Megjelent: Rákok, kagylók, csigák, tintahalak – Piazza Gabriella-Hoitsy György

Rég tartogam magamban, és óriási kő esik most le a szívemről, hogy megoszthatom veletek a hírt: ma megjelent a Rákok, kagylók, csigák, tintahalak című ételreceptekkel fűszerezett gasztronómiai lexikon.

A legnagyobb öröm és megtiszteltetés számomra az, hogy Hoitsy Györggyel, Magyarország legkiemelkedőbb halbiológusával, a Lillafüredi Pisztrángtelep vezetőjével együtt hoztuk létre ezt a művet, amely remélhetőleg sok magyar családba juttatja el a tenger gyümölcseinek ismeretét, szeretetét, elkészítésüknek mikéntjét és egyben a vízi világ nagyra értékelését, megbecsülését is.

673332

A Corvina Kiadó ajánlójából idézek:

“A könyv bevezetője számos érdekes és hasznos ismeretet, valamint pótolhatatlan gyakorlati tanácsot tartalmaz. Olvashatunk benne
- a tenger gyümölcseinek dicséretéről,
- a rákok, kagylók, csigák, tintahalak élőhelyéről és biológiájáról,
- az állatok kifogásának és piacra szállításának módjáról,
- a vásárláskor figyelembe veendő szempontokról,
- a tisztítás és előkészítés mikéntjéről (fázisfotókkal illusztrálva),
- a lehetséges hőkezelési eljárásokról és fűszerezésről,
- valamint a borválasztás szempontjairól.
A könyv második részében a mintegy 40 faj részletes leírásához 69 ételrecept társul, amelyeket színes ételfotók illusztrálnak.”

Az ételfotók nagy része Török-Bognár Renáta munkája:

Langyos kalmár saláta sárga körteparadicsommal és rukolával

kisebb része saját kreáció:

Éti csiga burgundi módra

A stílus “klasszikus”, ahogy azt a korábban már meghatározott külső megkövetelte.

Az állatok hihetetlen aprólékossággal kidolgozott illusztrációit Licio Passon, olaszországi festőművész készítette:

kanadai homár

10 copy

36 copy

A borválasztásról szóló részt Csapody Balázs, a Kistücsök Étterem tulajdonosa lektorálta, és ő készítette el a fejezethez tartozó magyar bor ajánlót is.

Fogadjátok, olvassátok, főzzétek (és mindenképpen rejtsétek a karácsonyfa alá) a Rákok, kagylók, csigák, tintahalak című könyvet nagy-nagy szeretettel!

Babos-halas crostini

Kb. ez történik akkor, amikor húsz perc alatt kell valami gyors előételt összedobni. (Ha van idő “igazi” babot főzni, tegyük azt! Az eredmény mérföldkövekkel jobb lesz.)

Babos-halas crostini

Hozzávalók 6 személyre (előételként): 1 bagett, 2 doboz konzerv barna bab, 200 ml házi paradicsomszósz (pl. ilyen) vagy üveges passzírozott paradicsom, 1 közepes fej fehér hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 tk. szárított oregánó, 1 tk. őrölt füstölt pirospaprika, 1 ek. kapribogyó, só, frissen őrölt feketebors, 50 g olajos szardella filé, egy kis csokor petrezselyemzöld, extra szűz olívaolaj

crostini blog

A hagymát és a fokhagymát megpucoljuk, és a kapribogyóval, valamint a petrezselyemzölddel együtt finomra aprítjuk. A babot leszűrjük.

Egy nagy serpenyőben kevés olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a hagymát és a fokhagymát, majd üvegesre pároljuk. Meghintjük a füstölt paprikával, az oregánóval, beleöntjük a paradicsomot, és néhány perc alatt sűrűre főzzük. Elkeverjük benne a leszűrt babot, megsózzuk, megborsozzuk, és 2-3 perc alatt készre főzzük.

A bagettet 2 cm vastagon felszeleteljük, tepsibe helyezzük és 200 °C-ra előmelegített sütőben a szeletek mindkét oldalát aranybarnára pirítjuk.

A kenyérszeleteket megrakjuk a paradicsomos babbal, ráfektetünk egy-egy szardella filét. Megszórjuk az aprított kaprival, valamint a petrezselyemzölddel, meglocsoljuk egy kevés extra szűz olívaolajjal, és azonnal tálaljuk. (Néhány pötty friss, hideg, zsíros joghurt vagy tejföl sem rontja el a végeredményt.)

Garnélás zöld spárga-zöldborsó-cukkini-hónapos retek saláta

Nagyon belejöttünk a halakkal/tenger gyümölcseivel készülő saláták sorozatgyártásába. Íme a következő, nagyon egyszerű, nagyon tavaszi, nagyon színes példány:

Garnélás zöld spárga-zöldborsó-cukkini-hónapos retek saláta

Hozzávalók 4 személyre: 200 g friss garnéla, 200 g zöld spárga, 200 g zöldborsó, 4 db hónapos retek, 200 g cukkini, 200 ml tejföl, 2 fokhagymagerezd, citromlé, só, frissen őrölt feketebors, extra szűz olívaolaj

DSC_7712 (1)

A garnélák fejét eltávolítjuk, páncéljukat lefejtjük, bélcsatornájukat eltávolítjuk.

