Slider KategóriaGyerekek és halfogyasztás

Halas interjú a Hír24-en

A Hír24 oldalán 2014. december 22-én Nincs karácsony hal nélkül címmel jelent meg egy interjú, sok-sok személyes halas élménnyel, tapasztalattal tűzdelve. Íme, egy kis ízelítő a cikkből:

Alig van olyan család, akinek az asztaláról karácsonykor hiányzik a hal. Általában halászlé, rácponty, marinált ponty vagy rántott pontypatkó készül, esetleg süllő, csuka, lazac, az igazi ínyenceknél vajhal, kardhal. De a karácsony elmúlik, mi pedig elfeledkezünk a halról, legközelebb fél év múlva jut eszünkbe, a strandon, akkor kérünk egy hekket. Vagy egy sült keszeget.

Pedig a hal többet érdemel ennél, jó ízű, sokféle halat ehetnénk, de mi beleragadtunk a halászlé-paprikás-sült hal háromszögébe, na meg a bajai-szegedi elvi vitába. A menyhal meg csak sír-rí, senki nem tudja, milyen csoda is az, ha asztalra kerül.

Jellemző a hazai viszonyokra, hogy hazánk legnagyobb halételekkel és seafood-dal foglalkozó blogját egy Olaszországban élő magyar nő írja, Piazza Gabriella. A Tarka Bárka blog szerzőjeként évek óta azon dolgozik, hogy nyitottságra sarkallja a konok magyar fejeket meg az édesnemes fűszerpaprikába és lisztbe forgatott szíveket. Hogy megkóstoljunk végre legalább a nyaralás alatt egy adag tintahalat.

DSC_2023

Olaszországban élsz. Úgy könnyű, gondolhatják most mások. Valóban könnyebb ott szeretni a halat?

Igen, egy Észak-Kelet olaszországi kisvárosban élek, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egyszerűbb így. Ez az előny viszont, – mivel nem közvetlenül a tengerparton élünk-, nem elsősorban az alapanyagok beszerzésében nyilvánul meg, ahogy sokan gondolnák, hanem a halfogyasztási szokások alapvető, a mindennapokat is átszövő jelenlététől, és ezeknek a kifejezetten pozitív élettani hatásaitól. A fentiek alatt azt értem, hogy….

a teljes cikket IDE kattintva érhetitek el.

Fűszeres morzsa alatt sült rombuszhal sült burgonyával

Még mindig az ünnepi menünél (és a fokhagyma-petrezselyemzöld párosánál) tartunk. Ezúttal egy nagy klasszikust, a burgonyával sült rombuszhalat vettük elő. A fokhagymás-petrezselymes morzsából bő adagot készítettem, így egyszerűen ezzel borítottam be az előzőleg egyik oldalon megnyúzott halat.

Érdemes tudni, hogy a rombuszhal húsa sovány, könnyen emészthető, ízét a gyerekek kifejezetten kedvelik. Finoman fűszerezve, kíméletes hőkezelési eljárásokat alkalmazva (zöld fűszerekkel, párolva, gőzölve) a legkisebbeknek  is adható, a hozzátáplálás második fázisában, a húsok és a halak bevezetése során az egyik legkiválóbb alapanyagunk lehet.

(Ha érintett vagy, és szeretnél többet tudni arről mikor, miért és mennyi halat érdemes a gyerekeknek fogyasztani, olvasd el az erről szóló cikkünket is! Halat a gyerekeknek! http://tarkabarka.cafeblog.hu/2012/01/21/109/ )

Fűszeres morzsa alatt sült rombuszhal sült burgonyával

Hozzávalók 4 személyre: 1 db. kb. 800 gramm súlyú rombuszhal, 100 g zsemlemorzsa, egy nagy csokor petrezselyemzöld, 1 gerezd fokhagyma, extra szűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors, 1 citrom, 500 g burgonya, napraforgó olaj a sütéshez

A rombuszhalat uszonyait levágjuk, aztán a fejtőnél, a kopoltyúfedő alatt félkör alakú vágást ejtünk, és a belsőségeket is eltávolítjuk. A farokrész végén, ahol a halhús kezdődik, a bőrt nem túl mélyen bevágjuk, egy akkora részen, hogy a hüvelyk- és mutatóujjunkkal biztosan meg tudjuk fogni, lefejtjük a húsról, majd erősen tartva, a hal testéről az egészet egy mozdulattal lehúzzuk.

