Archívum: 2012. január

Sonkával sült zsályás-citromos bajuszos vörösmárna

Hozzávalók: 12 db bajuszos vörösmárna, 12 szelet pármai sonka, 70 g zsemlemorzsa, 2 citrom, 4 ek. extra szűz olívaolaj, 6 zsályalevél, 10 g vaj, só, bors

DSC_0003 (2)

A márnákat tisztítsuk meg, zsigereljük ki, majd szórjuk meg a kisebb darabokra tépkedett zsályalevelekkel, egy kevés sóval, borssal, locsoljuk meg az olívaolajjal, egy citrom kifacsart levével és hagyjuk állni 3-4 órán keresztül.
Amikor a márnák már jól átvették a citromos-zsályás páclé ízét, csöpögtessük le, szórjuk meg mindkét oldalukat zsemlemorzsával, majd minden egyes halat tekerjük körbe egy-egy szelet pármai sonkával.

DSC_0027 (2)

Egy tűzálló tálat vajazzunk ki, helyezzük bele a sonkába tekert márnákat, szórjunk a tetejére még egy kevés zsályalevelet, végül előmelegített sütőben, 180 fokon süssük kb. 15-20 percig. Tálaljuk citromágyon!

Sáfrányos-feketekagylós spagetti

Hozzávalók: 320 g spagetti, 800 g feketekagyló, 1 gerezd fokhagyma, egy kis csokor petrezselyemzöld, extraszűz olívaolaj, 2 g sáfrány, 1 dl száraz fehérbor, frissen őrölt feketebors

A feketekagylókat megtisztítjuk: a héjak illesztéséből kilógó rostos szálat, az ún. szakállat egy határozott mozdulattal kihúzzuk, ha más kagylódarabok, törmelékek vannak a héjhoz tapadva, késsel lepattintjuk. Végül mindegyiket durva szivaccsal folyó víz alatt megsikáljuk, többször váltott vízben leöblítjük. Amelyik ki van nyílva vagy törött, kidobjuk.

Egy nagy serpenyőben olívaolajat hevítünk, megpirítunk benne egy kés élével kissé szétnyomott fokhagymagerezdet, hozzáadjuk a sáfrányt, a kagylókat, a felaprított petrezselyemzöldet, a bort, nagy adag feketeborsot őrlünk a tetejére, és lefedve, addig pároljuk, amíg a kagylók kinyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, kidobjuk.)

Közben a tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” -“harapható”, nem teljesen puhára főtt állagot, leszűrjük, összeforgatjuk a sáfrányos kagylóval, és azonnal tálaljuk.

Sáfrányos tőkehallal és vargánya gombával töltött cannelloni

Hozzávalók: 350 g lasagne tészta, 300 g tőkehal filé, 1 közepes vargánya gomba, 1 csokor petrezselyemzöld, sáfrány, 4 ek. száraz fehérbor, 1 gerezd fokhagyma, 1 kisebb fej fehérhagyma, 4 ek. tejszín, extraszűz olívaolaj, vaj, só, frissen őrölt fehérbors

Egy serpenyőben hevítsük fel az olajat. Nagy lángon pirítsuk meg rajta a tőkehal filéket az apróra vágott gombával és a fokhagymanyomón áttört fokhagymával. A halat vegyük ki, vágjuk apró darabokra. Közben a serpenyőben maradt gombára szórjuk rá a felaprított petrezselyemzöldet, és a sáfrányt; sózzuk, borsozzuk, majd locsoljuk meg a fehérborral. A halat tegyük vissza a serpenyőbe, és alaposan keverjük össze a gombás-petrezselymes lével. Ez lesz a töltelékünk.

A tésztalapokat főzzük 1 percig, osszuk szét rajtuk a halas tölteléket, majd egyenként tekerjük fel, és fektessük kivajazott tűzálló tálba. Rakjuk a tészta tetejére vajdarabkákat, majd 180 fokos sütőben süssük kb. 10 percig.

