Címke: paradicsom hámozott darabolt

Csőtészta sült padlizsánnal, édesköménnyel és vénuszkagylóval

Ez ugyan egy régi fotó, de a recept ma is aktuális, ez lesz ugyanis a mai tésztánk (csak hogy megtörjük egy kicsit a cukkinivarázst).

Csőtészta sült padlizsánnal, édesköménnyel és vénuszkagylóval

Hozzávalók 4 személyre: 320 g csőtészta, 200 g padlizsán, 200 g édeskömény, 2 ek. balzsamecet, 2 gerezd fokhagyma, 400 g vénuszkagyló, 200 g hámozott, darabolt paradicsom, só, frissen őrölt feketebors, extra szűz olívaolaj

DSC_0601

A padlizsánt és az édesköményt csíkokra vágjuk. A fokhagymagerezdeket megpucoljuk, és papírvékonyan felszeleteljük.

Wokban olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk az édeskömény- és padlizsán csíkokat, megsózzuk, megborsozzuk, és nagy lángon 5-10 percig pirítjuk Félidőben hozzáadjuk a fokhagymaszeleteket is – előbb nem érdemes, mert megéghetnek. Ezután meglocsoljuk a balzsamecettel, elkeverjük benne a paradicsomot (ha szükséges, kissé besűrítjük), majd hozzáadjuk a vénuszkagylókat is. Az egészet addig főzzük, amíg a kagylók kinyílnak. (Amelyik kagyló nem nyílik ki, kidobjuk.)

Közben a tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, összeforgatjuk a vénuszkagylós szósszal, és néhány édeskömény levélkével megszórva azonnal tálaljuk.

Kecskesajtos-zöldséges csípős garnéla leves buggyantott tojással és “A közös recept” elnevezésű nagy multikulti blogger project

Kezdem azzal, hogy nemrég Eztettem Éci blogger barátném azzal a kérdéssel állt elő, hogy mit szólnék hozzá, ha Katucikonyha Katuci, Coffeintmentes-Multikulti Anikó ő és én összedugnánk a fejünket, elkészítenénk ugyanazt az ételt, és dokumentálnánk az eseményt egy róla szóló  bejegyzéssel ill. fotóval. Remek ötlet, igaz? Persze, én is azonnal igent mondtam.

Écit idézem: “A közös recept tehát négyőnk projektje: egy általános receptcímből kiindulva mindenki a saját elképzelése szerint főzi meg az adott ételt, összesen négyet két hónap alatt. Nem pakoltunk különösebb ideológiát a dolog mögé, kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki a többiek ugyanabból. Az érdekessége a kis tervünknek abból adódik, hogy mindegyikünknek van valamilyen főzési stílusa, ami valószínűleg teljesen különböző ételeket fog eredményezni, amelyekből ki-ki szabadon választhat, saját ízlése szerint.”

Hamar szétosztottuk a fogásokat, én a levest választottam. Haha, önző módon azonnal a Bárka halleves sorozatára gondoltam, aztán a lelkesedésem hamar le is lankadt, mert kiderült, hogy Katuci konyhájába hal nem teheti be a lábát uszonyát. Végül aztán mégis sikerült kiskaput találni, és a széleskörű, zölddel jelzett vízi alapanyag kínálatból kiválasztottuk a garnélát. A feladat pedig az lett, hogy készítsünk egy zöldséges-fűszeres garnéla levest. 

Átnéztem több száz garnéla és halleves fotót. Két lehetséges irányt vettem figyelembe, azt gondoltam, vagy egy letisztult, minimál levet készítek vagy pedig egy sokhozzávalós, tartalmas, a saját konyhámban nem mindennapi hozzávalók felhasználásával készülő, egytálételszerű valamit. Brazília-Ecuador és Kína halgasztronómiái között ingáztam, míg végül (mivel az utolsó pillanatban nem kaptam bébi spenótot, ergo kényszerből) a első mellett voksoltam. Több tradicionális változatból gyúrtam össze a magamét, ami végül tényleg nagyon jól sikerült – azt hiszem, ehhez hasonlít leginkább -, és evidentemente osztatlan sikert aratott a családban.

