnakockákat és a zsírját kisütjük. Hozzáadjuk az áttört fokhagymát, a sárgarépa- és a zellerkockákat, a szépiát, a babérlevelet, fél citrom levét, és nagy lángon, folyamatosan kevergetve 4-5 perc alatt lepirítjuk. Ezután felöntjük vízzel, lefedve addig főzzük, amíg a szépia megpuhul (kb. 40 perc).

Ekkor hozzáadjuk a zöldbabot és a tésztát, és a levest készre főzzük. Tálalásnál meglocsoljuk pár csepp citromlével.

p.s. Ügyeljünk a zöldbabra! A nagymami kertjéből szedett nem biztos, hogy az utolsó pár percben megpuhul.

Tegnap tehát halat ragasztottunk, főztünk, és, és és…és igen, sorsoltunk is!

Annám volt a főszereplő, a férjem az asszisztens, én pedig a sorsolási bizottság elnöke. Biztosíthatok mindenkit arról, hogy a sorsolás menete rendben zajlott, a papírcsíkhalfogó személyét mindenféle részrehajlástól mentesnek találtam (ti. olvasni még nem tud – bár jó úton halad, ugyanis szorgalmasan írogatja az O, az I, a H és az A betűket).