Ezalatt az idő alatt reszeljük le a hagymát, adjuk hozzá a tejszínt és egy kevés sáfrányt. A szószt öntsük a már félig megsült tésztára, majd rakjuk vissza a sütőbe és süssük addig, míg a teteje kissé megpirul. (Kb. további 10 perc.)

Halat a gyerekeknek!

A hal a legjobb választás

Étkezéseink egyik alapvető fontosságú alapanyaga a hal. Élettani hatásának párja nincs, épp ezért nem hiányozhat a legkisebbek asztaláról sem, sőt, legfőképp onnan nem!

Értékes mert a szervezet számára elengedhetetlen telítetlen zsírsavakat (elsősorban Omega-3-at) tartalmaz, amelyek jótékony hatását manapság nem győzik hangsúlyozni. A telítetlen zsírsavakban gazdag étrend segít a koleszterinszint csökkentésében, ezzel együtt mérséklődik az érelmeszesedés kockázata; továbbá csökkenti a triglicerid szintet, jótékonyan hat a vérnyomásra, következésképp jelentősen esik a szív- és érrendszeri megbetegedések száma is. Ezen túl segít a látásjavításban, az agy és az idegrendszer fejlődésében, amely a születés előtti harmadik trimesztertől a késő gyermekkorig a legintenzívebb, ezért nagyon fontos, hogy egészen korán, gyakorlatilag már az anyuka hasában elkezdjük a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra való nevelést. Szigorúan hangzik a „nevelés” szó, de nem kell megijedni tőle, nem más ez, mint hozzászoktatni saját magunkat és a gyerekinket is egy jobb, kiegyensúlyozottabb, harmonikus élethez. Mindannyian a legjobbat akarjuk adni a gyermekeinknek, miért fosztanánk meg őket épp az egészségtől?

A hal rengeteg értékes vitamint is tartalmaz, amelyekre mind a gyerekek mind, a felnőttek szervezetének szüksége van. A teljesség igénye nélkül néhány példa:

– A vitamin, amely a szempanaszok kezelésében játszik fontos szerepet, de növeli a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet, erősíti a csontokat, jótékony hatással van a hajra, a bőrre, a fogakra és a fogínyre.

– B2  vitamin, amely látásjavító hatású, kulcsfontosságú szerepe van a növekedésben és a szaporodásban, de szebbé teszi a hajat, a bőrt, a körmöket is.

– B3 vitamin, amely segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, koleszterin- és gyulladáscsökkentő hatású, az idegrendszer és a hormonok működésének elengedhetetlen eleme, a sejtek növekedésének és működésének egyik mozgatórugója, és nagyon fontos szerepe van a DNS hibák javításában is.

– B6 vitamin, amely immunrendszer erősítő hatású, védi az idegrendszert, továbbá véd a bőr- és szembetegségek kialakulásától, elengedhetetlen a vörösvértestek képződésénél.

– B12 vitamin, amely a növekedésben játszik nagy szerepet, megelőzi a vérszegénységet, javítja az étvágyat, a koncentrációkészséget, az emlékezőképességet.

– D vitamin, amely erősíti a szervezet természetes védekezőképességét, nélkülözhetetlen a kalcium és a foszfor felszívódásában, ezzel együtt a csontok és a fogak fejlődésében.

– K vitamin, amely véralvadás gátló hatású, védi az érfalakat, fontos szerepe van a csontok egészségének megőrzésében.

A hal egyben az emberi növekedéshez szükséges ásványi anyagok kifogyhatatlan forrása is. Gazdag jódban, amely a pajzsmirigyhormonok részeként a fejlődés, az idegrendszer, és az anyagcsere szabályozásában kap fontos szerepet; szelénben, amely a rákos megbetegedések elsőszámú “gyógyszere”. A hal gazdag fluorban és foszforban, amelyek a fogak és a csontok karbantartásához elengedhetetlenek és cinkben is, amely látásjavító- valamint bőrvédő hatású, és gátolja a rákos sejtek szaporodását is.