Mérgelődtem egy darabig, mert két hete négy olyan helyen is jártam, ahol kaphattam volna friss garnélát, ahol viszont pénteken kerestem, csak elő-hőkezelt volt. Bevallom őszintén, valahogy mindig ódzkodtam ennek az alapanyagnak a felhasználásától, egyszer láttam valahol, hogy gigantikus üstökben főzik elő, elborzasztott a fotókon lévő, tisztának legkevésbé sem nevezhető környezet. Most félretettem az előítéleteimet (mert biztos vannak a higiéniai előírásokat megfelelően követő, rendes garnélafeldolgozók is) és főleg mert nem volt más választásom, mégis vettem belőle. Meglepetésemre a végeredmény különösen szaftos, jóízű, kellően tengersós-édes volt, meg is beszéltük a férjemmel, hogy máskor is veszünk belőle. Természetesen a friss garnélától nem jobb, viszont a fagyasztott, majd kiengedett, sokszor nem megfelelő ideig/körülmények között hűtött/tárolt változatot mérföldkövekkel megelőzi!

És akkor jöjjön a recept:

Kecskesajtos-zöldséges csípős garnéla leves buggyantott tojással

Hozzávalók 4 személyre: 50 g angol zeller, 50 g fehér hagyma, 50 g kápia paprika, 2 gerezd fokhagyma, 200 g garnéla, 250 g burgonya, 100 g sárgarépa, 4 ek. házi paradicsomszósz (szezonban 4 hámozott, darabolt datolya paradicsom), 2 maréknyi friss vagy fagyasztott zöldborsó, 80 g friss kecskesajt, 200 ml kókusztej, 1 ek. rizsliszt, 1 tk. őrölt, füstölt pirospaprika, frissen őrölt fekete bors, só, 1 kaffir lime levél, 1,5 l hal, rák vagy zöldség alaplé, esetleg víz vagy a fentiek keveréke (mivel gyakran készítek halételeket, nálam mindig van hal alaplé a fagyasztóban, ehhez főztem még egy gyors, fűszermentes rák alaplevet a megtisztított garnélák páncéljaiból),  1 lime, 1 friss csípős paprika, 4 tojás, 1 ek. fehérborecet, egy kis csokor petrezselyem- vagy korianderzöld, chilipehely, extra szűz olívaolaj

garnela leves blog

A zöldségeket megpucoljuk, a hagymát, a fokhagymát, a kápia paprikát és a zellert és a petrezselyemzöldet finomra aprítjuk. A sárgarépát vékonyan felkarikázzuk, a burgonyát kisebb kockákra vágjuk. A kecskesajtot, a kókusztejet és a rizslisztet egy tálkában csomómentesre keverjük.

A garnélákat megtisztítjuk, a fejeket és a páncélokat egy kis lábasba tesszük, felöntjük vízzel, felforraljuk, és gyöngyözve 20 percig főzzük. Ezután sűrű szövésű szűrőn keresztül átszűrjük, és a levet félretesszük.

Egy nagyobb lábasban olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a felaprított hagymát, fokhagymát, kápia paprikát és zellert, majd közepes lángon üvegesre pároljuk. Meghintjük a füstölt pirospaprikával, átkeverjük, hozzáadjuk a paradicsomot, a kaffir lime levelet, a sárgarépát, és lefedve 10 percig pároljuk (ha szükséges, adhatunk hozzá egy kevés vizet). Ekkor hozzáadjuk a burgonyakockákat és a zöldborsót, felöntjük a garnéla/hal/zöldség alaplével, és alacsony lángon addig főzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak. (Számoljunk azzal, hogy a házi és a bolti sárgarépa és a zöldborsó főzési ideje nagyban eltérhet egymástól!)

A kecskesajtos-rizslisztes-kókusztejet elkeverjük a lében, sóval, frissen őrölt feketeborssal fűszerezzük, és 2-3 percig forraljuk. Hozzáadjuk a megtisztított garnéla farkakat, a felaprított petrezselyem/korianderzöldet – egy keveset tegyünk félre, hogy tálalásnál is legyen a kezünk ügyében egy-egy csipet – és a levest nem több, mint 1-1,5 perc alatt készre főzzük.

Közben egy lábasban sós-ecetes vizet forralunk, és habverővel örvényt kavarunk benne. Egyesével beleütjük a tojásokat, maximum 2 percig főzzük, majd leszűrjük. Ezután levágjuk a kilógó fehérje rongyocskákat, a tojást szépre igazítjuk.

A csípős paprikát vékonyan felszeleteljük, a lime-ot négyfelé vágjuk.

