Sarde in saòr con noci – Diós marinált sült szardínia

Egy régi doksiból:

“Amikor kinyitottam a muskotályból készült ecetet, azonnal kiszaladt a számon: sarde! Rögtön  tudtam, hogy ezt a velencei előételt mindenképp ki kell próbálni a muskotályos borecettel, és urambocsá’ fenyőmag helyett egy maréknyi magyar dióval. Végeredmény: olaszék odáig voltak érte, ami számomra óriási dolog, hiszen tradicionális olasz ételről van szó, és a tradicionális olasz ételek receptje bizony Szentírás.”

Nos, hozom majd a szentírást is, egyelőre a muskotályos borecetes-diós változat receptje van meg fotóval együtt. Ez az étel nálunk biztos, hogy szerepelni fog a karácsonyi asztalon. Ajánlom mindenki figyelmébe, hiszen jóelőre, ünnep előtt akár 2-3 nappal elkészíthető!

Egy kis háttértörténet:

A “sarde in saòr” eredete az 1300-as évekre vezethető vissza. A velenceiek eleinte az ún. “Festa del Redentore” idején,  vagyis július harmadik vasárnapján fogyasztották, ma azonban már más alkalmakkor is előfordul, s igazi ünnepi előétellé nőtte ki magát.

Manapság a sült szardíniákat nem csak hagymával, de mazsolával és fenyőmaggal is gazdagítják. Ezeket a hozzávalókat a korai receptek nem tartalmazták, csak később váltak az étel szerves részévé – egyesek szerint a zsidó hagyományból származnak. Venetoi származású anyósom a mai napig nem tesz bele sem mazsolát, sem fenyőmagot, mert azt mondja, hogy a tradíció így diktálja, és annak idején a szegényeknek biztos nem volt egyik sem a kamrában. Persze, az már más kérdés, hogy a velenceiek sohasem tartoztak a szegényebbik fajtához…

Sarde in saòr

Hozzávalók 4 személyre: 500 g friss szardínia, 250 g fehér hagyma (esetleg vörös), 40 g mazsola, 40 g dió, 150 ml muskotályos fehérborecet, liszt, 1 dl száraz fehérbor, 1 dl extraszűz olívaolaj

A mazsolát leöntjük a fehérborral, és hagyjuk állni kb. 15 percig.

A szardíniákat megtisztítjuk, fejüket, belüket, gerincüket eltávolítjuk. Leitatjuk róluk a vizet, sóval, borssal fűszerezzük, lisztbe forgatjuk, majd bő forró olajban kisütjük.

A hagymát karikára vágjuk, az olívaolajon megdinszteljük, hozzáadjuk a fehérborba áztatott, enyhén kinyomkodott mazsolát, felöntjük az ecettel, és 2-3 percig főzzük.

A dióbelet száraz serpenyőben megpirítjuk, és még melegen egy kendőbe tesszük. A kendőt megdörzsöljük, így a pirított dió héja lehullik.

Egy üvegtál aljára rakunk egy réteg szardíniát, erre egy réteg mazsolás hagyma kerül, majd néhány diódarab. Ezt addig folytatjuk, amíg a hozzávalók el nem fogynak (az utolsó, felső réteg mazsolás hagyma legyen, és minden réteget locsoljunk meg a hagyma alatt lévő olajos-ecetes lével). Végül folpackkal lefedjük, és hűtőbe tesszük legalább egy de inkább több napra, hogy az ízek összeérjenek.

Egy az ünnepi asztalra való, előre elkészíthető marinált pontyunk van már a Tarka Bárkán, a recept IDE klikkelve elérhető, de karácsonyig hozunk még szardíniával és makrélával készült változatokat is.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. […] vagy ez a diós-mazsolás marinált sült szardínia […]

  2. […] velencei fogásról, a “sarde in saòr”-ról néhány nappal ezelőtt írtam ITT. Az igazság az, hogy rengeteg alkalommal készítettem már, és egyszerűen nem tudjuk megunni. […]


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!