Címke: paprika

A világ hallevesei XXIII. – Magyarország VIII. Sobri-féle bajai halászlé

Véletlenül derült ki, hogy Annamarit, a Rozmaring és Csokoládé blog szerzőjét aki nem mellesleg kiváló ismerője az olasz konyhának, családi szálak fűzik Bajához. Mivel a Tarka Bárka A világ hallevesei sorozatából még hiányzik a bajai halászlé receptje, azonnal lecsaptam a lehetőségre.

Felső-tiszai lévén, a bajai halászléről a környékünkön elterjedt számtalan rémtörténet után a recept egyébként is különösen érdekelt, sőt, annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, a családdal az ünnepekkor házi versenyt rendezünk, és ezzel a halászlével fogok nevezni. (De psszt, ez még titok!)

Lássuk tehát Annamari írását:

A bajai halászlé egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy híg, leves állagú, ugyanis nincs bele passzírozott alaplé, mint a tiszai halászlénél, s gyufatésztával fogyasztják, nem pedig kenyérrel. Fontos tulajdonsága még, hogy általában egy halból, pontyból készül, s annak is dunai pontynak kell lennie, nem pedig tenyésztett halnak.

Neve ma már erősen összeforrott Sobri Jóska nevével. A Sobri Halászcsárda oldaláról íme némi információ a névadóról:

“1925. jan.14.-én született Dávodon igen szegény családban. Szülei uradalmi napszámosok voltak. Édesapja 1929.-ben Kanadába vándorolt. Édesanyja a Nagybaracskai halászcsárdába került Mateovics Ferenc jóvoltából. A négy elemi elvégzése után kanász lett, majd egy évig szabóinas. Életének következő állomása a Füzes parti tanya volt három évig. Gazdái szerették, mert minden munkát ügyesen elvégzett. A rosszaságot és kópéságot is itt tanulta meg. Betyár rossz gyerek volt, ezért nevezték el gazdái Sobrinak.
1941.-ben Mateovics Ferenc „Tati” maga mellé vette a halászcsárdába. Itt sajátította el a halfőzés tudományát Király Imrétől, sógorától. Kellett a családnak a pénz, hiszen 1946.-ban házasságot kötött Erzsi nénivel, ezért 12 évig beállt favágónak a „Herceg” erdejébe.
A Nagybaracskai halászcsárdába többször hívták vissza halat főzni, de csak 1958-ban ment vissza és 32 évig, 1990-ig, nyugdíjazásáig dolgozott ott.
Nagybaracskát, a halászcsárdát kitűnő Sobri halászlével felfedezték az országban és külföldön is. Vendégei, akik szinte mindannyian személyes ismeretséget is kötöttek vele, igen széles körből kerültek ki, a legmagasabb rangú politikusoktól kezdve színészeknek, tábornokoknak, egyházi vezetőknek, gazdasági vezetőknek és nem utolsó sorban az általa nagyon tisztelt és szeretett egyszerű embereknek örömmel főzte és kóstoltatta meg a Sobri halászlevet.
Szókimondó, egyenes ember volt. Nem lépet be soha semmiféle pártba, nem kötelezte el magát semmi olyan mellet, ami az ő erkölcsi felfogásának, nézetével nem volt összhangban. Községe, segítségre szoruló embertársai érdekében viszont eredményesen használta ki különleges kapcsolatait. Szuverén, önálló embernek tudott maradni egész életében, amire méltán volt büszke.
1968-ban Baján rendezett országos halfőző bajnokságon szerezte első bajnoki címét, amit még 13 alkalommal ismételt meg. Hosszú éveken keresztül az országos és helyi jellegű versenyeken töltötte be a zsűri elnöki tisztet. Végül több akkori miniszter és maga Gundel Károly javaslatára kapta meg a „ Magyarország Örökös Halfőző bajnoka” kitüntető címet.
1987-től Nagybaracskán rendezik meg évente a nevét viselő „Sobri kupa” országos halfőző versenyt.
Életének, munkájának legnagyobb elismerésének értékelte, mikor 1998-ban  a a a Nagybaracskai Önkormányzat képviselő-testülete a „Nagybaracska Díszpolgára” címet adományozta neki a községben elsőként.
1990-ben az addig is jó emberi kapcsolatunkat személyes munkakapcsolattal erősítettük meg, mikor is a Dávodi Fortuna Hotel halfőző mestere lett, egyben a létesítmény igazi „sztárja”, hiszen a legnagyobb vonzerőt a Sobri-féle halászlé és halételek jelentették.
A hat éves barátság, valamint munka Baján folytatódott, amikor is megnyitottuk az Ő nevét viselő Sobri Halászcsárdát. Sajnos a nyitást nem élhette meg, hiszen 2005. június 30.-án meghalt. Biztosak vagyunk benne, hogy Ő is nagyon boldog most és minden pillanatban velünk van, hogy az új Sobri Halászcsárda elkészült.”

Nagypapám még személyesen és jól ismerte, hiszen a családom apai ága Baján él a mai napig, s ezt a halászlevet nagypapám tőle, azaz Sobri Jóskától tanulta meg elkészíteni, ami azóta is tovább öröklődik a család fiú és lány tagjain egyaránt.