A burgonyát meghámozzuk, félcentis karikákra vágjuk, bő, forró olajban elősütjük, papírtörlőre szedjük.

A petrezselyemzöldet finomra aprítjuk, a fokhagymagerezdet meghámozzuk, áttörjük, és az egészet összekeverjük a zsemlemorzsával és 50-60 ml olívaolajjal.

DSC_0755Egy tűzálló tálat vagy serpenyőt vékonyan kiolajozunk, belefektetjük a halat. Meglocsoljuk egy kevés citromlével, sózzuk, borsozzuk, majd fél cm vastagon beborítjuk a fokhagymás-petrezselymes morzsával. Az elősütött burgonyát a hal köré rakjuk, majd az egészet 200 °C-ra előmelegített sütőbe helyezzük, és kb. 20-25 perc alatt készre sütjük. A maradék citromgerezdekkel azonnal tálaljuk.

 

Halételek gyerekeknek: Pancake skorpióhallal és sárgarépával

Hallevest (ezt a Michelin csillagosat) készítettem hétvégén, innen áldoztam fel egy aprócska skorpióhal filét az alábbi pancakebe. A halat és a zöldségeket természetesen kedvünk, igény de mindenekelőtt idény szerint variálhatjuk. Szívesen láttam volna egy kevés aprított petrezselyemzöldet a tésztában (zöld fűszerek nélkül már nem tudok élni), de a 3,5 évesnek jelenleg petrezselyemzöld fóbiája van, így ez most kimaradt.

Arról, hogy milyen halakat érdemes adni az aprónépnek ITT olvashattok.

Legközelebb egy emberesebb sörös-füstölt sajtos-pontyos-padlizsános verziót készítek, hogy az apukák is boldogok legyenek.

Pancake skorpióhallal és sárgarépával

Hozzávalók kb. 20 db pancakehez: 230 g sárgarépa, 200 g skorpióhal filé bőr nélkül, 100 g mozzarella, 200 g liszt, 2 tojás, 250 ml szénsavas ásványvíz, 1 tk. sütőpor, őrölt kömény, frissen reszelt szerecsendió, só, frissen őrölt feketebors, a sütéshez napraforgó olaj

DSC_6961

A lisztet, a sütőport és a fűszereket egy tálba szitáljuk. Hozzáadjuk a tojások sárgáját és apránként belekeverjük az ásványvizet, majd az egészet fél órára hűtőbe tesszük.

Közben a sárgarépát meghámozzuk, felkarikázzuk, és bő, sós vízben puhára főzzük. Amíg a répa fő, nagylyukú reszelőn lereszeljük a mozzarellát, és a halfilét nagyon apró kockára vágjuk.

A sárgarépát leszűrjük, villával durvára törjük. A halkockákat répa főzővizébe dobjuk, és újraforrástól számítva egy percig főzzük, leszűrjük.

A szobahőmérsékletűre hűlt előfőzött halat, a durvára tört répát és a mozzarellát a hűtőből kivett masszához adjuk, és elkeverjük.

A tojások fehérjét egy csipetnyi sóval kemény habbá verjük, majd óvatosan, hogy a hab ne törjön, a halas masszába forgatjuk.

Palacsintasütőben olajat forrósítunk, a masszából az olajra 1-2 evőkanálnyi halmokat rakunk, és a palacsintácskák mindkét oldalát aranybarnára sütjük.

Dal és vers is jár a mai recepthez (nem is tudom, hogy nem került még elő, hiszen nagy kedvenc):

Kaláka együttes: Tengerecki Pál – Tamkó Sirató Károly verse

Tamkó Sirató Károly: Tengerecki Pár

Szil-szál szalmaszál, merre jár a Pál?

Tenger szélén, hegyek élén, havas sziklák meredélyén,

Hol bolyong a messzivágyó, tűzhegyjáró, felhőszálló,

Tengerecki, Tengerecki Pál?

Hol a Bajkál halat dajkál, ott mereng a sziklapartnál.

Göncölszekér útját rója ezüst színű űrhajója.

Varázsdallal, muzsikával harcot vív a fagykirállyal,

Siklik, villanyfelhők szélén, kóborol a tenger mélyén.

Szil-szál szalmaszál, merre jár a Pál?

