Archívum: 2012. október

Farfalle tészta barna vénuszkagylós rókagomba szósszal és vaddisznó sonka chipsszel

A Petra által meghirdetett 52. VKF! témája:

TÉSZTAFALÓ ERDŐLAKÓ
avagy a tészta házassága az őszi erdő gyümölcseivel

Sokáig gondolkodtam, hogy mi lehetne az az étel, ami mind halat/tenger gyümölcseit, mind az őszi erdő ajándékának valamelyikét is tartalmazza, aztán utolsó pillanatban beugrott ez a különleges fogás, amit épp egy éve készítettünk Renivel. A fotón nagyüzemi tészta látható, ezt érdemes házi, de legalábbis kézműves termékre cserélni, a lapozzátok bátran a tisztatészta blogot, megsúgom előre, Petrának erre is van egy “színes” ötlete.

A barna vénuszkagyló, “az olaszok osztrigája” leggyakrabban nyersen, marinálva kerül az asztalra. Húsa nyitáskor kemény, ezért fogyasztás előtt puhítást kíván: húsklopfolóval óvatosan meg kell ütögetni, így a rostok szétroncsolódnak, és a kagylóhús állaga élvezhetővé válik.

Kövessétek a Bárkát, ugyanis hamarosan  többet is megtudhatunk erről a csodálatos alapanyagról! És ne felejtsétek el, vasárnapig nyerni is lehet a Facebook oldalunkon!

Ide klikkelve megtudhatjátok a részleteket.

Farfalle tészta barna vénuszkagylós rókagomba szósszal és vaddisznó sonka chipsszel

Hozzávalók: 320 g farfalle tészta, 1 kg barna vénuszkagyló, 1 gerezd fokhagyma, 100 g rókagomba, 150 ml zöldség alaplé, frissen őrölt feketebors, kis csokor petrezselyemzöld, 4 szelet vaddisznó sonka

A barna vénuszkagylókat kinyitjuk: a kagylót erősen megfogjuk a bal kezünkben úgy, hogy a  nyílása tenyerünkkel ellentétes irányba, azaz kifelé nézzen. Egy kés pengéjét, óvatosan, kb. 2-3 mm-re becsúsztatjuk a kagyló belsejébe, majd a pengét függőlege irányba elmozdítva szétfeszítjük a héjakat. A műveletet az összes kagylóval megismételjük.

A közben kicsöpögő folyadékot egy kis tálkában összegyűjtjük, amikor végeztünk a tisztítással, sűrű szövésű kendőn keresztül leszűrjük. Ha találunk kisebb kavicsokat vagy homokot a kagylóhéjban, azt a késsel kikaparjuk. A kagylóhúst kivesszük, vágódeszkára helyezzük, és felaprítjuk.

Egy lábasban olívaolajat hevítünk, megpirítjuk benne az áttört fokhagymát, hozzáadjuk a rókagombát, egy kevés borsot őrlünk rá, és két-három percig pirítjuk. Ezután felöntjük a kagyló átszűrt levével és a zöldség alaplével, majd további tíz percig főzzük.

A fűszeres gombát ezután merülőmixerrel pürésítjük, hozzáadjuk a kagylóhúst, és az apróra vágott petrezselyemzöldet, és 3-4 perc alatt készre főzzük.

Közben a sonkszeleteket egy tepsire fektetjük, és 220 fokra előmelegített sütőben ropogósra sütjük.

A tésztát ezalatt lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (nem teljesen puhára főtt, “harapható”) állagot, leszűrjük, összekeverjük a barna vénuszkagylós rókagomba szósszal, sonkachipset ültetünk a tetejére, és azonnal tálaljuk.

A receptet Flavio Cerioni barna vénuszkagylós rókagomba levese ihlette.

Fotó: Török-Bognár Renáta

Bazsalikompesztós spagetti fokhagymás kalmárcsápokkal

Bazsalikompesztós spagetti fokhagymás kalmárcsápokkal

Hozzávalók: 320 g spagetti

A pesztóhoz: 1 cikk fokhagyma, 60 g bazsalikomlevél, 80 ml extraszűz olívaolaj, 4 ek. frissen reszelt parmezán, 2 ek. frissen reszelt pecorino, 20 g fenyőmag, só

A kalmárhoz: 200 g konyhakész kalmárcsáp, 2 cikk fokhagyma, extraszűz olívaolaj, frissen őrölt feketebors

pestoskalmaros-spagetti

A fokhagymagerezdeket megtisztítjuk, kettévágjuk, és a hat fél cikk közül négyet forró olívaolajban megpirítunk. Az olajat leszűrjük, félretesszük.

A fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítjuk.

A sült és a még nyers fokhagymagerezdeket mozsárban apróra törjük. Hozzáadjuk a bazsalikomleveleket és egy csipetnyi sót, majd az egészet addig nyomkodjuk, amíg sötétzöld, pépes állagú masszát kapunk. Ekkor rászórjuk a fenyőmagot és apránként hozzácsorgatjuk az olívaolajat is, végül az egészet krémesre zúzzuk/keverjük. (A fenyőmag/bazsalikomdarabkák nagysága egyéni ízléstől függ, én jobban szeretem, ha kicsit rusztikus, darabos a szósz.)

A leszűrt fokhagymás olívaolajon, nagyságuktól függően 2-3 perc alatt, megpirítjuk a kalmárcsápokat  – vigyázat, ha túl sokáig pirítjuk, rágós, gumiszerű lesz!

Közben a tésztát kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük. Rögtön összekeverjük a pesztóval, tányérokra szedjük,  a fokhagymás kalmárcsápokat elrendezzük a tetején, és azonnal tálaljuk.

A világ hallevesei XX. – Spanyolország II. – Almériai halleves

Ezt a hallevest csak a mi tartományunkban készítik és szerintem itt sem mindenki ismeri, pedig nagyon finom, és a hűvös őszi-téli időszakban igazán jólesik egy forró leves, úgyhogy nem árt bővíteni a (hal)leves repertoárt.

Almériai halleves

Hozzávalók (4 személyre): 1 db kb. 1 kg-os ördöghal, 1 db kb. 80 dkg-os csacsihal (szürke tőkehal),  20 dkg vörös garnélarák, 2 db salotta, 1 db érett paradicsom, 1 gerezd fokhagyma, 1 dl olívaolaj, 1 kávéskanál őrölt pirospaprika, ½  citrom leve, 2 tojás, 8 db vékony szelet baguette (opcionális), 2 babérlevél, só, őrölt kömény, 2l víz, egy kis csokor borsmenta

Megtisztítjuk a halakat, levágjuk a fejüket és a haltörzseket kb. 1,5 cm vastag szeletekre vágjuk.

A garnélákat is megtisztítjuk, a fejeket és a rákhúst félretesszük, a páncélt kidobjuk.

Egy fazékban feltesszük alaplének a 2 l vizet, beletesszük a hal- és garnélafejeket, az egyik salottát (egészben) és megsózzuk.

Közben apróra vágjuk a másik salottát, a paradicsomot meghámozzuk és felaprítjuk, megpucoljuk a fokhagymát és felszeleteljük.

Ha mindez elő van készítve, egy serpenyőben olívaolajon elkezdjük pirítani a fokhagymát, és amikor a széle már pirulni kezd, kiszedjük egy kistányérra.

Ugyanebben a serpenyőben feltesszük dinsztelni a salottát, és amikor már üveges, hozzáadjuk a paradicsomot. Ha a paradicsom elfőtte a levét, megszórjuk a pirospaprikával, megkeverjük, és máris felöntjük egy kevés alaplével, hogy a paprika ne égjen meg. Hozzáadjuk a pirított fokhagymát és félrehúzzuk. Ekkorra már készen kell lennie az alaplének is (kb. 30 perc).

Leszűrjük egy szélesebb lábasba, feltesszük a tűzre és beletesszük a halszeleteket. Hozzáadjuk a paprikás-paradicsomos alapot, a babérleveleket és megszórjuk őrölt köménnyel. Lassan forraljuk kb. 15 percig.

Közben szétválasztjuk a tojásokat. A sárgájukat kikeverjük egy pici vízzel és a citromlével, a fehérjéket pedig kemény habbá verjük egy csipet sóval.