Mivel a fent említett esszenciális zsírsavak, vitaminok és ásányi anyagok egy részét az emberi test nem képes magától előállítani, a bevitelükről mindenképp gondoskodnunk kell. Erre pedig a legjobb megoldás az, ha a lehető leghamarabb rászoktatjuk a gyerekeket, a halfogyasztásra. Ha ez már kisgyermekkorban megtörténik, és mi magunk is pozitív példával, ízletes, színes, változatos ételekkel, és nem utolsó sorban következetes elhatározásokkal és döntésekkel állunk a témához, nagy a valószínűsége, hogy a gyerekek később sem fogják visszautasítani ezt a végtelenül sokféleképpen felhasználható, nagyszerű alapanyagot. Ismerős ízek, ismerős élmények köszönnek majd vissza újra és újra az asztalon, és felnőtt korban majd ugyanúgy vágyakoznak anya/apa sült szardíniájának, párolt pisztrángjának könnyű, citrusos íze után, mint mi manapság nagyapa pacalpörköltje vagy zsírban sült rántott húsa után.

Mikor kezdjük a halak bevezetését a gyerekek étrendjébe?

Ahogy már korábban is említettük, még az anyuka hasában, hiszen a kismamák egészséges táplálkozása jótékonyan befolyásolja a magzat fejlődését is. S hogy hogyan? Lehetőleg hetente minimum két-három alkalommal, kiváló minőségű, friss halból készült ételek fogyasztásával. (Érdekes, hogy Nyugat-Európában az orvosok már az első látogatás alkalmával felhívják a várandósok figyelmét a terhesség alatti halevés fontosságára, míg itthon maximum egy nagy kupac tablettát írnak elő.)

A szülés, születés után a babáknál egy ideig az anyatejé lesz a főszerep, míg az anyukának továbbra is kiegyensúlyozott étrendet érdemes követni. Kettős feljődés ez; amíg mi, tenger nélküli, sok esetben még az édesvízi halak elkészítésében sem túl gyakorlott szülők új ízélményekkel, új tapasztalatokkal gazdagodunk, addig gyermekeink anélkül, hogy észrevenné(n)k, belenőnek ebbe a színes-ízes új világba. Félreértés ne essék! Nem kell lemondani, a vasárnapi húslevesről, a rántott húsról, a nyárson sült szalonnáról, a körömpörköltről, de könnyítsük a többi étkezésünket egy-egy párolt vagy sütőben, esetleg roston sült halszelettel, friss, idényjellegű salátákkal, sok gyümölccsel és más, könnyen emészthető fogásokkal.

Hogyan történjen a halak bevezetése a gyermekek étrendjébe?

A hozzátáplálás elkezdése után körülbelül másfél-két hónappal, amikor már a baba felkészült az új ízek befogadására, a hús mellett elkezdhetjük a halak bevezetését is a gyermekek étrendjébe. Mivel a hal allergizáló hatású is lehet, mint a legtöbb alapanyag esetében, itt is nagyon fontos a fokozatosság! Kezdhetjük például egy egészen kis darab ördöghallal, csillagos cápával, lepényhallal vagy nyelvhallal, de a tőkehal-, és a sügérfélék is megfelelnek a célnak. Ezek a halak enyhe ízűek, lágy, omlós húsúak, könnyen rághatóak, így a babák szívesebben elfogadják, mint pl. a lazacot vagy a makrélát, nem beszélve arról, hogy zsírtartalmuk csekély, így könnyebben emészthető is. Persze az enyhe íz még így is karakteresnek tűnhet, mivel mégiscsak halról van szó, ezért érdemes néhány dekányi kóstolófalatokkal kezdeni, pl. a babák zöldségpüréjéhez hozzáadva. (Egy kis darab halat megpárolni kb. 5 perccel tart tovább, mint egy bébiételes üveget kinyitni – onnan kezdve, hogy felrakjuk a vizet főni…)