A levest tányérokba szedjük, mindegyik tetejére egy-egy buggyantott tojást, egy lime gerezdet és néhány csípős paprika karikát ültetünk. Megszórjuk a félretett petrezselyem/koriander zölddel valamint egy kevés chili pehellyel, és azonnal tálaljuk.

Na, és akkor nézzétek, a többiek milyen szuper ételeket készítettek! Klikkeljetek a linkekere, hogy lássátok Anikó, Éci és Katuci zöldséges-fűszeres garnéla levesét!

Anikó – Sült paprikás füstölt fokhagymás garnéla leves

prawn soup-7794 blog

Éci – Laksa

IMG_0199

Katuci – Sáfrányos burgonyakrémleves sült garnélafalatokkal

DSC_2782ab blog

p.s. Eredetileg a helyi, szezonális alapanyagokat kellett volna előnyben részesíteni – ha jól emlékszem, épp én voltam az ötletgazda. I’m sorry, lányok, ez most részemről nem jött össze.

p.s.2. Nagyon élveztem mind a bevásárlást, mind a főzést, a leves elfogyasztásáról nem is beszélve. Egy kicsit olyan volt ez az egész, mintha titeket vártalak volna ebédre…

Köszönöm a lehetőséget, találkozunk két hét múlva a főétel fordulóban!

Csípős leves tenger gyümölcseivel

Hozzávalók 4 személyre: 500 g kékkagyló, 20 db hidegvízi koktélgarnéla, 50 g póréhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 újhagyma (szárral együtt), egy kis csokor petrezselyemzöld, 2 db csípőspaprika, 50 g angol zeller, 1 kk. csípős füstölt pirospaprika, 1 kk. szárított oregánó, 320 g hámozott, darabolt paradicsom, só, frissen őrölt feketebors, 120 g gramigna tészta (vagy nr 3 vastag spagetti, esetleg capelli d’angelo kb. 3 cm-es darabokra törve), kb. 1 l hal vagy zöldség alaplé, 1 kezeletlen lime

DSC_7207

A kékkagylókat megtisztítjuk: a héjak illesztéséből kilógó rostos szálat, az ún. szakállat egy határozott mozdulattal kihúzzuk, ha más kagylódarabok, törmelékek vannak a héjhoz tapadva, késsel lepattintjuk. Végül mindegyiket durva szivaccsal folyó víz alatt megsikáljuk, többször váltott vízben leöblítjük. Amelyik ki van nyílva vagy törött, kidobjuk.

A garnélák fejét, páncélját és a húsban futó bélcsatornát eltávolítjuk. (így) Az újhagymát és az egyik csípőspaprikákat felkarikázzuk. A másik csípőspaprika csumáját eltávolítjuk, húsát az angol zellerrel, a póréhagymával, a fokhagymával és a petrezselyemzölddel együtt finomra aprítjuk. A tésztát kb. 3 cm hosszú darabokra törjük. A lime felét vékonyan felszeleteljük.

Egy lábasban olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a kagylókat, és fedő alatt addig pároljuk, amíg kinyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, kidobjuk.) A kagylók alatt keletkezett levet sűrű szövésű szűrőn átszűrjük, a kagylóhúst a héjból kiszedjük, félretesszük.

Ugyanebben a lábasban ismét olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a garnélafarkakat, nagyságuktól függően fél-egy perc alatt mindkét oldalukat megpirítjuk, majd a kiszedjük, félretesszük. A megmaradt zsiradékra rádobjuk a finomra aprított póréhagymát, fokhagymát, csípőspaprikát, zellert és az újhagyma fehér részét, majd 2-3 percig pirítjuk. Megszórjuk a petrezselyemzöld felével, ráfacsarjuk fél lime levét aztán tovább pirítjuk, végül lesütjük.  Ekkor elkeverjük benne a füstölt pirospaprikát és az oregánót, hozzáadjuk a paradicsomot és a kagylók leszűrt levét, majd az egészet mártás sűrűségűvé főzzük.

A tésztát a paradicsommártásba dobjuk, és felöntjük kb. 1 l hal vagy zöldség alaplével. Frissen őrölt borssal ill. szükség szerint kevés sóval ízesítjük, és az egészet addig főzzük, amíg a tészta eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot. A sült garnélafarkakat és a kagylóhúst visszahelyezzük a lébe, és a lábast azonnal lehúzzuk  a tűzről.