Bajai halászlé gyufatésztával

Hozzávalók kb. 3-4 személyre: 1 kg ponty – kibelezve, enyhén vízzel átöblítve, de nem tisztára mosva, 1 db nagy vöröshagyma nagyon apróra vágva, 1 db kis paradicsom, 1 db kicsi tv paprika, 2 púpos ek. minőségi őrölt pirospaprika

Elkészítés

A halat mindkét oldalán sűrűn beirdalom, majd kb. 1,5 cm-es szeleteket vágok belőle. Besózom mindkét felét, majd egy nagy fazékba/bográcsba teszem. Ráöntöm a szinte pépesre aprított hagymát, beleteszem a paradicsomot és paprikát, majd hagyom 1 órát állni az egészet. Ezután felöntöm annyi vízzel, hogy bőven ellepje a halat, s felforralom. Majd lejjebb veszem a lángot, hozzáadom az őrölt paprikát, s kb. 1/2 órát főzöm. Mielőtt megfőne, még főzés közben ízlés szerint sózom. (Ha tejet, ikrát is használunk, azokat csak az utolsó 10 percre rakjuk a levesbe, és az elején a hallal együtt ne sózzuk!)

Tipp: A hagyma és az őrölt paprika sűríti be a levet, így igény szerint több is tehető mindkettőből, de max. a fent említett mennyiséget fele mehet még pluszba, különben nagyon intenzív lesz az íze, elvész a halászlé íze.

Tehető a bele 1 db. kis burgonya is, mert ez összetartja a levet, de én nem szoktam bele tenni.

Gyufatészta

Hozzávalók: 0,5 kg fehér liszt, 4-5 db. tojás, só

Összedolgozzuk mindhárom alapanyagot, s kemény tésztát kell kapnunk – ha nem akar elsőre összeállni, egy kevés víz tehető bele, de inkább ne tegyünk -. Majd kinyújtjuk sodrófával, s mikor a sodrófára van tekerve a tészta, akkor a két oldalánál elvágjuk, így kb. 30-40 cm hosszú és kb. 5-6 cm széles lapokat kapunk, ami ne legyen vastagabb néhány milliméternél. Egymásra helyezzük a lapokat, s késsel kb. 2 mm széles csíkokat vágunk belőle, majd bő, sós vízben kifőzzük.

Bajai szokás szerint, a halhúst és a levet külön eszik. Először a levet eszik meg a tésztával – s esetleg a belsőségekkel, mint tej és ikra, majd utána a halhúst külön -. Vörösbor ajánlott hozzá.

Köszönjük szépen, Annamari!

A világ hallevesei IX. – Románia – Román halcsorba

Ma a Duna-deltába utazunk, az “Anya, ez isteni…!” blog szerzőjével. Tudom, Gabojszát senkinek nem kell bemutatni, az első gasztrobloggerek közül való, kitartó, örökké lelkes, stabil mag. Blogja az egészségtudatos étkezés jegyében íródott melegen ajánlott olvasmány! – az alábbi, korpaciberével savanyított tradicionális hallevese nemkülönben. 😉

“Dunadelta-béli recept szerint készült ez a halcsorba, korpaciberével savanyítva. A lipovánok friss halból főzik, a főtt halat fokhagymamártással (muzsdéj) és főtt puliszkával tálalják a leves mellé. „Szegénykonyhán” csak halcsontból fő, a csontokról leszedegetett halhússal gazdagítják a levest.

Román halcsorba

Hozzávalók:

friss hal vegyesen (ponty, harcsa, sügér, kárász), vagy halcsont, fej, farok

2-3 evőkanál olaj

2 sárgarépa

1 petrezselyem gyökér

2 fej hagyma

2 paprika (lehetőleg piros)

2 paradicsom

2 krumpli

korpacibere* (borş), vagy ecet

csokornyi friss lestyán és petrezselyem zöldje

A kopoltyúktól megtisztított, kizsigerelt halat, vagy halcsontot sós vízben feltesszük főni. Lehabozzuk, lezsírozzuk. Ha megfőttek, a levet leszűrjük, a halfejet félretesszük a tálaláshoz, a többi csontról leszedegetjük a halhúst és a szűrt lével együtt félretesszük.

A zöldségeket megpucoljuk, a hagymát felaprítjuk, a krumplit kis kockákra vágjuk, a többi zöldséget a reszelő nagylyukú oldalán lereszeljük. A hagymát 2-3 evőkanál olajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a többi zöldséget és pár perc alatt megdinszteljük, felöntjük a hallével és puhára főzzük. Savanyítjuk ízlés szerint korpaciberével (vagy ecettel), aprított lestyán és petrezselyem zöldjével megszórjuk és beletesszük a félretett, kicsontozott halhúst. Csípős zöldpaprikával tálaljuk.

 *A korpacibere az erdélyi és román konyha leveseinek, csorbáinak elengedhetetlen hozzávalója. Magunk is készíthetünk, mindössze 1 kg búzakorpára, 1 szelet kovászos kenyérre és 3 liter vízre van szükség hozzá, 3-5 nap alatt elkészül. A forrásban lévő vizet ráöntjük a búzakorpára, hagyjuk langyosra hűlni, öntsük befőttes üvegbe, tegyünk a tetejére egy szelet kovászos kenyeret, fedjük le és tegyük meleg helyre. Mindennap habozzuk le és keverjük meg. 3-5 nap alatt szépen besavanyodik és elkészül a ciberénk. Szűrjük le és tartsuk hűtőben (egy hétig eláll), a sűrűjéből tegyünk félre a következő adaghoz, kovásznak (a második adaghoz már kenyér sem kell).”

Köszönjük szépen, Gabojsza!

p.s. Ki vette észre a görög hallevessel való rokonságot? Igaz, milyen érdekes? Ha még néprajzos lennék, azonnal nekiesnék az európai  halleves témának…

Jövő héten Spanyolországba utazunk! – mert megérdemlik. 😉

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!