A baguette szeleteket olajban megsütjük, félretesszük, a halfejekről pedig lefejtjük a felhasználható húst. Ekkorra már a hal kb. megfőtt, úgyhogy hozzáadjuk a leveshez a garnélát.

A tojáshabot kanállal beleszaggatjuk (mint amikor madártejet készítünk) majd pár perc után félrehúzzuk a lábast a tűzről. Végül beleöntjük a tojássárgáját, hozzáadjuk a halfejekről lefejtett húst és a borsmentacsokrot. Kb. 15 percig állni hagyjuk. Tálaláskor kínálhatunk hozzá pirított baguette szeleteket.

A világ hallevesei sorozatunk további részeiből itt lehet válogatni!

Tigrisgarnéla marinált paradicsommal és thai öntetes salátával

A recept Gordon Ramsay Mennyei halételek című megunhatatlan szakács könyvéből származik. A garnélák marinádjából kihagytam a curry port azon egyszerű oknál fogva, hogy a férjem nem szereti. Faszén parázs sem volt épp kéznél a konyhában, ezért a paradicsomok grill programon, sütőben, a garnélák pedig bordázott aljú serpenyőben készültek.

A paradicsomjaink pedig ezennel elfogytak. Nálam itt kezdődik az ősz!

Tigrisgarnéla marinált paradicsommal és thai öntetes salátával

Hozzávalók 6 főre:

A garnélák elkészítéséhez: 24-30 tigrisgarnéla farok, 200 ml olívaolaj, 1 ek. koriandermag enyhén megtörve, 1 tk. enyhe curry por (opcionális)

A paradicsomok elkészítéséhez: 30 db koktélparadicsom, 2 ek. balzsamecet, 300 g vegyes salátalevél (most lollo és rukola, de szerintem nagyon finom lehet zsenge spenót- és galambbegy saláta levelekkel is), só, frissen őrölt feketebors

A dresszinghez: egy kb. 3-4 cm hosszú citromfű szár finomra aprítva, 1 ek. friss koriander felaprítva, 2 ek. thai halszósz, 1 ek. szójaszósz, 150 ml napraforgó olaj, 4 ek. fehérbor ecet

A tigrisgarnéla farkakat megpucoljuk, a tápcsatornát eltávolítjuk, de a páncél utolsó szelvényét a farokrészen hagyjuk.

150 ml olívaolajat összekeverünk a megtört koriandermaggal (és a curry porral), majd összeforgatjuk a garnélákkal, és legalább 2 órára hűtőszekrénybe tesszük.

Az öntet hozzávalóit egy befőttesüvegben összerázzuk , és legalább két órára hűtőszekrénybe tesszük.

A salátaleveleket megmossuk, megszárítjuk.

A paradicsomokat félbevágjuk, vágott felükkel felfelé hőálló tálba tesszük. Ezután sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk a maradék olívaolajjal és a balzsamecettel és 200 fokra előmelegített sütőben, grill programon 5-6 percig sütjük.

Egy bordázott aljú serpenyőt felhevítünk, belerakjuk a garnélákat, és nagyságuktól függően 2-4 percig sütjük, félidőben megfordítjuk, és sütés közben többször megkenegetjük a maradék páccal.

Az öntetet felrázzuk, és összekeverjük a salátalevelekkel.

A leveleket tányérra rendezzük, ráhelyezzük a frissen sült garnélákat valamint a paradicsomokat is, és azonnal tálaljuk.

Gordon Ramsay Mennyei halételek című könyvének segítségével az alábbi receptek születtek a Tarka Bárkán:

Tigrisgarnéla és cukkini ropogós sörtésztában

Friss orecchiette tészta vierge mártással és kisfejű lepényhallal

Batyuban sült tőkehal filé vierge mártással

Barbine tészta kékkagylóval és vierge mártással

Ropogós grillezett makréla metélőhagymás-mustáros burgonyával

Balzsamecetes-sült tintahalas rizottó

A bejegyzésekben a receptek mellett nem rejtettük véka alá erről a műről alkotott véleményünket sem. Kitűnő szakácskönyvről van szó! Akinek lehetősége van rá, forgassa gyakran! Halrajongóknak kötelező olvasmány!