A zöld spárga alsó részét lepattintjuk, majd sós vízben roppanósra, a zöldborsót puhára főzzük. Mindkettőt leszűrjük, és pár másodpercre jeges vízbe mártjuk. A hónapos retkeket 1 mm vékony karikára vágjuk, a fokhagymagerezdeket késsel kissé ellapítjuk.

A cukkinit (zöldséghámozóval) nagyon vékonyan felszeleteljük, és mindkét oldalát finoman besózzuk. (Ne hagyjuk sokáig állni, mert meglöttyen!)

Egy serpenyőben kevés olívaolajat hevítünk, beletesszük a fokhagymát, és nem több, mint fél percnyi pirítás után hozzáadjuk a  garnéla farkakat is. Nagyságuktól függően 1-3 percig pirítjuk, majd konyhai papírtörlőre szedjük, melegen tartjuk.

A tejfölt megsózzuk, ízlés szerinti mennyiségű citromlevet facsarunk bele és hozzáadunk 1-2 kanálnyit a fokhagymás sült olívaolajból, majd alaposan kikeverjük.

A langyos zöld spárgát tányérokra rendezzük, ráhelyezzük a cukkini szeleteket, a retek karikákat és a garnélákat. Meghintjük a  zöldborsóval, meglocsoljuk a citromos-tejfölös dresszinggel, megszórjuk bő adag frissen őrölt fekete borssal, és azonnal tálaljuk.

Még izgalmasabb a dolog, ha a retket sütőben sütjük, a  cukkinit bordázott fenekű serpenyőben grillezzük, a garnélafarkakat posírozzuk, a tejfölt zöld fűszerekkel gazdagítjuk….stb.

Inspiráció: itt

További színes, halas salátáink: itt 

Tetszett a bejegyzés? Csatlakozz hozzánk a Facebookon is!

A közös recept nr2 – Nizzai saláta

A közös recept project második állomásához érkeztünk. (Az elsőről itt olvashattok bővebben.) A staféta Éci kezébe került, a mostani kör fő témájaként a nizzai salátát választotta. A következő e-mailben aztán egy rettentően finom bisztróváltozatról is szó esett, ami egy csapásra keresztülhúzta az addigra kiforrt, tradicionális saláta tervemet. Átnéztem kismillió fotót, azok közül, amelyeket gugli barátunk dobott a “nicoise salad bistro” keresőszavakra, a hozzávalókból pedig, kétnapos gondolkodás után, a lejjebb látható ételt sikerült összeállítani. Szándékosan “melegítettem” egy kicsit a hozzávalókon, egy hete ugyanis, amikor ez a saláta készült, még kicsit sem volt nyáriasnak nevezhető az időjárás. Talán egy kevés articsóka – szezonja is van – még elfért volna benne… A paradicsom nagyon kilógott a körből, szóval nizzai saláta reload csakis akkor lehetséges, ha beérik az első igazi paradicsom!

Nizzai saláta

Hozzávalók 4 személyre: 4 db 130-150 gramm súlyú friss tonhal szelet, 4 db közepes burgonya, 200 g zsenge zöldbab, 80 g görög joghurt, 1 kk. mustár, egy nagy csokor friss zöld fűszer (kakukkfű, rozmaring, majoránna, petrezselyemzöld), 1 ek. majonéz, 12 db fekete olajbogyó sós lében, 4 tojás, kevés fehérborecet, 12 db datolyaparadicsom, 2 db salátaszív (római vagy fejes), 1 db lime, 1 db citrom, chilipehely, extra szűz olívaolaj, só, frissen őrölt fekete bors

DSC_5444

A paradicsomokat félbe vágjuk, és vágott felükkel felfelé egy tűzálló tálba fektetjük. Megsózzuk, megborsozzuk, meglocsoljuk a lime levével valamint néhány csepp extra szűz olívaolajjal, és 80 °C-ra előmelegített sütőben 60 percig sütjük.

A burgonyákat héjastól, sós vízben puhára főzzük, még melegen meghámozzuk, és felkockázzuk.

A zöldbabot 3-4 cm-es darabokra törjük, lobogó, sós vízben roppanósra főzzük, majd leszűrjük, és hideg vízzel leöblítjük.

A tonhal szeleteket megsózzuk, megborsozzuk, majd grillserpenyőben, kevés extra szűz olívaolaj és egy rozmaring ágacska kíséretében, közepesen magas lángon minden oldalukat megpirítjuk. A serpenyőt alufóliával lefedjük, és a halat 5 percig pihentetjük. 

A petrezselyemzöldet, a majoránnát és a kakukkfű levélkéket finomra aprítjuk. A joghurtot a majonézzel, a mustárral, kevés citromlével és a felaprított zöld fűszerekkel simára keverjük, majd sóval és borssal kerekre ízesítjük. A langyosra hűlt burgonyát és zöldbabot az olajbogyókkal együtt egy keverőtálba tesszük, ráöntjük a joghurtos-majonézes dresszinget, és összeforgatjuk.