Az elején tehát alakítsunk ki egy nem túl hivalkodó ízvilágot, aztán újabb másfél-két hónap eltelte után jöhet az aranydurbincs, a süllő a csuka, a pisztráng, a tonhal, a ponty, a kardhal, később a zsírosabb halak, a szardínia, a makréla, a hering, a lazac, a tonhal, az angolna stb. Ha a családban allergiás megbetegedések már előfordultak, a halak bevezetésével mindenképp várjuk meg az egyéves kort, ugyanúgy, mint a sózott, füstölt vagy konzerv termékekkel is. (A tenger gyümölcseivel, mivel allergizáló hatásuk kiemelkedően magas, várjunk még tovább, a gyermekek étrendjébe való bevezetésükkor pedig legyünk különösen körültekintőek!)

Hogyan ellenőrizzük, hogy friss-e a hal? Kérdezzünk bátran! Lehetőleg ne menjünk konkrét elképzelésekkel, recepttel a fejünkben; kérdezzük meg inkább a halárust vagy a halas pult képzett dolgozóját, hogy melyik a legfrisebb termékük, aztán mindenképp szóljunk, hogy kisbabák, gyerekek eszik majd, és csak amikor már a kezünkben van a hal, akkor döntsünk az elkészítési módról. Javasoljon azonban bármit az eladó, a hal frissességéről mindenképp győződjünk meg! A friss hal ismérvei:

– a pikkelyek szorosan tapadnak a bőrhöz,

– a halhús rugalmas, enyhe nyomás után is visszatér eredeti formájába,

– a szemek élénkek, tiszták, domborúak,

– vízszintesen tartva egyenesen áll, nem csuklik össze,

– illata kellemes, nem túl erős.

Ha beesett, homályos szemű, szivacsos húsú, ammóniára emlékeztető szagú hallal állunk szemben, legyen akármilyen olcsó, semmiképp sem szabad megvenni! A halak esetében a frissesség, a kiváló minőség különösen fontos; itt soha ne legyen az olcsóság a mérvadó!

Gondolkodóba ejthet sokunkat, hogy vajon melyik a jobb, a friss vagy a fagyasztott hal. Kétség kívül a friss halnak párja nincs! Ha tehetjük, és meggyőződtünk arról, hogy a hal biztos forrásból, tiszta vizekből, magas higiéniai és minőségbiztosítási követelményeknek megfelelő kereskedésből származik, válasszuk a frisset, ezek közül is a kisebb példányokat.

Ha mégis a fagyasztott halra esik a választásunk, tudnunk kell, hogy bár a fagyasztás során, a hal tápértékéből nem veszít, valamelyest mégis sérül, veszít ízéből, élvezeti értékéből, textúrája némiképp megváltozik. Ennek ellenére a szemünk előtt kifogott, megtisztítot halból elkészített étel mellett még mindig ez a legbiztosabb módja annak, hogy minőségi terméket vásárolunk – természetesen ha a kifogástól a konyhánkig tartó hűtési lánc kötelezően előírt hőmérsékletét végig betartották.

Hogyan készítsük el a halat? Ha egész halat vásárolunk, pucoljuk meg, belezzük ki, távolítsunk el mindent, amit a hasában találunk, majd alaposan öblítsük le. Ha halfilét veszünk, tapogassuk végig az ujjainkkal, és ha nagyobb szálkákat találunk benne, csipesszel egyénként húzzuk ki.