Farfalle tészta csípős brokkolival és makrélával

Nahát, már lassan két hét telt el az utolsó halas-zöldséges tészta óta, pedig nálunk nem múlik el nap tésztaétel nélkül! Ilyenek ezek az olaszok…
Sürgősen orvosolom is a hiányt.

Ezúttal konzerv halat használtam – igen, a konzerv hal is hal!  Egy jó minőségű makrélakonzerv kevés citromlével meglocsolva, finomra aprított petrezselyemzölddel megszórva kiválóan megállja a helyét zöld salátával, de adhatjuk tésztasalátákhoz (pl. ebben az aszalt padlizsános-paradicsomosban szerintem a friss makréla nyugodtan helyettesíthető konzervvel is), sőt, a mindennapi szendvicseinket is feldobhatjuk vele. Most a klasszikus csípős-brokkolis-szardellás tésztához adtam, és határozottan meg vagyok győződve arról, hogy jobb lett, mint az eredeti, arról nem is beszélve, hogy felkerült a “magyar vendégeknek elkészíteni!” listára!

Farfalle tészta csípős brokkolipürével és makrélával

Hozzávalók: 280 g farfalle tészta, 300 g brokkoli, ideális esetben 2 l hal alaplé, ha nincs, jó a víz is, 2 cikk fokhagyma, 2 sós szardella, extra szűz olívaolaj, 1 kk. vaj, 1 friss piros csípőspaprika, 125 g makréla konzerv, só, frissen őrölt feketebors

A szardellát 20 percre hideg vízbe áztatjuk, majd leszűrjük, folyó víz alatt alaposan átmossuk, és finomra aprítjuk.

Egy serpenyőben olívaolajat hevítünk, megpirítjuk benne a megtisztított, áttört fokhagymát, az aprított szardellát és a csípőspaprika felét. Hozzáadjuk a rózsáira szedett brokkolit, felöntjük egy kevés hal alaplével, és addig pároljuk, amíg a brokkoli megpuhul.

Ezután krumplinyomó segítségével (vagy egyszerűen villával) a zöldséget durván áttörjük, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a vajat és a kisebb darabokra morzsolt makrélát. Az egészet 1-2 perc alatt készre főzzük.

Közben a tésztát lobogó, sós vízben/a hal alaplében kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, összeforgatjuk a brokkolis-makrélás szósszal, megszórjuk néhány vékonyra szelt, friss csípőspaprika karikával, és azonnal tálaljuk.

Az őszi tésztaételek sorozatunk eddigi részei:

Spagetti sáskarákkal és zöldségekkel

II. Hortobágyi Lehalászási Ünnep 2012. október 13-14.

              A Hortobágyi Halgazdaság Zrt. 2011. október 15-16-án rendezte meg fennállásának 95 éves évfordulójára az I. Hortobágyi Lehalászási Ünnepet, mely első rendezvényként sikeresen teljesítette a látogatók elvárásait. A két nap alatt közel 3500-an látogattak el és tértek haza jó élménnyel, ezzel is népszerűsítve a magyar halfogyasztást.

          A nagy sikerre való tekintettel, hagyományt teremtve idén második alkalommal rendezzük meg a Hortobágyi Lehalászási Ünnepet Elep tóegységben, melynek időpontja 2012. október 13-14.

            A rendezvényen halászati bemutató során a látogatók bepillantást nyerhetnek egy olyan világba, mely eddig rejtve maradt a kíváncsi szemek előtt. Halászati kiállításon testközelből ismerhetik meg a halászat közben használt eszközöket és Hortobágy vizes élőhelyét. A két nap alatt folyamatos színpadi programok, horgászverseny, országos halétel főzőverseny, gyermekjátékok és kézműves vásár biztosít igazi kikapcsolódást a családok számára.

A II. Hortobágyi Lehalászási Ünnep programja

Szombat (október 13.)