A közben szintén langyosra hűlt paradicsomok héját lehúzzuk.

A salátaszíveket megsózzuk, félbe vágjuk, és grillserpenyőben mindkét oldalukat 1-2 percig sütjük.

Közben egy lábasban sós-ecetes vizet forralunk, és habverővel örvényt kavarunk benne. Egyesével beleütjük a tojásokat, maximum 2 percig főzzük, majd leszűrjük. Ezután levágjuk a kilógó fehérje rongyocskákat, a tojást szépre igazítjuk.

A tonhalat fél cm vastagon felszeleteljük.

Összeállítjuk a tányérokat: mindegyikre két evőkanálnyi joghurtos zöldbab-burgonya-olajbogyó keveréket, 1-1 grillezett salátaszívet, 3-3 sült paradicsomot, a tonhalszeletek negyedét, és egy buggyantott tojást helyezünk. Az egészet meglocsoljuk egy kevés extra szűz olívaolajjal, megszórjuk chilipehellyel, és egy citromgerezd kíséretében azonnal tálaljuk.

DSC_5496Nézzük, a lányok által készített nizzai salátákat (húú, én azonnal végigenném a kínálatot, igaz, ti is?). A receptekért kattintsatok a képek fölötti linkekre!

Anikó salátája

salade nicose final-8091

Éci salátája

IMG_0464

Katuci salátája

DSC_3095ab

Pisztrángos-sütőtökös rizottó

Íme az Ezt ettem Éci által kiírt 62. VKF!-re készült rizottó (mi más?); egy Nr1 változat, sok munkával, “da ristorante” végeredménnyel. Mindenképpen megéri elkészíteni!

Pisztrángos-sütőtökös rizottó

Hozzávalók 4 személyre:

Az alapléhez: 1 friss pisztráng feje, farokrésze, gerince és a nyesedék, 1 melegen füstölt pisztráng feje, farok része, gerince és a nyesedék, 1 sárgarépa, 1/4 kezeletlen narancs, 1 angol zeller szár, 1 gerezd fokhagyma, egy kis csokor vegyes zöld fűszer (kakukkfű, zsálya, rozmaring, babérlevél), 10 szem fekete bors

A rizottóhoz: 320 g rizottó rizs, 400 g sütőtök, 4 zsályalevél, 1 fej fehér hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 100 ml száraz fehérbor, 40+10 g vaj, extra szűz olívaolaj, 4 ek. frissen reszelt parmezán, só, őrölt fehér bors, frissen reszelt szerecsendió, csipetnyi fahéj, csipetnyi őrölt koriander

A feltéthez: 2 db kb. 120 gramm súlyú melegen füstölt pisztráng filé, extra szűz olívaolaj, néhány csepp frissen facsart narancslé

risotto pic

Az alaplé hozzávalóit egy lábasba tesszük, felöntjük vízzel, és lassú tűzön 40 percig főzzük. Ezután 15 percig állni hagyjuk, majd sűrű szövésű szűrőn keresztül átszűrjük. (Ami a szűrőben marad, kidobjuk.) Az alaplevet újra forráspontig hevítjük, melegen tartjuk.

A sütőtököt meghámozzuk, felkockázzuk, a fokhagymagerezdeket és a hagymát megpucoljuk, és finomra aprítjuk.

A tökkockákat egy serpenyőben kevés olívaolajjal megpirítjuk, hozzáadjuk a fokhagyma felét, és felöntjük vízzel. Az egészet addig főzzük, amíg a tök megpuhul. Ekkor botmixer segítségével pürésítjük.

A pisztráng filét kisebb darabokra szedjük és egy tálkába tesszük. Meglocsoljuk néhány csepp frissen facsart narancslével valamint extra szűz olívaolajjal, átkeverjük, és 15 percig állni hagyjuk.

Egy lábasban kevés olívaolajat és vajat hevítünk, hozzáadjuk zsályaleveleket, majd a maradék fokhagymát valamint a hagymát, és közepes lángon üvegesre pároljuk. Beleszórjuk a rizst, a fűszereket, és 1-2 percig pirítjuk (ügyeljünk rá, hogy a hagyma közben meg ne égjen!). Felöntjük a borral, majd amikor a bor nagy része elpárolog, hozzáadjuk a tökpürét is. Ezután, a rizottót többször átkeverve, merőkanalanként elkezdjük hozzáadagolni a forró alaplevet. Ezt mindaddig folytatjuk, amíg a rizs ún. “al dente”-re, vagyis “harapható” állagúra, (nem teljesen puhára) fő. Hozzáadjuk a parmezánt, a maradék vajat, és az egészet nem több, mint 1/2-1 perc alatt készre főzzük.

A rizottót a narancsos füstölt pisztránggal azonnal tálaljuk.

