Címke: kecskesajt

Szardellás-kecskesajtos sült csípős paprika

Szardellás-kecskesajtos sült csípős paprika

Hozzávalók 4 személyre (előételként): 4 db hegyes, piros, húsos csípős paprika, 180 g friss kecskesajt, 8 db olajos szardella filé, 1 kk. friss kakukkfű levél, 1/2 kk. szárított oregánó, só, frissen őrölt feketebors, 2 tk. kukoricadara, 1 lime

szardellas csipospaprika pic

A kecskesajtot kevés sóval, borssal, a friss kakukkfű levélkékkel és a szárított oregánóval simára keverjük, és habzsákba töltjük.

A csípős paprikákat félbe vágjuk, a csumákat, a magokat és az ereket eltávolítjuk. A szardella filéket a paprikába fektetjük, majd megtöltjük a fűszeres kecskesajttal. (A szardellát érdemes megkóstolni, és ha túl sós, kiáztatni, vagy a só helyett egyenesen a sajtba aprítani.)

A töltött paprikákat megszórjuk a kukoricadarával, és 180 °C-ra előmelegített sütőben, grill programon 10 perc alatt készre sütjük. Melegen vagy langyosan néhány csepp extra szűz olívaolajjal meglocsolva, egy lime gerezd kíséretében, kettesével tálaljuk.

Kecskesajtos-zöldséges csípős garnéla leves buggyantott tojással és “A közös recept” elnevezésű nagy multikulti blogger project

Kezdem azzal, hogy nemrég Eztettem Éci blogger barátném azzal a kérdéssel állt elő, hogy mit szólnék hozzá, ha Katucikonyha Katuci, Coffeintmentes-Multikulti Anikó ő és én összedugnánk a fejünket, elkészítenénk ugyanazt az ételt, és dokumentálnánk az eseményt egy róla szóló  bejegyzéssel ill. fotóval. Remek ötlet, igaz? Persze, én is azonnal igent mondtam.

Écit idézem: “A közös recept tehát négyőnk projektje: egy általános receptcímből kiindulva mindenki a saját elképzelése szerint főzi meg az adott ételt, összesen négyet két hónap alatt. Nem pakoltunk különösebb ideológiát a dolog mögé, kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki a többiek ugyanabból. Az érdekessége a kis tervünknek abból adódik, hogy mindegyikünknek van valamilyen főzési stílusa, ami valószínűleg teljesen különböző ételeket fog eredményezni, amelyekből ki-ki szabadon választhat, saját ízlése szerint.”

Hamar szétosztottuk a fogásokat, én a levest választottam. Haha, önző módon azonnal a Bárka halleves sorozatára gondoltam, aztán a lelkesedésem hamar le is lankadt, mert kiderült, hogy Katuci konyhájába hal nem teheti be a lábát uszonyát. Végül aztán mégis sikerült kiskaput találni, és a széleskörű, zölddel jelzett vízi alapanyag kínálatból kiválasztottuk a garnélát. A feladat pedig az lett, hogy készítsünk egy zöldséges-fűszeres garnéla levest. 

Átnéztem több száz garnéla és halleves fotót. Két lehetséges irányt vettem figyelembe, azt gondoltam, vagy egy letisztult, minimál levet készítek vagy pedig egy sokhozzávalós, tartalmas, a saját konyhámban nem mindennapi hozzávalók felhasználásával készülő, egytálételszerű valamit. Brazília-Ecuador és Kína halgasztronómiái között ingáztam, míg végül (mivel az utolsó pillanatban nem kaptam bébi spenótot, ergo kényszerből) a első mellett voksoltam. Több tradicionális változatból gyúrtam össze a magamét, ami végül tényleg nagyon jól sikerült – azt hiszem, ehhez hasonlít leginkább -, és evidentemente osztatlan sikert aratott a családban.

Mérgelődtem egy darabig, mert két hete négy olyan helyen is jártam, ahol kaphattam volna friss garnélát, ahol viszont pénteken kerestem, csak elő-hőkezelt volt. Bevallom őszintén, valahogy mindig ódzkodtam ennek az alapanyagnak a felhasználásától, egyszer láttam valahol, hogy gigantikus üstökben főzik elő, elborzasztott a fotókon lévő, tisztának legkevésbé sem nevezhető környezet. Most félretettem az előítéleteimet (mert biztos vannak a higiéniai előírásokat megfelelően követő, rendes garnélafeldolgozók is) és főleg mert nem volt más választásom, mégis vettem belőle. Meglepetésemre a végeredmény különösen szaftos, jóízű, kellően tengersós-édes volt, meg is beszéltük a férjemmel, hogy máskor is veszünk belőle. Természetesen a friss garnélától nem jobb, viszont a fagyasztott, majd kiengedett, sokszor nem megfelelő ideig/körülmények között hűtött/tárolt változatot mérföldkövekkel megelőzi!