Tenger szélén, hegyek élén, havas sziklák meredélyén,

Hol bolyong a messzivágyó, tűzhegyjáró, felhõszálló,

Tengerecki, Tengerecki Pál?

Szil-szál szalmaszál, gyere haza a Pál!

Vándorkedved meddig éled, játszanék már újra véled.

Messzeségből hozzám térj meg, tőlem soha el ne tévedj,

Ecki-pecki Tengercki Pál!

Szil-szál szalmaszál, merre jár a Pál?

Ecki-pecki Tengercki Pál!

Nyári élmények 2012. II. – Tarka Bárka délelőttök a rivignanoi és a teori nyári táborban és aki számára kedves a téma, kérem, szavazzon!

A második legkedvesebb bloggal kapcsolatos élményem a rivignanoi és a teori nyári táborban tartott Tarka Bárka délelőttök voltak. Bevallom, nagyon sokat készültem, és nagyon izgultam, hogy minden a lehető legolajozottabban menjen. A gyerekek őszinte kritikusok, azonnal ítélnek, helyreigazításra, ellensúlyozásra, bizonyításra esetemben nem volt idő, tehát a maximumok maximumát kellett nyújtani, természetesen olasz nyelven.

A téma az ún. “pesci azzurri”, a ma nagyon divatos “kék halak” (makréla, szardínia, szardella, tonhal, kardhal, és tsai) voltak. A programot úgy próbáltam összeállítani, hogy a tudományos rész,  és a játék kb. 15 perces blokkokban váltsák egymást.

Rivignanoban 8-11 év közötti gyerekekkel dolgoztam (csak lányokkal, mert a fiúk nem értek vissza időben egy másik foglalkozásról), Teorban kisebbekkel-nagyobbakkal, fiúkkal, lányokkal vegyesen.

Minden csoportban érdeklődő, kíváncsi, a világ csodáit beszippantani vágyó, lelkes gyerekekkel találkoztam. A rivignanoi lányokkal a program minden részét sikerült kivitelezni, a teori nagyobb létszámú, vadabb csapattal inkább a játékra helyeztem a hangsúlyt. Az érkezés pillanatában megremegtem egy kicsit, ugyanis egy tanárnő azonnal megálljt parancsolt, rámutatott három gyerekre: te ide ülsz, te ide, te pedig ide. Egymástól a lehető legtávolabb ültette őket, aztán rám nézett: “Csak mert ha ők hárman egymás mellett vannak, itt ti ma nem csináltok semmit.”

Már akkor eldöntöttem, hogy stratégiát váltok, hagyom a tudományos részt, inkább játszunk, bolondozunk, halat boncolunk, stb. A számításaim bejöttek, rengeteget nevettünk, és persze a három oroszlánkölyök élvezte a legjobban az egészet.

Egy valamire nem számítottam: a legkisebbek nem tudták mire való egy képeslap.
Gyártottunk ugyanis buborékos borítékokat és belevaló halacskás-tengeres képeslapokat is. A kisebbek egyszerűen nem értették, amikor mondtam, hogy ezeket hazavihetik aztán majd amikor ha anyával, apával, tesókkal mennek nyaralni, írnak rá pár kedves sort, elküldik a legjobb barátnak vagy a nagyinak. Többen már helyben “kitöltötték” az üdvözletnek szánt részt, én pedig döbbenten álltam az eset előtt, és rájöttem, hogy igazuk van. Honnan is tudhatnák, mire való egy képeslap!
Két különösen emlékezetes írásra emlékszem: az egyik kisfiú két halat egymással szembe ragasztott, és föléjük írta “bleee che puzza!”, “pfúúúúúj, de büdös”, egy másik kisfiú azt írta rá: “Cara mamma, ti voglio tanto bene, perche’ volersi bene e’ bello.” “Kedves anyukám! Nagyon szeretlek, mert egymást szeretni nagyon jó!”. Ő volt az egyik gyerek, aki a foglalkozás után odajött hozzám, megköszönte az órát, azt mondta, nagyon jól érezte magát és nagyon sok érdekes dolgot hallott. ♥

Összességében azt vettem észre, hogy óriási szükség van a halas oktató órákra. Figuriamoci! Volt olyan gyerek, aki a “Mi a kedvenc halételed?” kérdésre a Findus halrudacskák/tonhal konzerv választ adta. (Biiiiiiiiiiiip, biiiiiiiiiip!) Rossz válasz. A fenntartható halászatról pedig gyakorlatilag senki nem hallott.