Alapanyag ajánlat: a Lillafüredi Pisztrángtelep füstölt pisztrángja

Szardellás-kecskesajtos sült csípős paprika

Szardellás-kecskesajtos sült csípős paprika

Hozzávalók 4 személyre (előételként): 4 db hegyes, piros, húsos csípős paprika, 180 g friss kecskesajt, 8 db olajos szardella filé, 1 kk. friss kakukkfű levél, 1/2 kk. szárított oregánó, só, frissen őrölt feketebors, 2 tk. kukoricadara, 1 lime

szardellas csipospaprika pic

A kecskesajtot kevés sóval, borssal, a friss kakukkfű levélkékkel és a szárított oregánóval simára keverjük, és habzsákba töltjük.

A csípős paprikákat félbe vágjuk, a csumákat, a magokat és az ereket eltávolítjuk. A szardella filéket a paprikába fektetjük, majd megtöltjük a fűszeres kecskesajttal. (A szardellát érdemes megkóstolni, és ha túl sós, kiáztatni, vagy a só helyett egyenesen a sajtba aprítani.)

A töltött paprikákat megszórjuk a kukoricadarával, és 180 °C-ra előmelegített sütőben, grill programon 10 perc alatt készre sütjük. Melegen vagy langyosan néhány csepp extra szűz olívaolajjal meglocsolva, egy lime gerezd kíséretében, kettesével tálaljuk.

Fokhagymás morzsa alatt sült tőkehal filé rozmaringos sült sütőtökkel és burgonyával

Fokhagymás morzsa alatt sült tőkehal filé rozmaringos sült sütőtökkel és burgonyával

Hozzávalók 4 személyre:

A halhoz: 4 db 120-150 grammos tőkehal filé bőr nélkül, 100 g házi zsemlemorzsa, 2 gerezd fokhagyma, só, frissen őrölt feketebors, 1 tk vaj, néhány csepp extra szűz olívaolaj

A körethez: 400 g burgonya, 400 g sütőtök, só, frissen őrölt feketebors, 40 g vaj, 1 rozmaring ág, extra szűz olívaolaj

DSC_6092

A burgonyát és a sütőtököt meghámozzuk, 1-2 mm vékonyan felszeleteljük, és egy tepsibe rakjuk. Megsózzuk, megborsozzuk, megszórjuk a rozmaring leveleivel, meglocsoljuk egy kevés extra szűz olívaolajjal, és az egészet összeforgatjuk. A tetejére vajdarabkákat helyezünk, és 180 °C-ra előmelegített sütőben alufóliával lefedve 30 percig, majd fólia nélkül, grill programon még 15 percig (de mindenképpen amíg a felső réteg burgonya-sütőtök felhólyagosodik/megpirul) sütjük.

A halhoz a fokhagymát finomra aprítjuk, és összekeverjük a zsemlemorzsával.

A filék mindkét oldalát megsózzuk, megborsozzuk, és egy vajjal kikent tűzálló tálba fektetjük. Megszórjuk a fokhagymás morzsával, meglocsoljuk egy kevés extra szűz olívaolajjal, és 190 °C-ra előmelegített sütőben (ha van, gratin programon) a filék vastagságától függően 4-8 perc alatt aranybarnára sütjük, a sült sütőtök-burgonya körettel azonnal tálaljuk.

Halas saláta tojással, szardellával, zöld fűszeres-joghurtos dresszinggel

Felettébb büszke vagyok magamra, amiért az újévi fogadalmaim legtöbbjét tartani tudom. Ilyen a heti egyszeri tartalmas (halas) saláta sorozat is, amelynek következő darabjába friss lazacot terveztem. Fagyasztva, majd kiengedve, nyersen, pontosabban marinálva, de a finisben rájöttem, hogy az a lazacszelet már két hete nincs a mélyhűtőmben, ti. megettük. Nem rohantam fejvesztve az egyébként sem a friss árujáról híres helyi halkereskedőhöz, hanem előhúztam az olajos szardellás üveget, és ebből szemezgettem. Nem bántam meg, de azért a friss lazaccal mégiscsak jobb lett volna…a szardella meg mehetett volna mondjuk a dresszingbe. (Ja, és persze akinek van frissen, melegen füstölt [lillafüredi] pisztráng a keze ügyében, itt bátran használhatja!)

Halas saláta tojással, szardellával, zöld fűszeres-joghurtos dresszinggel

Hozzávalók 4 személyre:

A salátához: 8 db olajos szardella filé, 4 db keményre főtt tojás, 8 db hónapos retek, salátalevelek (most radicchio és rukola), 1 közepes fej fehér hagyma

A dresszinghez: 150 ml natúr görög joghurt, frissen facsart citromlé, só, frissen őrölt feketebors, petrezselyemzöld, kapor, néhány csepp extra szűz olívaolaj

DSC_5266A főtt tojást nagylyukú reszelőn lereszeljük, a hónapos retket és a hagymát vékonyan felszeleteljük, a radicchio leveleket laskára vágjuk, a zöld fűszereket finomra aprítjuk, a szardella filéket félbe vágjuk.

Egy kis tálkában összekeverjük a dresszing hozzávalóit.

A reszelt főtt tojást egy nagy tányérra terítjük (célszerű egyenesen ide reszelni), elrendezzük rajta a felszeletelt zöldségeket, a salátát és a halat, rácsöpögtetjük a zöld fűszeres-joghurtos öntetet, és azonnal tálaljuk.