A kisbabák számára a legmegfelelőbb, hőkezelési eljárás a gőzölés. Ez utóbbinak egyik nagy előnye, hogy nagyon kíméletes főzési művelet lévén a hal természetes ízét csak csekély mértékben változtatja meg, a másik pedig, hogy ezzel a módszerrel marad meg meg a legtöbb tápanyag a hal húsában. Amikor a hal a gőzölőedényben elkészül, távolítsuk el a fejét, a farkát, a bőrét, a szálkákat, tegyünk rá egy kevés extraszűz olívaolajat, pépesítsük, és adjuk a zöldségpüréhez, vagy a nagyobbaknak villával összetörve, olívaolajjal és pár csepp citromlével meglocsolva kínáljuk főételként zöldségkörettel. A gőzölő vízbe tehetünk friss zöldfűszereket, pl. kaprot, petrezselyemzöldet, zellerlevelet, bazsalikomot, kakukkfüvet, oregánót, stb. (Ne essünk kétségbe, és ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket abból, ha a baba az első pár alkalommal nem fogadja el az általunk készített ételt. Próbálkozzunk később sok-sok türelemmel. Nem éri meg siettetni, erőltetni a gyerekeket az evésben, mert sokszor épp az ellenkező hatást érjük el.)

Nagyobb babáknak minimális zsiradék és némi folyadék, pl. zöldség főzőlé vagy egy kevés paradicsom hozzáadásával pároljuk a halat, majd mint az előző esetben, ízesítsük extraszűz olívaolajjal, és esetleg egy kevés citromlével.

Halkímélő eljárás még az ún. batyuban sütés, amikor sütőpapírba vagy alufóliába helyezzük a halat, szükség szerint fűszerezzük, alá, fölé idényzöldségeket, esetleg olajbogyót, kapribogyót, citromkarikákat helyezünk, a csomagot légmentesen lezárjuk, és így sütjük meg. Ezzel a módszerrel különösen ízletes ételeket készíthetünk, hiszen mind a hal, mind a zöldségek, mind a többi, batyuban lévő alapanyagok gőze, illata, íze nem tud elillanni.

Mindezek után pedig jöhet bármilyen ételkészítési eljárás, csobbanjunk mi magunk is a gyerekekkel együtt a folyók öblébe, a tengerek hullámai közé, kutassunk régi receptek után, próbálkozzunk új ízekkel; élvezzük és használjuk okosan, nagy-nagy szeretettel és tisztelettel mindazt, amit a természet ezen az óriási kék tálcán kínál. 

Töltött pisztráng

Hozzávalók: 2 db konyhakész kb. 400 g súlyú szivárványos pisztráng, 150 g pisztrángfilé (vagy lazacpisztráng filé vagy kiváló minőségű tonhalkonzerv, bátrabbak kísérletezhetnek hidegen füstölt pisztránggal is), 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 50 g angol zeller, 1 közepes sárgarépa, 5 db csiperkegomba, 70 g kenyérbél,  4 ek. tejszín, 1 tojásfehérje, egy csokor petrezselyemzöld,  só, bors, 4 ek. extraszűz olívaolaj, vaj

Egy serpenyőben felhevítjük az olívaolajat, megpirítjuk rajta a felkockázott hagymát és az áttört fokhagymát, hozzáadjuk az apró kockára vágott zellert és sárgarépát, majd a zöldségeket roppanósra pároljuk. 

A gombákat megtisztítjuk, negyedeljük, és vékonyan felszeleteljük, a kenyérbelet a tejszínben szétmorzsoljuk.

A pisztrángfilé mindkét oldalát egy kevés vajon 1-1 percig sütjük, és amikor kihűlt, a filét apró darabokra szedjük – a szálkákat eltávolítjuk.

Egy tálban alaposan összekeverjük a párolt zöldségkockákat a gombával, a tejszínbe áztatott kenyérrel, a felaprított petrezselyemzölddel, a pisztrángdarabkákkal, sóval, borssal, és a tojásfehérjével, majd a kapott masszával megtöltjük a halakat, a hasukat hústűvel összetűzzük.

Egy tepsibe sütőpapít helyezünk, megkenjük egy kevés vajjal, ráfektetünk néhány citromkarikát, sózzuk, borsozzuk, erre kerül a hal, majd ismét fűszerek, és ismét citromkarikák.

A töltött pisztrángokat 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 percig sütjük (közben ellenőrizzük néhányszor, nehogy túlsüssük, és kiszáradjanak).