A két délelőtt nagyon hasznos volt számomra, rengeteg információt gyűjtöttem össze a családok halvásárlási, halfogyasztási szokásairól, a gyerekek ismereteiről, a témához való hozzáállásukról. (Tervben van a magyarországi kivitelezés is, remélhetőleg jövő nyáron a magyar gyerekekkel is játszunk egy jót!)

Köszönöm Luanának és Paolának a sok biztatást, és a rivignanoi Punto e Virgola Egyesületnek, hogy lehetővé tette, hogy a Tarka Bárka blog részt vehessen az általuk szervezett nyári táborban!

Luana, Paola, Francesca, e tutti i bambini, grazie di cuore!

A fentiek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben a Tarka Bárka blog legfontosabb témáit a potenciális olvasók igényeihez igazítsuk, és hogy a különböző cikkeket, recepteket és egyéb posztokat úgy írjuk,  hogy az mindenki számára hasznos, érdekes de mindenekelőtt használható legyen.

A készülődésről itt olvashattok bővebben.

Akinek szimpatikus a Tarka Bárka blog kezdeményezése, miszerint megpróbáljuk a gyerekekkel (is) megszerettetni a halat, az mindenképpen olvassa el a következő, a Facebookon már megjelent felhívást, és ha teheti, vasárnapig szvazzon.:

“Kedves Barátaim, Ismerőseim!

Be kell, hogy valljak valamit: a Tarka Bárka két receptjét beszippantotta egy szavazós játék. Általában nem szívesen veszek részt efféle játékokban, nem vagyok az a végletekig kampányolós típus, de ez esetben a nyeremény igen kecsegtető: egy intejú az olasz Sale e Pepe Kids gasztronómiai magazin téli számában.

A feladat a következő volt: gyerekeknek készíteni szemnek-szájnak vonzó ételeket a Delicius termékeivel, és mivel a Tarka Bárka egyik fő tevékenysége épp a gyerekeknek való halételek sorozatgyártása, úgy gondoltuk, benevezünk. 90 szavazattal jelenleg a második helyen állunk, az első helyezettnek 127 szavazata van. A játék szeptember 30-án zárul, biztos vagyok benne, hogy ha segítetek, akár az első helyen is végezhetünk. Mutassuk meg együtt, mit tudunk (psszt. mi magyarok ;-)!!!

Akihez közel áll az egészségesebb életmódra való nevelés kérdése, a halfogyasztás népszerűsítése, vagy egyszerűen csak tetszik valamelyik recept, és kedvet érez magában, kérem, szavazzon! Két recept is versenyben van: az egyik a Makrélás-paradicsomos pillangók, amelynek a fotóján Annám „mosolyog” és a „Tonhalas ricottagombócok” – „POLPETTE DI TONNO E RICOTTA” , de mivel ez utóbbi áll jobban, megkérek mindenkit, lehetőség szerint erre szavazzon.

Szavazni itt lehet: http://www.facebook.com/delicius/app_308051872622142

A szavazás kicsit bonyolult, a részvételhez Facebook felhasználónak kell lenni, ráadásul az egész olaszul íródott, de egyáltalán nem kivitelezhetetlen:

először is alkalmazás elfogadása
aztán klikk a „sfoglia le ricette”-re
itt kell megkeresni az általam feltöltött ricottagombócos képet
és a kék mezőben egy határozott klikk a „vota ricetta”-ra.
Ennyi. 🙂

Köszönöm mindenkinek, aki megosztja az instrukciókat, és mást is szavazásra buzdít. Ígérem, hálás leszek, és hírünket viszem csizmaszerte.

Üdvözlettel:

Gaba”

Halat a gyerekeknek!

A hal a legjobb választás

Étkezéseink egyik alapvető fontosságú alapanyaga a hal. Élettani hatásának párja nincs, épp ezért nem hiányozhat a legkisebbek asztaláról sem, sőt, legfőképp onnan nem!