Inspiráció: itt

Halak, vizek, halászat Magyarországon XV. – A varsa 2. – Hálóvarsák

Az előzőekben áttekintettük azokat a kezdetleges varsákat, illetve varsa-szerű eszközöket, melyek gyakorlatilag bármilyen erősebb szálas anyagból elkészthetőek, és többnyire valamiféle szilárd terelőhöz kapcsolódnak. Éppen ezért használatukhoz komoly előkészítő munka szükséges. Ezzel szemben a hálóvarsák mozgathatóak, magukba foglalják a tetszőleges hosszúságú terelőt is, és nem mellékesen otthon elkészíthető a teljes szerszám, a vízre már harckész állapotban szállíthatóak.

A hálóvarsák jelentik ennek az állított eszköznek a fejlődéstani csúcsát. Tekintsünk el most attól, hogy milyen szemnagyságú hálóból készítik, hány karika van benne. Csak arra fókuszáljunk, ami minden varsát általánosan jellemez.

A hálóvarsa típusos kisszerszámos halász eszköz. Kezelését egy ember viszonylag könnyen elvégezheti, csak egy csónakra van hozzá szüksége. Mivel a lerakott varsa ellenőrzése csak néhány percet vesz igénybe, így egyszerre sok varsa lehet kint a vízben, jelentősen javítva a fogás esélyét.  A hálóvarsa hálóból készül. A profik maguk kötik, megfelelő szemnagyságra és méretre. A nagyon profik körre kötve, míg a kevésbé májerek lapba kötve és utólag összevarrva dolgoznak. Talán csak a dobóhálót nehezebb megkötni a varsánál, de személyes tapasztalatom szerint, a varsa viszi a prímet. Napjainkban a kész hálóból vágják ki, és varrják össze darabokból a készséget. E miatt sokan nem is tudnak igazán hálót kötni, csak úgy toldják-foldják a darabokat. A varsának van vörsökje, vagy más néven bújója-tölcsére, van karikája, ami megadja a formáját, van a karikák közötti hagyása vagy karikaköze, és végül van a fara-vagy segge és nem utolsó sorban leszúró karója. Opcionálisan kapcsolódhat hozzá terelő, vagy terelők.

5-493b

száradó hálóvarsák

Az egyszerűbb típusoknál egy bújó van, és kevés karika (2-3), amik között értelem szerűen eggyel kevesebb köz (hagyás) van (1-2), mint karika. Ezek az eszközök többnyire kis termetű halra valók, törpeharcsára, kárászra. Amíg a pézsmapocok fogása a bőr jó ára miatt kifizetődő volt, drótból is készítettek ilyen egyszerű, két karikás, két oldalról egy-egy bújóval bíró dobvarsákat, kifejezetten ennek a rágcsálónak az elfogására.

Az általában használt varsák (3-)4-5 karikásak és két vörsökkel rendelkeznek. Az első viszonylag nagy nyílással bír, hogy a hal könnyen átjuthasson rajta. Ha átbújt rajta a zsákmányjelölt, belekerül a második vörsökbe, ami már szűkebb, sőt az esetek egy részében úgy van rögzítve, hogy a hal áthaladása után újra összezár, ezzel téve teljesen lehetetlenné a kijutást. A megfogott halat a varsa farának megbontásával szedik ki, vagy a vörsököt fordítják ki és egyszerűen kiborítják belőle halakat.

5-492

1., 3., 4., 5., szárnyas varsák 2. dobvarsa

A varsa anyaga különböző vastagságú sodrott műszálas cérna, vagy vékony zsinór. Ebből csomózva készül a háló, bár láttam már sok kis elemi szálból géppel szövött varsát is. Régen természetes anyagú fonállal dolgoztak, amit a rothadás ellen kátrányoztak, vagy rézgálicoztak, és minden másnap ki kellett tenni száradni őket. Ilyen módon a varsás halásznak mindig volt mivel tölteni az idejét.

A varsakarika régen fából készült. Külön művészet volt a megfelelő vesszők kiválasztása és azok egymáshoz hajlítása, egymáshoz rögzítése. Ma már engedve a modern kor szavának fémkarikát, vagy műanyag csövet használnak. Olyan megoldás is lehetséges, hogy egy nagy méretű, fémspirált húznak a hálóba a különálló karikák helyett. A csalihalas-törpés varsák gyakori megoldása ez, mely ott tökéletesen meg is felel a célnak.

A varsa használata egész évben eredményes, de persze vannak olyan időszakok, amikor kiemelkedően jól fog. Mivel ez asz eszköz speciálisan sekély vízre való, (100-150 cm), többnyire a folyók partszélén használják. Az ott táplálékot kereső halakat igyekeznek vele megfogni. Amikor a víz lassan árad, a hal ösztönére hallgatva a sekély részek felé veszi az irányt, részint táplálékot remélve, részint a szaporodás végett. Ilyenkor arat a varsás halász.