Pármai sonkába göngyölt ördöghal Ulrichtól

Hozzávalók: 1 db kb 600 gramm súlyú ördöghal, 100 g papírvékonyra szeletelt pármai sonka, 1/2 citrom, 1 nagy csokor petrezselyemzöld, 200 ml friss tejszín, extra szűz olívaolaj, só, frissen őrölt bors

A petrezselyemzöldet finomra aprítjuk.

Az ördöghalat megtisztítjuk, kifilézzük, majd mindazt ami a filéken kívül megmarad (fej, farok, gerinc) egy kisebb lábasban a fél citrommal és néhány szál petrezselyemzölddel kb. ½ órán keresztül főzzük.

A levet sűrű szövésű szűrőn átszűrjük, hozzáadjuk a petrezselyemzöldet, a tejszínt, megsózzuk, megborsozzuk, és besűrítjük. Ez lesz a mártásunk. (A sóra nagyon oda kell figyelni egyrészt mert maga a hal is sós, másrészt pedig a sonka majd a hirtelen sütés során sok sót fog magából kiengedni.)

Az ördöghal filéket nagyobb kockákra vágjuk, mindegyiket körbetekerjük egy szelet sonkával, végül egy nagy serpenyőben kevés olívaolajon néhány perc alatt mindkét oldalukat megpirítjuk.

Friss fehér kenyérrel vagy krumplipürével és a mártással körítve azonnal tálaljuk.

Lazac carpaccio Ulrichtól

Hozzávalók: 1 kb. 300 gramm súlyú lazacfilé, só, bors, 1 citrom, fél citrom leve, 1 kis csokor petrezselyemzöld, extra szűz olívaolaj

A lazacfilét sózzuk, borsozzuk, ráfektetjük a petrezselyemzöld felét, néhány citromkarikát, meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal, majd az egészet alufóliába csomagoljuk, és egy fél napra hűtőbe tesszük.

Tálalás előtt papírvékony szeletekre vágjuk, néhány csepp citromlevet csöpögtetünk rá, és megszórjuk a maradék, apróra vágott petrezselyemzölddel. (Ha szükséges, azokra a szeletekre, amelyek nem érintkeztek közvetlenül a fűszerekkel, szórhatunk még egy leheletnyi sót és borsot.)

Spenóttal és csiperke gombával sütőben sült feketekagyló

Hozzávalók: 500 g feketekagyló, extra szűz olívaolaj, 2 gerezd fokhagyma, 50 ml fehérbor, 100 g bébi spenót, 100 g csiperke gomba, 2 púpos ek. frissen reszelt parmezán, 2 ek szezámmag, só, frissen őrölt feketebors, 1 tk vaj, extra szűz olívaolaj

A feketekagylókat megtisztítjuk: a héjak illesztéséből kilógó rostos szálat, az ún. szakállat egy határozott mozdulattal kihúzzuk, ha más kagylódarabok, törmelékek vannak a héjhoz tapadva, késsel lepattintjuk. Végül mindegyiket durva szivaccsal folyó víz alatt megsikáljuk, többször váltott vízben leöblítjük. Amelyik ki van nyílva vagy törött, kidobjuk.

A megtisztított kagylókat lekerekített végükkel magunk felé, egyesével a kezünkbe fogjuk, és egy kisebb kés hegyét abba az apró résbe helyezzük, ahonnan a Byssos fonalat kihúztuk.

A kést ezután, követve a kagylóhéj vonalát, óvatosan magunk felé húzzuk, majd amikor a hozzánk legközelebb eső részhez érünk, a pengét függőleges irányba fordítva felfeszítjük a héjakat. A teli héjakat félretesszük, az üreseket kidobjuk. A kagylónyitás során a kicsöpögő folyadékot egy tálkában felfogjuk, majd leszűrjük.

A spenótleveleket vékony csíkokra, a gombát nagyon apró kockákra vágjuk, a fokhagymagerezdet meghámozzuk, áttörjük.