Értékes mert a szervezet számára elengedhetetlen telítetlen zsírsavakat (elsősorban Omega-3-at) tartalmaz, amelyek jótékony hatását manapság nem győzik hangsúlyozni. A telítetlen zsírsavakban gazdag étrend segít a koleszterinszint csökkentésében, ezzel együtt mérséklődik az érelmeszesedés kockázata; továbbá csökkenti a triglicerid szintet, jótékonyan hat a vérnyomásra, következésképp jelentősen esik a szív- és érrendszeri megbetegedések száma is. Ezen túl segít a látásjavításban, az agy és az idegrendszer fejlődésében, amely a születés előtti harmadik trimesztertől a késő gyermekkorig a legintenzívebb, ezért nagyon fontos, hogy egészen korán, gyakorlatilag már az anyuka hasában elkezdjük a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra való nevelést. Szigorúan hangzik a „nevelés” szó, de nem kell megijedni tőle, nem más ez, mint hozzászoktatni saját magunkat és a gyerekinket is egy jobb, kiegyensúlyozottabb, harmonikus élethez. Mindannyian a legjobbat akarjuk adni a gyermekeinknek, miért fosztanánk meg őket épp az egészségtől?

A hal rengeteg értékes vitamint is tartalmaz, amelyekre mind a gyerekek mind, a felnőttek szervezetének szüksége van. A teljesség igénye nélkül néhány példa:

– A vitamin, amely a szempanaszok kezelésében játszik fontos szerepet, de növeli a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet, erősíti a csontokat, jótékony hatással van a hajra, a bőrre, a fogakra és a fogínyre.

– B2  vitamin, amely látásjavító hatású, kulcsfontosságú szerepe van a növekedésben és a szaporodásban, de szebbé teszi a hajat, a bőrt, a körmöket is.

– B3 vitamin, amely segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, koleszterin- és gyulladáscsökkentő hatású, az idegrendszer és a hormonok működésének elengedhetetlen eleme, a sejtek növekedésének és működésének egyik mozgatórugója, és nagyon fontos szerepe van a DNS hibák javításában is.

– B6 vitamin, amely immunrendszer erősítő hatású, védi az idegrendszert, továbbá véd a bőr- és szembetegségek kialakulásától, elengedhetetlen a vörösvértestek képződésénél.

– B12 vitamin, amely a növekedésben játszik nagy szerepet, megelőzi a vérszegénységet, javítja az étvágyat, a koncentrációkészséget, az emlékezőképességet.

– D vitamin, amely erősíti a szervezet természetes védekezőképességét, nélkülözhetetlen a kalcium és a foszfor felszívódásában, ezzel együtt a csontok és a fogak fejlődésében.

– K vitamin, amely véralvadás gátló hatású, védi az érfalakat, fontos szerepe van a csontok egészségének megőrzésében.

A hal egyben az emberi növekedéshez szükséges ásványi anyagok kifogyhatatlan forrása is. Gazdag jódban, amely a pajzsmirigyhormonok részeként a fejlődés, az idegrendszer, és az anyagcsere szabályozásában kap fontos szerepet; szelénben, amely a rákos megbetegedések elsőszámú “gyógyszere”. A hal gazdag fluorban és foszforban, amelyek a fogak és a csontok karbantartásához elengedhetetlenek és cinkben is, amely látásjavító- valamint bőrvédő hatású, és gátolja a rákos sejtek szaporodását is.

Mivel a fent említett esszenciális zsírsavak, vitaminok és ásányi anyagok egy részét az emberi test nem képes magától előállítani, a bevitelükről mindenképp gondoskodnunk kell. Erre pedig a legjobb megoldás az, ha a lehető leghamarabb rászoktatjuk a gyerekeket, a halfogyasztásra. Ha ez már kisgyermekkorban megtörténik, és mi magunk is pozitív példával, ízletes, színes, változatos ételekkel, és nem utolsó sorban következetes elhatározásokkal és döntésekkel állunk a témához, nagy a valószínűsége, hogy a gyerekek később sem fogják visszautasítani ezt a végtelenül sokféleképpen felhasználható, nagyszerű alapanyagot. Ismerős ízek, ismerős élmények köszönnek majd vissza újra és újra az asztalon, és felnőtt korban majd ugyanúgy vágyakoznak anya/apa sült szardíniájának, párolt pisztrángjának könnyű, citrusos íze után, mint mi manapság nagyapa pacalpörköltje vagy zsírban sült rántott húsa után.

Mikor kezdjük a halak bevezetését a gyerekek étrendjébe?

