Címke: sügér csapó

Lasagne csapósügérrel és póréhagymával

Lasagne csapósügérrel és póréhagymával

Hozzávalók 3-4 főre: kb. 220 g lasagne tészta, 300 g csapósügér filé, 1 fehér hagyma, 2 gerezd fokhagyma, egy ágacska rozmaring, 60 g zellerszár, 50 ml fehérbor, 2 közepes póréhagyma, 500 ml liter tej, 50 g + egy kevés vaj, 50 g liszt, só, bors, szerecsendió, 60 g frissen reszelt parmezán, extra szűz olívaolaj, 100 g mozzarella

DSC_7452

A csapósügér filét felkockázzuk.

A póréhagymákat megtisztítjuk, és 10-15 cm-es darabokra vágjuk. Ezeket hosszában kettévágjuk, bő, sós vízben néhány percig blansírozzuk, majd leszűrjük, és egy szűrőbe téve csöpögni hagyjuk.
A hagymát, a fokhagymát, és a zellerszárat apró kockára vágjuk, majd a rozmaringággal együtt egy kevés olívaolajon üvegesre pároljuk, majd felöntjük a fehérborral. Ezután lesütjük, a rozmaringot kidobjuk, a csapósügér kockákat a párolt hagymához keverjük, (már nem főzzük), és félretesszük.

Ezután híg besamelmártást készítünk: a vajat felhevítjük, beleszitáljuk a lisztet, folyamatosan kevergetve 3-4 perc alatt megpirítjuk, hozzáadjuk a meleg tejet, és addig főzzük, amíg a mártás a kellő sűrűséget eléri. Sóval, borssal és kevés frissen reszelt szerecsendióval ízesítjük.

A mozzarellát vékonyan felszeleteljük.

Egy 17×23 cm-es tűzálló tálat kivajazunk, bekenjük egy vékony réteg besamellel, és befedjük egy tésztaréteggel. A tésztán elosztjuk a hagymás hal, a főtt póré és a maradék mártás harmadát, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a parmezánnal, és ismét befedjük egy tésztaréteggel. Ezt még kétszer megismételjük, végül a lasagne tetején elhelyezzük a mozzarella szeleteket is.
180 fokra előmelegített sütőben 25 percig sütjük, és tálalás előtt 10 percig állni hagyjuk.

A világ hallevesei IX. – Románia – Román halcsorba

Ma a Duna-deltába utazunk, az “Anya, ez isteni…!” blog szerzőjével. Tudom, Gabojszát senkinek nem kell bemutatni, az első gasztrobloggerek közül való, kitartó, örökké lelkes, stabil mag. Blogja az egészségtudatos étkezés jegyében íródott melegen ajánlott olvasmány! – az alábbi, korpaciberével savanyított tradicionális hallevese nemkülönben. 😉

“Dunadelta-béli recept szerint készült ez a halcsorba, korpaciberével savanyítva. A lipovánok friss halból főzik, a főtt halat fokhagymamártással (muzsdéj) és főtt puliszkával tálalják a leves mellé. „Szegénykonyhán” csak halcsontból fő, a csontokról leszedegetett halhússal gazdagítják a levest.

Román halcsorba

Hozzávalók:

friss hal vegyesen (ponty, harcsa, sügér, kárász), vagy halcsont, fej, farok

2-3 evőkanál olaj

2 sárgarépa

1 petrezselyem gyökér

2 fej hagyma

2 paprika (lehetőleg piros)

2 paradicsom

2 krumpli

korpacibere* (borş), vagy ecet

csokornyi friss lestyán és petrezselyem zöldje

A kopoltyúktól megtisztított, kizsigerelt halat, vagy halcsontot sós vízben feltesszük főni. Lehabozzuk, lezsírozzuk. Ha megfőttek, a levet leszűrjük, a halfejet félretesszük a tálaláshoz, a többi csontról leszedegetjük a halhúst és a szűrt lével együtt félretesszük.

A zöldségeket megpucoljuk, a hagymát felaprítjuk, a krumplit kis kockákra vágjuk, a többi zöldséget a reszelő nagylyukú oldalán lereszeljük. A hagymát 2-3 evőkanál olajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a többi zöldséget és pár perc alatt megdinszteljük, felöntjük a hallével és puhára főzzük. Savanyítjuk ízlés szerint korpaciberével (vagy ecettel), aprított lestyán és petrezselyem zöldjével megszórjuk és beletesszük a félretett, kicsontozott halhúst. Csípős zöldpaprikával tálaljuk.

 *A korpacibere az erdélyi és román konyha leveseinek, csorbáinak elengedhetetlen hozzávalója. Magunk is készíthetünk, mindössze 1 kg búzakorpára, 1 szelet kovászos kenyérre és 3 liter vízre van szükség hozzá, 3-5 nap alatt elkészül. A forrásban lévő vizet ráöntjük a búzakorpára, hagyjuk langyosra hűlni, öntsük befőttes üvegbe, tegyünk a tetejére egy szelet kovászos kenyeret, fedjük le és tegyük meleg helyre. Mindennap habozzuk le és keverjük meg. 3-5 nap alatt szépen besavanyodik és elkészül a ciberénk. Szűrjük le és tartsuk hűtőben (egy hétig eláll), a sűrűjéből tegyünk félre a következő adaghoz, kovásznak (a második adaghoz már kenyér sem kell).”