0730 – 1200 Horgászverseny

1100 órától Lehalászási bemutató

Színpad:

1000 Lehalászási Ünnep megnyitása

  • Himnusz – Hortobágy Délibáb Népdalkör
  • Köszöntőt mond Lupsán Róbert vezérigazgató
  • Dr. Semjén Zsolt Miniszterelnök-helyettes Úr és Horváth Gergely Domonkos vezérigazgató Úr ünnepi gondolatai
  • Emlékezés a Hortobágyi halászokra – kopjafa koszorúzás
  • Hálószentelés és az ünnep megáldása

1200 Hortobágyi Népdalkör

1220 Törköly Zenekar

1300 Humorbombák – Bihari Gellért műsora

1330 Feeling Fantasy Táncstúdió

1400 Garagulya Gólyalábas Komédiás Kompánia

1445 Horgászverseny eredményhirdetés

1530 – 1700 Magna Cum Laude

Vasárnap (október 14.)

0800 – 1300 Országos Halételfőző Verseny – Hortobágyi Hal®-ból

1100 órától Lehalászási bemutató

Színpad:

1030  Megnyitó

  • Hortobágyi Halgazdaság Zrt. dolgozóinak elismerése – Érdemérem átadása

1200 48-as Népdalkör

1220 Feeling Fantasy Táncstúdió

1250  Csiribiri együttes, a gyerekek szórakoztatására

1330 Chrome Rt

1415 Országos Halételfőző verseny eredményhirdetés

1500 – 1700 Hooligans

Állandó programok:

  • Régen és most – Halászati kiállítás
  • Kézműves sarok – Hortobágyi és környéki kézművesek portékáinak vására
  • Bor és Pálinkaház bemutatkozása
  • Ivadéknevelő sziget – gyerekmegőrző,  gyerekprogramok (ugrálóvár, pónilovaglás, íjászat, körhinta, arcfestés, csillám tetoválás, kreatív kuckó)
  • Könyv és emléktárgyak vására
  • Zöld kuckó: Hortobágyi Nemzeti park, természetvédelem, darvak bemutatása
  • Csónakázás
  • Élőhal vásár
  • Madár lesen a Nemzeti Parkkal
  • Naplementekor Daruvonulás megfigyelése

Forrás és további információk: http://www.lehalaszasiunnep.hu/
Fotó: http://www.programturizmus.hu/

Zöldség-gyümölcs ágyon sült aranydurbincs

Íme egy újabb sütőben, egészben, körettel együtt sütött hal, ezúttal Éva ötlete nyomán. Nos, igen, az utóbbi állandóan sietős időszakban nem egyszer vettük elő a metódust – biztosítva, hogy a túlórák után se legyen nyűg a főzés.

Zöldség-gyümölcs ágyon sült aranydurbincs

Hozzávalók 2 főre: 400 g burgonya, 1/2 citrom, 1 paradicsom, 1 lila hagyma, egy kb. 3-400 grammos aranydurbincs, 100 ml száraz fehérbor, só, frissen őrölt feketebors, napraforgó olaj, extra szűz olívaolaj

A paradicsomot és a citromot félbevágjuk, majd a megtisztított és szintén félbevágott lila hagymával együtt 3-4 mm vastagon felszeleteljük.

Az aranydurbincsot megtisztítjuk, lepikkelyezzük, kibelezzük, majd az oldalán 2-3 helyen bevágjuk. A vágásokba egy-egy fél citromszeletet szúrunk, és a halat kívül-belül sózzuk, borsozzuk.

A burgonyát meghámozzuk, 0,5 cm vastag karikára vágjuk, és serpenyőben, kevés napraforgó olajon megsütjük.

A sült burgonyával kibélelünk egy tűzálló tálat, megszórjuk sóval és egy kevés frissen őrölt feketeborssal, és ráfektetjük az aranydurbincsot. A halat körberakjuk a citrom-, paradicsom, és lila hagyma szeletekkel, meglocsoljuk a borral és egy kevés extra szűz olívaolajjal. Ezután sóval, borssal ismét fűszerezzük, és 200 fokra előmelegített sütőben, grill programon kb. 20 perc alatt készre sütjük.

Nyári élmények 2012. III. – Kérész Kikötő – Tiszabercel

Van egy különleges étterem a Felső-Tiszán, egészen pontosan Tiszabercelen.