Természetesen nem csak folyóvízben használják, hanem állóvízben is, különösen ott ahol a halnak valami oknál fogva, határozott járása van. Ezek többnyire nádnyiladékok, vagy mederszűkületek. A tavi fogás mindig esetlegesebb, mert ott a hal sok felé ki tud térni a varsa elől, míg a folyóvízben az állandó áramlás kicsit miatt más a helyzet.

varsa

Ezek után lássuk tehát, hogy hogyan is néz ki egy kész varsa és azt hogyan használja a halász. A varsa egy letűző karóval kezdődik, melyhez változó hosszúságú, a varsa magasságával megegyező terelőszárny (ritkán kettő), van rögzítve. A terelőszárny be van kötve a varsa első karikájába, tehát a bele ütköző és ez által megvezetett hal, mindenképp a varsába jut. Az első karikát követi a vörsök, majd újabb karika. Ide van bekötve a második vörsök, ami benyúlik a harmadik, esetenként a negyedik karikáig. Ezt követi a varsa fara és az ide rögzített, nem túl fantáziadúsan farkarónak nevezett második leszúró karó. Állóvízen a halász leszúrja a szárnykarót, majd feszesen tartva terelőt vízbe ereszti a varsát és azt is rögzíti a farkaróval. Nem ilyen egyszerű a folyóvízen a helyzet, mert itt víz áramlásával is számolni kell. Nem csak azért, mert elviheti a szerszámot, hanem azért is, mert a hal mindig folyással szemben úszik. Ezért a varsa szájának a hal várható mozgásával szemben kell lennie. Ennek értelmében a varsa fara folyásnak felfele, míg szája lefele helyezkedik el. Így biztosítható, hogy a felfelé igyekvő hal könnyen besétáljon a csapdába.

A varsának számtalan speciális fogási módra kitalált változata van, mint a menyhalvarsa, vagy a záróháló óriásvarsája, de ide sorolhatjuk a tápli gyűjtővarsáját is. A sok közül egyetlen egyet emelek ki, amely olyan újításokat egyesített, melynek eredményeként a varsa gyakorlatilag a teljes folyómeder halászására alkalmassá vált. Gyökeresen új volt ugyanis az az elképzelés, hogy a varsát ne a karók feszítő ereje tartsa nyitva, hanem a víz sodrása. Ezzel a varsa alkalmassá vált a gyakorlatilag bármilyen mélységű víz halászatára.

Az új eszköz találóan a sodorvarsa nevet kapta. Működési elve, hogy a csak a farát rögzítik, vagy a part fáinak gyökeréhez, vagy külön súlyhoz a mederben. Ez után a varsát szétnyitva, feszesen tartva leeresztik a sodrásban, amelyet a megfelelően vastag, illetve részben üreges karikáknak köszönhetően a sodrás kifeszítve tart. Belső felépítése azonos a többi varsáéval. Mivel olyan helyekre is elhelyezhető, ahova a hagyományos varsa nem, jelentősen megnyújtja a szezont, sőt gyakorlatilag jégvesztétől használhatják egészen a következő jégig. Mivel nem csak a partközeli halakat fogja, több a megfogott faj is. Nem ritkák a tipikus áramláskedvelő fajok sem (busa, amur, márna, kecsege, paduc, bucó), melyek a hagyományos varsában nem igazán jellemzőek.

Mára a hálóvarsa lett a kishalászok legfontosabb eszköze az emelőháló mellett, és néha meglepően sok halat tudnak vele fogni. Ehhez viszont nagyon jól kell ismerni a vizet, illetve a halak járását, mert hiába a legjobb eszköz, ha nincs ott hal ahová letették.

A következő részben olyan eszközökről lesz szó, amit szintén a kishalászok használtak, és speciálisan valamilyen rövid fogási időszak kihasználására készültek.

fotók forrása: 1,2, 3,

Kecskesajtos-zöldséges csípős garnéla leves buggyantott tojással és “A közös recept” elnevezésű nagy multikulti blogger project

Kezdem azzal, hogy nemrég Eztettem Éci blogger barátném azzal a kérdéssel állt elő, hogy mit szólnék hozzá, ha Katucikonyha Katuci, Coffeintmentes-Multikulti Anikó ő és én összedugnánk a fejünket, elkészítenénk ugyanazt az ételt, és dokumentálnánk az eseményt egy róla szóló  bejegyzéssel ill. fotóval. Remek ötlet, igaz? Persze, én is azonnal igent mondtam.

Écit idézem: “A közös recept tehát négyőnk projektje: egy általános receptcímből kiindulva mindenki a saját elképzelése szerint főzi meg az adott ételt, összesen négyet két hónap alatt. Nem pakoltunk különösebb ideológiát a dolog mögé, kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki a többiek ugyanabból. Az érdekessége a kis tervünknek abból adódik, hogy mindegyikünknek van valamilyen főzési stílusa, ami valószínűleg teljesen különböző ételeket fog eredményezni, amelyekből ki-ki szabadon választhat, saját ízlése szerint.”