És akkor jöjjön a recept:

Kecskesajtos-zöldséges csípős garnéla leves buggyantott tojással

Hozzávalók 4 személyre: 50 g angol zeller, 50 g fehér hagyma, 50 g kápia paprika, 2 gerezd fokhagyma, 200 g garnéla, 250 g burgonya, 100 g sárgarépa, 4 ek. házi paradicsomszósz (szezonban 4 hámozott, darabolt datolya paradicsom), 2 maréknyi friss vagy fagyasztott zöldborsó, 80 g friss kecskesajt, 200 ml kókusztej, 1 ek. rizsliszt, 1 tk. őrölt, füstölt pirospaprika, frissen őrölt fekete bors, só, 1 kaffir lime levél, 1,5 l hal, rák vagy zöldség alaplé, esetleg víz vagy a fentiek keveréke (mivel gyakran készítek halételeket, nálam mindig van hal alaplé a fagyasztóban, ehhez főztem még egy gyors, fűszermentes rák alaplevet a megtisztított garnélák páncéljaiból),  1 lime, 1 friss csípős paprika, 4 tojás, 1 ek. fehérborecet, egy kis csokor petrezselyem- vagy korianderzöld, chilipehely, extra szűz olívaolaj

garnela leves blog

A zöldségeket megpucoljuk, a hagymát, a fokhagymát, a kápia paprikát és a zellert és a petrezselyemzöldet finomra aprítjuk. A sárgarépát vékonyan felkarikázzuk, a burgonyát kisebb kockákra vágjuk. A kecskesajtot, a kókusztejet és a rizslisztet egy tálkában csomómentesre keverjük.

A garnélákat megtisztítjuk, a fejeket és a páncélokat egy kis lábasba tesszük, felöntjük vízzel, felforraljuk, és gyöngyözve 20 percig főzzük. Ezután sűrű szövésű szűrőn keresztül átszűrjük, és a levet félretesszük.

Egy nagyobb lábasban olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a felaprított hagymát, fokhagymát, kápia paprikát és zellert, majd közepes lángon üvegesre pároljuk. Meghintjük a füstölt pirospaprikával, átkeverjük, hozzáadjuk a paradicsomot, a kaffir lime levelet, a sárgarépát, és lefedve 10 percig pároljuk (ha szükséges, adhatunk hozzá egy kevés vizet). Ekkor hozzáadjuk a burgonyakockákat és a zöldborsót, felöntjük a garnéla/hal/zöldség alaplével, és alacsony lángon addig főzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak. (Számoljunk azzal, hogy a házi és a bolti sárgarépa és a zöldborsó főzési ideje nagyban eltérhet egymástól!)

A kecskesajtos-rizslisztes-kókusztejet elkeverjük a lében, sóval, frissen őrölt feketeborssal fűszerezzük, és 2-3 percig forraljuk. Hozzáadjuk a megtisztított garnéla farkakat, a felaprított petrezselyem/korianderzöldet – egy keveset tegyünk félre, hogy tálalásnál is legyen a kezünk ügyében egy-egy csipet – és a levest nem több, mint 1-1,5 perc alatt készre főzzük.

Közben egy lábasban sós-ecetes vizet forralunk, és habverővel örvényt kavarunk benne. Egyesével beleütjük a tojásokat, maximum 2 percig főzzük, majd leszűrjük. Ezután levágjuk a kilógó fehérje rongyocskákat, a tojást szépre igazítjuk.

A csípős paprikát vékonyan felszeleteljük, a lime-ot négyfelé vágjuk.

A levest tányérokba szedjük, mindegyik tetejére egy-egy buggyantott tojást, egy lime gerezdet és néhány csípős paprika karikát ültetünk. Megszórjuk a félretett petrezselyem/koriander zölddel valamint egy kevés chili pehellyel, és azonnal tálaljuk.

Na, és akkor nézzétek, a többiek milyen szuper ételeket készítettek! Klikkeljetek a linkekere, hogy lássátok Anikó, Éci és Katuci zöldséges-fűszeres garnéla levesét!

Anikó – Sült paprikás füstölt fokhagymás garnéla leves

prawn soup-7794 blog

Éci – Laksa

IMG_0199

Katuci – Sáfrányos burgonyakrémleves sült garnélafalatokkal

DSC_2782ab blog

p.s. Eredetileg a helyi, szezonális alapanyagokat kellett volna előnyben részesíteni – ha jól emlékszem, épp én voltam az ötletgazda. I’m sorry, lányok, ez most részemről nem jött össze.

p.s.2. Nagyon élveztem mind a bevásárlást, mind a főzést, a leves elfogyasztásáról nem is beszélve. Egy kicsit olyan volt ez az egész, mintha titeket vártalak volna ebédre…

Köszönöm a lehetőséget, találkozunk két hét múlva a főétel fordulóban!

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!