A levest még forrón, a maradék petrezselyemzölddel, csípősapaprikával, újhagymával és a lime szeletekkel tálaljuk.

p.s. Ez egy olyan recept, ami végül nem került bele a könyvbe. Lett viszont helyette egy texsasi ismerős javaslatára egy ehhez hasonló, de sokkal izgalmasabb, avokádós-sk. készített tortillás tigrisgarnéla leves. Ezért is érdemes tehát belenézni a  Rákok, kagylók, csigák tintahalak című könyvbe…

Zöldséges tőkehal

Hozzávalók 4 személyre: 280 g tőkehal filé bőr nélkül (nekem most sózott volt, amit 48 órán keresztül hideg vízben áztattam, naponta kétszer cseréltem a vizet), 1 db sárga kaliforniai paprika, 150 g cukkini, 250 g padlizsán, 1 nagy fej fehér hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 150 g édeskömény, 100 ml száraz rozé, 300 g hámozott, darabolt paradicsom (ilyenkor már konzerv vagy sk. eltett), só, frissen őrölt feketebors, csipetnyi őrölt édeskömény mag, 1 ágacska kakukkfű, extra szűz olívaolaj

DSC_2319

A hagymát és a fokhagymát megpucoljuk, előbbit nagyobb kockákra, utóbbit papírvékony szeletekre vágjuk. A padlizsánt meghámozzuk, az édeskömény felső rétegét eltávolítjuk, a paprika csumáját, magjait és ereit eltávolítjuk. A zöldségeket a cukkinivel és a tőkehal filével együtt, kb. azonos nagyságú (2-3 cm-es) kockákra vágjuk. A kakukkfű levélkéit lecsipkedjük.

Egy lábasban kevés extra szűz olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk az őrölt édeskömény magot,, a kakukkfű levélkéket, a fokhagyma szeleteket, a hagyma- és az édeskömény kockákat, majd az egészet aranybarnára pirítjuk. Felöntjük a borral, majd amikor az alkohol elpárolog, hozzáadjuk a többi zöldséget és a paradicsomot is. A zöldségeket megsózzuk, megborsozzuk, és lefedve kb. 40 percig pároljuk.

Végül hozzáadjuk a tőkehal kockákat, és 4-5 perc alatt az egészet készre főzzük. (Azon ritka ételek egyike ez, amelyek másnap is finomak.)

A múlt héten felajánlott, Az ízek harmóniája című könyvet pedig

az izek harmoniaja_borito

Balkai Mariann tudhatja magáénak.

Gratulálunk, Mariann, és mindenkinek köszönjük a megosztásokat, a játékot.

A következő napokban is nézzetek be hozzánk, új meglepetések várnak rátok!

Paradicsomos szépia (tintahal) vajban sült parmezános polentával

A “seppie in umido” a hétköznapi olasz konyha egyik alapvető étele; egyszerű és  gyakorlatilag elronthatatlan. A tintahallal és az olasz konyhával most ismerkedőknek szezontól függetlenül kifejezetten ajánlott. (Jelen esetben még a tisztítással sem bíbelődtünk, a szépiát konyhakészen vettük.)

Paradicsomos szépia vajban sült parmezános polentával

Hozzávalók 4 főre:

A szépiához: 1 db kb. 800 grammos konyhakész szépia, 50 g angol zeller, 1 babérlevél, 1 ágacska rozmaring, 1 gerezd fokhagyma, 1 kisebb fehér hagyma, 100 ml száraz fehérbor, 300 g házi paradicsomszósz (vagy édes, érett, hámozott, darabolt paradicsom), frissen őrölt feketebors, só

A polentához: 100 g közepesre őrölt kukoricadara, kb. 400 ml víz, 4 ek. frissen reszelt parmezán, 1 gerezd fokhagyma, vaj

DSC_4743

A szépia szájszervét kivágjuk, a csápjait és a testét csíkokra vágjuk.

A hagymát a fokhagymát és a zellert finomra aprítjuk, majd forró olívaolajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a babérlevelet és a szépiacsíkokat, borsozzuk, és nagy lángon az egészet lepirítjuk. Ezután meglocsoljuk a fehérborral és 1-2 percig pároljuk. Ekkor elkeverjük benne a paradicsomszószt, hozzáadjuk a rozmaringot, és lefedve kb. 45 perc alatt készre főzzük. (Ha szükséges, néha adhatunk hozzá egy kevés vizet. Csak a végén sózzuk – ha szükséges!)