Hamar szétosztottuk a fogásokat, én a levest választottam. Haha, önző módon azonnal a Bárka halleves sorozatára gondoltam, aztán a lelkesedésem hamar le is lankadt, mert kiderült, hogy Katuci konyhájába hal nem teheti be a lábát uszonyát. Végül aztán mégis sikerült kiskaput találni, és a széleskörű, zölddel jelzett vízi alapanyag kínálatból kiválasztottuk a garnélát. A feladat pedig az lett, hogy készítsünk egy zöldséges-fűszeres garnéla levest. 

Átnéztem több száz garnéla és halleves fotót. Két lehetséges irányt vettem figyelembe, azt gondoltam, vagy egy letisztult, minimál levet készítek vagy pedig egy sokhozzávalós, tartalmas, a saját konyhámban nem mindennapi hozzávalók felhasználásával készülő, egytálételszerű valamit. Brazília-Ecuador és Kína halgasztronómiái között ingáztam, míg végül (mivel az utolsó pillanatban nem kaptam bébi spenótot, ergo kényszerből) a első mellett voksoltam. Több tradicionális változatból gyúrtam össze a magamét, ami végül tényleg nagyon jól sikerült – azt hiszem, ehhez hasonlít leginkább -, és evidentemente osztatlan sikert aratott a családban.

Mérgelődtem egy darabig, mert két hete négy olyan helyen is jártam, ahol kaphattam volna friss garnélát, ahol viszont pénteken kerestem, csak elő-hőkezelt volt. Bevallom őszintén, valahogy mindig ódzkodtam ennek az alapanyagnak a felhasználásától, egyszer láttam valahol, hogy gigantikus üstökben főzik elő, elborzasztott a fotókon lévő, tisztának legkevésbé sem nevezhető környezet. Most félretettem az előítéleteimet (mert biztos vannak a higiéniai előírásokat megfelelően követő, rendes garnélafeldolgozók is) és főleg mert nem volt más választásom, mégis vettem belőle. Meglepetésemre a végeredmény különösen szaftos, jóízű, kellően tengersós-édes volt, meg is beszéltük a férjemmel, hogy máskor is veszünk belőle. Természetesen a friss garnélától nem jobb, viszont a fagyasztott, majd kiengedett, sokszor nem megfelelő ideig/körülmények között hűtött/tárolt változatot mérföldkövekkel megelőzi!

És akkor jöjjön a recept:

Kecskesajtos-zöldséges csípős garnéla leves buggyantott tojással

Hozzávalók 4 személyre: 50 g angol zeller, 50 g fehér hagyma, 50 g kápia paprika, 2 gerezd fokhagyma, 200 g garnéla, 250 g burgonya, 100 g sárgarépa, 4 ek. házi paradicsomszósz (szezonban 4 hámozott, darabolt datolya paradicsom), 2 maréknyi friss vagy fagyasztott zöldborsó, 80 g friss kecskesajt, 200 ml kókusztej, 1 ek. rizsliszt, 1 tk. őrölt, füstölt pirospaprika, frissen őrölt fekete bors, só, 1 kaffir lime levél, 1,5 l hal, rák vagy zöldség alaplé, esetleg víz vagy a fentiek keveréke (mivel gyakran készítek halételeket, nálam mindig van hal alaplé a fagyasztóban, ehhez főztem még egy gyors, fűszermentes rák alaplevet a megtisztított garnélák páncéljaiból),  1 lime, 1 friss csípős paprika, 4 tojás, 1 ek. fehérborecet, egy kis csokor petrezselyem- vagy korianderzöld, chilipehely, extra szűz olívaolaj

garnela leves blog

A zöldségeket megpucoljuk, a hagymát, a fokhagymát, a kápia paprikát és a zellert és a petrezselyemzöldet finomra aprítjuk. A sárgarépát vékonyan felkarikázzuk, a burgonyát kisebb kockákra vágjuk. A kecskesajtot, a kókusztejet és a rizslisztet egy tálkában csomómentesre keverjük.

A garnélákat megtisztítjuk, a fejeket és a páncélokat egy kis lábasba tesszük, felöntjük vízzel, felforraljuk, és gyöngyözve 20 percig főzzük. Ezután sűrű szövésű szűrőn keresztül átszűrjük, és a levet félretesszük.

Egy nagyobb lábasban olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a felaprított hagymát, fokhagymát, kápia paprikát és zellert, majd közepes lángon üvegesre pároljuk. Meghintjük a füstölt pirospaprikával, átkeverjük, hozzáadjuk a paradicsomot, a kaffir lime levelet, a sárgarépát, és lefedve 10 percig pároljuk (ha szükséges, adhatunk hozzá egy kevés vizet). Ekkor hozzáadjuk a burgonyakockákat és a zöldborsót, felöntjük a garnéla/hal/zöldség alaplével, és alacsony lángon addig főzzük, amíg a zöldségek megpuhulnak. (Számoljunk azzal, hogy a házi és a bolti sárgarépa és a zöldborsó főzési ideje nagyban eltérhet egymástól!)

A kecskesajtos-rizslisztes-kókusztejet elkeverjük a lében, sóval, frissen őrölt feketeborssal fűszerezzük, és 2-3 percig forraljuk. Hozzáadjuk a megtisztított garnéla farkakat, a felaprított petrezselyem/korianderzöldet – egy keveset tegyünk félre, hogy tálalásnál is legyen a kezünk ügyében egy-egy csipet – és a levest nem több, mint 1-1,5 perc alatt készre főzzük.

