Kagylótészta csíkos vénuszkagylóval és brokkolival

Ma egy nagyon egyszerű, már-már banálisnak mondható receptet hoztam. A klasszikus csípős-brokkolis orecchiette tenegri változata – olyannyira tengeri, hogy az orecchiettét is kagylótésztára cseréltem. 🙂

Nagy tál zöldsalátával, és egy darabka friss sajttal múlt szerdai ebédünk volt.

Érdekesség is akad mára: a csíkos vénuszkagyló a környékünkön a két világháború között kifejezetten a szegények eledelének számított, amolyan ingyenételként funkcionált. A háború után hamar keresett és közkedvelt alapanyaggá vált; elsősorban a nők feladata volt, hogy biciklire ülve a szárazföld belsejébe szállítsák a hajnali halászatból származó zsákmányt, amiért cserébe búza- vagy kukoricalisztet, burgonyát kaptak.

Kagylótészta csíkos vénuszkagylóval és brokkolival

Hozzávalók 4 főre: 280 g kiskagyló tészta, 800 g csíkos vénuszkagyló, 280 g brokkoli, 2 tk. vaj, 2 ek. extraszűz olívaolaj, 1 csípőspaprika, 1 gerezd fokhagyma, só, frissen őrölt feketebors

A csíkos vénuszkagylót legalább egy óráig hideg, sós vízben állni hagyjuk, majd többször váltott vízben átmossuk.

A fokhagymát áttörjük. A csípőspaprikát félbevágjuk.

A brokkolit rózsáira szedjük, lobogó, sós vízben roppanósra főzzük, leszűrjük, és nagyobb darabokra vágjuk. A főzőlevet félretesszük.

Egy serpenyőben felhevítjük a vajat és az olívaolajat, majd megpirítjuk benne az áttört fokhagymát és a csípőspaprikát. Ezután hozzáadjuk a brokkolit és a vénuszkagylókat, megszórjuk frissen őrölt feketeborssal, lefedjük, és az egészet addig pároljuk, amíg a kagylók kinyílnak. Ha szükséges, sózzuk.

Közben a brokkoli főzőlevében a tésztát kifőzzük, amikor eléri az “al dente” (“harapható”, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, összeforgatjuk a brokkolis kagylóval, és azonnal tálaljuk.

Ha a szószt túl sűrűnek, száraznak találjuk, adhatunk hozzá egy keveset a tészta főzőlevéből.

 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. killervidra says: (előzmény @starfi)

    Krisztián, a Metroban időnként kapni, ha jó időben kapod el, szép, friss. Én vettemm már ott, finom volt. 🙂

  2. gaba says:

    Köszönöm, Krisztián! Örülök, hogy tetszik.
    Ez a fogás feketekagylóval is kitűnő lenne, ebben biztos vagyok….mondjuk nagy kagylótésztával. 😉
    Ez a fajta vénuszkagyló (Dosinia exoleta) ahogy te is írtad, valószínű, hogy nem elérhető otthon, de a Venerupis decussata vagy Venerupis philippinarum fajok, amit itt vongola veraceként emlegetnek, már talán megtalálhatók,. Ez utóbbi kagylók nagy része tenyészetekből származik, így nagyobb a valószínűsége, hogy szélesebb fogyasztói körhöz is eljutnak.

  3. starfi says:

    ötletes a kagylótészta a kagylóval! 🙂 bár lehetne itthon vénuszkagylót kapni, bár én egyelőre a feketekagylónak is örülök.

  4. Erika, ez nagyon kedves tőled!
    Többször volt már hasonló probléma az említett oldalon, de azt viszonylag hamar megoldották. Kértük, hogy töröljék a blogunkat a gyűjtőoldalról, de ehhez is programozó kell. Várunk. Egyre türelmetlenebbül.
    Köszönjük, hogy kiálltál mellettünk, és nagyon örülünk, hogy tetszenek az általunk főzött ételek.
    Szeretettel:
    Gaba

  5. Erika says:

    Tetszenek a halas meg egyéb finomságok ,amiket főztök!
    Másrészt őszinte részvétem a sok pimasz blogbeszóláson, akik nem képesek elviselni, hogy nem a saját blogjuk virít a kezdősávban. Nevetséges. Itt tartunk. Kitartás lányok és további kellemes napot! Erika


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!