Különleges,
– mert elsősorban halételekre specializálódott,
– mert a tulajdonosok, Tücsi és Attila sokéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és mindent megtesznek azért, hogy a vendég jól érezze magát,
– mert az étlapon mind a hagyományos és mind az újító szemléletű séf által kitalált ételek is megtalálhatók,

harcsa halászlé
konfitált édes-chilis oldalas szalonnás pirított dödöllével

sült fogas bodzás vajmártással, zöldséges rákbatyuval
sültparadicsom saláta pontytepertővel
(a fotók miatt elnézést; addig-addig gyönyörködtünk a tájban, amíg besötétedett, és gyertyafényben költöttük el a vacsoránkat)

-mert a desszertek között nincs kakaós palacsinta, somlói galuska és gesztenyepüré, ellenben van somlói parfé és berceli almatorta,
– mert a halételek alapanyaga a Tiszából érkezik (utóbb kiderült, hogy közös a beszállítónk),
– mert helyben kempingezési, valamint kerékpár- és kenubérlésre is van lehetőség,
– mert a panoráma lenyűgöző,

kelet felé:

 nyugat felé

DSC_2061

és a már-már giccses naplemente

….sorolhatnám még, de a nyár véget ért, a Kérész Kikötő pedig minden bizonnyal bezárt, ugyanis szezonálisan nyitva tartó étteremről van szó. Májusban, remélem, újra találkozunk! Akkor részletesen is írunk róluk.

Akik nem ismerik még Észak-kelet Magyarországot, érdemes megjegyezni a helyet, ti. a környéken szervezett csillagtúrák kiváló kiindulópontja lehet. Nyíregyháza, Túristvándi, Szatmárcseke, Tarpa, Tiszacsécse, Máriapócs, Nyírbátor, Szabolcs, Tokaj stb. maximum egyórás autóúttal elérhetők.

Jövőre tehát ugyanitt!

Narancságyon sült pisztráng

Narancságyon sült pisztráng

Hozzávalók 4 főre: 1 kb. 7-800 grammos belsőségektől megtisztított pisztráng, 1 cikk fokhagyma, 2 kezeletlen narancs, egy szál angol zeller, só, frissen őrölt feketebors, 3-4 rozmaringág, extra szűz olívaolaj vagy vaj

A narancsokat fél cm vastagon felszeleteljük, és a szeletekkel kibélelünk egy tűzálló tálat. 1-2 szeletet félreteszünk.

A pisztrángot kívül-belül sózzuk-borsozzuk, majd 1-2 rozmaring ágacskát, a fokhagyma gerezdet, a félbevágott angol zeller szárat és a félretett narancsszeleteket a hasába helyezzük. A halat a narancságyra fektetjük, meglocsoljuk egy kevés extra szűz olívaolajjal (vagy néhány darabka vajat teszünk a tetejére), és 190 fokra előmelegített sütőben kb. 35 percig sütjük.

Halak, vizek, halászat Magyarországon IV. – A tavak élete

A tavak élete

Először is szavamat adom, hogy ez az utolsó ilyen jellegű írás. Nem mintha nem lehetne még hetekig beszélni a témáról, de úgy gondolom ennyi elég ahhoz, hogy ne csak nézzük, hanem lássuk is a tavat, folyót, ha a partjára vet a sorsunk. Másrészt ennyi tudással felvértezve, már könnyű szerrel elkápráztathatjuk barátnőnket, feleségünket, esetleg barátunkat, férjünket ha oda kerül a sor. Olyan látványos tud lenni, ha az ember megáll egy víz partján, és némi mélázás után egy csomó érthetetlen dolgot mond a hallgatóságnak, megfűszerezve halfajok neveivel, majd bizonyságképpen megkérdezik az éppen ott horgászó helyi illetőt, akinek csodák-csodája van az elmondott fajokból a haltartójában. Vagy ha nincs, ismeri azokat, mert szokott fogni. Kérem ilyenkor kell szép csendben kiélvezni helyzetünk varázsát, míg el nem múlik. A felvetődő kérdésekre pedig csak mosolyogjunk a bajszunk alatt (már akinek van), és halasszuk későbbre a megválaszolásukat valami jó ürüggyel.

Lássuk tehát a tavak életének fontosabb állomásait.

A tó, a folyókhoz képest egy jól vizsgálható, barátságos terület. Nem folyik el, mint a folyó, nem árad meg hirtelen, nem tud belőle eltűnni a hal, és viszonylag lassúak a változások. Így aztán sokkal többet és régebben foglalkoznak vele, mint a folyókkal.