Köszönjük szépen, Gabojsza!

p.s. Ki vette észre a görög hallevessel való rokonságot? Igaz, milyen érdekes? Ha még néprajzos lennék, azonnal nekiesnék az európai  halleves témának…

Jövő héten Spanyolországba utazunk! – mert megérdemlik. 😉

A világ hallevesei II. – Svájc – Zürichi-tó halleves

Folytatjuk a világ hallevesei sorozatunkat. Ezúttal Noémi, a Mandula Sarok blog szerzője hozott nekünk egy különleges, édesvízi halakkal készülő levest. (Figyelem, az aktuális VKF! fordulót is ő szervezi, úgyhogy hamar, hamar, öltözzetek fehérbe! 😉 Noéminek külön köszönjük, hogy kutatómunkát is végzett a levessel kapcsolatban, hiszen Svájc nem éppen a halételeiről híres…

“Ha a svájci konyhára gondolunk, bizony nem a hal jut eszünkbe először. Pedig igazán kedvelik ebben az országban a halat, főleg az “eglit” vagyis a csapósügért, melyet rendszerint sörtésztában sütve találjuk meg az étlapokon. A svájci konyhájára hatással voltak a szomszédos országok konyhái, de mégis sikerült egy egységes svájci konyhának kialakulnia. Valószínűleg a rösti mindenki számára ismerős, ennek bizony annyi variációja létezik, hogy sok!
Mondhatni minden valamirevaló kantonnak megvan a sajátja. Azám, de ez itt a Tarka Bárka és ezért egy svájci hallevest hoztam nektek. Az már kérdéses, hogy mennyire régi vagy autentikus a recept, de ez volt az egyetlen, melyikre ráakadtam, pedig két nagyon régi könyvet is átrágtam. A leves Zürichi-tó halleves névre hallgat, így aztán csakis olyan kopoltyús kerülhetett bele, mely valóban él a tóban. Bár egyiket sem ott fogták, de még az ország határain belül akadtak horogra, úgyhogy nem utaztak sokat a tányérig. Az egyik a már említett csapósügér, a másik pedig a törpemaréna.
Előbbi az ország valamennyi tavában megtalálható és Zürich kantonban igen elterjedt. Legnagyobb mennyiségben a Greifen- és a Pfäffikersee-ben fogják. Szintén sok van belőlük Zürich folyójában a Limmatban, ez viszont sajnos negatív hatással van a többi benne élő fajra. Ami a csapósügért illeti, nos nagyon lenézik ezt a fajtát, pedig sokkal igényesebb hal, mint például a törpemaréna. Ugyanis a víz tisztaságára való igénye sokkal magasabb, majdnem a pisztráng igényeit súrolja, mely egyébként rokona. Persze még sok más hal is úszkál a zürich-i tóban, mint az angolna, tavi pisztráng vagy a bodorka, de a levesbe, most ez a kettő került.

Zürichi-tó halleves

Hozzávalók:
1 csapósügér filé
3 törpemaréna filé
50 g póréhagyma
50 g zellergumó
50 g sárgarépa
100 ml fehérbor
200 ml hal alaplé

A halakat kockázzuk fel és marináljuk fehérborban. Az alaplében főzzük 2 percig a finom kockára vágott zöldségeket, majd tegyük félre.
A halakról szűrjük le a fehérbort és főzzük a kockák méretétől függően 3-5 percig az alaplében, majd tegyük félre.

A leveshez:
200-300 g halcsont (és egyéb haldarabok)
1 evőkanál olíva olaj
1 sárgarépa
1 hagyma
1 babérlevél
1 szegfűszeg
5 szem feketebors
5-7 szem édesköménymag
500 ml hal alaplé (recept lásd lejebb)
turbolya, néhány szál sáfrány, só, bors

Vágjuk a zöldségeket közepes kockákra és az olajon pároljuk kb. 5 percen keresztül. Adjuk hozzá a halaprólékot, a fűszererket és a babérlevelet, majd pároljuk ismét 5 percig. Ekkor öntsük fel az alaplével és főzzük 10-15 percig. Szűrjük le a levest, ízesítsük sóval, borssal. Tányérokba szedjünk az előfőzött zöldségekből és halfiléből, adagoljuk rá a levest és pár szál sáfránnyal megszórva és egy apró szál friss turbolyával tálaljuk.

Az alapléhez:
1 kg halcsont és nyesedék
1 tk vaj
2 salotta
1 póréhagyma fehér része
3 szál szárzeller
1 édeskömény vagy ¼ tk édesköménymag
3 petrezselyemgyökér
150 ml száraz fehérbor
1 bouquet garni (petrezselyemzöld, kakukkfű, pár szem koriandermag és egész fehérbors)

A halcsontokat és a nyesedéket vágjuk apróbb darabokra és blansírozzuk, majd mossuk le folyó hideg vízben.
Vajban pároljuk meg a felszeletelt zöldségeket, majd adjuk hozzá a blansírozott haldarabokat és öntsük fel a fehérborral, majd pár perc elteltével öntsük fel annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Tegyük bele a bouquet
garni-t és főzzük 20 percen keresztül. Ha elkészült, szűrjük le akár többször egy sűrű szövésű konyharuhán, majd hűtsük le. Amennyiben nem használjuk fel az egészet úgy a maradékot fagyasszuk le.”

Köszönjük, Noémi!

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!