Közben egy lábasban sós-ecetes vizet forralunk, és habverővel örvényt kavarunk benne. Egyesével beleütjük a tojásokat, maximum 2 percig főzzük, majd leszűrjük. Ezután levágjuk a kilógó fehérje rongyocskákat, a tojást szépre igazítjuk.

A csípős paprikát vékonyan felszeleteljük, a lime-ot négyfelé vágjuk.

A levest tányérokba szedjük, mindegyik tetejére egy-egy buggyantott tojást, egy lime gerezdet és néhány csípős paprika karikát ültetünk. Megszórjuk a félretett petrezselyem/koriander zölddel valamint egy kevés chili pehellyel, és azonnal tálaljuk.

Na, és akkor nézzétek, a többiek milyen szuper ételeket készítettek! Klikkeljetek a linkekere, hogy lássátok Anikó, Éci és Katuci zöldséges-fűszeres garnéla levesét!

Anikó – Sült paprikás füstölt fokhagymás garnéla leves

prawn soup-7794 blog

Éci – Laksa

IMG_0199

Katuci - Sáfrányos burgonyakrémleves sült garnélafalatokkal

DSC_2782ab blog

p.s. Eredetileg a helyi, szezonális alapanyagokat kellett volna előnyben részesíteni – ha jól emlékszem, épp én voltam az ötletgazda. I’m sorry, lányok, ez most részemről nem jött össze.

p.s.2. Nagyon élveztem mind a bevásárlást, mind a főzést, a leves elfogyasztásáról nem is beszélve. Egy kicsit olyan volt ez az egész, mintha titeket vártalak volna ebédre…

Köszönöm a lehetőséget, találkozunk két hét múlva a főétel fordulóban!

Kaprigyümölcsös paradicsomszószban sült, töltött közönséges kalmár

Kaprigyümölcsös paradicsomszószban sült, töltött közönséges kalmár

Hozzávalók 4 személyre:  650 g kalmár, 2 gerezd fokhagyma, 60 g fekete olajbogyó, egy nagy csokor petrezselyemzöld, 120 g száraz zsemle, 3 csapott ek. zsemlemorzsa, 1 tojás, 350 g paradicsom, 60 g kaprigyümölcs, extra szűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors, ½ kezeletlen citrom

blogba kalmar

A kalmárokat megtisztítjuk: a fejet a belsőségekkel együtt kihúzzuk a testből. A csápokat közvetlenül a szemek fölött egyben levágjuk, majd a csápok tövében ülő, papagájcsőrre emlékeztető szájszervet is kimetsszük. A testből kihúzzuk az átlátszó merevítő lemezkét, a kalmár csőről és az oldalsó lebenyekről ledörzsöljük a vékony, lilás színű bőrt, és végül a testet belülről borító hártyát is eltávolítjuk.

A fokhagymagerezdeket meghámozzuk, és a petrezselymezölddel együtt finomra aprítjuk. Az olajbogyót és a kaprigyümölcsöt 1 mm vékonyan felkarikázzuk.

A zsemlét egy pillanatra langyos vízbe mártjuk, majd jól kinyomkodjuk.

A paradicsomokat egy percre forrásban lévő vízbe tesszük, szűrőkanállal kivesszük, héjukat lehúzzuk, magházukat eltávolítjuk, húsukat felkockázzuk.

A kalmár csápokat apró darabokra vágjuk. A citromot ½ cm vékonyan felszeleteljük.

Egy serpenyőben olívaolajat hevítünk, enyhén megpirítjuk benne a fokhagymát, majd a felét kivesszük, és félretesszük. A petrezselyemzöldet, az olajbogyót és a kalmárcsáp darabkákat a serpenyőben maradt fokhagymás olajhoz adjuk, fél percig pirítjuk, majd egy keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a kicsavart zsemlét, a zsemlemorzsát és a tojást, megsózzuk, megborsozzuk, az egészet alaposan összekeverjük, és 10 percig állni hagyjuk.  (Ha a massza túl lágy, adhatunk hozzá még egy kevés zsemlemorzsát; ha túl kemény, néhány evőkanálnyi paradicsomszósszal hígíthatjuk.)

A megmaradt fokhagymás olívaolajat ismét felhevítjük, hozzáadjuk a meghámozott, felkockázott paradicsomot, megsózzuk, megborsozzuk, és közepes lángon kb. 10 perc alatt sűrű szósszá főzzük. Hozzáadjuk a kaprigyümölcs karikákat, félrehúzzuk, és néhány percig állni hagyjuk.

Közben a kalmárcsöveket megtöltjük a petrezselymes-olajbogyós masszával.

Egy tűzálló tálat vékonyak kiolajozunk, ráhelyezzük a citromkarikákat és a töltött kalmárokat. Leöntjük a kaprigyümölcsös paradicsomszósszal, és 180 fokra előmelegített sütőben, grill programon, 6-8 perc alatt készre sütjük.

fotó: Török-Bognár Renáta

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!