A polentához a vizet egy teáskanálnyi sóval felforraljuk, beleszórjuk a kukoricadarát, és folyamatosan kevergetve kb. 30-35 percig főzzük. Az utolsó pillanatban belekeverjük a parmezánt, majd félretesszük, és 5-6 percig pihentetjük.

Egy serpenyőben kevés vajat hevítünk, hozzáadunk egy kés pengéjével kissé szétnyomott fokhagymagerezdet.

A polentából ezután két kanál segítségével ovális formákat szaggatunk, a forró fokhagymás vajon minden oldalukat átforgatjuk, és a paradicsomos szépiával azonnal tálaljuk.

Csípős-zöldséges kékkagyló leves

Csípős zöldséges kékkagyló leves

Hozzávalók 4 személyre: 2 kg kékkagyló, 1 fehér hagyma, 2 cikk fokhagyma, 10 dkg sárgarépa, 50 g zellerszár, 300 g hámozott, darabolt paradicsom, 150 g cukkini, 150 g kaliforniai paprika, 100 ml száraz fehérbor, 1 csípőspaprika, 1 ágacska rozmaring, egy kis csokor petrezselyemzöld, extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors

DSC_8861

A kékkagylókat megtisztítjuk: a héjak illesztéséből kilógó rostos szálat, az ún. Byssos fonalat egy határozott mozdulattal kihúzzuk, ha a héjhoz más kagylódarabkák, egyéb lerakódások vannak tapadva, azokat késsel lepattintjuk. Végül mindegyiket folyó víz alatt durva szivaccsal megsikáljuk, többször váltott vízben leöblítjük. Amelyik ki van nyílva vagy törött, kidobjuk.

A zöldségeket kb. egyforma nagyságú, apró kockára vágjuk, a fokhagymát áttörjük, a petrezselyemzöldet felaprítjuk.

Egy nagy lábasban olívaolajat hevítünk, megpirítjuk benne a felaprított hagymát és az áttört fokhagymát. Hozzáadjuk a csípőspaprikát, a rozmaringot, a sárgarépa és a zellerkockákat, felöntjük a fehérborral, és addig pároljuk, amíg a zöldségek félig megpuhulnak. Ekkor beletesszük a felkockázott paprikát, a cukkinit és a paradicsomot is, sóval, borssal fűszerezzük, és lefedve 3-4 percig főzzük.

A felaprított petrezselyemzöldet és a megtisztított kékkagylókat is a zöldségekhez adjuk, és fedő alatt addig főzzük, amíg a kagylók kinyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, kidobjuk.) Ropogós héjú, puha bélzetű, friss kenyérrel tálaljuk.

…télen a cukkini elhagyható, a friss kaliforniai paprika helyett pedig használhatunk eceteset  – recept ITT – (elég lesz belőle egy fél) vagy konzerv sültet.

A recept a Kifőztük magazin 2012. számában jelent meg.

Paradicsomos csőtészta sült szardíniával

Paradicsomos csőtészta sült szardíniával

Hozzávalók 4 főre: 300 g friss szardínia, 320 g csőtészta, 100 g csípőspaprikás marinált zöld olajbogyó, 50 g taggiai olajbogyó, 280 ml házi paradicsomszósz (vagy 300 g hámozott, darabolt paradicsom), 1 ek. kapribogyó, 100 ml száraz fehérbor, 1 salotta hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 4 olajos szardella, só, frissen őrölt feketebors, extra szűz olívaolaj

DSC_6822A hagymát és a kapribogyót finomra aprítjuk, a fokhagymát áttörjük, az olajbogyót lecsöpögtetjük.

A szardíniákat megtisztítjuk, kifilézzük. (Képes útmutató a marinált szardella receptjénél található ITT.) A filéket hosszában kettévágjuk.

Egy nagy serpenyőben olajat hevítünk, megpirítjuk benne a szardíniafiléket, majd papírtörlőre szedjük, és leitatjuk róluk a fölösleges zsiradékot. A sült halfiléket félretesszük, melegen tartjuk.