Ahogy már korábban is említettük, még az anyuka hasában, hiszen a kismamák egészséges táplálkozása jótékonyan befolyásolja a magzat fejlődését is. S hogy hogyan? Lehetőleg hetente minimum két-három alkalommal, kiváló minőségű, friss halból készült ételek fogyasztásával. (Érdekes, hogy Nyugat-Európában az orvosok már az első látogatás alkalmával felhívják a várandósok figyelmét a terhesség alatti halevés fontosságára, míg itthon maximum egy nagy kupac tablettát írnak elő.)

A szülés, születés után a babáknál egy ideig az anyatejé lesz a főszerep, míg az anyukának továbbra is kiegyensúlyozott étrendet érdemes követni. Kettős feljődés ez; amíg mi, tenger nélküli, sok esetben még az édesvízi halak elkészítésében sem túl gyakorlott szülők új ízélményekkel, új tapasztalatokkal gazdagodunk, addig gyermekeink anélkül, hogy észrevenné(n)k, belenőnek ebbe a színes-ízes új világba. Félreértés ne essék! Nem kell lemondani, a vasárnapi húslevesről, a rántott húsról, a nyárson sült szalonnáról, a körömpörköltről, de könnyítsük a többi étkezésünket egy-egy párolt vagy sütőben, esetleg roston sült halszelettel, friss, idényjellegű salátákkal, sok gyümölccsel és más, könnyen emészthető fogásokkal.

Hogyan történjen a halak bevezetése a gyermekek étrendjébe?

A hozzátáplálás elkezdése után körülbelül másfél-két hónappal, amikor már a baba felkészült az új ízek befogadására, a hús mellett elkezdhetjük a halak bevezetését is a gyermekek étrendjébe. Mivel a hal allergizáló hatású is lehet, mint a legtöbb alapanyag esetében, itt is nagyon fontos a fokozatosság! Kezdhetjük például egy egészen kis darab ördöghallal, csillagos cápával, lepényhallal vagy nyelvhallal, de a tőkehal-, és a sügérfélék is megfelelnek a célnak. Ezek a halak enyhe ízűek, lágy, omlós húsúak, könnyen rághatóak, így a babák szívesebben elfogadják, mint pl. a lazacot vagy a makrélát, nem beszélve arról, hogy zsírtartalmuk csekély, így könnyebben emészthető is. Persze az enyhe íz még így is karakteresnek tűnhet, mivel mégiscsak halról van szó, ezért érdemes néhány dekányi kóstolófalatokkal kezdeni, pl. a babák zöldségpüréjéhez hozzáadva. (Egy kis darab halat megpárolni kb. 5 perccel tart tovább, mint egy bébiételes üveget kinyitni – onnan kezdve, hogy felrakjuk a vizet főni…)

Az elején tehát alakítsunk ki egy nem túl hivalkodó ízvilágot, aztán újabb másfél-két hónap eltelte után jöhet az aranydurbincs, a süllő a csuka, a pisztráng, a tonhal, a ponty, a kardhal, később a zsírosabb halak, a szardínia, a makréla, a hering, a lazac, a tonhal, az angolna stb. Ha a családban allergiás megbetegedések már előfordultak, a halak bevezetésével mindenképp várjuk meg az egyéves kort, ugyanúgy, mint a sózott, füstölt vagy konzerv termékekkel is. (A tenger gyümölcseivel, mivel allergizáló hatásuk kiemelkedően magas, várjunk még tovább, a gyermekek étrendjébe való bevezetésükkor pedig legyünk különösen körültekintőek!)

Hogyan ellenőrizzük, hogy friss-e a hal? Kérdezzünk bátran! Lehetőleg ne menjünk konkrét elképzelésekkel, recepttel a fejünkben; kérdezzük meg inkább a halárust vagy a halas pult képzett dolgozóját, hogy melyik a legfrisebb termékük, aztán mindenképp szóljunk, hogy kisbabák, gyerekek eszik majd, és csak amikor már a kezünkben van a hal, akkor döntsünk az elkészítési módról. Javasoljon azonban bármit az eladó, a hal frissességéről mindenképp győződjünk meg! A friss hal ismérvei:

– a pikkelyek szorosan tapadnak a bőrhöz,

– a halhús rugalmas, enyhe nyomás után is visszatér eredeti formájába,

– a szemek élénkek, tiszták, domborúak,

– vízszintesen tartva egyenesen áll, nem csuklik össze,

– illata kellemes, nem túl erős.