Egy nagy serpenyőben olívaolajat és egy kevés vajat hevítünk, majd megpirítjuk benne a fokhagymát. Hozzáadjuk a gombát, néhány perc után felöntjük a borral és a kagylók leszűrt levével, majd az egészet addig főzzük, amíg a gomba alól az összes folyadék elpárolog. Ekkor hozzáadjuk a spenótleveleket, a sajtot, majd megsózzuk, megborsozzuk, és 1-1,5 perc alatt készre pároljuk.

A tűzálló tálba helyezett kagylókat a kapott masszával megtöltjük, megszórjuk egy kevés szezámmaggal, és 220 fokra előmelegített sütőben, gratin programon 5-6 perc alatt készre sütjük.

Petrezselymes sáskarák

Hozzávalók: 12 db sáskarák, egy kisebb csokor vegyes zöldfűszer (kakukkfű, zsálya, rozmaring, bazsalikom), 1 citrom, extraszűz olívaolaj, egy kis csokor petrezselyemzöld, só, frissen őrölt feketebors

DSC_0091-1

Egy lábasban a zöldfűszer csokorral és fél citrommal vizet forralunk, hozzáadjuk a sáskarákokat, és újraforrástól számítva a sáskarákok nagyságától függően, az egészet 1-1,5 percig főzzük. Ezután leszűrjük, ollóval egyesével körbevágjuk a sáskarákok farokrészét, a páncél felső felét felnyitjuk, a rákhúst pedig óvatosan, hogy ne törjön, kiemeljük, végül hármasával tányérra helyezzük.

A petrezselemzöldet finomra aprítjuk.

Ezután meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal, néhány csepp citromlével, megszórjuk frissen őrölt feketeborssal, és a finomra aprított petrezselyemzölddel. Friss, ropogós kérgű kenyérrel vagy fokhagymás pirítóssal tálaljuk.

Kékkagylós-tojásos paradicsomsaláta

Hozzávalók: 4 tojás, 2 db érett paradicsom, 1 gerezd fokhagyma, egy kis csokor vegyes zöld fűszer (petrezselyemzöld, bazsalikom, zsálya, metélőhagyma, kakukkfű), 20 db kékkagyló, 50 ml száraz fehérbor, néhány szem zöld olajbogyó, 4 ek. fehérborecet, 6 ek extra szűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors

A tojásokat lobogó, sós vízben 10 percig főzzük, többször váltott hideg vízben lehűtjük, majd megpucoljuk, felkarikázzuk.

Amíg a tojás fő, megtisztítjuk a kagylókat: a héjak illesztéséből kilógó rostos szálat, az ún. szakállat egy határozott mozdulattal kihúzzuk, ha más kagylódarabkák, törmelékek vannak a héjhoz tapadva, késsel lepattintjuk. Végül mindegyiket durva szivaccsal folyó víz alatt megsúroljuk, többször váltott vízben leöblítjük. (Amelyik ki van nyílva vagy törött, kidobjuk.)

A zöldfűszereket leöblítjük, levélkéket lecsípkedjük, és finomra vágjuk.

A paradicsomokat felkarikázzuk, és a tojással rétegezve-kissé egymásra fektetve egy alacsony peremű tálra rendezzük.

Egy lábasban olívaolajat hevítünk, beletesszük a megtisztított feketekagylókat, hozzáadjuk a fehérbort, borsozzuk, lefedjük, és közepes lángon addig főzzük, amíg a kagylók kinyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, kidobjuk.)

Ezután a kagylóhúst kiszedjük a héjakból. A díszítéshez félreteszünk 6-8 darabot, a többit finomra vágjuk. A borecetben elkeverjük a sót, a borsot, hozzáadjuk apránként az olívaolajat, végül az áttört fokhagymát, a kagylópépet és a zöldfűszereket is. Megöntözzük  vele a salátát, tetejére szórjuk a félretett kagylókat és az olívabogyót -esetleg egy kevés aprított petrezselyemzöldet is, és tálalás előtt egy órára hűtőbe tesszük.
forrás: Nők Lapja – kb. 20 évvel ezelőtt
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!