Több szempontból lehet csoportosítani a tavakat is, de most csak azokkal fogunk komolyabban foglalkozni, melyek hazánkban megtalálhatóak.

A tavakat alapvetően vízmélység, sótartalom, tápanyagszint, valamint az időszakos felkeveredés szerint szokták besorolni. Ezek aztán meghatározzák azt is, hogy milyen fajok érzik jól benne magukat.

A tó élete során a keletkezéstől, a feltöltődés különböző állomásain át jut el a mocsári, majd nagyon sokára a szárazföldi állapothoz. A lényeges különbség, hogy melyik, mennyi idő alatt járja be ezt az életpályát.

Hazánk tavai kivétel nélkül a sekély vizű, viszonylag magas sótartalommal bíró tavak csoportjába tartoznak. Jelentős részük időszakosan kiszáradna, ha nem avatkozna be az ember vízpótlással. Erre többször volt példa a Fertő-tó és a Velencei-tó esetében, sőt még a Balatonnál is voltak kritikus időszakok.

A tó megjelenését alapvetően befolyásolja annak vízmélysége, illetve a partvonal jellege. A nád és a gyékény nagyjából 1-1,5 métervízmélységig életképes. Az úszó levelű hínárok 2-2,5 métere vízoszlopot még legyőznek, de utána már csak alámerült vegetáció képes megmaradni. Így érthető, hogy minél kisebb a part lejtése, annál szélesebb növényöv veszi körül a tavat. A gyorsan mélyülő tavak esetén (pl. bányatavak) keskeny a növényzet megtelepedésére alkalmas terület keskeny, így ezek szegényes flórával bírnak. Ezzel szemben az alföldi talajdeflációkban összefolyó víz által kialakított tavakat esetenként olyan széles növénysáv határolja, hogy alig-alig találunk benne nyílt vízfelületet. A két véglet között persze számtalan átmeneti forma van. A halászati szakemberek 10-15% vízfelszínhez viszonyított növénytakarást tartanak optimálisnak. Szerencsés, ha ennek jelentős része a partot védő nád, illetve gyékény, míg kisebb része úszó és alámerült hínár.

Miért fontos a növényzet kérdése egy tó esetében? Azért, mert a parti, növényzettel benőtt sáv a víztér egyik legtermelékenyebb élettere. Így annak a tó területéhez mért aránya nagyban befolyásolja a tó összproduktumát, végső soron a benne előállítható halhús mennyiségét. Szinte minden hal kedveli, szívesen tartózkodik benne, hiszen nagy számban élnek itt a táplálékul szolgáló rovarlárvák, csigák, ázalékállatok. Ugyanakkor a parti vegetáció jelentős feltöltő hatással rendelkezik (főként, ha nem kezelik megfelelően), így akár néhány év alatt is deciméterekkel képes csökkenteni a vízmélységet és méterekkel beljebb tolni a nyílt vízfelületet. Lássunk tehát részletesen néhány típust.

Mély vizű, kis szervesanyag tartalmú, hideg vizű tavak.

Európában ezek az alpesi tavak. Több tíz méteres vízmélységgel, meglehetősen hideg vízzel, speciális, de szegényes élővilággal rendelkeznek. Mivel kevés az élőlény, legyen az építő, vagy lebontó, a bejutó nagyobb mennyiségű szervesanyag drasztikus módon és gyorsan megváltoztatja a tó jellegét. Ezért ezek a tavak sérülékenyek, nagyon óvatos beavatkozásokat igényelnek. Itt a maréna, illetve a pisztrángfélék mellett a sügérfélék a dominánsak, néhány keszegfélével. Hazánkban értelemszerűen, ilyen tavak nincsenek.

alpesi tó Karintiában

Jelentős mélységű, melegebb vizű, magasabb szervesanyag tartalmú tavak.