A megmaradt olajban megpirítjuk az olajos szardellát, a hagymát és a fokhagymát. Felöntjük a  fehérborral, és nagy lángon 3-4 percig főzzük. Hozzáadjuk az olajbogyókat, a felaprított kapribogyót, a paradicsomot, sózzuk, borsozzuk és az egészet 10-15 perc alatt besűrítjük.

Közben a tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, és összeforgatjuk a szósszal. A tésztát tányérokra szedjük, mindegyikre 6-8 sült szardíniafilét helyezünk, és azonnal tálaljuk.

Tengeri sügérrel és édesköménnyel rakott polenta

A rakott polenta ötlete Évától jött, látott, győzött – hallal készítve, természetesen. A gyerekek is odáig voltak érte!

Tengeri sügérrel és édesköménnyel rakott polenta

Hozzávalók 4 főre: 2 kicsi édeskömény gumó, 320 g tengeri sügér filé bőr nélkül, 100 g közepesre őrölt kukoricadara, kb. 450 ml víz, 1 kis fej fehér hagyma, 1 cikk fokhagyma, 200 ml házi paradicsomszósz (bazsalikomos) vagy 250 g hámozott, darabolt paradicsom és 4-5 bazsalikomlevél, 1 ek. frissen reszelt parmezán, 200 g mozzarella, só, frissen őrölt feketebors, extraszűz olívaolaj

DSC_6292

A polentához a vizet egy teáskanálnyi sóval felforraljuk, beleszórjuk a kukoricadarát, és folyamatosan kevergetve kb. 30-35 percig főzzük.

Közben a hagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk, és forró olajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, és 10-15 perc alatt a szószt besűrítjük.

A mozzarellát és a tengeri sügér filét apró kockára vágjuk.

Az édeskömény gumókat megmossuk, négyfelé vágjuk, és sós vízben puhára főzzük. Ezután leszűrjük, alaposan lecsöpögtetjük, és felkockázzuk.

A frissen elkészült polentát kiolajozott tűzálló tálba tesszük. Ráhelyezzük az édesköményt, majd megszórjuk a parmezánnal és a tengeri sügér darabokkal. Sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk a paradicsomszósszal és egyenletesen szétosztjuk a tetején a mozzarella kockákat.

A rakott polentát 200 fokra előmelegített sütőben legalább 20 percig sütjük. (Ha van grill funkció a sütőnkön, a végén érdemes bekapcsolni, így a sajt hamar megpirul.)

A világ hallevesei XXII. – Olaszország IV. – Tradicionális halleves Alberto Tonizzotól

A hallevesek előző részében láthattuk a helyi halleves szegény változatát, most jöjjön a másik oldal, amit a halas kurzuson Alberto Tonizzo séftől tanultam. (Az Al Ferarut étteremről, és magáról a halas estről ITT írtam.)

Alberto tradicionális hallevesnek hívja, ami nyilvánvalóan számukra lehet tradicionális, hiszen jól emlékszem, annak idején a maranoi halászasszony kifejezettem felhívta a figyelmemet arra, hogy a tradicionális hallevesbe nemes hal nem kerülhet. Ehhez képest most apró skorpióhalakkal, Szent Péter hallal dolgoztunk, és persze, így a leves íze is felülmúlhatatlan… a halak tisztítása és filézése közben szerzett “ajándékokért” is kárpótol.

Véleményem szerint ez a halleves a karácsony előesti asztalon is megállja a helyét.

Tradicionális halleves – Al Ferarut étterem, Rivignano

Hozzávalók 6 főre (a saját mennyiségeimet írom, nem az étteremét!): 2,5 kg hallevesbe való hal: vörös skorpióhal, csillagvizsgáló hal, pókhal, Szent Péter hal, durbincs félék, lepényhalak – lényeg, hogy kisméretűek legyenek, és annál jobb, minél többféle halat sikerül összeszedni, 2 cikk fokhagyma, 1/4 póréhagyma, 2 hámozott, darabolt paradicsom, 2 friss babérlevél, frissen reszelt szerecsendió, extraszűz olívaolaj, 1 fehér hagyma, 1 zellerszár, 2 sárgarépa

A halakat megtisztítjuk, ahol szükséges, lepikkelyezzük, és kifilézzük. A beleket, a szemeket és a kopoltyúkat eltávolítjuk, a nyesedéket, a halfejeket és gerinceket egy fazékba tesszük.

Felöntjük hideg vízzel, felforraljuk, leszedjük a tetején keletkező habot. Hozzáadjuk a hagymát, a zellerszárat és a sárgarépát, és újraforrástól számítva nagyon alacsony lángon kb. 40 percig főzzük.