Ha beesett, homályos szemű, szivacsos húsú, ammóniára emlékeztető szagú hallal állunk szemben, legyen akármilyen olcsó, semmiképp sem szabad megvenni! A halak esetében a frissesség, a kiváló minőség különösen fontos; itt soha ne legyen az olcsóság a mérvadó!

Gondolkodóba ejthet sokunkat, hogy vajon melyik a jobb, a friss vagy a fagyasztott hal. Kétség kívül a friss halnak párja nincs! Ha tehetjük, és meggyőződtünk arról, hogy a hal biztos forrásból, tiszta vizekből, magas higiéniai és minőségbiztosítási követelményeknek megfelelő kereskedésből származik, válasszuk a frisset, ezek közül is a kisebb példányokat.

Ha mégis a fagyasztott halra esik a választásunk, tudnunk kell, hogy bár a fagyasztás során, a hal tápértékéből nem veszít, valamelyest mégis sérül, veszít ízéből, élvezeti értékéből, textúrája némiképp megváltozik. Ennek ellenére a szemünk előtt kifogott, megtisztítot halból elkészített étel mellett még mindig ez a legbiztosabb módja annak, hogy minőségi terméket vásárolunk – természetesen ha a kifogástól a konyhánkig tartó hűtési lánc kötelezően előírt hőmérsékletét végig betartották.

Hogyan készítsük el a halat? Ha egész halat vásárolunk, pucoljuk meg, belezzük ki, távolítsunk el mindent, amit a hasában találunk, majd alaposan öblítsük le. Ha halfilét veszünk, tapogassuk végig az ujjainkkal, és ha nagyobb szálkákat találunk benne, csipesszel egyénként húzzuk ki.

A kisbabák számára a legmegfelelőbb, hőkezelési eljárás a gőzölés. Ez utóbbinak egyik nagy előnye, hogy nagyon kíméletes főzési művelet lévén a hal természetes ízét csak csekély mértékben változtatja meg, a másik pedig, hogy ezzel a módszerrel marad meg meg a legtöbb tápanyag a hal húsában. Amikor a hal a gőzölőedényben elkészül, távolítsuk el a fejét, a farkát, a bőrét, a szálkákat, tegyünk rá egy kevés extraszűz olívaolajat, pépesítsük, és adjuk a zöldségpüréhez, vagy a nagyobbaknak villával összetörve, olívaolajjal és pár csepp citromlével meglocsolva kínáljuk főételként zöldségkörettel. A gőzölő vízbe tehetünk friss zöldfűszereket, pl. kaprot, petrezselyemzöldet, zellerlevelet, bazsalikomot, kakukkfüvet, oregánót, stb. (Ne essünk kétségbe, és ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket abból, ha a baba az első pár alkalommal nem fogadja el az általunk készített ételt. Próbálkozzunk később sok-sok türelemmel. Nem éri meg siettetni, erőltetni a gyerekeket az evésben, mert sokszor épp az ellenkező hatást érjük el.)

Nagyobb babáknak minimális zsiradék és némi folyadék, pl. zöldség főzőlé vagy egy kevés paradicsom hozzáadásával pároljuk a halat, majd mint az előző esetben, ízesítsük extraszűz olívaolajjal, és esetleg egy kevés citromlével.

Halkímélő eljárás még az ún. batyuban sütés, amikor sütőpapírba vagy alufóliába helyezzük a halat, szükség szerint fűszerezzük, alá, fölé idényzöldségeket, esetleg olajbogyót, kapribogyót, citromkarikákat helyezünk, a csomagot légmentesen lezárjuk, és így sütjük meg. Ezzel a módszerrel különösen ízletes ételeket készíthetünk, hiszen mind a hal, mind a zöldségek, mind a többi, batyuban lévő alapanyagok gőze, illata, íze nem tud elillanni.

Mindezek után pedig jöhet bármilyen ételkészítési eljárás, csobbanjunk mi magunk is a gyerekekkel együtt a folyók öblébe, a tengerek hullámai közé, kutassunk régi receptek után, próbálkozzunk új ízekkel; élvezzük és használjuk okosan, nagy-nagy szeretettel és tisztelettel mindazt, amit a természet ezen az óriási kék tálcán kínál. 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!