Ezeket hívja a szaknyelv süllős vagy süllős-pontyos tónak. Itt az aljzat még nem, vagy csak alig iszapos. A növényzet már megjelenik, de a lebontás a termeléssel képes egyensúlyt tartani, így a tó stabil, nem változik jelentősen az évek során. Nem jellemző a nyár végi algásodás és a víz minősége sem csap át extrém tartományokba. A termelő képesség már számottevő, sőt kiváló is lehet így több halfaj képes itt megélni. Karakterfajok a névadó süllő, illetve a tiszta vizet kedvelő balin és keszegfélék (dévérkeszeg, karikakeszeg). Igazi üde színfolt a szivárványos ökle, melynek szaporodásához kagylóra van szüksége. Megtalálja már életfeltételeit a ponty is. Ez utóbbi fajnak igen ízletes lesz a húsa az ilyen vizekben, mivel a kellemetlen ízért többek között felelős kékalgák alig vannak jelen. A tiszta víz miatt megmarad akár a kecsege is, sőt hűvös időben még alkalmanként a szivárványos pisztráng is ezekben a tavakban. Hazánkban a hegyvidéki völgyzárógátas tározók között vannak olyanok, amelyek megfelelnek ennek a kritériumnak. (Pl. Lázbérci tározó). Megfelelő szakértelemmel kezelve nagyon jó haltermelő vízzé tehetők, melyben ízletes, iszapíztől mentes halhús állítható elő.

Lázbérci víztározó – süllős-pontyos tó

Sekély, nagy termőképességű, dús növényzetű tavak.

Kezdetben pontyos, később csukás, majd a növényzet fokozottabb térnyerésével csukás-compós tónak nevezhetjük ezeket a vízállásokat. Mivel a ponty igényli a mélyebb,1 méter körüli vizet, a feltöltődés első fázisában még megtalálja életfeltételeit. Azonban ahogy csökken a vízmélység, egyre inkább a csuka és a compó, valamint a kárász kerül jobb helyzetbe, hiszen ők képesek a 30-40 centi vízben is megélni, szemben a ponttyal. Ezek a vizek csupán néhány méter mélyek, dúsan növényesek. A víz hőmérséklete és oxigéntartalma tág határok között változik az éve során. Nem ritka az oxigénhiány sem. E mellett az aljzatot vastagon borítják az elhalt növényi részek, amik ásványosításával nem mindig boldogulnak a lebontó szervezetek. Így évről-évre vastagszik az iszapréteg, ezzel csökkentve a vízmélységet. A felkeveredő iszap nem kedvez az érzékenyebb fajoknak, mint a süllő. A domináns fajok a ponty, a csuka, illetve a kevésbé igényes keszegfajok, mint a vörösszárnyú keszeg, bodorka, karika keszeg, kárász. Természetesen a ponty itt is jól érzi magát, de esetenként a húsa már iszapízű lehet.

Velencei-tó – pontyos-csukás tó

Ahogy egyre nagyobb vízfelületet borít be a növényzet, úgy szorulnak ki az érzékeny fajok és csak a legkeményebbek maradnak. Ezek a compó, a kárász, a csuka és a vörösszárnyú keszeg.

Fekete-rét, Hortobágy – csukás-compós víz

Ezt az állapotot követi a mocsár, ahol esetenként csak egy-egy faj képes megmaradni.

A holtág

Speciális, mondhatni jellegzetes hazai képződmény. Alapvetően természetes és mesterséges holtágról beszélünk, ezeken belül pedig vízoldali vagy mentett oldali variációk lehetnek.

Szarvasi Holt-Körös – jó állapotban lévő holtág

A természetes holtág a folyóról emberi beavatkozás nélkül fűződik le többnyire nagyobb árvizek idején, míg a mesterségesek a folyószabályozás során jöttek létre. Fontos kérdés. Hogy kapcsolatban marad-e az anyamederrel, vagy nem? Amennyiben van élő kapcsolat, ezáltal víz pótlás, úgy a holtág csak lassan változik. Ellenben az anyamedertől elzárt, többnyire az ártéren kívül eső holtágak igen gyorsan képesek benövényesedni. Egyébként a jól kezelt holtág, változatossága miatt sok fajú és nagy egyedszámú halnak képes otthont adni, ezáltal kiváló horgász és halászvizek lehetnek.

A következő részben néhány gyakran, de helytelenül használt fogalmat fogunk „helyretenni.”

Képek forrása: 1, 2, 3, 4, 5,

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!