Közben a póréhagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk, és egy kevés extraszűz olívaolajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a babérleveleket és a paradicsomot, jó adag szerecsendiót reszelünk bele. Kb. 10 percig főzzük, majd rászűrjük az alaplevet, és megvárjuk amíg felforr.

Közben a halfiléket papírtörlővel szárazra töröljük, sózzuk-borsozzuk. Egy serpenyőben olajat hevítünk, és a filék mindkét oldalát megsütjük (mindig a bőrös oldallal kezdjük!).

A sült halfiléket ezután óvatosan a levesbe helyezzük, és alacsony lángon további fél percig főzzük.

A filéket tányérokba helyezzük, rászűrjük a levest, és azonnal tálaljuk.

Élet a tintahalkarikán túl – Ricottával töltött nyílkalmár kapribogyós paradicsommártásban

A kalmár és a szépia általában kétféleképpen kerülnek az átlagember asztalára: grillezve/vaslapon sütve vagy (és leginkább) panírozott, sült formában. Sokan nem is gondolnák, mennyi lehetőség rejlik ezekben a remek alapanyagokban. Nálunk az egyik legnagyobb kedvenc a töltött verzió: olykor ricottával és szardellával vagy spenóttal esetleg sütőtökkel, sőt télen kolbásszal és burgonyával is készítem – ez utóbbit azért is szeretjük, mert köret sem szükséges hozzá.

Most a szardellás-ricottás változat receptjét hozom, a kolbászos-burgonyás majd két ünnep között lesz aktuális.

Ricottával töltött nyílkalmár kapribogyós paradicsommártásban

Hozzávalók 4 főre:

A töltött kalmárokhoz: 8 db egyenként kb. 150 grammos nyílkalmár, 200 g ricotta, 1 ek. kapribogyó, egy kis csokor petrezselyemzöld, 1 tojás fehérje, 6 tk. zsemlemorzsa, 2 db sózott szardella, só, frissen őrölt feketebors

A tetejére: 200 g hámozott, darabolt paradicsom, 1 kk. oregánó, néhány kapribogyó és/vagy kaprigyümölcs, kevés extraszűz olívaolaj

A szardellákat egy órán keresztül sós vízben állni hagyjuk – közben néhányszor lecseréljük a vizet. A halakat ezután kivesszük a vízből, lecsöpögtetjük, és botmixerrel pürésítjük.

A nyílkalmárokat megtisztítjuk: a karokat összefogjuk, és egy erőteljes mozdulattal kihúzzuk – ezzel együtt kijönnek a belsőségek is. Eltávolítjuk az átlátszó merevítő lemezkét, a kalmárcsőről lehúzzuk/ledörzsöljük a lila pöttyös bőrt. A csápok közepén lévő ún. “csőrt” kifordítjuk, a csápokat a szem előtt levágjuk.

A kapribogyót és a petrezselyemzöldet felaprítjuk.

A kalmárcsápokat apróra vágjuk, és a ricottával, a szardellapürével, a felaprított kapribogyóval, a tojásfehérjével, a zsemlemorzsával, a petrezselyemzölddel és egy kevés sóval valamint borssal együtt sima masszává keverjük. (Ha túl lágy, adhatunk hozzá még egy kevés morzsát.)

 A masszát a nyílkalmár csövekbe töltjük, és fogvájóval megtűzzük.

A paradicsomot sóval, borssal, oregánóval fűszerezzük, hozzáadjuk a kapribogyót, meglocsoljuk egy evőkanálnyi extraszűz olívaolajjal, és  az egészet összekeverjük.

A töltött kalmárokat olajjal kikent tűzálló tálra fektetjük, ráöntjük a fűszeres paradicsomot, és az egészet 200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt készre sütjük. (Nálam kimaradt a kapri a szószból, ezért került a tetejére, de amint látszik, kis híján megégett, ezért erre ügyeljünk mindenképpen!)

A recept természetesen sózott szardella nélkül is működik.

A töltelékbe keverhetünk reszelt zöldségeket (maradékot is): kevés sárgarépát vagy cukkinit, de akár apróra vágott spenót- vagy radicchio levelek is jól mutatnak benne.

Ha jól emlékszem, legutóbb grillezett polenta volt hozzá a köret.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!